Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1031
Copyright (C) HIX
2000-02-18
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Meg egy kis matek (mind)  8 sor     (cikkei)
2 Kodobalo keselyu (mind)  42 sor     (cikkei)
3 Re: kvark-gluon plazma/csillagaszat, kvantum (mind)  52 sor     (cikkei)
4 S. J. Gould az evoluciorol - magyarul (mind)  29 sor     (cikkei)
5 Ohm (mind)  19 sor     (cikkei)
6 sebesseg - a valosagban (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - Re: Meg egy kis matek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A megoldas az a*a + b*b >= 2*a*b >= a*b kifejezesbol mar egyszeru.

Csak epp nem elegseges. Mivel a es b valosak (tehat lehetnek ellenkezo
elojeluek), a 2*a*b>=a*b egyenlotlenseg nem szuksegszeruen igaz.

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.13
+ - Kodobalo keselyu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Egy szemelyes levelezesben vetodott fel az allati eszkozhasznalat
magyarazatanak a kerdese. Szeretnem megosztani Veletek a problemat,
esetleges javaslataitokat kerni.
Az egyiptomi keselyu (Neophron percnopterus) kepes arra, hogy kavicsokkal
megdobalja a strucctojasokat, hogy elfogyassza (a tojashejat a csorevel
keptelen feltorni). De csak egy keselyufaj tanulja ezt meg; a tobbi
szakmabeli madar, ha ott is lebzsel a kornyeken, inkabb megvarja, amig az
"okosabb" a magasrol raejtett kavicsokkal feltori a tojast. Ugy tunik, hogy
a nehany cm3 agyterfogatu madarak eszkozhasznalatnak ez a modja orokletes -
tehat nem tanult viselkedes, nem intelligenciahasznalat, hanem buta
automatizmus.
Kerdeses azonban az ilyen tipusu oroklott tevekenysegek kialakulasi modja.
Hogyan jott letre a keselyuk eme kepessege?
1. Az egyik elmeleti lehetoseg, hogy a tavoli multban egy keselyu valahogy
"rajott" a dologra. Azonban a tanult kepessegek nem oroklodnek, hiszen nem
hatnak az illeto egyed genetikai allomanyara. A kis agyterfogatu tobbi
keselyu pedig nem kepes eltanulni a trukkot.
2. Az evolucios gondolkodasmod strukturajat kovetve azt is
feltetelezhetnenk, hogy a kepesseg (illetve az azt koordinalo sok-sok
genetikai informacio) veletlen mutaciok reven alakult ki.
Nezzuk meg azonban eloszor, mi mindenre kell legalabb kepesnek lennie a
mutatvanyhoz a keselyunek: (1) fel kell ismernie a megfelelo meretu kovet,
(2) a csorebe kell vennie, (3) fel kell vele repulnie a megfelelo
magassagba, (4) be kell celoznia a strucctojast (ami nem lehet konnyu
repules kozben), (5) el kell engednie a kovet, (6) majd le kell szallnia
elfogyasztani a megszerzett zsakmanyt. A viselkedessort nyilvanvaloan
osszetett genetikai program iranyitja. Az egesz cselekvessornak csak akkor
van ertelme, ha mind a hat mozzanatot tartalmazza, barmelyik elem
elhagyasaval a viselkedes celtalanna valna. Vagyis nem tudom, a fokozatos
kialakulas elkepzelheto-e, mert a cselekvessorozat reszleteinek onmagaban a
keselyu semmifele hasznat nem venneI
3. Utolso lehetosegkent az is felvetodik, hogy az egyiptomi keselyu
eszkozhasznalo kepessege (osztonos viselkedese) nem lepcsozetes evolucio
utjan fejlodott ki, hanem az egesz tevekenysegsorozatra vonatkozo
"utasitassor" eleve adott modon letezik a madarban, illetve letezett minden
elodjeben is.
Tajekozodaskeppen szeretnem megkerdezni, nagy tisztelettel, hogy van-e
evolucios magyarazata az ilyesfajta cselekveseknek, s ha igen, akkor az
milyen alapelveken nyugszik.

Koszonettel es udvozlettel:
Isvara
+ - Re: kvark-gluon plazma/csillagaszat, kvantum (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

>> Ma jelentik be Genfben a kvark-gluon plazma sikeres eloallitasat...
>> Ez oriasi elorelepes es furcslom hogy ezen a listan meg senki sem
>> emlitette.

>Elvileg lehetseges lenne, hogy letezik ilyen dolog nagyobb mennyisegben is?
>Ugy ertem, hogy a gravitacios kollapszus vegallapotakent, amikor a
>neutroncsillag allapotban mar nem tud megallni a csillag.
>Ha igen, akkor egy ilyen objektumot hogyan lehet(ne) csillagaszati
>modszerekkel eszlelni?

  Lehet. Csinalsz kepet eg egy darabjarol. Megismetled rendszeresen. Az
uj kepbol kivonod a regit. Ha feltunik egy fenyes pont a maradekon, akkor
ott (potencialisan) ez tortent. Surgosen ertesited a vilag osszes
obszervatoriumat, hogy nezzek meg ok is. Ebbol idobeli fugges merheto.
Ebbol altalaban meg tudod (nagy biztonsaggal) mondani, hogy mi volt az,
foleg ha van spektroszkopiad is. Ezt nem csak lehet, de csinaljak is, tobb
csoport is.
  Amiben nem vagyok biztos, az az, hogy kell-e nekik a kvark-gluon plazma
a magyarazathoz. Vannak szuper-nova modellek, amik eleg jol mukodnek, de
meg egyet sem lattam, igy nem tudom, mi kell bele. Teljesen el tudom kepzelni,
hogy a megfigyelesek magyarazatahoz nem kell ekkora energiakig elmenni.
Valaki tud pontosabbat?

-----------
> Lehet, hogy a felfogasbeli elteresek lenyegtelenek, 
> mert maga a felfogas szuksegtelen, sot olykor karos
> is lehet, de vajon bizonyos e, hogy a reses kiserletekben 
> kizarolag a feny hatarozatlansagarol van szo, 
> s nem a vele kolcsonhatasban allo anyag hatarozatlan 
> viselkedese all a jelenseg hattereben, 
> s az determinalja a hatarozatlansagot?   

  Igen is meg nem is. Igen, a res is hatarozatlan, de olyan kicsit, hogy
az nem szamit :-) Amikor fennyel (es most szuken ertelmezem, azaz *lathato*
fotonokra gondolok) megvilagitod a rest, akkor igazabol megmered a res
szelet kb. feny hullamhossz pontossaggal (ezred milimeter koruli). Ha
kiszamolod, hogy ez mekkora impulzus bizonytalansagnak (amit atkonvertalhatsz
energiara) felel meg, az nagyon nagyon kicsi -- elhanyagolhato. Ha viszont
jol megnoveled a foton energiat, akkor mar problemad lehet, mert ez a
feny kepes kiutni atomokat, elektronokat a res anyagabol, es egesz mas
lesz az eredmeny. 
  Egyebkent a reses kiserlethez nem kell kvantum mechanika. Sima optikai
szamolasbol is kijon az egesz interferenciaval. Talan a Feymann konyvben
van (szerintem) legszebben megmagyarazva: Egyenes iranyban szimmetria okokbol
erosites van (mindenki egy fazisban rezeg). Az elso kioltas viszont abban
az iranyban van, ahol az uthossz kulonbseg a res ket szele kozott pontosan
egy hullamhossz, mert ekkor a fazisok egyenletesen oszlanak meg 0 es
2*PI kozott. Az ennek megfelelo szog klasszikusan szamolhato.

Gyula
+ - S. J. Gould az evoluciorol - magyarul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Stephen Jay Gouldra hivatkozik hibasan minden 
antievolucionista. Mindegyikuknek ajanlom a magyar nyelven 
megjelent alabbi konyvet:

Az Elet Konyve
Az eloszot irta S. J. Gould
ISBN 963 548 678 2
Officina Nova, 1998

Ez egy csodalatos konyv! A legmodernebb tudomanyos
ismereteket tartalmazza az elovilag kialakulasanak elmeleterol.
Tele van rajzokkal, abrakkal. Nem konnyu olvasmany. De 
lapozgatni is elmeny.

Aki beleolvas, megertheti mi Gould nezopontja. A konyv nagyon
tisztessegesen ismerteti a problemakat. Az ember evoluciojanal
peldaul elismeri, hogy meg nehany evvel ezelott is tul 'lelkes'
magabiztossaggal jeloltek ki leszarmazasi vonalakat. A konyv
ezeket helyreteszi, es nyiltan bemutatja a feher foltokat.
Mindazonaltal az olvaso elott egy percig sem lesz ketseges,
hogy a felvazolt kep nem alapjaiban kulonbozik a tiz evvel
ezelottitol, hanem csak reszleteiben.

Ne varjatok szenzaciot a konyvtol! Csak egy szenzacios elmenyt.
A konyv az elovilag bonyolultsagat elismero alazattal es csodalattal
lett megirva. Igazi _spiritualis_ elmeny olvasgatni. Idoutazas
karosszekben...

Hrasko Gabor
+ - Ohm (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Kocsi Zoltan irta:
: Ami azt jelenti, hogy a vilagegyetemben egyaltalan nincs aktiv elem

Ezen elgondolkoztam, es arra jutottam, hogy az "en" definiciom szerint a
zsebtelepnek is lehet vezerlo bemenete, csak eppen nem vezereljuk, tehat,
ha nagyon akarom, akkor aktiv. Ugy latszik, kenytelen leszek megbaratkozni
a gondolattal. (es mindez csak azert, mert a zsebtelepnel 2 ellentetes
iranyu feszultsegvektor van -- a kapocsfeszultseg es az elektromotoros ero
-- es mindig azt valasztjuk, amelyik nekunk eppen jobban tetszik :-)) )

Janos, koszonom szepen a definiciot, ugyhogy most passzivalom is magam a
temaban, es emesztem, hogy a megporgetett, es ezaltal suvito, ugrokotel is
aktiv. A "pillanatnyi" valoban "munkaponti" akart lenni, csak mar kicsit
akadozva besze'l njelf. ;-)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - sebesseg - a valosagban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt O. Istvan !

Irod :
>A lakas egyik szobajaban a Kossuth radio musora szol
>kozephullamon, a masikban ugyanaz a musor URH-n. A ketto kozott
>jol eszreveheto idokulonbseg van, miutan fullel is eszlelheto, tehat
>tobb mint 0.1 mp. Ki lehet probalni, en mar sokszor eszleltem!

>Hol kesik az egyik radiohullam a masikhoz kepest?"

A jelenseget en is eszleltem akkor, amikor az egyik keszuleken a solti adot
fogtam, a masik pedig muholdvevo volt. Bizonyara ismeretes, hogy a DUNA TV
transzponderen a Kossuth radio musora is foghato. Az elreres tobb, mint 0,2
mp (36000 km muholdmagassag !)
Feltetelezem, hogy adott esetben az URH musort muholdon keresztul releztek,
ebbol adodott a keses.

Udvozlettel

Nadasi Zoltan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS