> Felado : La'ng Attila D.
> E-mail :  [International]
>
> Lam csak, Istvan, Te egy lepessel elottem jarsz: tudod, hova erkezel.
> En nem tudom. Illetve a novellaknal igen, regenynel sose.
>
A Bonzsúrnál én se tudtam, de az egyszeru, szekvenciális, egy szálon futó
történet. Tudtam, ott kell véget érnie, ahol a hajóról kiszállnak...
Csak azt kellett kitalálni, hogyan fejezodjön be... És ez akkor következett
be, amikor tudtam, hogy Meggyesi (foszereplo) megtalálja Dórát
Indonéziában...
Egyébként ez egy olyan történet, amire azt mondják, hogy az élet
kacifántosabb történetet tud kitalálni, mint a legrafináltabb író. Ugyanis
ami a hajóval, és __NEM AZ EMBEREKKEL__ történt, az mind valós esemény,
beleértve azt is, hogy letartóztatják a hajót Marina di Carrarában egy
hónapra.
> Azt hiszem, Krudy mondta, amit en is hangoztatok: nem
> csinalok mast, mint kitalalok nehany alakot, osszeeresztem oket es
> megnezem, mit csinalnak.
>
És ez sokkal érdekesebb, mint ahogyan H.Attila teszi, kitalál mindent, és a
fejben kész történetet próbálja leírni!
Az, asszem már csak kulimunka, és unalmas is lehet, így írni pedig
hallatlanul érdekes, és szórakoztató...
Amit H.Attilának tudok ajánlani: ha megvan az indító sztori, ülj le a
szövegszerkeszto elé, és hagyd, hogy írás közben alakuljon...
>
> Kituztel egy vegcelt, aztan elinditottad a hoseidet
> es megnezted, mit csinalnak. Ez vilagos. Viszont az elore gondolkodas
> is lathato a konyvben, mindig nehany lepessel elottuk jartal, ezert
> kerulhetett a karacsonyi jelenetsor intermezzoszeruen a kalandok koze.
Ez többé kevésbé így van. De a karácsonyi részeket félig utólag szúrtam be,
mert amikor sokadszor olvastam el, amit írtam (amit egyik nap megírok, azt
két-három nap múlva újraolvasom, addigra el is felejtem amit írtam, mert a
fejem mindig az aktuális résszel van tele...) rájöttem, hogy ha beszúrnék
valamilyen eseménysort, ami kontrasztosabbá tenné a történetet, az csak jót
tenne. És akkor találtam ki a karácsonyt - kb. a halászfaluba érkezéskor -,
visszamenoleg beszúrtam, és utána már párhuzamosan írtam a kettot. Ezután
már arra is tudtam figyelni, hogy képletesen szóljak: amikor Bobby már
eléggé csöpög a vértol, akkor felhangzik a menybol az angyal a másik
szálon - írom ezt azért, mert ilyen nincs a könyvben. Tehát az egyik ágon az
izgalom a tetopontotn, és a másik szálon csend, béke, és boldogság...
> Most en kerdezek: szoktad Te a jeleneteid sorrendjet megvaltoztatni,
> jeleneteket elore megirni es kesobb felhasznalni, avagy utolag
> beilleszteni a szovegbe? En ugyanis nem szoktam; abban a sorrendben
> irom a szoveget, ahogy az olvaso is majd olvassa, legfeljebb egy-ket
> mondatot szurok be utolag, jeleneteket nem.
A válasz fent! Természetesen átarás boven van, sot, újraírás is, meg
beszúrás és javítás...
De a szöveget szekvenciálisan írom, ahogyan jön.
>
> Felado :  [Hungary]
>
> És örülök, hogy LAD és én egyszerre válaszoltunk, mert kiderült: totálisán
> más módon írunk. Abszolút mást tanácsoltunk...
És ez nem jelenti azt, hogy én egy lépéssel LAD elott járnék, mint ahogyan
írtad Attila, csak annyit, másképp írunk!
> Felado :  [International]
> Temakor: Re: Steinbeck, Krimi ( 119 sor )
>
> > melyeket azota se mult felul senki. Furcsa, hogy egyes mufajokban a
> > legelso
> > darabok azok amik felulmulhatatlanoknak bizonyultak az idok folyaman.
>
> Egy felteves: lehet hogy azert, mert ezek az "elsok" komolyan vettek
> amit csinaltak? Pl. asszem Poe hasznalta eloszor a szigoru logikai
> levezetest mint modszert, es tette ezt nem is akarhogyan.
> Udv
> Emilia, Stuttgart
Igaz, hogy ti foleg a klasszikus és jó krimirol beszéltek, de azért ez
általános igazság:
az alapmuveket nehéz felülmúlni, és nem azért, mert az "elsok" _komolyan
vették_ amit csináltak, mert az utánzók, utánérzok, a hasonló megoldást
választók is így tettek.
Hogy miért?
Ez csak az én véleményem, lehet vele vitatkozni:
Alapmuvé - robinsonok: Deofe, gyermekközösségek kialakulása: Verne - csak
azok válnak, amelyek megérdemlik, mert maguk _korszakalkotó_ muvek,
legfeljebb a kortársak nem fedezték fel, attól az író zseniálisat alkotott,
és ez a lényeg.
Aki az elso, azé a PÁLMA, ot ezután csak utánozni lehet (persze túl is
szárnyalható: Verne --> Merle)
Idézem egy régebbi kérdésemet:
Idézet kezdete:
Természetesen "szakmabeli" vers.
Egy tengerjáró hajó körül tombol a vihar, és egy matróz üldügél az árboc
tövében, és arról elmélkeldik, hogy milyen rossz lehet a szárazföldön, ahol
ablakot tör be a szél, fákat csavr ki, és fel se merül benne (ha jól
emlékszem), hogy a saját életéért kellene imádkoznia...
Cím, kötet, semmit nem tudok erről a versről, hol keressem?
Idézet vége.
Azóta kaptam egy í-mélt állítólag nem POE írta...
Akkor a kérdés így hangzik: Ki írta, és hol...
Üdv:
Wawel
|
