>Feladó: mizsei_uh.emb.tee
>>+ - Re: Semleges aram (fwd)VÁLASZ Feladó: takacstrade_uh.liameerf
>>Én láttam müködés közben is!
>Na es milyen volt?
>Milyen muszerekkel, milyen kapcsoloóallasban mérték?
  Erdekes maga az aram, a kerdes is, stb. En is most tanulmanyozom. Ha nem
latnam a teljesitmenyet, el sem hinnem, hogy ott aram folyik.
  Kis pici trafo, valami vasporos vasmag, 220rol alakit at aramot, 12
Voltra, a bemenoresz egyeniranyitott, majd billenoaramkorrel
nagyfrekvenciara alakitott, a kimeno 12 V ra van atalakitva, mukodik is,
tehat egy 12Vos, 150 Wattos egot is mukodtet, de a feszultseget nem
tudom merni. Tehat a hagyomanyos meromuszer tehetetlen. Maga az energia
atalakitas (gondodlom) hagyomanyos, vagyis kis vesztesseg utan a
kijoveteli teljesitmeny kevesebb a befektetett energianal, ami viszont
biztat, hogy pl. egy regi trafos cinezopisztolyt is kissebbre lehetne
alakitani.  Hegesztotrafot mar lattam ezalapon, es milyen praktikus,
alig 5 kg, mig a hagyomanyos majd 50 kg.
 Az elektromagneses mezot nehez kihasznalni, egy vasdarab, pl. egy szeg
egy par menetbol keszukt tekercsben pillanatok alatt tuzpirossa valik.
 Ha epp hasonlot akarunk, mar szuksegtelen a nikelin huzal.
E miatt motort egyenlore nem mukodtet a titokzatos aram, ami viszont a
kesobiekben nem kizart.
    Megjegyzeskent, aram ott is van vagy lehet, ahol merni sem tudjuk. Ki
tudja az elolenyek eseteben is milyen el. aram jatszhat szerepet?
(Nagy frekvencia, kis Amper)
          Udv. Csaba.

Üdv,

> =======================================================
> Felado : 
> Temakor: 15 eve megirtak ugyanezt ( 12 sor )
> Idopont: Thu Jan 27 21:33:44 CET 2005 TUDOMANY #2773

> http://www.sg.hu/cikk.php?cid=35223
De ezek alpján akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy azért nem,
mert mégsincs féreglyuk, csak jóval a fénysebesség alatti döcögés, és a
kis ugrásokkal terjedés is megoldhatatlan, mert a hosszú távú (sok
generációkon keresztüli) urúthoz az élôlényeknek szükségük volna a minél
teljesebb bioszférájukra, és emiatt mindig halva érkeztek a célba.

> Az evolúcióelmélet szerint az élet szukségszeru véletlen.
A te evolúcióelméleted szerint?

> 1milliárd év elonyrol szól a cikk.  Reális?
> A magukat evolúcióelmélethez értoknek mondó nagyokosok most vsz.
> bajban vannak. Egy ideig mukkanni se mernek, ha jól sejtem.
Csak sejtem mit akarhatsz mondani ezzel, mert alattomos ködbe burkolod a
mondanivalód.
Túl sok az ismeretlen tényezô ahhoz, hogy ez alapján a néhány homályos
feltevés alapján bármilyen következtetést le lehessen vonni.
Egy lehetséges ellenvetést az ezer közül elöl megtalálsz.

Amúgy ami a legroszabb abban az esetben, ha valaki valamilyen új
hihetelenül hangzó dolgot akar tudatni a szkeptikus közvéleménnyel, az az
arrogancia.

Gogy

krumpli:

"Az evolúcióelmélet szerint az élet szukségszeru véletlen."

1) az evolucioelmelet nem allit ilyet

2) a "szuskegszeru veeltlen" amugy egy igen zavaros kifejezes, ugyhogy nem is a
llithatna ilyet egy tudomanyos elmelet

3) az evolucio-elmelet nem alkalmas arra szerintem, hogy akar csak egy becslest
 is adjon arra, hogy egy Fold tipusu bolygon mennyi az elet kialakulasanak esel
ye.

fogalmunk sincs, hogy mennyi ennek a valoszinusege.

tovabba:

4) velemenyem szerint minden az univerzumban letezo intelligens eletre felirt v
aloszinusegi becslo formula egy nem tudomanyos spekulacio. a Fermi paradoxon is
 egy nem tudomanyos spekulacio. ugyanis ezekben a kepletekben tobb olyans zorzo
 van,a minek a nagysagrendjet sem tudjuk. igy az egesz abszolut alaptalan speku
lacio.

5) az u.n. UFO eszleleseket a maguk nemeben kritikusan, szakszeruen kell elleno
rizni. nem abbol kell kiindulni, hogy "valoszinuleg vannak UFOk, tehat valamely
ik eszleles konnyen gaz lehet", hanem elofeltevesektol mentesen kell megvizsgal
ni oket.

nem szabad gy nekiallni, hogy keresnek valamit ezekben az eszlelesekben, mert a
kkor valoszinuleg teves modon "meg fogjak talalni". az ember hajlamos valahol v
alamit latni, ahol nincs, ha nagyon akarja.

a tudomanyossag megkoveteli, hogy elofeltevesektol mentesen,s emleges es kritik
us modon vizsgaljak meg ezeket az eszleleseket.

tudomasom szerint ilyen vizsgalatnak megfeleloen nincs hiteles UFO eszlelesrol
tudomasunk.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Sajnos rossz lapba kuldtem (GURU). Itt amit anno irtam:

> Tengerész üdv mindenkinek

  Peldaul tengeri merfold jo, mert egy szog perccel egyenlo a fold
felszinen...
  De felreteve a viccet: bizonyos dolgok meg vannak merve bizonyos
mertekegysegben. Egyesek tortenelem elotti idokben lettek megmerve.
Ha atkonvertalnad mai mertekegysegre, akkor elo kene asni a regi
merest, es megnezni, mi volt a meresi hiba. Ha nem konvertalod,
akkor felteszed, hogy annyi jegy van kiirva, amennyire pontos a
meres.
  Most kicsit egyszerusitettem, de messze nem trivialis problema
konvertalni egyik mertekegysegrol a masikra. Peldaul mennyi
1.18 * 5? 5.9 vagy 5.90? Nem mindegy. Ez kulon tudomany a matekon
belul. Marky diffegyenlet peldaja mutatja, hogy nem is olyan
legbolkapott az egesz, nagyon is szukseg van ra.

  Azota hozzatennem:

> A csomo talan egy bizonyos utszakasz megtetele

  A csomo egy tengereszeti mertekegyseg. Sebesseget ugy mertek, hogy
bedobtak egy fadarabot a vizbe, amihez egy kotel volt kotve. A kotelen
csomok voltak, ezt fogta egy tengeresz (de nem fekezte). Azt mertek,
hany csomo halad at a kezen adott ido alatt. A csomok ugy voltak kalibralva,
hogy egy csomo sebesseg az egy tengeri merfold per oranak felelt
meg. Konkretan 47 lab 3 inch (kb. 14.4 meter) volt a csomok kozotti
tavolsag, mig a meres 28 masodpercig tartott (ezt homokoraval
mertek). Manapsag ujradefinialtak, 1 csomo (kt, knot) az 1.852 km/h.
A klasszikus definicio kb. 1.85166 km/h-t ad. Ez 0.02% korrekcio.
A regi modszer ennyire nem volt pontos.
  Nem veletlen, hogy az angolok nagyon hajtottak nagyon pontos orak
kifejlesztesere, mert a tengeri navigaciohoz az kell. A nelkul marad
a sebesseg/irany kintegralasa. Ami egy ido utan a felgyulemlo meresi
hibak miatt semmire nem hasznalhato.

Gyula

Kedves Burgonya!
> http://www.sg.hu/cikk.php?cid=35223
> Az evolúcióelmélet szerint az élet szukségszeru véletlen.
> 1milliárd év elonyrol szól a cikk.  Reális?
(Naprendszerunk kornyezeteben, nehany1000 fenyev sugaru
terben vannak a Napunknal joval fiatalabb csillagok is.)
> A magukat evolúcióelmélethez értoknek mondó nagyokosok most vsz.
> bajban vannak. Egy ideig mukkanni se mernek, ha jól sejtem.
Ettol ugyan nem lesznek / nincsenek bajban. ;-)
Az, hogy a tejutrendszerunkben lehetnek nalunk joval fejlettebb
civilizaciok, egyaltalan nem kerdojelezi meg az evolucio elmeletet.
Udv: S. Zoli
http://www.sandorzoltan.fx3.hu/index.html
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://www.fw.hu/sandorzoltan

>A gond valoban ott van hogy nagyon sok helyen kelene valtoztatni, vagy
>atszamolni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy kialakult rendszert nagyon nehez, szinte
lehetetlen megvaltoztatni. Valamikor az otvenes evekben az ENSZ elfogadott
egy naptarreform-javaslatot (a valtoztatas jelentektelen lett volna, a
31-eket helyeztek volna at mas honapokhoz, hogy a negyedevek egyforma
hosszuak lettek volna). A bevezetest 1967. januar 1-jere tuztek ki, de
tudtommal nem lett belole semmi. A nemetek ujabban jelentektelen helyesirasi
reformokat vezettek be, de olyan nagy az ellenallas, hogy mar azon
gondolkodnak, hogy visszavonjak. Az 1980-as évekbenMagyar Tudomanyos
Akademia is elhatarozta, hogy a jovoben elzarkozik minden helyesirasi
reformtol, mert a valtoztatas hatranyai nagyobbak, mint a valtoztatasbol
fakado elonyok. Svedorszagban meg sikerult atterni a
jobboldali kozlekedesre, de nyilvanvalo, hogy Angliaban - ahol a metrikus
rendszer bevezetese elakadt a Celsius-fokra valo atteresnel - mar nem fog
sikerulni. Az emberek inkabb valalljak az elavult rendszerbol fakado
problemakat, mint az atteres problemait.

Ferenc