Hallo hallo !
Nalam okosabb szakertok biztosan tobbet tudnak a felvetett
temarol, marmint hogy miert szolnak rosszabbul a sokszoros
sebesseggel felirt CDk. En egy bizonyos okrol irnek.
Igaz, hogy egy lassan es egy gyorsan felirt CD akar bitrol
bitre megegyezik egymassal, tehat informatikai ertelemben
egyeznek. Az viszont biztos, hogy a felirt bitek kozotti idobeli
tavolsagok csak nagy atlagban egyeznek egymassal.
Magyarul, a gyorsabban felirt CD lejatszasakor maga a
mintavetelezesi frekvencia allandosaga serul. Az ember
nem gondolna, hogy ez mekkora problema. A jitter magyar
megfeleloje tehat a digitalis atvitelkor keletkezo nyavogas.
Az analog technikaban tobbfele nyavogast ismerunk.
A legaltalanosabb a valamilyen periodusosságot mutato
nyavogas. Ennek leggyakrabb oka egy forgo alkatresz
deformaltsaga. Magnoknal a szallagtovabbito tengely kis-
merteku gorbesege, vagy mas effele dolog lehet. Am,
nem csak periodikus nyavogas letezik. Az analog technika-
ban erre pelda, ha a szallag valamilyen okbol megszorul.
Ez elofordulhat, ha a szallag kisse szelesebb a kelletenel.
Kazettasmagnoknal meggyakrabban erheto tetten ilyen
fajta nyavogas. Ez kasassa teszi a hangot. Elsosorban a
terhatast zagyvalja ossze csunyan. Amiert ezt a sokmin-
dent leirtam, annak az az oka, hogy szerintem a jitter pont
ilyen jelenseg. Nagy sebesseggel irt CDk lejatszasakor
epp a jitter hatas zagyvalja ossze a hangkepet. Udv, Agoston
|
>> Sziasztok,
> >
> > Valaki elmagyarazna egy total hozza nem ertonek, egyszeri magyar
> > nyelven, hogy MITOL hangzik maskepp egy N-szeres sebesseggel irott
> > CD? Nekem az a tapasztalatom, hogy a CD-k 95+ %-nal (akarmilyen
> > sebesseggel is irodott) az informacio hibatlanul eloallithato,
> > onnantol kezdve meg mindegy hogy volt irva.
> > Arra persze lattam sok peldat, hogy a CD olvasot gyartok nem
> > vegeztek tisztesseges munkat, es az olvasojuk nem kepes olyan
> > CD-ket olvasni, amik a Phillips szabvany altal megadott tureshatarok
> > kozeleben vannak. Errol lenne itt is szo? Audio CD olvasok kicsit
> > liberalisan vannak tervezve (jujj, de finoman fogalmaztam)? Ha igen,
> > akkor ertem az elterest a hangminosegben. Elvegre az irott CD-k
> optikai
> > tulajdonsagai eleg messze vannak a preselteketol, bar mindketto
> megfelel
> > a szabvanynak. Ha egy gyarto a lejatszot csak preseltre tervezi,
akkor
> > messze nem nyilvanvalo, hogy irottat elolvas, bar ez esetben a
> > Phillips hangosan kene reklamaljon (mint ahogy megtette egyik ceg
> > eseteben,
> > aki CD-nek kinezo, de a szabvanynak nem megfelelo dolgokat akart CD
> > cimen arulni, masolasvedelemre hivatkozva). Ha nem, akkor mit nem
> tudok?
> >
> > Gyula
Szeva Gyula!
Na akkor tisztázzunk dolgokat!
Amit írtál az (részben) baromság, mindjárt meg is érted a miértet.
Az összes létező CD-n nullák és egyesek vannak...
Az adatCD-k asszem nem is szorulnak magyarázatra. Az audiók viszont
érdekesebbek: Azt bizonyára tudod, h az asztali CD-játszók rendelkeznek
egy Digital/Analog konverterrel. Magyarán a CD-ről egy valag adatot
(100011001011010...)beolvas, amit ő szépen átalakít analóg jellé...
Remélem mostmár érted miért mondtam, h baromság amit írtál. Annak a
hülye CD-írónak kutya kötelessége ugyanazokat az 1-eseket és 0-kat
felírni a lemezre, mint, ahogy az az eredetin is rajta van, attól
függetlenül, h te milyen tempóban írod. A minőségi (hallható) probléma
onnan jelentkezhet, h a lejátszód hibajavítója miként tudja korrigálni a
CD-n (írás közben) elkövetett hibákat (itt mondjuk gondolok 1-1 sáv
szélleségére, és azok koncentrikusságára), vagy az utána keletkezett
karcok hibajavítására. Ezért tűnhet neked különbözőnek a gyorsan megírt
CD, a lassan megírttól... Mert itt már CD-író rezonanciától kezdve a
fényerő nagyságán keresztül egészen a hűtésig is mindenre nagyon oda
kell figyelni és a gyártók ezekre a tényezőkre nem nagyon reagálnak. És
akkor térjünk itt ki rögtön a Philips-re. Ő az egyik remek példa erre,
mert oly szar CD-írókat csinál a mai napig, h öröm nézni. Ide tartozik a
HP, ugyanis annak is Philips a bele...
Mindent összegezve, ha van egy penge asztali CD-játszód, egy jó minőségű
CD-íród (mondjuk egy Yamaha) és jó minőségű lemezekre firkálsz (értsd
nem átlátszó, hanem vissza is veri a fény nagy részét:)), akkor egész
nyugodtan firkathatsz 16x-el (többel úgyse érdemes), nem lesz gondod...
Még 2 dolog:
1., lemezek: Hasonlíts össze egy Philips vagy Fujifilm lemezt, mondjuk
egy Verbatimmal vagy egy réggebi TDK-val. Ha egy lámpán keresztül
nézegeted őket, azt fogod észrevenni, h a Fuji-n ill. Philips-en (és
akkor a sok gagyiról nem is beszéltem) szépen átnézel (egy kis zöld
árnyalattal), míg a Verbatimon nem (szép kékes színű). Gondolj arra, h a
CD-játszódnak melyik a jobb... Amelyiken átmegy a fény 70%-a és csak 30%
verődik vissza, vagy amelyik a fény nagy részét visszaveri. (Vannak
Verbatimból is kamuk, amik átlátszanak...)
2., Írási sebesség 16x: Semelyik CD-író nem tud folyamatos írást
probukálni 16x felett, mert amíg a belső sávokon (kissebb kerületű
körök) nagy sebességet el lehet érni, addig a legkülsőn már csak 16x a
max tempó (fizikailag lehetetlen nagyobb tempóval írni). Magyarán
24x-nél min. 2-szer szakad meg a CD-írás folyamata, ami a későbbiekben
megintcsak problémákat eredményezhet...
Remélem sikerült a kérdéseidre válaszolnom!
Üdv,
Att
________________________________________________
http://mailbox.hu - Már SMS értesítéssel is!
|
Kedves Gyula,
Ha a foto analogia kimeriti az "egyszeru magyar nyelv"
fogalmat, itt az en meglatasom:
A CD iras expozicios ideje egy parameter amit a gyarak
az irhato CD-ken feltuntetnek. Marketing szempontok
miatt a feltuntetett ertek a maximalis (meg elfogadhato)
sebesseget adja meg. Az iras minosege attol fugg hogy
az iro lezer ki tudja e bocsatani azt az energiat az adott ido
alatt amennyi az exponalashoz szukseges, valamint hogy
az expozicios ido alatt a lezer "bemozdul"-e.
Lathato hogy ezek foleg az iro mechanikai tulajdonsagaitol
fuggenek, tehat lehetseges hogy a kulombozo CD irok
mas minosegu munkat vegeznek. A HP nel egyszer azt a
tanacsot kaptam hogy az irassebesseg es a CDR anyagaul
szolgalo polikarbonat neha olyan rezgeseket produkal ami
lehetetlenne is teheti bizonyos sebessegeknel a megbizhato
adatfelirast. Belegondolva hogy a CDR tulexponalasa is
problemat okoz, nem biztos hogy a "gyors szerkezet+
lassu hasznalat=megbizhato mukodes" filozofia a legjobb.
Hibas kod elvileg ugyan nem letezhet, de rossz minosegu illetve
felreolvasott igen. Ettol kezdve a visszaadas minosege
verszomjas hibajavito aramkorok ele vettetik amik
ugyanazzal az algoritmussal restauralnak Mozartot es Technot.
En elegedett vagyok a sajat modszeremmel, en az iro
es a CDR altal javasolt sebesseg kb 3/4 evel "sutom"
a dolgaimat. Ez pont eleg idot ad a kovetkezo anyag
szerkesztesehez is.
Remelem ez segit
klaci
|
