+ - DopplerVÁLASZ Feladó: mizsei_uh.emb.tee

<<Ja, ha ennyire az alapok erdekelnek, akkor leirom: a hang a levegoben
terjedo periodikus nyomasingadozas>>

A hang elsosorban hullam es mosodsorban frekvencia, ami azt jelenti, hogy
egy masodpercben, egy meghatarozott hullamhosszu hullamhosszbol all, es csak
egy meghatarozott szamu hullamot tartalmaz (tartalmazhat), amely a hangnak
egy fontos parametere. Barmennyire sietek
feleje, az egy masodpercben tobb azonos hullamhosszu hullam nem fer bele.Egy
meterben van szaz centimeter; ha gyorsan 150-et gyujtok ossze, akkor az mar
nem fer bele a meterbe.

<<Alap analogia: a Moszkvában kinyomott Pravda a transzsziberiai vasuttal
utazik kelet fele. Habarovszkba napi egy szám erkezik. Ha azonban elindulsz
Habarovszkbol Moszkva fele az ellenvonattal akkor naponta ket uj Pravdat is
olvashatsz!>>

Ez igy igaz, mert az ujsag tarolonak nincs parametere, nincs limitalva.
Ha megvan hatarozva, hogy mekkora az urtartalma, akkor tobbet csak ugy
tehetsz bele, ha kissebbek lesznek a Pravda szamai, s akkor a tarolo
parametere
megvaltozik. A tarolod egy Pravda szammal is tele kell legyen (Ez egy Hz),
ha ketszer kissebb a Pravda, akkor keto fer bele (ez ket Hz ), de barmilyen
gyorsan akarod osszeszedni, akkor is ketto fer bele.

Ha ulsz az utszelen, a hangsebesseg nem adodik ossze az auto sebessegevel,
soha nem fogja tobb hullam erni a fuledet. Ezt bizonyitja a hangsebesseggel
kozeledo repulogep, melynek hangjat csak akkor hallod meg, ha a repulogep
elert hozzad. Ha te kozeledsz a hangforrashoz, akkor ugy nez ki,
tobb hullamot gyujtesz ossze, egy masodperc alatt, de mivel a masodpercbe
csak meghatarozott hullamhosszu hullam fer bele, nem valtozik a frekvencia,
ezen elv alapjan. Mas jelenseg megy vegbe.

<<A Doppler képletek mindig ervenyesek,>>

Igen, most ezek az ervenyesek, mert nincs jobb. Ha kozeledsz a
hangforrashoz, kozel a hangsebesseggel, akkor is csak dupla szamu hullamot
gyujthetsz be, de a keplet tobb, mint 300 kHz tobbletet ad, 1000 Hz-nel. Ha
pedig tavolodsz, ugyan azzal a sebesseggel, akkor szinte egy hullamot sem
gyujtesz be, mert elszaladsz a hang elol, a keplet pedig tobb szaz Hz
erteket ad.
Eros a HIT!

Igenis van kolcsonhatas a hang (ez a fizika), a hangforras sebessege, a
hangvezeto kozeg, az erzekelo es annak sebessege kozott es
hullamhosszvaltozas jon letre, es ennek preciz matematikai formaja van. A
hullammozgas torvenye nem azonos a targy mozgastorvenyeivel. A hullamot
anyagi kozeg vezeti, a sajat tulajdonsagai altal, konsztans sebesseggel.
A MM interferometer nem mutatott interferenciat, mert a ket visszaerkezo
hullam eltero hosszusagu, az interferencia a c sebesseggel folyamatosan
valtozik, ami nem letheto. Az atomora hullamhossza nyulik meg a sebesseggel
es nem az "ido". Az ido subjektiv. Ez nagyobb precizitassal kiszamithato,
mint a relativisztikus kepletekkel. Minden relativisztikus jelenseg
elektromagneses hullamokkal van kapcsolatban es mindig hullamhosszvaltozas
megy vegbe.
A Doppler-elv, egy tuneti megfogalmazas. Fizikailag hullamhosszvaltozas megy
vegbe, ami frekvenciavaltozassal "is" jar.

<< Reszemrol maradok Einsteinnel.>>

Tudom nehez a gondolatvaltas, de csak azzal valtozott a vilag ertelmezese!
Az ido megoldja.
Ott maradsz ahol akarsz, engem nem zavar.

Szocs

Kedves Szocs!

>>az elmeletet elfogadni szokas,

>Csakugyan szokas, mert sok, ugyneveznem "Tuneti fizikai jelenseget"
>alkalmaznak. Megfelel a gyakorlati igenyeknek. Ilyen a Doppler-elv, 
>Egi mechanika.

Az elmelet matematikai modell, mely altalaban nem mas, mint
kepzeletbeli alkatelemekbol osszeallitott elvi mechanizmus, melyet 
papiron, ill. fejben vagy szamitogepen mukodtetve valami(ke)t vagy 
valaki(ke)t kozelitoen utanozhatunk,  elore meghatarozva varható 
viselkedeset vagy a multjarol nyerve informaciot. A cel, hogy mindezt 
lehetoleg minel pontosabban es minel megbizhatobban tehessuk.

>>... nagyobb keruleti- es szogsebesegu, mint a masik. Ebbol 
>>kovetkezik, hogy lassabban jar az oraja.

>Biztos, hogy mind a ket repulo abszolut ertelemben kelet fele 
>mozog, es igy jo a kovetkoztetes, csak eppen azt nem mondod meg; 
>miert jar lassabban? 
>Az nem erv, hogy; Igy irta le Einstein!

Rendben, mar latom, hogy en is le kell irjam. Egy korabbi tudomanyos 
fantasztikus cikkemben fennyel belelt dobozrol irtam, mely most 
kapora jon.
*Ha idealis tukros, akkor nem disszipal. Ha kiengedjuk belole a 
fenyt, konnyebbe valik. Ha benne hagyjuk - az elmozditasakor 
impulzust adunk at a fenynek, tehat eszleljuk a doboz fenybol 
eredo jarulekos tehetetlenseget*

Ha a repulokon olyan orat hasznalnak, mely rugok kozott ide-oda
mozgo, fennyel belelt doboz, akkor a Föld forgastengelyebol figyelo,
relative allo(!) megfigyelo nagyobb frekvenciaju és nagyobb 
amplitudoju fotonok pattogasat kell tapasztalja a relative
nagyobb sebesseggel repulo dobozban. A feltuningolt beltartalom azt 
eredmenyezi, hogy a rugok nehezebben (azaz lassabban) fekezik le es 
rugjak vissza egymasnak a dobozt, tehat a doboz ide-oda 
passzolgatasa lomhabb. 
Megjegyzem az ilyen dobozt nem tudnank fenysebessegre gyorsitani,
mert a gyorsitassal - a Doppler effektus reven megnovelt frekvenciaju 
es amplitudoju hullamok (ezt Maxwell irta le, nem en) impuzusa
is megnone (ezt meg vsz. Einstein irta le, vagy legalabbis celzott ra). 
Amikor c-hez kozeli lenne a doboz sebessege, akkor a fotonjai
az innenso falra mar oriasi uteseket merve allnanak ellent
energiajuk tovabbi novelesenek, mig a mozgasiranyba eso falrol - azt 
epp csak megnyalintva verodnenek vissza. 
Emiatt az a fal nem is tudna gyorsulni mar, hiszen mitol ?
Tehat kozelebb is huzodna, mialatt az innensot nyomjuk mint a guzu.
c sebessegen a doboz  palacsintaszeru kepzodmennye valna. 
A mozgasiranyba eso fala't mar egyaltalan nem nyomhatna 
a feny, mert nem volna modja elerni sem - mert az is c-vel haladna,
de az innensohoz visszaerve, abba utkozve vegtelen nyomast -
ellenhatast gyakorolna...

Huhh, itt abba kell hagynom, mert remes paradoxonszagot erzek!
Egyreszt ugy tunik, hogy ez a relativ palacsinta az innenso 
oldalan megegne, mikozben a tulfelen hideg maradna! De ez csak 
egy aprosag. A nagyobb gond megmagyarazni, miképp is 
akadalyozhatna'k a benne ingazo(?) fotonok a tovabbi gyorsitast 
impulzusaikkal ezen az oldalon, ha amonnan mar vissza se 
verodhetnenek?
Udv: zoli

Szia Hunor!

>Az, amit semmilyen racionális számrendszerben nem lehet 
>számjegyekkel leírni, az valóban lehet szám, csak valami más.
Az lehet a megoldas, hogy nevezzuk szamoknak az algoritmikusan
megadható ertekeket, amik lehetnek hatarertekek is. 

>A függvényekről senki sem mondja, hogy egy-egy szám.
Hatarertekek rendezett halmaza.
A racionalis torteket 2-2 termeszetes szammal es egyetlen kozos 
algoritmussal lehet egyertelmuen megadni, mig irracionalisokat 1-1
Taylor sort definialo algoritmussal, es akar egy-egy termeszetes 
szammal is.
Az kulon erdekes, hogy a Taylor sor tagjai utobbi esetben racionalis 
szamok, a sorosszeg viszont lehet termeszetes/racionalis/irracionalis 
szam is. 

Lyukak:
>Szerintem nem léteznek csak a keletkezés állapotában lehetnek 
örökké. 
>Ha léteznének sem eshetne bele az űrhajós, az alábbi könyv példája 
>rossz. A jelölt ábra a) részén a görbe csak az esemény
>horizontig tarthat, addigra az űrhajós órája megáll. Ugyanis akkor 
>éri el az eseményhorizontot, amikor a távoli megfigyelő óráján 
>végtelen időegység telik el. Ez viszont sosem történik meg, 
>hiszen a végesnek nincs vége.

Koszonom a konyv ajanlast. 
>http://mek.oszk.hu/00500/00569 
>olyan ez mintha valaki így akarná megkapni a legnagyobb 
természetes
>számot: 0-val kezdve 1 másodperc alatt hozzáad 1-et, majd mindig 
>1-et ad az eredményhez, de az előző összeadás idejének felében. 
>2 másodperc alatt végez. A baj csak az, hogy ez a 2 másodperc 
>saját idejében sosem telik el.
>Nem telhet el, egyébként ellentmondásra jutnánk.
Nem ertem miert.
Mondok mast. Ha vegtelen vonalas fuzeten nezelodunk, vagy haladunk 
a vonalakra merolegesen, a tavolabbi vonalakat surubbnek latjuk, s 
legsurubbnek a horizontnal, ahol idealis geometriai vonalakka 
vekonyonyodnak. A koztuk levo feher savok ugyancsak.
Ezert a terep tavolabb sem sotetul. A horizont hatarvonal.
Ott elvben tobb vonal van 1db 0 vastagsagu vonalla egyesulten,
mint ami az egesz terepen lathato, de nem allithato se az, hogy
lathato, se az, hogy nem. 
 
Udv: zoli