Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 2089
Copyright (C) HIX
2005-02-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 RE: Orajelek... (mind)  16 sor     (cikkei)
2 CD orajel (mind)  97 sor     (cikkei)
3 Re: Mechanika & RAM (mind)  13 sor     (cikkei)
4 re: Eladok Roland, Boss es Edirol hangszerek! (mind)  13 sor     (cikkei)
5 CD transzportok jitter stb (mind)  30 sor     (cikkei)

+ - RE: Orajelek... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Csaba!

>Amit en nem ertek, az az, hogy miert nem valasztjak szet a ket
>dolgot, azaz nagy RAM hasznalataval szabaduljunk meg minden
>mechanikus, illetve pitgeometriahoz kapcsolhato idozitesi hibatol,
>es "elegedjunk meg" azzal, amit a RAM-bol torteno kiolvasast
>idozito kvarc, a D/A es altalaban az elektronika okoznak.
Pedig pontosan ez tortenik. Megis a hallhato hangminoseg fugg az
irassebessegtol.

Kedves Agoston!
Sajnos ugyanugy, mint a CD jatszoknal az a jellemzo, hogy a regi gyartmanyok
adjak a jobb hangzasi minoseget. Fogok irni konkret tipusokat is, de most
fejbol nem tudom.

Udv BA
+ - CD orajel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

> Felado : 
> [...] A lejovo jelnek van egy
> frakvenciaja (fordulatszam fuggo, termeszetesen), amit nagyjabol
> tud az olvaso elektronika, de nem pontosan. Itt van eleg massziv jitter,
> amit elektronika korrigal. [...] Ha viszont mar eloallt
> a bitsorozat [...] sajat orajele van. Annak nem kene ingadozni.
> Ha jol ertem, megis ezt teszi, mert valahogy becsatolodik a
> kiolvaso orajel ebbe. Nem ertem, csak ismetlem, amit olvastam...

Igen, ez tortenik. Az esetleg hasznalt S/PDIF interface (kulso DAC-hoz)
ezt tovabb tudja rontani (amit aztan egyes DAC-ok jobban, masok kevesbe
kepesek javitani).

> Felado : Hajdu Csaba
>>Te, mint ember, azert tudod leolvasni orajel nelkul, mert meg tudod
>>merni a felszini mintazat elemeinek hosszat. Az elektronika viszont csak
>>akkor tudja ertelmezni az olvasofejrol jovo jelet, ha van egy orajel,
>>amelyhez viszonyitani tud.
> 
> Valoban, viszont ez a viszonyitasi alap, ami megszabja a 
> kiolvasott jel tempojat, kivulrol szabadon bellithato, es vele 
> kapcsolatban nincs semmi informacio magara a CD-re kodolva.

De, magaba a modulacioba van belekodolva, a fel/lefuto elek
valtozasaival. Frekvenciaja termeszetesen a linearis sebesseg fuggvenye.

>>Nem egeszen: onnan tudod, milyen gyorsan kell forgatni, hogy me'red a
>>jelvaltasok kozotti idoket. Ez akkor is ervenyes, ha nem 1x-es
>>sebesseggel olvasol, csak akkor az alapfrekvenciak tobbszorosei fognak
>>jelentkezni.
> 
> Milyen alapfrekvenciak tobbszorosei? Tetszoleges frekvenciat 
> valaszthatok, a CD idomulni fog hozza...

A pit/land hosszok egy alaphossz szabott tobbszorosei lehetnek. Szkopon
nezve a jelet ebbol alakul ki az "eye-pattern". Igazad van, a CD
idomulni fog hozza, mivel a puffert tolto/olvaso elektronika szabalyozni
fogja a motort, hogy gyorsabban/lassabban forgassa a lemezt.

>>Gondold el: van egy telefonvonalad. A modemed egyetlen erparon kapja a
>>jelet, ugyanugy, mint a CD olvasofej eseten. A jelben kell orajelnek is
>>lennie ahhoz, hogy elcsuszasok nelkul, megbizhatoan ertelmezni lehessen
>>(plane, hogy a CD eseten a fordulatszam valtoztatasa es ingadozasa miatt
>>folyton igy vagy ugy torzitott jelet latsz).
> 
> Modemnel a tempot (amit egyebkent adott szabvanyos ertekek kozul 
> lehet kivalasztani) a kuldo oldal szabja meg, tehat ott van egy 
> altalad nem befolyasolhato utem, amihez szinkronizalnod kell.

A CD-nel pedig a lemez *pillanatnyi* (nem az atlagos, altalad
szabalyozhato, hanem az ossze-vissza imbolygo) linearis sebessege szabja
meg, altalad szinten nem befolyasolhato modon. Teny, hogy az utemet a
szabvanyos kozeleben probalod tartani a motor szabalyozasaval, de sosem
leszel pontos.

> A CD-nel ezt _te_ szabod meg a forgatassal

Az atlagost igen, a pillanatnyit nem. Nincs olyan szabalyozo rendszer,
amelynek ne lenne kesleltetese. A forgo mechanikanak tehetetlensegi
nyomateka van, a motor forgatonyomateka veges, ebbol kovetkezoleg a
mechanika/CD egyuttes szoggyorsulasa is veges :-)

> Ilyen alapon az adat CD-n is kene legyen, de akkor azon miert nincs?

Termeszetesen van, ugyanugy mukodik az adat CD leolvasasa is.
Azt hiszem, ket dologrol beszelunk: az egyik a leOLVASAS, a masik a
leJATSZAS (audio)/adatkiolvasas (adat CD) folyamata :-)

> Ket dolog van. Az egyik a kvarc pontatlansaga, amit onmagaban 
> akkor hallhatsz, ha RAM-bol olvasol ki. [...]
> A masik az, ha a forgatasi sebesseg ugyan kvarc pontossagu, de a 
> szabalytalan pitek miatt a lejovo jelben az atmenetek idozitese 
> "imbolyog".
> 
> A valosagban a ketto kombinacioja all elo a FIFO elven mukodo 
> dekodolo es hibajavito aramkorok miatt.

A fentiek miatt a pillanatnyi forgatasi sebesseg nem lesz
kvarcpontossagu. A dekodolo es hibajavito aramkor pedig nem FIFO, mert a
CD-n CIRC kodolast hasznalnak, ami szetszorja az adatokat. Ket egymast
koveto hangminta nem egymas mellett van a lemezen.

> Amit en nem ertek, az az, hogy miert nem valasztjak szet a ket 
> dolgot, azaz nagy RAM hasznalataval szabaduljunk meg minden 
> mechanikus, illetve pitgeometriahoz kapcsolhato idozitesi hibatol, 
> es "elegedjunk meg" azzal, amit a RAM-bol torteno kiolvasast 
> idozito kvarc, a D/A es altalaban az elektronika okoznak.

Vannak ilyen kiserletek, nem is kell hozza sok RAM. Pelda:
http://httpd.chello.nl/~m.heijligers/DAChtml/dactop.htm
Az S/PDIF interface-rol erkezo jelet pufferelik, a puffer kiolvasasi
orajelet *nagyon lassan* valtoztatjak a bejovo orajel szerint, igy a
magas frekvencias jitter szinte teljes egeszeben kiszurheto.

Kofa
+ - Re: Mechanika & RAM (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

> Modositom a kerdest: minek szazezreket kolteni ra?

  Tovabbi keresztkerdes: allitolag (vagy igaz, vagy nem) a nagyon
draga CD-lejatszok tudjak legkevesbe lejatszani az irott, stb. CD-ket.
Tessek mondani, miert (ha igaz)? Ennyi penzert esetleg beszerezhettek
volna a Phillips leirast, amiben benne van, hogy milyen hatarok
kozott ingadozhatnak parameterek. Akkor le tudna jatszani (mert
az irott is megfelel a szabvanynak, csak eppen nagyon mas, mint
a nyomott CD).

Gyula
+ - re: Eladok Roland, Boss es Edirol hangszerek! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Eladok uj ROLAND, BOSS es EDIROL hagszerek rendkivul kedvezo aron, nemelyik
 >tobb mint 20-30% kedvezmennyel.
 >Mivel ez Vajdasag teruleterol mukodik, ezert az Afa visszaigenyles is
 >lehetseges es szukseg szerint meg Magyarorszag teruletere is vegzunk
 >hazhozszallitast!
 >
 >Bovebb informaciok a 
<http://www.powersu.netfrims.com>;www.powersu.netfrims.com cimen.

Elírtad a címet, de azért kitalálható volt! :))) Helyesen: 
http://www.powersu.netfirms.com/

Topy
+ - CD transzportok jitter stb (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gabor transzportjat megcsodalva feleledtek CD-epito osztoneim. A
jitterrol es orajelekrol tenyleg sokfelet lehet olvasni, de odaig
meg nem jutottam ido hijan, hogy szetszort ismereteimet
rendszerezzem, es hitelesseg alapjan sorrendbe rakjam.
Az emberi hallas egeszen furcsan viselkedik, es idonkent olyan
valtozasokra is reagal, amik meresileg szinte jelentektelenek. Pl. a
DSD fejlesztesekor megfigyeltek, hogy a csatornak pufferei nem
pontosan egyszerre urultek ki, es a par ns elteres hangzasban oriasi
kulonbseget okozott, amit meg teljesen laikusok is igen
jelentekenynek ereztek a javitott valtozathoz kepest.

Sajnos a CD jatszok motorja rendkivul gagyi modon van megepitve, egy
radiotavoiranyitasu kisauto (nem kinai 200Fts, hanem modellautok)
motorjai messze tultesznek rajtuk epitesi minosegben. Pl., a legtobb
motor csak 3 polusu, nehany kiveteles 4 polusu. (Egy lemezjatszo
motor 48 polusu ehhez kepest...) Ezen kivul a csapagyazasuk szinte
nemletezo, vacak muanyagagyban ul, raadasul ugyanaz a kinai gyarto
tekercseli az osszeset. Aki nem hiszi, szedjen szet egy CDMPro
motort, vagy egy Sony motort. Melyseges csalodas. (Amugy az optical
pickupokat kinaban gyartjak, es darabjuk 3-4$... persze, 10000-es
tetelben, de kepzeljetek el, 3$-bol mit lehet kihozni - ugy is nez
ki.)

A fej, es az erzekeny pozicionalo motor ott van kozvetlen a
lemezporgeto motor mellett, ami fordulatonkent x3 rant rajta.
Amellett, hogy elekrtonikailag mennyi tervezest belevisznek a
pickupokba, ilyen alapveto dolgokat elhanyagolnak. Igaz, ha 3$bol
kell valamit kihozni, ott nem fognak ilyeneken elmelkedni...

Janos

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS