"Az Univerzum szinte vegtelen szamu modellezest vegez . Pl.
evolucio,naprendszerek keletkezese es elmulasa. Mindig az adott idopontnak
legjobban megfelelo allapotot teremti meg es fejleszti tovabb.Az Univerzum
az "osrobbanastol" kezdve mindig ujabb modelleket allit es vagy megtartja
vagy elveti.Az Univerzum alkotja a torvenyeket [termeszeti] az ember
jo esetben felismeri oket de valtoztatni nem tud rajtuk."


annyit mondhatunk, hoghy az Univerzum talan bizonyos torvenyeknek
megfeleloen m
ukodik. ennel tobbet nem tudunk. semmifele torvenyalkotasrole s
modellezesrol n
em tudunk.



"Az Univerzum volt es mukodott az ember
megjelenese elott is es az ember letunese utan is mukodni fog."

ja. es? ez is csak ugyanazt jelenti: hogy feltehetoen vannak objektiv
torvenyek
 .

semmi tobbet.

tulsagosan kivetited ezt.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

> Az Univerzum  szinte vegtelen szamu modellezest vegez . 

Ha ez igy lenne, akkor az Univerzum tele lenne modellekkel.
Merugyebar  a modellezes eredmenye a modell. "Vegtelen szamu
modellezes" megugyebar vegtelen szamu modellt eredmenyez.
Ehhez kepest egyetlen egy olyan modellt sem talalt meg senki
ami ne emberi modellezes eredmenye lett volna.  Szoval
senkinek semmi oka nemhogy vegtelen szamu, de akar egyetlen,
az Univerzum altal vegzett modellezesrol beszelni, eredmeny
modell hianyaban.

> evolucio,naprendszerek keletkezese es elmulasa. Mindig 

Ezek sem nem "modellezesek", sem nem "modellek". Ezek 
ugyanis folyamatok.

> megjelenese elott is es az ember letunese utan is mukodni fog.

Kiveve, ha egyszerre "tunnek le".


z2

5291264_ten.009letsew:

Az Univerzum  szinte vegtelen szamu modellezest vegez . Pl.
evolucio,naprendszerek keletkezese es elmulasa. Mindig az adott idopontnak
legjobban megfelelo allapotot teremti meg es fejleszti tovabb.



Milyen szempontbol a legjobb az allapot. A jo es rossz fogalma csak emberek
altal krealt fogalom.
A fenti kijelentes ertelme(zhete)tlen.

MK

>Math:
>nem, en nem modelleket vizsgalok, hanem a valosagot. (adott esetben
>modellel vi
>zsgalom a valosagot, de a valosagot vizsgalom)

Mit nevezel valosagnak? Szerintem te csak a kornyezet altal az
erzekszerveidet ert ingerek hatasara altalad kialakitott modelt nevezed
valosagnak. 

Ha maskeppen erzekelnel akkor mas lenne szamodra a valosag. (Magyarazd el
egy vaknak, hogy mi a kulonbseg kek es piros kozot)

Ha maskeppen gondolkodnal, vagyis az agyad mas logika szerint mukodne akkor
megint masmilyennek gondolnad a valosagot. Erre nem tudok peldat, nert, nem
tudom elgondolni, hogyan gondolkodnek, ha nem ugy gondolkodnek ahogy
gondolkodom. :)

Az altalad nagyra ertekelt logika nezetem szerint az agy mukodesebol es nem
a vilag mukodesebol adodik. Pl: Egy ok okzati kapcsolat felismeresehez nem
kell mas csak az hogy ket esemeny mindig azonos sorrendben kovesse egymast.



>a mesedet elolvastam, mivel nem tudom pontosan, mit kaarsz vele mondani,e
>zert 
>nem tudok vele mit kezdeni (hat sajnos ilyenek a mesek, metaforak...).

Azt akarom vele mondani, hogy a vilagrol csak nagyon egyoldalu es szubjektiv
ismereteink vannak. es semmit sem tudsz arrol hogy egy foton (es a vilag
altalaban) valojaban miert viselkedik ugy ahogy viselkedik. Egyszeruen azt
mondod, hogy mindig igy viselkedik amikor figyelem akkor felteszem, hogy ez
a viselkedes torvenyszeru. Aztan rajovok, hogy jobban megnezve az esetek kis
szazalekaban, nem is ugy mukodik ahogy az altalam leirt torvenyek szerint
mukodne, ugyhogy atirom torvenyt valoszinusegi formaba. Persze ezzel nem
magyaraztam meg semmit. 

 


Az ajanlott cikket is olvastad? Valami olyasmirol szol, hogy az hogy egy
bonyolult rendszert tudatosnak tekintunk es ugy vizsgaljuk az sokszor segit
az osszefugesek megerteseben. 

MK

Math:
>tehat NEM IGAZOLT; HOGY AZ UNIVERZUM TUDATOS. 
>nem megalapozott ilyet allitani.

Nem allitottam, csak felvetettem - hatha az.
Egyelore nincs olyan ismert termeszeti torveny, mely
tiltana a tudat letet vagy megjeleneset az anyag szervezodesenek
mienketol eltero szintjen, azaz kozmikus szinten.
Amugy pedig vannak es lesznek is nem igazolt tudomanyos 
feltevesek ill. elmeletek, sot van olyan is melyet megkerdojeleztek 
elmeleti alapon, vagy meresi adatok alapjan. 

>a fotonok nem szamitanak semmit, hanem bizonyos torvenyek 
>igazak rajuk. 

Szerintem sem vegeznek szamitasokat, hanem mint utaltam ra
csak "szondazasra" valo jelek, melyek Monte-Carlo modszeres 
adatgyujtesekhez megfeleloek.

>>Eddig se allitottam, hiszen nem vagyok ennek se tudoja, 
>dehogynem allitottad. 
Nem en. Inkabb te allitottal hatarozottan, propaganda
jelleggel olyasmiket, melyekrol nem vagy meggyozodve.

>eshetosegek felvetesevel nem sokat erunk. megszamlalhatatlan 
>vegtelen sok eshetoseget fel lehet vetni. 
>... nem erunk vele semmit.

Dehogynem. Hivatasos kutatok is szoktak intuiciokbol kiindulva
eredmenyekre jutni.

>muveszi fokon ezt sci-fi nek hivjak, azt szeretem. 
>de tudomanyos es filozofiai erteke nincs.
Dehogynem. Gondolkodasra, osszefuggesek kutatasara inspiralja 
azokat, akik eleddig nem ismert szamitogep-elvek irant
erdeklodnek. Amiota a tudatossag definiciojat megadtam - Engels 
egykori gyakorlatiatlanra sikeredett definiciojat hatterbe 
szoritva, azota biztos vagyok benne, hogy sokan maskent 
latjak a vilagot. 

Udv: zoli

Math:
>az sem kizart, hogy az andromeda galaxisban tehenhez hasonlo 
>intelligens allatok elnek. de ezt felvetni ettol meg nem tul ertelems 
>dolog.

A pelda rossz, mert ez nem filozofiai felvetes, hanem evolucioelmeleti.
Elso ranezesre hianyosnak tunik, mert nincs tisztazva, milyen 
hasonlosagrol van szo, de asszem nincs komoly jelentosege, 
mert az evolucioelmelet sokmindent megenged. 
Valoban nincs tul sok ertelme ilyesmit felvetni, mert a valasz elore
sejtheto: lehet !
Ennel joval izgalmasabb kerdes: 
Matematikai vagy filozofiai alapon kizarhato-e, hogy a Lofej kod
gondolkodhat-e mar arrrol, milyen legyen a jovo, milyen alternativ
lehetosegeket engednek meg szamara a fizikai torvenyek ? :)
(a gondolkodas egyik ismerve a jovo elvi lehetosegeinek latolgatasa) 

>egy hipotezis felvetesehez tobb kell, mint hogy nem kizart. 
>igazoltnak kell lennie.
Nem kell igazoltnak lennie, csak megalapozottnak. Igen gyakran 
kesobb igazoljak, s akkor Nobel-dij is elofordul.
Eloszor sejtesre van szukseg, majd vizsgalatokra. Sejtesek nelkul 
egyhelyben topognank.  

Udv: zoli