Kedves Listatagok!
Ma az írásos programmódszer kibővített változatát állítottam össze a
számotokra. Sok sikert kívánok hozzá!
A képességeket kifejlesztjük, hogy örömet okozzon a cselekvés
Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk tanulni, vagy bármilyen más
területen sikereket érhessünk el, az szükséges, hogy rendelkezzünk a
szükséges képességekkel.
Ha mégsem, akkor ki kell fejlesztenünk. A kifejlesztéshez viszont
ismernünk kell néhány alapvető fogalmat az agyunkról.
Az agy
Két féltekére osztjuk, bal és jobb féltekékre. A bal félteke a racionális
dolgokkal foglalkozik, a jobb pedig a művészettel. Ezt nem is ragozom
tovább, mert az agykontroll tanfolyamon ezt szépen elmondják.
Az agyat úgy is fel szokták azonban osztani, hogy tudatos és
tudatalatti agyműködést végző részek.
A tudatos rész foglalkozik a gondolkodással. A tudatalattihoz pedig az
ösztönöket szokták sorolni.
A mi szempontunkból a tudatalatti az érdekesebb. Nézzük csak, hogy
mit is tartalmaz még a tudatalatti, ill. mit csinál? (A többi funkciója most
mellékes.)
1. 30000 (harmincezer)-szer gyorsabb a működése, mint a
tudatos részé.
2. Óriási tárolókapacitással rendelkezik. Itt tárolódik az előző és
a jelenlegi életünk összes emléke, tapasztalata.
3. Célkövető mechanizmust is tartalmaz. Csak be kell állítanunk
az iránytűnket, hogy működésbe lépjen.
4. Itt található életünk programja. A tudatalatti azokkal az
adatokkal dolgozik, amit a tudat szolgáltat. A tudatalatti nem
foglalkozik az adatok vizsgálatával, elemzésével, csak lefuttatja a
programot, és szolgáltatja az eredményt. És itt el is érkeztünk a
programozási ismeretekhez.
Az agy programozása
Annyiféleképpen lehet programozni, ahány érzékszervünk van. A
probléma azonban az, hogy a program tudatunktól elzártan, attól
védett területen fut. Ezért bizonytalan az, hogy mindabból amit látunk,
hallunk, vagy gondolunk, abból mi épül be és mi nem.
A mi általunk összeállított program két csatornán juthat el életünk
programjához. Az egyik a képekben történő gondolkodás (pl. elmetükre
technika), a másik pedig az írásos programmódszer. A képekben
történő gondolkodás esetében inkább a kimenetet, a célt állítjuk be, a
megvalósítással nem foglalkozunk, azt rábízzuk az agyunkra. Találja
meg a megfelelő módszereket, lehetőségeket, és juttasson el a célba.
Az írásos módszer azonban mindazt beírhatja a programunkba, amit
roppant nehéz elképzelni képek formájában. Itt vértezhetjük fel
magunkat a szükséges tulajdonságokkal. Pl. kitartó akarok lenni. Ezt
mondat formájában ügyesen megfogalmazhatom, de képekben
elképzelni nagyon nehéz.
A programszöveg elkészítésekor is hasonlóan kell eljárni, mintha igazi
számítógépet programoznánk. Figyelembe kell venni az agy
(processzor) utasításkészletét, és lehetőleg alacsonyszintű, vagy más
néven gépközeli („agyközeli”) nyelvet kell használni.
Ennek szabályai:
A program pozitív állításokból áll. A pozitív állítások viszont speciális
feltételeknek kell, hogy megfeleljenek.
1. Az állításnak hihetőnek kell lennie.
2. Csak tőmondatokat, vagy nagyon rövid, egyszerű szerkezetű
mondatokat lehet használni. A tudatalatti programvégrehajtó része
ugyanis nagyon primitív.
3. Csak jelen időt használhatsz.
4. Csak egyes szám első személyben fogalmazhatsz. Pl. Én …
5. Tilos a feltételes mód használata, mert a tudatalatti ezt nem
ismeri. Pl. ha, szeretném
A pozitív állításokban használható, ill. nem használható szavak:
1. Tilos a nem, sem, ne, se szavak használata, mert a tagadás
figyelmen kívül marad, a többit pedig végrehajtja. pl. nem vagyok buta
helyett okos vagyok. A tagadást sem ismeri a tudatalatti.
2. Tilos a megpróbálom, vagy vele rokon értelmű szavak
használata. Ez a lerázó mondatok része, ezért a tudatalatti nem hajtja
végre, vagy nagyon bizonytalan a végrehajtás eredménye.
3. A probléma szó negatív töltésű, bajjal párosul. Ezért a
helyzet szót kell használni helyette.
4. Kötelező a megteszem, megcsinálom, vagyok szavak
használata, vagy olyan mondatok használata, amely jelentésben
ennek megfelel.
Ha a pozitív állítások elkészültek, akkor a teendő a következő:
A pozitív állításokat le kell írni. Lehetőleg nagyon sokszor, de napi 10-
szer mindegyiket le kell. Amikor már fejből tudjuk, akkor a könnyebbség
kedvéért érdemes áttérni a relaxáció közbeni ismételgetésre.
Az írás egyébként azért olyan nagyon hatékony, mert részt vesz benne
a szem, a mozgató izmok, a belső hallásunk, agyunknak figyelnie kell a
helyesírásra, valamint arra, hogy a sor egyenesen menjen, hogyan
kapcsolja a betűket, stb.
Az első hatások már néhány nap múlva is jelentkezhetnek, de 3 hét
türelmi idő után lehet majd érezni igazából a hatást.
Abbahagyni persze nem érdemes sem a türelmi idő alatt, sem utána.
Az a diákom, aki nyáron még a pótvizsgára készült, most pedig a
ugyanabból a tárgyból főiskolai felvételire, csak ezt a módszert
alkalmazta, mégpedig relaxálás nélkül. Egyébként ez az egyetlen olyan
módszer, ami ellenőrizhető, és akár szülői ráhatás eredményeképpen
is végig csináltathatjuk azzal, akinek jót akarunk.
Az ellenőrzés alatt azt értem, hogy egy papírlapra felírom a dátumokat.
Amikor jön a diák, bemutatja, hogy mindegyik alatt megvan-e az előírt
darabszám. Az agykontrollozást viszont hazudhatja, mert nincs nyoma.
Szóval első lépésként a szükséges képességeket kell kialakítanunk,
hogy a továbbiakban a végzett tevékenység sikerélményt jelenthessen.
Még mielőtt valaki kétségbe esne, hogy milyen sokat kell majd írnia, azt
javaslom neki, hogy csak a legfontosabb mondatokat gyűjtse össze.
Aztán majd mások lesznek a legfontosabb pozitív állítások.
Most következzen néhány pozitív állítás a fenti programozás szabályai
szerint. (Az összeállításuknál Brian Tracy személyiségfejlesztő
anyagaiból indultam ki.)
1. Intelligenciám szintje egyre nő.
2. Elmém nagyon aktív.
3. Rendkívül fogékony vagyok.
4. Nagyon okos vagyok.
5. A memóriám kiváló.
6. A logikám nagyon jó.
7. Képességeim határtalanok.
8. Gyorsan és könnyen tanulok.
9. Megértem a tananyagot.
10. Átlátom az összefüggéseket.
11. Minden feladatot meg tudok oldani.
12. Tele vagyok ötletekkel.
13. Értékes a tudásom.
14. Tele vagyok értékes tudással.
15. Minden eszembe jut, amire szükségem van.
16. Kitartó vagyok.
17. Feladataimat befejezem.
18. Precízen dolgozom.
19. Agyféltekéim összhangban vannak.
20. Saját magamért tanulok.
21. Örömmel tanulok.
22. Vágyok a tudásra.
23. Rendszeresen ismételek.
24. Rendszeresen gyakorlok.
25. Ellazult állapotban tanulok.
26. Dolgozataimra a lehető legjobb osztályzatokat kapom.
27. Nyugodt vagyok.
28. Nagyszerű dolgok történnek velem.
29. Sikeres vagyok.
Néhány állítás külön magyarázatot is érdemelne, de már megint a
helyszűke szól közbe. Ezért csak a legfontosabbak:
7. Nem szabad úgy a tanuláshoz fogni, hogy kevésnek tartjuk
magunkat az anyag elsajátítására. Ez a mondat feloldja a hiedelem-
korlátainkat.
12. Feladatmegoldáskor (és máskor is) az ötlet rendkívül fontos! Ez
szolgáltatja a megoldáshoz vezető utat!
17. Ha agyunkat arra szoktatjuk, hogy nem muszály befejeznünk egy
cselekvést, akkor sohasem jutunk el sehová. Ez a kifogások és a
mentségek melegágya. Ez képes elfojtani minden pozitív állítást.
Tulajdonképpen megideologizáljuk a kudarcot.
19. A tanulás akkor hatékony, ha mindkét félteke részt vesz benne. A
bal félteke gondoskodik az ismeret agyba juttatásáról, a jobb pedig
asszociálja, beépíti. Képeket rendel hozzá. És ezeket a képeket könnyű
eltárolni, mint a memóriafogasnál is.
A hatékony tanulás ott kezdődik, ha megtanulunk képekben
gondolkozni. (Ez növelni fogja a telepatikus képességünket is.)
25. A tanulás akkor megy a legjobban, ha agyunk laza. Előző
levelemben adtam néhány tippet erre is.
26. Ezt mindenki pontosítsa a saját igényei szerint. Ötöst kapok,
négyest kapok, stb. Ez rendkívül fontos! Ez teszi fel az i-re a pontot.
Mára ennyi. A következő levélben a villámolvasásról lesz szó.
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
