Sziasztok kedves Listatagok!

Nagyon tetszik Tünde árvízzel kapcsolatos hozzászólása. Véleményem szerint
az AK-t elsősorban az ilyen összefüggések felismerésére is kell használnunk.
Környezetünkben is rengeteg ilyen megoldatlan probléma akad. Nemcsak
környezetvédelmi, de társadalmi, kulturális, közlekedési gazdasági,
infrastrukturális ... stb.  A probléma eredő okának felismerése már fél
siker. Én ezeket a felismeréseket akár magánban is szívesen olvasnám.
Amennyiben az ügyért tudunk tenni gyakorlatilag is, az nagyon jó. A
valóságban azonban ez csak kevesünknek adatik meg, ezért én javasolnám, hogy
legalább alfában tegyünk meg minél többet a tudásunk és képességeink
szerint.  Apropó: emlékszem korábban voltak hétfő esténként (talán 22 óra
körül) közös meditációk, amelyek hasonló jellegű témákban hirdettek "közös"
meditációkat. Létezik ez még?

A felismerésekért én pedig vállalom, hogy leírok egy meditációt - persze
csak akkor, ha van rá igény -, amelynek egy ilyen probléma megoldása a
célja. Ezt most is szívesen megtenném, de időmet éppen más célok
megvalósításra kell fordítanom. :-)

Sok szeretettel:
Attila

Sziasztok!

Kb. egy honapja tortent:
El szerettunk volna utazni Lillafuredre, a Palota Szalloba nehany
napra, mert volt egy nagyon kedvezo akciojuk, de a gyerekeink
eppen gyogyulofelben voltak egy makacs vissza-visszatero virusos
nyavaja utan. 50-50 szazalek szolt a maradas (biztos gyogyulas)
es az utazas (lehetseges visszaeses a betegsegbe) mellett is.
Vasarnap kellett volna utaznunk. Szerdan meg nem tudtuk, hogy
menjunk-e. Masnap 05.30-kor ulok a szokasos reggeli buszon, a
szokasos felalomban, viszont a szokasos pontos ido - hirek
helyett egy zenei ado szolt. Az elso zeneszam, amit meghallottam:

EDDA - Elhagyom a varost (aki nem ismeri, Miskolcrol szol -
Lillafured kozigazgatasilag Miskolchoz tartozik). Meg aznap
lefoglaltam egy szobat, vasarnap pedig utaztunk - az uzenet
egyertelmu volt - csodas ot napot toltottunk ott es a kornyeken,
pl. Szilvasvaradon a Szalajka-volgyben.

Ezzel kapcsolatos kerdesem:
Talalkoztatok-e hasonlo esettel, mikor konkret kerdes (pl.
poharviz technika) nelkul is konkret valaszt kaptatok egy Titeket
foglalkoztato kerdesre?
Az eset akar sikertortenetkent is felfoghato lenne, ha kertem
volna a valaszt :-)

Udv, es egyre jobban:   Jozsi.

Sziasztok!

Sajat tapasztalatbol tudom, hogy az agykontrollt sokan ellenzik, 
mert nem ismerik es felnek tole. 
Erre a listara barki feliratkozhat.
Minekunk kell kello toleranciaval rendelkezni.
A sertodes nem melto egy agykontrolloshoz.
Ha valaki gyakorolja a szeretet meditaciot is,
biztos tudja, ha nem tud megbocsatani embertarsainak, 
hatalmas terhet cipel magaval,
ami idovel megbetegitheti.

A legjobb, amit mindenki tehet a peldamutatas.
Tanulni sokszor a kudarcokbol lehet a legtobbet.

KB

Sziasztok!

Ez most egy fel siker :)

93-ban a munkahelyem valaszut ele allitott.
AK-t hasznalva a maganvallalkozast valasztottam.
Ahhoz, hogy a vallalkozasom fejlodjon, sok stresszben volt reszem,
es az egeszsegemet is elhanyagoltam, reggeltol estig munka
sokszor a hetvegeken is.
97-ben epegorcseim lettek, es megtudtam, van egy
22 mm ?es epekovem.
Az orvosok rogton muteni akartak, de en agykontrollos vagyok,
majd, megmutatom , hogy eltuntetem. (persze az orvosnak nem mondtam):
Alairattak velem egy nyilatkozatot, es sajat felelossegemre
tavoztam a kivizsgalasrol.
Jobban odafigyeltem a taplalkozasomra, rendszeresen menta tea,
es a laborban ko:to:res.
Lattam, hogy a kovem lassan eltunik, de a vallalkozasom a mai napig 
nagy kihivas.
98-ban egy baratom eskuvojere voltam hivatalos, ahol tobbet ettem a tortakbol
es emellett egesz ejjel tancoltam.
A lenyeg, hogy elzarodott az epecsatornam, es elkezdtem sargulni.
Akkor mar tudtam, hogy a kobol bennmaradt iszapot a sok ugralassal az epecsator
namba juttattam. Ereztem par nap bojttel siman rendbe, tudom hozni magam, rogto
n elkezdtem bojtolni, de a felesegem nem nyugodott,
amig korhazba nem kerultem.
Ekkor mar 5 napja bojtoltem, es egy fiatal orvosno ram eroltette, hogy egyek.
Sajnos nekem lett igazam, meg jobban besargultam, infuzio es bojt.
(Agykontrollt hasznalva a bojt nem okozott problemat).
16 nap bojt utan, ereztem kinyilt az epecsatornam, de masnapra kivoltam
irva mutetre, es az intenzivrol megsem akartam mar megszokni.
Programoztam, hogy az orvosnak ez legyen elete legjobb mutete.
Mutet utan nem kertem semmilyen fajdalomcsillapitot, 
es a vizeletem is rendbe volt, az AK hatasara.
(A szobatarsaimnak csak kateterrel sikerult a vizelet) 
Az orvos csak annyit mondott,hogy nem talalt semmit, csak egy keves iszapot.
A harmadik nap mar dolgozni voltam, igaz egy hetig nem emeltem.
A programozasomban az volt a hiba, hogy nem eleg szetbontani a kovet,
de el is kellett volna takaritani.
Ezt a levelet nem azert irtam, hogy kovesd a peldamat, 
ha besargulsz, azonnal fordulj orvoshoz !
Viszont ha meg csak kezdodo epepanaszaid vannak, es nem csak
elvegezted, hanem hasznalod is az AK-t,  es bizol magadba,
 (de csak akkor) gondolkozz el.

KB

Hamarosan itt a husvet :)

Sziasztok, Zoli vagyok és a segítségeteket szeretném kérni az AK
megtanulása érdekében. Kb 1 éve ismertem meg ezt a remek lehetőséget a
relaxációra, és rögtön hozzákezdtem az elsajátításához (könyvből). Elég
sokáig tartott, mire kezdtem ráérezni a dolog lényegére. Mostanában az a
problémám, hogy az ellazulás után (ez kb 10 percig tart), túl sokáig (kb
1,5 óra) vagyok ilyen ellazult állapotban, miközben egyáltalán "nem tudok
magamról". Ilyenkor alfában vagyok, vagy csak egyszerűen alszok? (Honnan
tudom, hogy alfában vagyok-e?) Ezen kívül mit tanácsoltok, hogyan lehetne
lecsökkenteni a relaxációval eltöltött időt? Végül még egy dolog: egy-egy
gyakorlat után néha egyáltalán nem érzem, hogy felfrissültem volna; hogy
tudnám hatékonyabbá tenni a relaxációt?
Köszönöm a segítséget :)
Egyre jobban
Zoli

Ezt a történetet egy régi kollégám mesélte, most megosztom veletek:

Még kis gyerek korában sokat nyaralt lent a nagypapájánál vidéken. Egy
reggel nagyon borongós volt az idő, esett az eső. Álltak az ablaknál és
nézték a tájat. Ő bosszankodott, hogy mért esik az eső, míg a nagypapa
mosolygott. Nem értette a dolgot. Meg is kérdezte tőle, hogy min mosolyog.
A nagypapa csak annyit mondott:
Nézd unokám, ha nem mosolygok akkor is esik az eső, ha mosolygok akkor is.
Nem jobb az embernek mosolyogni, mint bosszankodni?

Mindenkinek ugyan annyi energiájába kerül örülni, mint bosszankodni, és
mégis mennyivel jobban érezzük magunkat, ha mosolyoghatunk, miért élünk
ezzel a lehetőségünkkel olyan kevésszer?

Mindenkinek nagyon kellemes hétvégét kívánok!

Gica