Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1185
Copyright (C) HIX
2000-07-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Mikrohullamu radar... (mind)  6 sor     (cikkei)
2 fekete lyuk +kamera (mind)  17 sor     (cikkei)
3 Re: kockazatmenedzsment, kozgazdasagi elmeletek (mind)  86 sor     (cikkei)
4 Re: "allandok" allandosaga (mind)  29 sor     (cikkei)

+ - Mikrohullamu radar... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az egyik index topicban kerult szoba, hogy a mikrohullamu radarokkal
jelezhetok azok a legaramlasok, amelyek a leszallo repulogepekkel kegyetlen
trefakat szoktak uzni (szelnyiras, es a micro-burst). A kulonbozo sebesseggel
aramlo legretegek hatararol is tortenik radarhullam-visszaverodes?

Laci
+ - fekete lyuk +kamera (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Horvath Pista irta:
>A feloldas ott van, hogy a kamera nem kulso szemlelo.

Tehat a kamera latja azt, amikor a masik test atlepi 
az esemenyhorizontot meg mielott o beleesne a fekete 
lyukba? Mert ebben az esetben megtehetnenk, hogy egy 
kotellel osszekotjuk a testet a kameraval. (Meg 
mielott elhajitanank oket a lyuk fele.) Amikor az 
esemenyhorizontot atlepi a test, a kotel meg mindig 
osszekoti a kameraval. Feltetelezve, hogy a kotel eleg 
eros, es hogy megfeleloen nagy erovel tudjuk huzni a 
kotelet, a testet kihuzhatjuk a fekete lyukbol. 

Vagy nem?

Elore is kosz,
Dani
+ - Re: kockazatmenedzsment, kozgazdasagi elmeletek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> "Hogyan kell a penzt elosztanom a bankok kozott, ha OKOSAN akarok
> cselekedni."
> 
> Ebben a formaban az okossag definiciojat nyitva hagytam volna, de kesobb

Mint ahogy nyitva is all, pontosabban a kozgazdaszok (es szociologusok
meg pszihologusok) egesz seregei vannak meggyozodve a sajat, egymasnak
ellentmondo "igazukrol", es egesz kutatasi programok probaljak
meghatarozni hogy mit is jelent az OKOSAN:) 

> Gyakorlati kovetkeztetes: Ha nagyon sok penzem van es nagyon
> hosszu az eletem, akkor a hetkoznapi eletben erdemes mindig
> a penz varhato erteket maximalizalo donteseket hozni, mert hosszu

De csak akkor ha vehetsz fel kolcsont (nem viccelek). Ugyanis ha nem,
akkor abban a pillanatban amikor a fluktuaciok kovetkezteben a vagyonod
nullara csokken, ott is marad. Marpedig ha feltetelezzuk hogy a hozam
"veletlenszeru setat" tesz meg, akkor ennak a valoszinusege eppen 1
(igaz hogy varhatoan vegtelen ido mulva kovetkezik be:). Ha ez
emlekeztet valakit a browni mozgasokra, nem veletlen. (a veletlenszeru
setaba ne tessek belekotni, altalanosan elfogadott feltetelezes! a
jelenlegi elmelet nem kepes jol megmagyarazni hogy mitol is nonek hosszu
tavon azok a franya arfolyamok [bar vannak probalkozasok, peldaul
technikai haladas integralasa stb])

> egyen magatartasat (kockazatvallalasi keszseget  ) figyelembe kell
> venni.

Pontosan. Sot, azt is hogy egy objektiv kockazat milyen szubjektiv
kockazatnak felel meg.

> Arra lennek kivancsi, hogy amikor a bankok es a biztositotarsasagok
> uzletet kotnek, akkor tenylegesen rendelekzesukre allnak a szorasok
> elfogadhatoan pontos szamitasahoz szukseges adatok, vagy sokkal inkabb
> megerzeseken alapszanak a dontesek?

Manapsag a portfoliokezelok szabadsaga tart a nullahoz (de legalabbis
sokkal kisebb mint azelott volt). A szorasok es meg egy csomo egyeb adat
a rendelkezesukre all, es specializalt programok segitsegevel dontik el
hogy mit is csinalnak. Es egyre gyakoribb hogy egy intezmeny kozponti
szinten hozza meg ezeket a donteseket, es ekkor a kirendeltsegben
dolgozo portfoliokezelonek tenyleg nincs valasztasa.

> Figyelembeveve azt, hogy emberi tenyezokkel kell a kozgazdasagban
> szamolni mennyire szoktak a gazdasagtani elmeletek a gyakorlatban
> bevalni?

Khmm. Errol biztos mindenkinek megvan a velemenye:) Mondjuk ugy hogy
amikor kiderul hogy nem valt be, akkor mas elmeletet keresnek... Es neha
(lasd peldaul Philips gorbe) az elmelet mukodik addig amig nem letezik,
de amikor hasznalni akarjak, akkor szetmallik...

Konkretabban: elesen szet kell valasztani a normativ es a pozitiv
elmeleteket. Az elso azt mondja meg hogy mikent is _kene_ csinalni, a
masodik pedig azt hogy mikent is tortenik _valojaban_. A	 te kerdesed az
utobbi tipusra ervenyes, es a valasz nem mindig szivderito:(.

> Kozgazdasagi Nobel dijat milyen jellegu munkakra szoktak adni,
> tud valaki errol reszleteket?

Hat eleg szeles a paletta. Van aminek komoly gyakorlati haszna van, van
aminek kevesbe. (Black es) Scholes pont a fent emlitett penzugyben
kifejtett tevekenysegeert: a fizikabol "ellopott" browni mozgasokkal
kidolgoztak egy nagyon konnyen hasznalhato kepletet a penzugyi
derivativak (opciok stb) aranak meghatarozasara. Markovitz is penzugyes
volt: o magyarazta el hogy adott kockazathoz mekkor hozam tartozik
elmeletileg. Solow volt a gazdasagi novekedeselmeleteert kapta meg.
Arrow (es Hicks) bebizonyitotta hogy (bizonyos nem tul szigoru
feltetelek mellett) a szabad piaci rendszer egyensulyhoz vezet. 1994ben
Harsanyi (es Nash valamint Selten) a jatekelmelet tovabbfejleszteseert
(erdekesseg: Nash osszesen vagy 2 cikket irt 22-23 evesen, utana
megbolondult). Mindezen dijakra ervenyes hogy a tudosok komoly (na jo,
tobbe kevesbe komoly:) matematikai apparatust hasznaltak fel. Egyebkent
is altalanos tendencia hogy a kozgaz tolodik el a matematika fele (de
mindig akadnak akik megprobaljak visszagyomoszolni az emberi tenyezot).
Persze kivetel is van: Amartya Sen (1998) a szegenysegen,
egyenlotlensegen dolgozott, sok matek nincs a konyveben.

Ja, es kozgazban nem igazi Nobel dij van, hanem Nobel emlekdij, amit a
sved nemzeti bank ad.

Diohejban...

Udv, Sandor
+ - Re: "allandok" allandosaga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nehany gondolat e temaban:
Dirac 1937-ben morfondirozott azon, hogy lehet, hogy a gravitacios
allando lassan (ertsd: kozmologiai idoskalan) valtozik az idoben. Ha van
is ilyen valtozas, annak mertekere felso becslest lehet adni nehany
modon: 1. A hetvenes evek kozepen a Mars fele halado Viking szondak
palyajanak elemzesebol szurtek le, hogy a valtozas ha van, nem lehet
tobb, mint 3 szazmilliardod resz evente. 2. Ha a G erteke a multban
lenyegesen eltert volna a maitol, az a csillagok gravitacio/sugarnyomas
egyensulyat befolyasolta volna, azaz erosebb gravitacios vonzast nagyobb
sugarnyoimas birt volna kiegyenliteni, igy a regi csillagok fenyesebbek
kellett volna, hogy legyenek. A tavoli (azaz regebbi) galaxisok
atlagfenyessege ezt nem tamasztja ala, bar ez az elozonel joval
bizonytalanabb becslest adhat csak. 3. A jelenlegi legpontosabb
becsleseket a kettos pulzarok szolgaltatjak, ezek keringesideje ugyanis
igen nagy pontossaggal merheto, es a gravitacio lassu valtozasa
eszreveheto lenne a pulzar keringesido-valtozasabol. A jelenlegi allas
az, hogy ha van is ilyen valtozas, az jelenleg a kimutathatosag alatti.
Masfajta allandok eseten is felmerulhet ilyen gondolat. Nemreg szo esett
az okloi termeszetes atomreaktorrol, amely kb. 2 milliard eve mukodott.
Nos, az itt hianyzo szamarium-izotop mennyisegebol kitunik, hogy a
magreakciokat "mukodteto" allandok ketmilliard eve pont olyanok voltak,
mint ma, a valtozas (ha van) evente legfeljebb 1:10^17 (egy aranylik a
tiz a tizenhetedikenhez) lehet.
A fenysebesseg allandosaganak kerdesehez erdemes elolvasni Bay Zoltan
irasat: Mennyire allando a feny sebessege? Megjelent a Fizikai Szemle
1981/8. szamaban, de benne van a Valogatott tanulmanyok koteteben is.

Udv:
Jano

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS