Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FILOZOFIA 579
Copyright (C) HIX
2000-12-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: *** HIX FILOZOFIA *** #577 (mind)  78 sor     (cikkei)
2 Heidegger (mind)  43 sor     (cikkei)
3 Keresztenyseg es tortenelem (mind)  48 sor     (cikkei)

+ - Re: *** HIX FILOZOFIA *** #577 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok!


> Namost ehhez kepest mirol van szo az IPU-ban? Az IPU eseteben reszemrol elott
e
> eleg reszletes elmelet hangzott el a metafizikarol, a tudomanyos tudasrol, ig
az
> sagrol, stb. Hivatkoztam tovabba olyan filozofusokra, akik kifejtettek ezeket
 a
>  dolgokat reszletesen. tehat reszletes filozofiai modellekre hivatkoztam, es 
er
> veltem. Az erveket ugy lattam, nem ertettetek meg, illetve bizonyos kiindulas
i
> felteveseket tagadtatok.

Inkabb a kiindulasi feltevesekkel volt gondunk.

> Az IPU erre vonatkozzoan egy gondolatkiserlet. Tehat nem analogia, nem az IPU
-s
>  eset analogiajaval szandekoztam igazolni allaspontomat, az elotte mar modell
 s
> zintjen ismeretes volt.
> Az IPU ugymond egy olyan gondolatkiserlet, amellyel szembesitettem a ketfele 
el
> gondolast. En meg tudom mondani, hogy miert nem hiszek az IPU-ban, viszont Sz
ak
> acs Tamas vilagkepe szerintem nem tudja kielegitoen kezelni az esetet. Az elv
ei
>  alapjan, ha kovetkezetes lenne, hihetne az IPU-ban is.

Nem, mivel az IPU es Szakacsa Tamas altal (is) megfogalmazott Abszolutum
nem osszemerheto.

> Tehat megegyszer, az IPU nem analogia, hanem ugymond donto gondolatkiserlet a
ka
> rt lenni.

Megiscsak analogia az, mert nem azonos letrendu a ket emlitett fogalom.

> Egyebkent a teljesseg kedveert ugy emlekszem, hogy az IPU eseteben en mar a k
er
> des feltevesekor megfogalmaztam, hog ymi a hasonlosag es mi a kulonbseg az IP
U
> es a tortenelmi vallasok kozott. A kulonbseg az, hogy az IPU nem tortenelmi, 
ni
> ncs hagyomanya, nincs tomegbazisa. Ezek fontos kulonbsegek lennenek, ha az IP
U-
> t es a tortenelmi vallasokat, mint pszichologiai eszkozoket tekintenenk, es n
em
> , mint megismeresfilozofiai eseteket. Tehat ha a tortenelmi vallasok nem az i
ga
> zsag igenyeve, hanem mint pszichologiai eszkozk lepnek fel, akkor az IPU-s es
et
>  lenyeges elemben kulonbozik a vallasoktol, de ha igazsagkent lepnek fel, akk
or
>  a tortenelmi hagyomany es a tomegbazis olyan szubjektiv elem, amelyek nem le
ny
> egesek. Az igazsag nem azon mulik, ohgy valaminek hagyomanya van-e vagy sokan
 h
> isznek-e benne. Hacsaknem hiszitek ugy, hogy mi emberek csinaljuk gondolatain
kk
> al kozvetlenul a valosagot. Azaz csak akkor, ha szolipszistak vagytok.

Ha csak torteneti, tarsadalmi kulonbsegek lennenek, akkor valoban igazad
volna. De, mint fentebb is emlitettem, a ket fogalom nem osszemerheto. Az
IPU egy  esetleges, tehat nem abszolut letezo. Mig Istent szuksegszeru,
abszolut letnek gondoljuk el. Ezert Isten nem egy a vegtelen szamu
elgondolhato dolog kozul, hanem Egy. Persze Istenrol, a mindenhatorol az
ember, a vallasok kaotikusnak velheto kepet rajzolhatnak, ezzel sok
elhatarolt, ezert veges Istenkepet sugallva. De az ember veges teremtmeny,
es hajlamos antropomorf modon gondolkozni. Tehat ha te az IPU-t
vegtelennek gondolod, csak akkor lehetne gondolatkiserletnek nevezni, de
ez azt is jelentene, hogy magat Istent nevezed IPU neven (tobb abszolut
lenyt egymas mellet, gondolom belathatoan nem feltetelezhetunk).

Minden jot:

Sanyi
+ - Heidegger (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Sein und Zeit ( 9 sor )
> Idopont: Sun Dec 10 20:04:02 EST 2000 FILOZOFIA #578
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Sziasztok Filozofusok!
>
>     Nekiestem Heidegger konyvenek aminek cime "Let es ido". Valamilyen
oknal
> fogva nagyra ertekelem ezt a munkat, bar a megertesel komoly nehezsegeim
> vannak. Van-e koztetek olyan, aki ezt olvasta és kialakult velemennyel bir
> vagy netan kulonosen becsuli. Segítseget kernem  helyre tenni a dolgot.
>
> Udvozlettel:
>     Kelemen Csaba

en nem olvastam Heideggert, azonban ideznek egy masik filozofust: Rudolf
Carnap-ot, aki reszletesen kielemez egy idezetreszt a mubol:

http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap.htm

"Mivel az alkalmazási szférák összekeverése a köznyelvben nem okoz semmi
bajt, ezért általában nem szokás figyelembe venni. Bár a mindennapos
nyelvhasználatnak ez meg is felel, a metafizikában azonban jóvátehetetlen
következményekkel jár; a metafizikában ugyanis a mindennapi nyelv
szokásainak sugallatára az alkalmazási szférák olyan összekeveréséhez
jutottak el, amely a mindennapi nyelvben előforduló szférakeveredéstől
eltérően már nem fordítható le logikailag hibátlan formára. Ilyesféle
látszatállításokat különösen gyakran találunk pl. Hegelnél és Heideggernél,
aki átvette a hegeli nyelvezet sok sajátosságát, annak számos logikai
fogyatékosságával egyetemben. (Pl.: azokat a predikátumokat, amelyeknek
bizonyos fajtájú tárgyakra kellene vonatkozniuk, ehelyett ezen tárgyak egyik
predikátumára, vagy a "létre", vagy a "meglétre", vagy az e tárgyak között
fennálló viszonyra vonatkoztatják.) "

stb.

ezek alapjan Heideggert nem veletlenul neme rted, mert valoban erthetetlen.
mondhatni zavaros metafizika, retorikus szoveg valodi tartalom nelkul.
persze a bolcseszek szeretnek kibogozni ilyen szubjektiv, eleterzest
kifejezo gubancokat is.:)

math
+ - Keresztenyseg es tortenelem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Janossal kapcsolatban mar evek ota gyujtom az erdekes
tenyeket. Az a teveszme, hogy Janos  a 4. evangelium
szerzoje azonos lenne a szinoptikusokbol (vagyis az
elso 3 evangeliumbol) megismert Janos apostollal,
Zebedeus fiaval, a korai katolikus irok dedelgetett
talalmanya. Semmi nem tamasztja ala! A 4. evangelium
szerzoje sehol nem is allitja hogy o Zebedeus fia lenne,
inkabb csak a `kedvenc tanitvany' neven szol magarol.

Erdekes kulonben mar maga ez is: a szinoptikusok,
de meg maga Pal sem tudnak egyaltalan semmit
semmifele `kedvenc tanitvanyrol'.

A 12 apostol listaja Janosnal egeszen maskent fest,
mint masutt, es mint korabban emlitettem, Janosnal
hianyzik mar maga a 12 apostol koncepcioja is.
(Mai szemmel nezve Janos evangeliumat folottebb
liberalisnak nevezhetnenk... ;-)

Ebbeli meggyozodesemet csupan megerositette
Maci referenciaja, hoszen szemmel lathato, hogy
Janos konyveben a 12 apostol egyutt csupan egy
rovid kis szakaszban emlitodik, ott viszont koncentraltan!
Ez arra enged kovetkeztetni, hogy Janos halala utani
beszurasrol van szo, olyanrol, aminek celja semmi egyeb
nem volt, mint az apostoli hagyomanyt vallo kozossegek 
igenyeinek utolagos kielegitese!

(Ilyen beszuras kozismert modon az utolso fejezet is,
ami affele utohang az evangeliumhoz --- Janos halala utan.)

Ezt alatamasztjak a korrol valo tortenelmi ismereteink is. 
Eszerint a kora kereszteny csoportok egyik nagy tombje volt 
az apostoliak tabora, egy masik tombje pedig Janos
liberalisabb folfogasu kozossege. Janos nem fogadta el
a sajat apostoli kivalasztottsagukra hivatkozok tekintelyet
mindenek folottinek. Onala meg maga Peter apostol, a
`koszikla' is gyakran csupan nevetseges bajkeverokent,
ertetlenkedo es botladozo tanitvanykent rajzolodik elenk! 

Janos nem is adta be a derekat az apostoliaknak egeszen 
halalaig! Halala utan azonban vezeto nelkul maradt kozossege 
meggyongult es kenytelen volt alavetni  magat az egyre
agresszivabb igenyekkel follepo apostoliaknak a tuleles erdekeben.

Maga Janos konyve is utal ra, hogy szoveget Janos halala 
utan valakik tovabb irtak.
szolt

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS