A szovjet birodalom összeomlása utáni események miatt a törzs fogalmához
riasztó felhangok kapcsolódtak, melyek a mai napig élnek. Az egymással
háborúzó törzsek képe (pl. a jugoszláviai események kapcsán) azt az érzést
gerjesztette, hogy a törzsek szükségképpen az erőszak hordozói és más, nem
etnikai alapú identitások megerősítése a törzsi identitás kárára az emberiség
érdekét szolgálja. Ez meglehetősen egyoldalú megállapítás. Az iraki háborúba
az angolszász törzs országai az USA-tól Új-Zélandig mind beléptek és ezt a
háborút a törzsek veszélyeire figyelmeztetők közül sokan szükségesnek
tekintik. Az angolszász törzs tehát "jó" dolog, mert pozitív értékeket, pl. a
világ stabilitásának és a világkereskedelem bővülésének képei kapcsolódnak
hozzá. A törzs ezek szerint önmagában nem jó vagy rossz, hanem egyszerűen egy
tény, ami az emberi faj tulajdonságaiból adódik. Törzsek vannak és rajtunk
múlik, hogy jelenlétük építő vagy pusztító erőket szolgál.
A fentieket motivációként próbáltam felhasználni arra, hogy a törzs hasznos
fogalom és talán segít nekünk a magyar identitás fogalmával és jövőjével
kapcsolatos gondolkodásban. Kotkin alapján definiáljuk a magyar globális
törzset a következőképpen:
- Erős kötődés magyar identitáshoz. Ez azt jelenti, hogy a magyar
identitáshoz való kötődés a személy legerősebb identitásai között van.
- Nemzeti határon átnyúló hálózat és szolidaritásérzés.
- Elkötelezettség a törzs kulturális örökségének gyarapítására és állandó
megújítására. Ezen örökség birtoklása a törzs tagját megkülönbözteti, "mássá
teszi" más törzsekhez tartozókhoz képest. Ez a "másság" bizonyos helyzetekben
előnyt ad a törzs tagjainak, léte tehát érték.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi a viszony a törzs és a nemzet között? Az
én világképem szerint semmi, de sokan ezzel nem értenek egyet. Része-e a
törzsnek egy amerikai magyar? Természetesen, a definíció szerint ehhez elég
egy erős magyar identitás. Része-e a nemzetnek ugyanez az ember? Én azt
mondanám, igen, de akkor hová tegyük Alkotmányunk 10/1 pontját, mely szerint
a magyar állam tulajdona nemzeti vagyon? Vajon a magyar állam tulajdonára
jogot formálhat ez az amerikai magyar? Biztos lennének ellenvélemények
jócskán. A "nemzet" szót tehát sokféle értelemben használjuk, pl.
Alkotmányunk értelmezhető úgy, hogy a nemzet csak Magyarország lakosságát
jelenti. Alkotmányjogi kérdésekben én nem vagyok felkészült, így pusztán
megjegyzem, hogy a nemzet túlterhelt szó és magam részéről maradok a törzsnél
ebben az írásban.
Mekkora lehet az így definiált törzs? A dec. 5.-i népszavazás borús
következtetések levonására késztet, de szerintem a helyzet ennél jóval
kedvezőbb. A Népszabadság c. napilap 2005 március 11.-i száma egy TÁRKI
felmérést közöl, mely szerint a (magyarországi) megkérdezettek 76%-a magyar
állampolgárságot választaná újra, ha szabadon választhatna. Még azoknak az
aránya is 64%, akik hiba elkövetése esetén is támogatnák az országot ("my
country, right or wrong"). Ezek a számok csak közvetve utalnak a törzs
nagyságára, hiszen végig állampolgárságról beszél a kérdező és válaszoló.
Jogosan feltételezhetjük azonban, hogy a számok nem lennének drasztikusan
különbözőek, ha állampolgárság helyett a magyarsághoz, tehát a magyar
törzshöz tartozást kérdezték volna. A magyarországi lakosság 60-70%-a tehát
jó eséllyel pályázhat a törzs tagságára.
A magyar törzs tehát erős és még erősebbé válik globális volta miatt. De
akkor hogy lehet, hogy a szolidaritás ilyen mértékű hiánya mutatkozott dec.
5.-én? Három jelenséget tartok itt fontosnak vizsgálni.
- A szolidaritásnak nem kell határtalannak lennie. Még rokonainkkal
kapcsolatban is megvan az a határ, ami felett nem vagyunk szolidárisak.
Létezhet a szolidaritásérzés elutasítás esetén is, ha a szolidaritás árát túl
magasnak tartjuk.
- Érdemes odafigyelni a magyarországi lakosságnak arra a hányadára, amelyik
nem tartozik a törzshöz. A TÁRKI számaiból erre az arányra nem lehet biztosan
következtetni, de munkahipotézisnek fogadjunk el 20-30%-ot. A népesség ezen
részének identitását a magyar törzshöz tartozás nem határozza meg, ha jelen
is van, csupán a gyengébb identitások között.
- Kivel is vagyunk szolidárisak mi, törzstagok? A magyar identitásúakkal. Mi
van, ha az illető magyar identitása erős, de mellette még vannak egyéb erős
identitásai is? Én az ilyeneket gondolkodás nélkül a magyar törzs tagjainak
veszem, de ebben nincs egyetértés legalábbis a törzs magyarországi részében.
Mi van pl. a nem asszimilálódott cigányokkal? Magyar identitásuk erős, a
törzs egyes részei mégis kizárni igyekeznek őket. Mi van a székelyekkel és a
búvópatakként elő-előbukkanó székely identitással? Választaniuk kell vagy
megtarthatják mindkét identitást? Mi van a vegyes házasságokból
születettekkel, magyarok ők - legalább részben - vagy sem?
Ezek a jelenségek fontosak, ugyanis a NEM-kampány mindhárom jelenséget
felhasználta. A törzshöz nem tartozóknak nem volt érdekük a törzs erejének
növekedése, a szolidaritás ára legalábbis bizonytalan volt és nem volt
egyetértés abban, hogy pl. a romániai magyar cigányok a törzshöz tartoznak-e
vagy sem. Az így összetákolt koalíció azonban problémás, ugyanis a magyar
törzshöz nem tartozókon kívül mindenki veszített, mert a népszavazás
következményei komolyan megrendítették a törzs erejét, egymás ellen
fordították részeit, és jelentősen csökkentették a szolidaritási
hajlandóságot. Ez megmagyarázza, miért lett olyan rossz a hangulat a
népszavazás után, amikor ezen hatások nyilvánvalóvá váltak. Kevesen örültek
az eredménynek és később a NEM-kampány prominensei is rossz utóízről
számolnak be. Végeredményben a törzshöz nem tartozó kisebbség aratott
győzelmet a többség fölött.
A hiba megtörtént, most a kármentéssel kell foglalkozni. A NEM-hez vezető
okokat szét kell választani és külön-külön kezelni. A törzsben teljesen
normális vita, hogy mennyi lehet a szolidaritás ára. Ez egy közönséges
alkufolyamat és ennek megfelelően sértődésnek helye nincs, az alkut folytatni
kell pontosabb számokkal és meggyőzőbb érveléssel. Sokkal komolyabb kérdés,
hogy kit fogadunk be a törzsbe. Véleményem szerint mindenkit, aki tag akar
lenni és elfogadja a törzset definiáló feltételeket. Ezek között a
szolidaritás feltétlenül ott van, tehát nem jó tagja az a törzsnek, aki más
törzstagok kirekesztésével foglalkozik.
Harmadik, kevésbé fontos kérdés, hogyan kezeljük azt a tényt, hogy oly sokan
nem tartoznak a törzshöz Magyarországon. Meglátásom szerint ezzel nem kell
törődni; Magyarország egy demokratikus ország és nekik joguk van arra, hogy
ne fogadják el a törzset identitásuk fontos részeként. Tulajdonképpen a törzs
hibája, ha a hozzánk tartozás annyira nem vonzó, hogy a magyarországi
lakosság egy jelentős része más identitás után nézett. Azt azonban fontos
tudni, hogy van egy ilyen réteg, és demokráciában koalíciót próbál építeni a
törzs érdekei ellen. A népszavazás ügyében sikerült nekik annak ellenére,
hogy Orbán Viktortól a TÁRKI-ig mindenki elmondta, hogy a törzs
keresztülmetszi a jobb-bal politikai játékteret, tehát a törzs tagsága
mindkét oldalon jelentős számban megtalálható. Mégsem sikerült az egyeztetés
és a törzsnek nem sikerült érdekeit érvényre juttatni, dacára annak, hogy
többségben volt. Nagy tanulság kell legyen ez az eset.
A magyar törzs életben tartása és alkalmazkodása a változó követelményeknek a
mi ügyünk, helyettünk ezt a munkát nem végzi el senki. Ha a törzs meggyengül
vagy eltűnik, nem történik tragédia, utódaink tovább élnek majd, csak más
identitással. Számomra azonban ez ugyanolyan veszteség lenne, mint egy virág-
vagy lepkefaj eltűnése.
Szegényebb lenne a világ.
|
