Ferenc (a.f.):

Nos persze az, hogy egy kerdes vagy allitas ertelmetlen nem onmagaban dontheto 
el, hanem egy adott nyelvben, es egy adott elmelet kereteben. Ugyanis ezek a ke
retek hatarozzak emg egyutt, mit is jelent a kerdes. Es persze szukeseg lehet a
 kerdes kifejtesehez is.

A kerdeseid olyan hataresetek, ahol sok minden mulik azon, hogy pontosanhogy is
 erted.

1. " A vilag terben es idoben veges vagy vegtelen?"

Van egy bizonyos fizikai elmeletunk a zuniverzumrol, amely szerint az univerzum
 terben veges merteku, de zart topologiaju (vegtelen). Az idorol. e szerint a t
eoria szerint a vilag idoben veges tortenettel rendelkezik. A jovo ugy tudom, m
eg meglehetosen nyitott, de empirikus kerdes. 

Jelen elmeletunkben ez a kerdes tehat nem metafizikai. Szamos megkozelitese leh
et annak is, ha nem volna ilyen elmeletunk, es a vilag vegtelenseget akarnank c
afolni. Voltak erre nezve paradoxonok Kant idejeben is, ha jol emlekszem. Bar e
zekhez nem ertek pontosan.

2 "Vannak e az anyagnak vegso epitokovei, azaz van-e legisebb elemi resz, vagy 
minden veg nelkul tovabb
oszthato? "

Ez mar gyanusabb kerdes. Ugye a jelenlegi elmeleteink szerint az anyagnak vanna
k epitokovei, amik eleg sokaig meg bonthatoak. A kvarkok es elektronok szerkeze
terol nem tudunk. (Illetve itt van a szuperhurelmelet, ami egy esetleges tovabb
i lepcso)

Itt ertelmes empirikus kerdes az, hogy ezeknek vannak-e epito kovei. Itt lehet 
ertelmes hipoteziseket tenni, es cafolni azokat. 

A te kerdesed, hogy van-e vegso epitoko az megkockaztatom, metafizikai. Nem tud
om, hogy lehetne ezt ellenorizni. Az ertelmes kerdesek mindig az elemi reszecsk
ekre magukra vonatkoznak. A tudomanynak nem kell arrol hipoteziseket tennie, ho
gy "ez itt mar a veg, vagy nem, es hogy van-e veg". Mindig az ismert tudashoriz
onttal foglalkozik, mivel csak azzal foglalkozhat valaki ertelmesen.

" Van-e mindennek oka, avagy ellenkezoleg, nemely esemenynek melyeket az embere
k okoznak szabad cselekves az oka? "

Namost az "ok" eleve nem egy jo modern tudomanyos fogalom. A modern tudomany un
iverzalis torvenyekben gondolkodik. Ezek lehetnek determinisztikusak es statszi
tikusak. Jelenleg ugy tudjuk, hogy a vilagot mikro szinten statisztikus torveny
ekkel tudjuk leirni, amelyek makro szinten igencsak determinisztikus torvenyekk
e aggregalodnak. A szemelyek viselkedese ezek alol a torvenyek alol ismereteink
 szerint nem log ki.

z2: most ugy tunik, mintha onellentmondasos butasagokat irtal volna. meglepo to
led.

Jesszy Ferenc:

1) OK.

2) Nem, ezt szeritnem nem tudjuk.

3) OK, csak szerintem itt ket kulon kerdes van:

a) determinisztikussag, vagy indeterminisztikussag. Ferenc eredeti kerdes ez vo
lt

b) szabad akarat. megjegyzem, hogy a szabad akarat es determinisztikussag kerde
se kulon kerdes. mind a negy fele kombinaciorol szolnak filozofiak.

szoval ugy nagyjabol egyet ertek, es ezen most meglepodtem. 

Jozsi:

"> az elet ertelme, mint objektiv kerdes nyilvanvalo ertelmetlenseg.

Egyaltalan nem nyilvanvalo, mar csak azert sem, mert altalanossagban nem eldont
heto egy kerdesrol, hogy eldontheto-e."

En nem eldonthetoseggel erveltem.


"a kerdessel valo foglalkozas hasznahoz kepest."

az, hogy egy kerdessel valo foglalkozas mifele hasznokat hozott es az, hogy a k
erdes ertelmes-e kognitiv ertelemben, ket kulon kerdes.



"Ez egyfajta lehetseges ertelmezes, az egyen szemszogebol - amibol egyebkent ne
m kovetkezik, hogy eldonthetetlen lenne: lehet, hogy mindenki ugyanazt
tartja fontosnak, csak ezt nem tudja (kifejezni)."

Ez esetben volna egy szubjektiv dologrol egy interszubjektiv egybeeses. Ez nem 
ugyanaz, mint az objektiv. Ezen fiktiv es valoszerutlen esetben en ugy fogalmaz
nek, hogy az eletben furcsa mod mindenki (vagy csak minden ember) ugyanazt tart
ja fontosnak. Es nem ugy, hogy ez az elet ertelme.


"Ha peldaul a szomszed kutyajanak az eletenek az ertelmet keresem, akkor vsz. e
lobb mondanam azt, hogy "a szomszedomat szorakoztassa", mint azt, hogy mit
tart a kutya fontosnak."

Aha. Nos latod ezek szerint X. eleteben kulonbozo Y1=X, Y2, Y3,... szemelyek (v
agy nem szemelyek?) mas es mas dolgot tarthatnak fotnosnak. Meg kevesbe ertelme
s tehat a kerdes indexeles nelkul. A pontosabb kifejezes akkor az, hogy:

"X szamara Y eleteben mi a fontos."



" Ugyan az ember kulonbozik a kutyatol tobb
szempontbol (pl. kevesebb laba van), nem biztos, hogy elegendo ok arra, hogy mi
ndent csak az egyen szemszogebol lehetne nezni."

tehat meg tovabb bonyolitanad a dolgot, s azt mondod, hogy "X eleteben a H halm
az szamara mi a legfontosabb".

Ez kezd egyere tavolodni az eredeti megfogalmazastol, s ezzel egyre inkabb bizo
nyitod, hogy az eredeti megfogalmazas igencsak rossz.



"Ezek ugyan nem filozofiai kerdesek, hanem pszichologiaiak"

akkor ugye egyetertesz, hogy nem jo listan vannak?


"viszont tokeletesen vizsgalhatok, es sok esetben meg is valaszolhatok;"

a pszichologia esetleg azt tudja megvizsgalni, hogy kulonbozo emberek vagyai mi
k, illetve mitol fuggenek. deskriptiv vizsgalat. ez nem ugyanaz, mint a normati
v vizsgalat, hogy "marpedig ez kell, hogy legyen". egyebkent a deskritiv vizsga
latban is a pszichologia csak statisztikus es igen szetszort eloszlasokat tud m
egallapitani.


" ezen a befolyasolhatosagon alapul a teljes modern kereskedelem."

befolyasolni valakit lehet reszben, ki mennyire engedi.

ugye nem azt akarod mondani, hogy a modern kereskedelem megvalaszolta az elet e
rtelmenek kerdeset?:)

ditbaro:

"A valódi metafizikai kérdésre egy példa: a világ topológiailag homogén-e  (min
denütt olyan-e, amilyennek látjuk) vagy inhomogén, azaz létezhet-e egy  vagy tö
bb másik univerzum? "

a) Ez kb ugyanugyolyan kerdes, mint 1 vagy 2. megfogalamzhato ugy, hogy fizikai
 kerdes, es ugy is, hogy tenyleg ertelmetlen metafizika lessz belole.

b) az utolso mondatodban az "azaz" nem helyes. a ket kerdes nem ugyanaz.

a tobbire ugyanazt mondhatom, mint a tobbi beirasra. egyebkent zagyvabb, mint a
 tobbi.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Tetszik amit mondasz a vilag inhomogensegenek kerdeserol. Ismertem ezt a
kerdest, de arra nem gondoltam, hogy ez egy metafizikai kerdes, pedig
szerintem is az, igazad van. Ha viszont ha az 1. kerdesre az a valasz, hogy
a vilag veges, akkor ez nem zarja ki - talan meg is erositi - azt az
elkepzelest, hogy a vilag valamikor egy nagyon suru kicsi egyvalami volt.
(EGY-valami) Ha pedig ez igy volt, akkor ez szerintem erthetove teszi hogy a
vilag miert egyseges a fizikai torvenyek szempontjabol, hiszen egyazon
osszefuggo valaminek a darabokra hullasa. Ez pedig osszefugg a Te
kerdeseddel, hogy homogen-e a vilag. Ha ebben igazam van, akkor az 1, kerdes
nem fuggetlen a Te peldadtol. Ha pedig az 1. nem fuggetlen a Te peldadtol es
a Te peldad valodi metafizikai kerdes, akkor nem ertem, hogy 1. miert nem
az? Csak a poen kedveert: azt sem ertem, hogy ha a vilag inhomogoen lennne
ugy ahogy Te kerdezed, akkor az miert fugg jobban ossze a villanyszamlaval
vagy mas emberi dolgokkal mint Kant elso kerdese? Szerintem epp az
ellenkezoje a helyzet. Ha a vilag veges, akkor nem kizarhato, hogy mi
emberek vagyunk az egyeduli ertelmes lenyek a vilagon, es ez megnoveli
letunk sulyat. Udv. andras ferenc