Hasonlo gomboket lattam egy 4000 Ft-os ukran tavcsovel, amikor a Holdat
neztem. Van jobb tavcsovem is, abban sokkal kisebb a tukrozodes.
Szerintem ezek a go:mbo:k objektíven beluli tükröződések. Meg azt is el
tudom kepzelni, hogy gyengebb objektivbe olyan helyrol tukrozodik be a
vaku, ami a kepen nem is latszik.

                       Aggod Jozsef

Zoli:

a kilometeres nagysagrend stimmel az aszteroidara, hogy 
meg eppen le tudjunk vagy ne tudjunk ugrani rola. 

Energia: ha az embert egy osszenyomott rugoval helyettesit-
juk (kerdes jogos-e?), akkor jol szamolhato az energiaval. A
bonyolodas az emelesi munkaval nem jon be. Gondolj csak arra:
igaz, hogy a munkad egy resze nem gyorsitasra ment, hanem 
emelesre -- de ebbol adodoan magasabbra kerultel, ahonnan 
mar kisebb a szokesi sebesseg.
Egyebkent mindegy, hogy milyen iranyba gyorsulunk (hacsak 
az aszteroida nem forog). A vizszintes ugyanolyan jo mint a
fuggoleges. Sot, a legjobb az ha nem elrugaszkodunk hanem 
elkezdunk szaladni. Folyamatos futassal jobban felgyorsul-
hatunk, mint egyszeri ugrassal. 
A problema a kilometers aszteroidan az, hogy ha korpalyan 
kuldjuk a szilvasgombocot a tulso oldalra, akkor az ugyan-
ugy 40 perc, mint a Fold vagy Hold kurul. Ami par kilome-
terre nem tul gyors -- foleg az ehes embernek. Az is igaz,
hogy ekkora sebesseggel kezzel is konnyu elkapni :) 
(azonos suruseg mellett a keringesi ido ugyanakkora -- eb-
bol a legkonnyebb kiszamolni az aktualis sebesseget).

Pioneer/Voyager: mar ma is igaz, hogy a Voyager, pontosabban
a Voyager-1 van legmesszebb. Es egyelore semmi sem fenyegeti
a vezeto helyet az evtizedben. Utana talan egyszer beindul 
az Interstellar Probe -- vitorlas elven, vagy valami mas.  

Visszahozzak-e szaz ev mulva ?
(elnezest, csak emlekezetbol irok, nem tudom ki irta)

Azt hiszem 100 ev mulva meg nem fogunk ott tartani. De ki 
tudhatja? Talan nem is rossz otlet. Ha rajtam mulna akkor,
talan a parosok ket masodik tagjat hoznam vissza - a kecske
is jollakjon alapon :)
(kerdes lehet, hogy a Voyager-1 -2 kozul melyik a masodik?)

udv
kota jozsef

Kedves csillagászat iránt érdeklődők!

A FIKSZ Rádió "Rádiótávcső" című műsorának két júniusi része került fel az 
digitális hangarchívumba:

     http://www.fikszradio.hu/radiotavcso/

Kedvcsinálóul íme részletesebben:


 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.

Hazudnak-e a csillagok? - legenda és valóság a csillagjóslásról
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - június 10-én este

A csillagjósok immár több ezer év óta készítik horoszkópjaikat,
jövendöléseiket, jellemzéseiket - a tudósok pedig ez óta vitatják,
van-e értelmük ezeknek? A másfél évtizeddel ezelőtt megjelent 
kiváló asztrológia-kritikai könyv szerzőjével, Csaba György Gáborral
beszélgetünk az új kiadás megjelenése apropóján.

-- A csillagok nem hazudnak - legfeljebb a csillagjósok...
-- Zene: Koncz Zsuzsa - Itt a két kezem
-- A nemlétező asztrológiai táblázatok számításának számtalan módja
-- Zene: Kex - Csillagok
-- Egy kis asztrológiatörténet I.
-- Egy kis asztrológiatörténet II.
-- Zene: Bob Dylan - House Of The Risin' Sun
-- "Az emberi fantázia kiszárnyalása a kalickából"
-- Egy médiapélda, mint állatorvosi ló, másnéven "szakértőszerű" átverés
-- Zene: Ajad - Just Between Earth And Sky


 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.

Mitől, miért és mennyire sarki a sarki fény?
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - június 24-én este

Miként keletkezik az "aurora borealis" és "~ australis"? Hogyan
lehetséges, hogy ha egyszer "sarki", mégis látunk olykor ilyet itt 
hazánkban is? Mik azok a nagyenergiájú részecskék, honnan jönnek, 
mit csinálnak Földünk légkörében? És mi a különbség köztük és az 
elektromágneses sugárzás között? A napszél és a földmágnesesség 
nyomában járunk Tóth Zoltán csillagász-meteorológussal, az Országos 
Meteorológiai Szolgálat napspektrofotometriai szakemberével.

-- Sugárzási és hullámtani alapismeretek
-- A részecskesugárzás: "darab és röpül"...
-- Zene: Mannfred Mann's Earth Band - Solar Fire
-- A sejtek nem szeretik a céllövészetet. :-) Szerencsére van védőpajzsunk!
-- Részecskegyorsítás, elektromosság, eltérülés a mágneses térben
-- Zene: Eloy - Carried By Cosmic Winds
-- Egy koranyári sarki fény megfigyelés a Jászságból
-- A "levágási keménység" szerepe a sarki fény megfigyelhetőségében :-)
-- Szóval akkor hogy is működik a sarki fény?
-- Zene: Bill Douglas - Evening Star

 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.


Üdvözlettel:
                        Tepi

Kedves Zoli !

<<<Hasonlo felfogassal az ut mellol figyelve a sajat egyenes utjan
halado kerekparost - allithatjuk, hogy valtozo sebesseggel haladt,
hiszen jott es ment! Csoda, hogy nem dolt meg a bringa, vagy nem
repult ki a ficko nehany foga, vagy a  tehetetlen agya az innenso
fulen keresztul? :)
(Pedig meressel igazolhato hogy megkozelitett, aztan iranyt
valtoztatva tavolodott. )>>>

Ebben, igy, igazad van. Lehet szamolni, merni . Az en gondom az, hogy
ezekbol a meresekbol, szamitasokbol, legtobbszor nem tudod meg, az
ok-okazati osszafuggest.

<<A mozgo vonat kerekeinek is van minden pillanatban olyan pontja,
mely a sinhez kepest all, es olyan is ami ekozben gyorsul ill.
sebesen mozog.>>

Ebben is igy, igazad van. Ezt a jelenseget nem a sin es kerek determinalja.
Ezt igy latod egy bizonyos pontbol. Ki tudsz szamitani mindent, csak azt nem
mutatja a keplet, hogy "miert?"

<< Ugye mily szerencse, hogy az anyag nem farad el es
nem robban szet e brutalis sebessegvaltozasok(?) kozta 'periodikasan
fellepo feszultsegvaltozasoktol' ?>>

De bizony megtortenik, de nem attol, hogy Te gyorsulni latsz valamit, hanem
a realis gyorsulas-lassulastol, amelyet energiabefektetessel erunk el .

Tehat, a Kepler torvenyek, s ugy velem meg  a Newton torvenyek sem (de
kozelebb all a realitashoz, mint az elobbi) mutatjak be, az ok-okozati
osszefuggest, az egitestek mozgasaval kapcsolatban, de ettol a mindennapi
gyakorlatban lehet alkalmazni sikeresen, mert kidolgoztak a
"matematikajat"!.

Sok jelensegnek az igazi okat nem ismerjuk, de ismerjuk a matematikai
alakjat, aminek alapjan alkalmazhatjuk a gyakorlatban.

Csak ennyit, Szocs