Kedves Zoltan !

Koszonom a reszletes valaszt.
Gyerekkoromban egy ismerosnel jarva jot rohogtunk a batyammal,
mert a radio foldelovezeteke cserepes virag foldjebe volt
dugva, s nem lehetett meggyozni az illetot, hogy az nem az igazi,
de mar akkor szoget utott a fejembe, hogy valami nem stimmel,
mert a radio megis szol.

> Az 1.8 GHz-en (16 cm-es hullamhosszon) mukodo telefonnak 4-cm-es
> 1/4 hullamu dipolja van, a telefonalo pedig eljatsza a fold
> szerepet (a keze es a telefon kozotti szort kapacitasokat
> kihasznalva). Persze ez is messze van az idealistol, ezert is
> kell eleg sok tranziztor a telefon analog reszebe is.

A kis-zaju tranzisztoroknak is  koszonhetoen a telefonokon mar
antennat se latni, de meg a mikrofon is szinte teljesen el van
takarva, s csak egy apro lyuk latszik.
Ezt a megoldast sajnos mashol is atvettek meggondolatlanul.
Pl. van egy digit diktafonom, ami emiatt tavoli beszedet (4-5m) mar tul
halkan vesz, pedig tanfolyamokon elonyos lenne a nagyobb
erzekenyseg. Amig garancialis, addig nem erdemes a lyukat tagitani,
s a veteli erzekenyseget ezesetben csak ugy tudnam
novelni, ha ugyancsak "tukrot" alkalmaznek. Pl. a diktafont
nyitott esernyo "fokuszpontjaba" teve sokat javulna a helyzet,
de a rolam kialakult kep valszeg hatranyomra valna a vizsgan. :)

Udv: zoli

erre celoztak itt: http://index.hu/tech/tudomany/alfa
A cikk 2001-ben szuletett es korabbi megfigyelesrol szol.

*Harom eve a Mauna Kea obszervatorium oriasteleszkopjanak
segitsegevel Webb es kollegai megmertek a finomszerkezeti
allandot a vilagmindenseg multjanak harom kulonbozo pontjan.
Az eredmenyek a Physical Review Letters hasabjain most kozreadott
analizise arra engi kovetkeztetni, hogy az allando hatmilliard eve egy
szazezreddel kisebb volt, mint ma. A megfigyeles halomra dontheti a
modern fizika kotablaba vesett torvenyeit, es olyan, korabban
ezoterikusnak szamito vilagmagyarazatoknak adhat zold utat, mint az
atomfizikusok koreben egyre nepszerubb sztringelmelet.* ...

*A tudomanyos kozvelemeny a hiba lehetosegenek teljes kizarasa
erdekeben ujabb mereseket es analiziseket surget. *

Ez a meresek megismetleset jelenti, vagy uj modszereket kell
kidolgozni, mert a korabbiakat hibasnak velik ?
Mitol ezoterikus a sztringelmelet ? Tenyek helyett romantikus
almokra epul ? :-)

Udv: zoli

Kedves Joska !

>>> Talalos kerdes: mi van ha F(0)=0 es F(x)=sin(x)/x mindenhol
>>> mashol -- az minek lenne a Fourier transzformaltja ?

>A vegtelen szeles 1 teruletu negyszog, magassaga pedig 0.

A megoldasod egyuttal ravilagit arra, hogy mikent lehet egyetlen
pontot kiemelni az idotartomanyban.
Ha az altalad emlitett negyszog a frekvenciatartomanyban van,
annak inverz Fourier trafoja az az egyetlen pont, amit Marky
firtatott korabban:
: f R->R: f(x)=

: 0, ha x<>0
: 1, ha x==0
S ugyanez megkaphato sin(x)/x negyzetenek hatvanyozasaval is,
hatarertekkent.

Udv: zoli

A hoskorban kozephullamu adassal kezdtek, pl. a Kossuth 539 KHz-en,
556 m-es hullamhosszon. Az ado gyenge volt, talan ha 10 KW-os,
mielott a csepeli 300 KW-os "nagyado" elkeszult volna
(ma a solti 2 MW-os, es felkerekitettek 540 KHz-re).
A vevok eloszor detektorosak, majd csoves hangerositovel, kesobb
"(visszacsatolt) audion", es csak sokara szuper-heterodin rendszeru.
A csovek se voltak zajmentesek...
Az idealis vetelhez egy szabad terben allo, fuggoleges, 1/2 hul-
lamu dipol kellett volna, a kozepen a bemeneti rezgokorrel.
E helyett, mondjuk a fold felszine egy radio-frekvencias tukor,
es eleg a 1/2 hullamu dipol fele, a masik fele pedig a tukorkep.
Ezert az ado oldalon is csak a fold feletti 1/4 hullamhosszu
antennat epitik meg. De a solti ado kimeno rezgokorenek az
alja ma is gondosan le van foldelve. Az otthoni vetelhez persze
nem volt 139 m magas antenna, de nehany 10 m, a haztetore ki-
logo drot lehetett ("felre illesztett" :-) rovidebb mint 1/4
hullamu dipol). A bemeno kor also veget ertelemszeruen le
kellett foldeni (vizcso).
Volt ra pelda, hogy a villam bejott az antennan.
(Ha az antenna a lakason kivul le van foldelve...)
Ma jobb kapcsolasok ("akarhany" tranziszor), kisebb zaju
erositok => egy ferrit rudra keszitett tekercs eleg jelet
szed ossze. Az ultra rovid hullamra ma is 1/2 hullamhoszu
dipolt (szalagantennat) hasznalok otthon. Az auto-radiomnak
kb. 1/4 hullamu dipol log ki, a "fold" (ld. tukor) pedig a
kocsi kasznija. Elegendoen nagy terero eseten egy zsebradio
egy botantennaval (messze az idealis illesztestol) mar eleg
jetet szedhet ossze.
Az 1.8 GHz-en (16 cm-es hullamhosszon) mukodo telefonnak 4-cm-es
1/4 hullamu dipolja van, a telefonalo pedig eljatsza a fold
szerepet (a keze es a telefon kozotti szort kapacitasokat
kihasznalva). Persze ez is messze van az idealistol, ezert is
kell eleg sok tranziztor a telefon analog reszebe is.

Menyhart Zoltan

:-)

Ohm torvenye nem azt mondja, hogy R=U/I hanem azt, hogy U=I*R.
Persze, ezt atrendezheted az elobbi alakba, de ahogy szamtanbol
tanultuk, az atrendezes feltetelekent meg kell szabnod, hogy a
nevezo nem lehet nulla.

Ez nyilvan csak egy pelda akart lenni, de a sok viszontvalasz
soran kiderulhetett: ha a termeszetet leiro a modelljeinkben
nullaval osztas fordul elo, a modellben erdemes keresni a hibat.