Meg egyszer leirom, hatha elsor nem volt elegge ertheto:
> Ha ez egy valos pelda, akkor vedd figyelembe, hogy az ellenallatokat
> valogatjak, tehat ebbol a korbol kiesnek azok, amelyek 5%-nal
> pontosabbak. Ha Te is valogatsz (magyarul 3 db. ilyen ellenallast
> veszel), akkor a nevleges erteknel sokkal pontosabb _aranyt_ lehet elerni.
Tehat, a kozonseges ellenallasok gyartasa igy nez ki:
- legyartjak a sorozatot. A szoras abszolut tipikus Gauss-gorbe lesz.
- a 10%-nal nagyobb hibasra sikerulteket kidobjak a kukaba.
- a maradekbol kivalogatjak az 5%-nal pontosabbakat, a tobbit eladjak
20Ft/db-ert, mint 10%-os pontossagut - DE EGYETLEN OLYAN SINCS KOZTUK,
AMELYIK 5%-nal pontosabb! Tehat lehet valogatni: 3-bol 2 biztos, hogy
csaknem megegyezik.
- a maradekbol kivalogatjak azokat, amelyek -20 fok es +70 fok kozott
is pontosabbak 1%-nal, a tobbit eladjak 200Ft/db-ert, mint 5%-os
pontossagut.
- a maradekbol kivalogatjak azokat, amelyek hosszas oregites utan meg
mindig pontosabbak 1%.-nel: ezeket eladjak 20000Ft/db-os aron, a tobbi
2000Ft/db, 1%-os pontossagu.
A Ft ertekek csak hozzavetolegesek, es letezik lezeres beallitas is, de
a gyartas igy megy.
|
Sziasztok!
Koszonom mindenkinek a temabeli valaszokat, ugy latszik, nem voltam eleg
vilagos, hogy mire megy ki a jatek. Nekiveselkedem meg egyszer.
: Ha ez egy valos pelda, akkor vedd figyelembe, hogy az ellenattatokat
: valogatjak, tehat ebbol a korbol kiesnek azok, amelyek 5%-nal
: pontosabbak. Ha Te is valogatsz (magyarul 3 db. ilyen ellenallast
: veszel), akkor a nevleges erteknel sokkal pontosabb _aranyt_ lehet
: elerni.
A pelda valos, de nem diszkret, hanem integralt ellenallasokrol van szo.
Magyarul a chipen van 2 nevlegesen egyforma ellenallas egymas mellett. Egy
ellenallas +-10% pontos, es mivel csak R1/R2 erdekel, nem valogatom ki az
5%-osnal jobbakat. Sajnos a chipgyarto nem tud statisztikat adni, csak
olyat, hogy R1/R2 max. +-1% hibaju.
: Miert ne lehetne annak a legnagyobb a surusege, hogy a ket ellenallas
: megegyezik.
Lasd lejjebb.
: Ez ugyanolyan mintha azt mondanad: pontosan 10KOhm-os ellenallas nincs
: is, ennek nulla a valoszinusege tehat egy sima ellenallas
: eloszlasfuggvenye is ketpupu lesz.
Ez igaz. De a valoszinuseg a surusegfuggveny integralja, tehat pontosan 1
ertek valoszinusege mindig 0, kiveve, ha dirac-delta van a
surusegfuggvenyben. Hogy miert nem lehet R1=R2 a legvaloszinubb eset, arra
csak azt tudom mondani, hogy egy komplex aramkorben tobb R1/R2 arany
hataroz meg egy analog parametert (jel-zaj viszony), es ez mindig elmarad
az idealis esettol, amikor R1=R2, R3=R4, stb. (R1 es R3 egymashoz valo
viszonya nem erdekes). Ertelemszeruen itt az "idealis" esetbe a tobbi
hibalehetoseg mar be van kalkulalva. Viszont a jel-zaj viszonyrol sincsen
statisztika, mert a specifikacioban csak egy minimalis ertek szerepel,
amit teljesiteni kell, "oszt' jo' van".
Tehat valoszinuleg azt kellene modellezni, hogy a gyartasi folyamatnak van
egy lassu, folyamatos valtozasa a veletlen hibakon felul, de ez a lassu
folyamatos valtozas is valamennyire veletlenszeru (50% a valoszinusege,
hogy R1>R2). Ezert szimpatikus nekem a ketpupu ill. az egyenletes
eloszlas. Ha ugyanis Matlabbal kiszorakozom a jel-zaj viszony
hisztogramjat, akkor minden esetben (R1/R2 hibaja normal, ketpupu vagy
egyenletes eloszlas) egy "ferde" normaleloszlast kapok, ahol a maximum az
idealis ertek alatt van. Viszont normaleloszlasnal az idealis erteknel
kiugroan magas fuggvenyerteket vesz fel a hisztogram (megprobalom
lerajzolni):
*
* *
* * *
* *
* * *
-------------------------> SNR
Ha R1/R2 hibajat kelloen kicsire veszem (max. 0,3%), akkor ez a tuske lesz
a hisztogram abszolut maximuma (szoval nagyobb, mint a harang
csucserteke), mikozben a pup egy kicsit jobbra csuszik. Egyenletes es
ketpupu hibamodellnel nincsen tuske, es ha csokkentem a hibat, akkor az
egesz pup jobban csuszik jobbra, mint normaleloszlasnal, ami
jozan paraszti esszel szemlelve valahogy logikusabb. Tehat ami engem
erdekelne, hogy "igen, ilyen R1/R2 aranyt igenis szokas egyenletes vagy
ketpupu eloszlassal modellezni", vagy "normaleloszlassal kell modellezni
es a tuskere xy magyarazat van". A problema az irodalommal az, hogy
"matching" cimszo alatt az altalam ismert irodalom mindig csak azt mondja,
hogy "jobb, mint x% es mi a legrosszabb esetet szamoljuk", surusegfuggveny
sehol. A masik tipusu irodalom meg ilyen ara'nyok preciz meresenek
meroelektronikajaval foglalkozik.
A weben egyetlen ilyen temaju linket talaltam, ez ugyan kondenzatorokkal
foglalkozik, de ez lenyegeben mindegy:
http://www.sigda.org/Archives/ProceedingArchives/Dac/Dac99/papers/1999/
dac99/slides/dp43_03.ppt
(egy sorban az egesz)
Itt a 8. oldalon C1/C2 hibajara normaleloszlast vesznek fol, viszont az
alatta levo kepben (mismatch vs. area) latszik, hogy a hiba nem lehet 0
kozeperteku. Szoval nem ertem tovabbra sem.
Udv,
marky
|
