>Csak annyi a kulonbseg, ha pld, azon gondolkodom, hogy menjek fel az
>emeletre, akkor nem a labizmaim mukodnek, s ezert nem lesz torlodas. Nem
>hallottad, hogy az arcod tukrozi gondolataidat? Sot az egesz testtartasod
>tukrozi, s ez pedig izom tevekenyseg.Ezt csak a szineszi alcazas
Valoban letezik ilyen jelenseg, de nem kotelezo, hogy legyen.
Mindenkinel maskepp mukodik (altalaban kulturkortol fugg), bizonyos
betegsegeknel vagy mesterseges beavatkozas utan pedig _tokeletesen
hianyzik_. Ez a viselkedes valoszinuleg a csoportos elet miatt alakult
ki (= tehat elotte NEM volt). Ne hagyd, hogy egy mukodes MELLEKHATASA
megtevesszen.

>csokkentheti, de ki is emelheti. Egy cselekedet vegrehajtasara (lehet nagyon
>hosszu ido), honnan ozonlik az informacio, vagy az agy informacioforras is?
Honnan jottel ra? :-) De lehet, hogy csak a regebbi tapasztalatait
hasznositja: pl. mozgasnal nem helyben kiserletezi ki, hogyan vezerelje
a labadat, hanem honapokig tanulta valamikor.

>azt hangsulyozzatok, hogy egy bizonyos agyterulet mukodik input nelkul is,
>akar hosszason is, Az agyban nem fedeztek fel visszacsatolast, hurkot. Ott
Ennek jarjal utana jobban. Az agy tele van visszacsatolassal: ebbol egy
pl. a rovid tavu memoria, amelyben kulon, idegsejtekbol allo koron
kering minden elemi informacio (1 kor = 1 info). Ezen kivul meg rengeteg
fele visszacsatolas van benne.

>Hogy lehet leallitani az informaciohaladast egy idore es azutan folytatni?
A megfelelo agyterulet erre az idore tarol az informaciokbol annyit,
hogy kesobb tudja folytatni a vezerlest.

>Az alapja az, hogy informacio nem szuletik, nem szunik meg, nem all le, hogy
>kesobb elinduljon, folyamatosan atalakul, kering, a kapcsolatokat nem lehet
FIGYELEM! Itt szuletik az "informaciomegmaradas" es az "informacio
sebessege"nek a torvenye! ;-)

>megszakitani, leallitani, csak orvosi beavatkozassal, serulessel, valamint
De, az agymukodes egyik alapja, hogy (pl. kuszobszint alatti)
informaciok uzemszeruen MEGSZAKADNAK, nem jutnak tovabb.

>kapcsolatokat letrehozni, tanulassal..
Letrehozni tenyleg lehet...

On Friday 14 February 2003 10:23, soniba--xnet.ro wrote:
> zajlik, hosszason is. Mutass egy olyan gondolkodot, akinek az izmai nem
> vesznek reszt. Nem lehet kikapcsolni.

Aurora, a makako.

Egy joystick-kal kellett egy kurzort iranyitson a kepernyon amelyen
celpontok jelentek meg. Ha fel masodpercen belul sikerult belevinni a
kurzort, kapott egy korty gyumolcslevet. Sikeraranya 90% volt.

Kozben a kutatok mertek par tucatnyi neuronjanak az aktivitasat (maximum 92)
es abbol megjosoltak az izmainak a mukodeset. Ez nem volt uj, sok allattal
vegeztek ilyen kiserletet, es a neuronok jeleibol (mesterseges
neuronhalozattal) par millimasodperccel az izmok tenyleges tevekenysege
elott meg tudtak josolni hogy mit is fog tenni.

Viszont Auroraval azt a viccet csinaltak, hogy miutan a modellt kalibraltak
az o neuronjaira, az esetek 30%aban megszuntettek a joystick es a kurzor
kozotti kapcsolatot. Ilyenkor a kurzort a modell altal szolgaltatott adatok
mozgattak - tehat az egyetlen input a makako neuronjainak aktivitasa volt.

A majom eloszor ledobbent. Utana szepen alkalmazkodott. Par napon at
tovabbra is mozgatta a kezeit is, majd leallt. Ezentul kizarolag a
gondolataival iranyitotta a kurzort a jutalomert, az izmait nem vette
igenybe. Raadasul bar kozben a modellt nem modositottak a kutatok, megis
egyre precizebb es precizebb trajektoriakat adott, mintha Aurora maga
modositotta volna a neuronjai aktivitasat a jobb eredmeny erdekeben, mintha
o alkalmazkodott volna a kutatok modelljehez. (Ezt a hipotezist meg nem
teszteltek le.)

A leirt kiserletet egyebkent Miguel Nicolelis (Duke Univ.) es John Chapin
(State Univ. of New York) neuropszihologusok vegeztek 2001-2002ben.

-- 
Udv, Sandor

On Friday 14 February 2003 09:43, gabor--hrasko.com wrote:
> lancreakciotol. De mi van a fuzioval?
[snip]
> Hozzatennem, hogy Park szerint - bar nem tul optimista - tobb
> penzt kellene forditani a fuzios (forro!!!) kutatasokra.

Az Egyesult Allamok es Kina epp most csatlakozott Europahoz, Oroszorszaghoz
es Japanhoz az ITER projektben. (Az USA a kezdemenyezok kozott volt ezelott
15 evvel, aztan kilepett par eve, most visszajott).

A 4.7 milliard dollaros projekt 2013ig szeretne kiserleti reaktort epiteni.

Azert egy kicsit tobb penzt adhatnanak, foleg az Allamok: mind Kina, mind az
USA a koltsegek 10%at kivanja allni.

Az eredeti (1989) terv szerint 2005-ig akartak egy 150 millio fokon mukodo,
1000 masodperces fuziot fenntarto, 1500MW termikus kapacitasu reaktort
epiteni  6 milliardert. Ez tul ambiciozusnak es draganak bizonyult.

Az amerikaiak ajtocsapasa utan a megmaradt orszagok egy light verziot
dolgoztak ki: feleannyiert egy 400-500MWos, pozitiv energiamerlegu (bar nem
onnfenntarto) reaktor a cel.

Ehhez az atdolgozott tervhez csatlakoztak most az amerikaiak es a kinaiak.

Mindenesetre a fuzio ipari felhasznalasat leghamarabb mintegy 60 ev mulva
josoljak...

-- 
Udv, Sandor