 irta:
> > A magam peldajabol tudom, hogy amikor nem voltak sikereim a
> > lanyoknal, en is azzal vigasztaltam magam, hogy "az igazira varok".
> Te azt irod, hogy _amikor nem voltak sikereid a lanyoknal_, akkor
> mondtad ezt. En viszont kihangsulyoztam, hogy nem erre az esetre
> gondolok, hanem arra, amikor az ember az ellenkezo nemueknel valo
> sikeressegetol/sikertelensegetol fuggetlenul torekszik elete parjanak
> megtalalasara - mellozve a rovidtavu kapcsolatokat.
Jo, igy mar ertem. Ebben az esetben igazad van. Valamelyik keleti bolcs
mondasa jut eszembe, miszerint lemondani csak arrol tudsz, ami valoban a
tied. Masszoval veszelyes dolog osszekeverni az igazi lemondast a "savanyu a
szolo" esetevel :-)
> > Eppenseggel nekem is volt olyan szerelmem, ami csak egy
> > hetig tartott, mindketten tudtuk, hogy aztan elvalnak
> > utjaink es valoszinuleg sosem lesz folytatasa, ennek
> > ellenere gyonyoru volt, mindketten sokat adtunk es
> > kaptunk, es semmit sem banunk; igy volt jo, ahogy tortent.
>
> [...] szerintem nem tul jo, ha megtalalod az igazit, es amikor
> vele vagy, eszedbe jutnak ennek a kapcsolatnak a szepsegei [...]
Egyreszt sem az eddigi, sem a jovobeli kapcsolataimban nem erdekelt es nem
is fog erdekelni egyikunk multja sem abban az ertelemben, hogy ki kivel jart
vagy elt egyutt korabban, mert a lenyeg mindig a jelen.
Masreszt a mult persze nem hagyhato figyelmen kivul, sot igen fontos abbol a
szempontbol, hogy mindannyiunkat az elmult tapasztalataink (is) alakitottak
olyanna, amilyenek most vagyunk. Es speciel en azt hiszem, hogy ebbol a
szempontbol a jovobeli partnereim csak halasak lehetnek majd a szoban forgo
holgynek :-)
> Amugy tenyleg ugy gondolod, hogy ez epito jellegu volt mindkettotok
> szamara? Biztos, hogy semmi felelotlenseg nem tarsult hozza? (Es most
> ne erezz semmilyen negativ hanghordozast!)
Ha igy teszed fel a kerdest, akkor nehez ra valaszolni, reszben azert, mert
a kerdes maga nehezen ertelmezheto. Nem tudom megmondani, hogy egy tett
epito jellegu vagy felelotlen-e, egyszeruen mert erre teljesen mas es mas
valaszokat lehet adni pl egy nap, egy honap vagy husz ev tavlatabol. Csak
azt tudom mondani, hogy az en eletemben ez a konkret kapcsolat abszolut
helyes es helyenvalo volt, es tokeletesen beilleszkedett az esemenyek
menetebe. Ami a holgyet illeti, o jelenleg az elete egy elegge instabil es
viharos szakaszaban jar, igy persze nehezebb is megitelni a helyzetet; de
meglehetos bizonyossaggal mondhatom, hogy a kapcsolatunk neki is jot tett.
> > A szexualis igenyeink joreszben belenk vannak
> > programozva, azok nem az elso egyuttletek soran alakulnak ki!
> Jo, lehet, hogy ebben igazad van, nem tudom. Szerintem azert az elso
> egyuttleteknek IS lehet szerepe a szexualis igenyek kialakulasaban.
Persze hogy van szerepe. De emellett a szemelyes igeny a szexualitasra, a
csaladi/tarsadalmi viszony a szexhez (liberalis, elutasito, tilto stb),
maszturbacios elmenyek, kisgyerekkori szexualis elmenyek stb mind-mind
belejatszanak.
> Juan mar elmondta, hogy szerinte ha valakit igazan szeretek, annak
> jot akarok, ezert elfogadom, ha tobb pasija/csaja van egyszerre -
> ha az neki jo. Te is osztod a velemenyet? Ha van egy tarsam, akivel
> szeretjuk egymast, eletre szolo kapcsolatot tervezunk, es a tarsam
> egyszercsak becsajozik/bepasizik, ugyanakkor engem is meg akar
> tartani, akkor az az egeszseges, ha en ezt orommel fogadom, mert neki
> jo volt? Ha pedig ezert elhagyom, akkor kiderul, hogy nem is
> szerettem ot, csak birtokolni akartam es csak magamnak akartam jot???
Ha valakit igazan szeretsz, annak jot akarsz, ahogy Juan mondja. De ki az,
akit legjobban szeretsz a vilagon? Onmagad. Tehat magadnak akarsz jot
elsosorban, es - barmilyen kevessel is, de - csak utana masoknak. (Jezus is
csak annyit mondott: szeresd felebaratodat, mint tenmagadat. Csak annyira,
nem jobban!) Ha a magad java meg a masik ember java egybeesik, nagyon jo; ha
nem, szabadsagodban es jogodban all ugy alakitani a kapcsolataidat, hogy az
ellentmondasokat minimumra szoritsd.
A konkret esetet veve, nem erdemes szo nelkul turnod, azaz feladnod az
elveidet a kapcsolatert, sem megprobalni raszoritani a masikat ugyanerre. Mi
marad? Elfogadni a masikat olyannak, amilyen, es megkeresni a "legnagyobb
kozos osztot". Lehet, hogy ez 0, azaz ezutan semmilyen kapcsolatot nem tudsz
elkepzelni vele. Jo esetben megis lehettek baratok, akar egeszen kozeli
lelki kapcsolatban, ha el tudjatok fogadni, hogy a masik szabad ember, ra
semmilyen jogot nem formalhattok. Szvsz ez az idealis eset, mert ebbol
nyerhettek mindketten a legtobbet hosszu tavon. Persze nem konnyu
megcsinalni.
> [...] ha "elvarom", hogy a tarsam ne csaljon meg (ha
> egyaltalan hasznalhatok ilyen kifejezest), akkor mar biztos, hogy
> birtoklasra es fuggosegre alapul a kapcsolatunk? Ha pedig nyugodtan
> pasizgatunk, csajozgatunk, mikozben elvagyunk egymas mellett, az
> valoszinubb, hogy szeretetre epulo kapcsolat?
Nem, egyik sem. Nehez meghuzni a hatarokat, igazabol nem is tudok erre
altalanos szabalyokat adni, csak a konkret kapcsolat es az abban resztvevok
ismereteben lehet ezt eldonteni. A valamitol fuggoseg felismeresere viszont
egy altalanos modszert tudok mondani: meg kell nezni, mi tortenik annak a
valaminek a megvonasakor. Minel sulyosabb megrazkodtataskent eled ezt meg es
minel inkabb kitersz a normalis eletmododbol emiatt (ami lehet levertseg,
agresszio stb), annal inkabb fuggsz tole.
Remelem ezzel sikerult segitenem valamit.
Peter
|
