Üdv,

> Felado : 
> Temakor: Re:*** HIX TUDOMANY *** #2946 ( 44 sor )
> Idopont: Sun Aug 28 09:15:24 CEST 2005 TUDOMANY #2952
 ...
>   Errol jut eszembe, a minap a radio bemondta, hogy gyogyszerkent
> kezelheto a krokodil ve're.
>   Az e'ces betegek (SIDA) verebol szinte pillanatok alatt felfalja a
> garazdalkodo idegeneket.
>   Tud e errol valaki? Nem lesz csoda, ha a krokodilokat is a kipusztulas
> veszeje fogja fenyegetni :-)).
>       Udv. Csaba.
> 
> 
> @@@@@@@
> ( SIDA = AIDS, magyarul :)
> @@@@@@@

Errôl az index.hu-n olvastam elôször,
http://index.hu/tech/tudomany/dundee/
"A hüllô immunrendszerében található ellenanyag erôsebb, mint a 
penicillin, és használ fertôzés, baktériumok, vírusok ellen is."

Az index egymondatos összefoglalójáknak semmi értelme nincs, a 
penicillinnek a vírusokhoz semmi köze. Az index a Reuters-re hivatkozik a 
cikkben, és úgy látszik ahogy terjed, a hír úgy lesz egyre cifrább.
A hírben említett Mark Merchant-nak van egy áprilisi cikke, ami ezzel 
foglalkozik, de természetesen jóval visszafogottabban, mint ami a 
híradásokból árad:
Mark E. Merchant et al.: Antiviral activity of serum from the American 
alligator(Alligator mississippiensis), Antiviral Research 2005,66: 35-38
In vitrro vizsgálatokról van benne szó, szó sincs betegekrôl.
A HIV egyik típpusával fertôztek erre fogékony sejteket, amik a fertôzés 
miatt meghattak. Ha a sejtkultúrához krokodil szérumot kevertek, akkor az 
optimungörbét adva dózisfüggôen megvédte ôket az elhalálozástól. (szérum = 
a véralvadás után megmaradó folyadék)
A szérum hôkezelése után ez az aktivitás megsz?nt, ami azt valószín?síti, 
hogy a szérum ún. komplement fehérjéi (ezek hôérzékenyek) által valósul
meg ez a HIV ellenes védôhatás.

Ha ez igaz, elméleti szempontból érdekes lehet. A komplementrendszer ilyen 
jelleg? antivirális hatását úgy tudom még nem írták le - a cikk említi, 
hogy valószín?leg az ôsi gerincesek sajátsága.
Ennek közvetlen felhasználása a gyógyításra (pl. krokodilszérum adása 
AIDS-eseknek) nem lehetséges (sôt életveszélyes), de hosszabb távlatokban 
hasznosítható lehet amit megtanulunk belôle.
De a "hagyományos" immunválasz szerepe sincs még kizárva.

Gogy

> Eseményhorizonton kibocsátott jel, - amit Hawking embere bocsát ki amikor 
> állva a neutroncsillagon az éppen átlépi a kritikus átmér?t és fekete lyukká 
> válik, azaz kialakul az esemény horizontja - megsérti Heisenberg 
> határozatlansági relációját. Duplán.  Az ?rhajós e energiájú jelet 
> kibocsátva, annak mind helyét, mind impulzusát, mind saját idejét, mind 
> energiáját abszolút pontosan fogja ismerni. Lévén az egy helyben fog állni, s
 
> sebessége 0 lesz, saját ideje szintén 0, az energiája, meg amennyivel 
> indította.
Ugyanolyan határozatlan, mint bárhol máshol. Mindenütt csak a saját 
téridö számít, az pedig éppen olyan, mint máshol. A fény, amit indítasz, 
fénysebességgel távolodik minden irányban.

> Az eseményhorizonton a fénysebesség 0, kifelé n?, hát befelé?
Csökken, tehát negatív lesz. Az egyik irányban indított fény a másik 
irányba megy - kívülröl nézve (már, ha látható lenne). Hol a paradoxon?
Helyböl nézve ugyanolyan, mint máshol.
(A hosszú Ö-ket légy szíves, mellözd, mert mert elég nehéz megérteni pl. 
a "n?" szót.)

> Ha semi sem érheti el a fénysebességet, aminek nem nulla a nyugalmi tömege, 
> akkor ha a fénysebesség az eseményhorizonton 0, akkor vajon mi tud ezen át 
> bejutni? 
Tessék??? A fénysebesség *kifelé* nulla, befelé a fénysebesség! Az megy 
be, aki nem szégyelli. Csak kifelé vannak problémák.
Amit mondasz, az nagyjából úgy hangzik, hogy ha egy gödörböl nem lehet 
kijutni, akkor nem lehet beleesni sem - itt sem mindegy, hogy *milyen 
irányban* szeretnél menni.

Kedves Csaba!

Re: Forgokerek 
>At kellene tanulmanyozd Benko Laszlo kiserleteit is, talan tobbet
>megtudnal a forgo rendszerekrol. Az is lehet hogy megtudnad miert
>mosolygott az elmult alkalommal:
>http://w3.enternet.hu/fizika/

Köszönöm segíto szándékod, de nem derült ki min derült.
Nekem viszont van okom derülni: amíg az egysíkú relativisztikus 
körmozgás nincs kivesézve különféle mechanikai tulajdonságú 
anyagokra, a sokkalta bonyolultabb mozgásformákra kár is kitérni.

Re: Korvasut paradoxon

Az egyik látszólagos logikai probléma ez volt: miként lehet, hogy a 
masiniszta eltávolodott mozdonyokat lát, miközben a pálya 
megrövidült? Hogy férnek el az eredetileg hézagmentesen indult 
mozdonyok megrövidült pályán, ráadásul jelentos hézagokkal - amikor 
már relativisztikus sebességuek? (az álló megfigyelo, és minden  
mozdonyvezeto szerint is eltávolodtak egymástól a jármuvek, de ez 
megfigyelotol függo mértéku)

Válaszul remélem ennyi elég: a vezet? szerint minden más mozdony 
mozog az ovéhez képest. Legnagyobb a legtávolabbi pályaszakaszon 
haladó mozdonyok relatív sebessége, így az ottani mozdonyok a 
legrövidebbek szerinte, és azok surubben is vannak ott, mint a 
többiek. A mozdony-eloszlás egyenetlensége és a 
mozdonyok  'lerövidültsége' a magyarázat. 

Zoli