nehany szo a racionalitasrol Zolinak:

>A megismeres kulonfele, akar irracionalisnak is tuno 
>alternativainak keresese onmagaban nem kartekony,
>bar ketsegtelen, hogy vannak hajmeresztoen 
>remenytelennek latszo eljarasok.
>A baj inkabb az, ha az eredmenyeket statisztikailag 
>nem igazoljak, es megis kovetendo igazsagkent hirdetik
>a bizonytalan tapasztalast, azaz ha az elfogulatlan 
>ellenorzesi funkcio (megint racionalitas) 
amirol itt beszelsz, azt ugy lehetne egesz roviden megfogalmazni, hogy a tudoma
nyban a racionalitas nem a hipotezisek alkotasaban,hanem azok kritikajaban van.
 a 30-as evek ota egyertelmunek latszik, hogy a hipotezisek kitalalasa nem algo
ritmizalhato, tehat intuitiv, es jol i s van ugy. viszont a hipotezisek kritika
ja, tehat, hogy mit fogadunkel, mit hirdetunk, racionalizalhato, es itt fontos 
a teljes racionalizalas.

>Az erzelemmentes racionalitas, a hidegfeju szamitgatasok
> ugyanis veszelyesse valhatnak, tehat nem szabad 
> egyeduralkodova  valniuk vilagunkban !
egyetertek abban, hogy maga a racionalitas nem utmutato. mindig szukseg van egy
 erzelmi, egy ertekrendi, ha tetszik erkolcsi faktorra, egy eletcelra, ami nem 
racionalizalhato. a racionalitas objektiv, tehat erzelemmentes. tehat hianyzik 
belole az, ami az erzelmekben megvan, az iranyadas. ugyanakkor a racionalitas u
gyanezenokbol maga nem is lehet gonosz. a hidegfeju szamitgatas onmagaban nem c
sinalhat rosszat. a gonosz mindig a cel, ami erzelmi alapu. a racinalitas semmi
t nemmond arrol, mit kell csinalni, hanem mindig csak azt mondja, mit kell csin
alni ahhoz, hogy valami konkret dolgot elerjunk. tehat szuksegelteti inputkent 
a celt.

>Egyebkent minden hatalmi aggal es eszkozzel szemben 
> celszeru  rivalist, ellensulyt allitani, hogy ne 
> juthasson  monopolhelyzetbe.
ezzel neme rtek egyet. a jo dolgok egyensulyozasara nem kellenek rossz dolgok. 
a racionalitas nemlehet ellenorizetlen, de ez kezenfekvo, hiszena racinalitas k
ritika nelkul nem racionalitas. viszont kritizalni igenis csak egy masik racion
alis agens altal lehet. az a jo, ha aracionalitas elosztott es onmagat kontroll
alja.

>Elonyos-e mindig nyiltan racionalisnak lenni ?
mivel egyikunks em mindentttudo, ezer tindenkiismerethianyos. ismerethiany mell
ett a racionalitas csupan jo dolog, de nem mindenhato. tehat nyilvan nem mindig
 jon be.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)

Mik
eleg keves hatarozott dolgot jelentettel ki legutobbi irasodban.

1) egy analogiaval szolva, azt fejezed ki, hogy nem szukseges a vilagot megisme
rni, hanem csak elni kell benne, mint ahogy a zenet is elvezhetjuk, anelkul, ho
gy ertenenk. ha igy erzel, igazad van. csakhogy nem mindenki erez igy. sokan ne
m. en kifejezetten jobban elvezek barmit, amit ertek, mintha csak atelem. a meg
ismeres elvezet is, nemcsakkotelesseg. azok az emberek, akik tudosok, filozofus
ok, orulnek, ha megertenek valamit,e s elvezik, ha megertik. olvass csak el egy
par Verne regenyt, o nagyon jol kifejezi ezt az erzest. de megha nem is erzel i
gy, masok igy ereznek, es nehzen allithatand emg oket, sot, semmi alapod nincs 
erre.

2) azt irod, hogy szived szerint lefekeznel, vagy megallitanal együket tudomany
t, vagy legalabbis szeretned, ha jobban meggondolnak, mit kutatnak. naiv elkepz
eles, mintha a tudomanyt fel lehetne szeletelni. a tudomanyt aligha lehet szele
ktiven kutatni. valamennyire lehet felgyorsitani egyik reszet, de ahhoz, hogy h
osszu tavon fejlodjon, minden teren fejlodnie kell. masreszt eleg nehezen tudna
d szerintem elhatarolni azt, ahol ne kutasson tovabb. illetve szinte minden ily
enteruletet meg lehet indokolni valami hasznos, eletmento, jo dologgal. ellenez
heted a genmanipulaciot, de a genmanipulacio orokletes betegsegek kikuszobolese
re ad esejt. minden felfedezes felhasznalhato jole s rosszul, nem tulthatod be 
a rossz miatt a jot.

3) bar engem vadolsz naivizmussal, de a sajat elkepzeleseid a naivak. beszelsz 
egy idealis tarsadalomrol, es beszelsz primitiv kulturakrol. nos tudtommal azok
 a primitiv kulturakonkent es dalolva, remenykedve indulnak be a civilizacioba.
 a brazil indianok a civilizacio aldasait orommel kapkodjak, meg mielott tonkre
tennek otthonukat! nem olyankonnyu,e s nem olyan jo am elmaradottan elni, ok se
mmivel sem boldogabbak, mint mi. nincs idilli egyszeru tarsadalom. es a tarsada
lom egyszerusodese nem szunteti meg a bunozest. bunozes a multban ugyanugy volt
, ha nem jobban, egeszen az allati korunkig, amikor a bunozes meg vadaszat, zsa
kmanyszerzes, megelhetes volt.

4)
>> tudomany csinal, hanem egy "rovid uton".
>melyik az igaz ut? ki tudja?
a tudomanyba belefer az, hogy barki barhonnan barmifele hipotezist kitalalhat. 
a tudomany csak azt nem zarja ki, ha valaki nem a kerdesre vaalszol, azaz nem m
agyarazza meg a kerdest. tehat bar nemlehet tudni, melyik az igaz ut, de az biz
tos, hogy elvben a tudomany nem zarhat ki jo vaalszt, a jo valasznak barmi is l
egyen az, lehetosege van igazolnia magat.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: virgo.analogic.sztaki.hu)