Sziasztok,
Nem vagyok filozofus, nezzetek el nekem, de:
Szerintem objektiv az, ami nem a szubjektumbol, hanem az
embertol fuggetlen valosagbol ered, arrol szol.
Vita eseten:
Ugy is fogalmazhatunk, hogy pl. egy harmadik, kivulalo
szemely, pl egy kepzeletbeli „mindentudassal” felruhazva,
akinek van ralatasa, biztos tudasa a dologrol, lehet a
dontobiro.
Az „objektiv” viszont messze nem jelenti azt, hogy mindenki
szamara hozzaferheto:
Egy atommag is objektiv, megse latja Jozsi neni.
Vagy az x fenyevnyire levo bolygo esemenyei „objektivak”,
attol fuggetlenul, hogy belelatasunk, reszletes informaciok
nem lehet rola. A mi alatt az egesz emberi fajt is erthetem.
Vagy: objektiv nemcsak targy, anyag lehet, hanem egy
szellemi valosag, vagy egy kijelentes is lehet objektiv
igaz.
Vegyuk pl az angyalokat. Lehetseges, hogy objektiv valosag,
objektiv szemelyek.
A bizonyithatosag eleg bonyolult lenne, barmelyik oldalrol.
Vagy multbeli esemeny: aktualisan Jezus fizikai testben
tortent feltamadasa.
Most ne a tartalmara vagd ra az eloiteletedet, hanem lasd
be, hogy nem lehet reprodukalni.
Miert?
Jo ket es felezer ev kellett a Teremtonek, hogy elokeszitse
ezt az esemenyt:
Az izraelitak mar generaciok sora ota unnepeltek ezt a
napot. Ugyanis az Egyiptombol valo szabadulas napjan minden
csaladban egy baranyt kellett megolni, es elfogyasztani. A
verevel megkentek az ajtofelfat…
Az aldozati barany vere miatt menekultek meg, ez hozta
nekik a szabadulast.
Es egy jo zsido csaladban, ma is, minden aldott evben, a
niszan ho 14-en, az unnepi asztalnal egy fiunak meg kell ma
is kerdezni: apu, miert ez az unnepseg? Es a zsido papa
szepen elmeselte a fentieket Egyiptomrol, a baranyrol es a
szabadulasrol.
Az unnepi baranynak hibatlannak kellett lennie, es csontjat
nem lehetett megtorni.
Elt egy ember, Jesua, aki egesz eleteben az irasokat,
jovendoleseket teljesitette be, es epp ezen a napon oltek
meg: elarultak, 30ezustpenzert eladtak az irasok szerint,
ok nelkul ragalmaztak, vegul az ovei is elhagytak, olyan
volt, „mint barany, amit meszarszekre visznek”.
Egyreszt ezt unnepli a nyugati civilizalt vilag.
Masreszt mind ez elozmenyekkel eleg nehez reprodukalni.
De attol lehet objektiv.
Most nem bizonyithato egyik oldal sem. Ezert van a hit: a
nem bizonyitott dolgokrol, igazsagokrol valo meggyozodes.
Meg lehet valaki gyozodve arrol is, hogy Jesua biztosan nem
tamadott fel.
Jelen korszakban bizonyitani, sem reprodukalni, sem
interszubjektivve tenni egyiket sem lehet. Ketteosztja az
embereket.
Viszont a szivvel, lelkiismerettel megragadhatoak a nem
bizonyitott igazsagok is.
Ugy, hogy Isten, aki a mindentudassal rendelkezo harmadik,
megjelenti, elmeseli neked, hogy VALOJABAN, OBJEKTIVEN –
parterdekektol fuggetlenul – hogyan is van a kerdes.
Es ez az igaz kijelentes – ugyan nem feltetel nelkuli – de
elerheto Mari neni szamara is. Sokkal inkabb, mint az
atommag. Mellesleg fontosabb kerdes is.
Ketteosztja a mindenkori egesz vilagot:
Jezus gyuloloivel ertsek-e egyet – feszitsd meg! – hiszen a
legnagyobb hazug, nepamito,
vagy – legalabb sajat magam, csaladom szamara -
rehabilitalom Jesuat, mert igazat mondott, o a megigert
Messias.
Ez a nagy kerdes.
Kellemes Peszachot,
Maci
|
Itt van peldaul a Sheldrake-kiserlet. Lenyege a kovetkezo. Egy labirintusba
egy patkanyt helyezunk el. A labirintus kozepen etel van a szamara.
Megmerjuk, hogy mennyi ido alatt jut el hozza. Azutan megismeteljuk az
eljarast. Senkit sem lep meg, hogy az eleresi ido minden kovetkezo
probalkozas soran csokken, vagyis a patkany tanul. Marmost, Sheldrake
ugyanezt a kiserletet azonos elrendezesu labirintussal, mas helyeken es mas
patkanyokkal megismetelte. Azt talalta, hogy ha egyszer egy patkany
felfedezte a labirintus titkat, az eleresi ido a tobbi patkanynal is
lecsokkent. Vagyis fel kell tetelezni, hogy a patkany-species egyes
egyedeinek tapasztala eljut a species tobbi egyedehez is, valamilyen
szamunkra ismeretlen uton. Sheldrake ezt alakito mezonek nevezte, de egesz
eddigi logikus es konzisztens tudomanyos vilagkepunkbe beilleszthetetlen.
Ilyen peldakra gondoltam.
Ferenc
|
