Kedves Math!
Ugy latom vitank nem Heideggerrol szol megcsak nem is a metafizikarol,
hanem magat a filozofiat tekintjuk egesz maskent. Nem csupan a "kenyes"
metafizikat zartad ki innen, hanem celjat a tudomanyra erlelodesben
hatroztad meg. Felteszem, hogy a tudomanyt mai ertelmeben veszed s nem
fogadod el Aquinoi Tamas udvosseg tanat, istenrol valo tudast, mint legfobb
tudomanyt.
Ha osszegyujtenenk, hogy mifele csodabogarak fordultak meg a foldon,
kiket könyvelt el az utokor filozofusnak vagy egyszeruen bolcsnek, lathatod,
hogy kisebbsegeben vannak koztuk akik osztanak velemenyedet. Peldaul az
egyebkent felvilagosultnak tartott Pythagorasz nem a derekszogu
haromszogevel valt egyfajat vezerre, hanem valami nagyon zavarosnak tetszo
"harmonia tudomannyal", amiben oly mestere lett, hogy kepes volt a
nyuzsgesbol kihallani a szferak zenejet.
Bar ez csak egy kiragadott pelda volt, talan rossz is, nem bizonyít
semmit, inkabb azt kellene itt meggondolni, hogy a gorog filozofia mitt is
erlelt ki. A fizikat, kemiat, pszihologiat? Szerintem nem, inkabb etikat,
esztetikat es logikat. Az utobbit kesobb is kevesen ereztek kizarolagosnak.
Szerintem a filozofia az nem egy torekves, hanem egy allapot amit a
"bolcsesseg szeretet" forditas, meglehet kisse erzelgosen, kifejez. Nem
attol elorebb valo mint a tudomany mert ez valami kiforratlan,
"interdiszciplina" sok mindenhez köze van, hanem mert eredetibb,
szemelyesebb es tulajdonkepp nem is intezmeny fuggo. Es nem (szak)tudomany
fuggo.
Filozofiai kerdesek barhol felmerulhetnek, ezert nem meglepo hogy a mai
tudomany nemi keresletett tamaszt.
> a nyelvnek van egy kifejezo funkcioja,
> es ennek megfeleloen tobbertelmu, es van egy allito funkcioja, ennek
> megfeleloen reszben egyertelmu. a ket funkcio eleg jol elkulonitheto,
> dontsuk el mit akarunk, es annak megfeleloen csinaljuk.
Nem ertek egyet az "allitas" es "kifejezes" ilyen eroteljes
szetvalasztasaban. Az egzakt tudomanyokat es a gyakorlatiasabb
tevekenysegeket kiveve, az "allitas" egybeesik a "kifejezes" ertelmevel. Nem
csak az isteni vagy muveszi kinyilatkoztatasokban van ez így, hanem minden
megnyilvanulasunban amely kornyezetunkre hat, ami nem elvalaszthato tolunk.
A 2x2=4 "allitas", ha jol ertettem gondolataid akkor nem "kifejezes", hanem
valami aminek igazsaga eldontheto, fuggetlenul attol ki mondta. De
megfigyelheted az ilyen mondatokkal viszonylag ritkan elunk, mondhatni
kulonlegesek. Ezert itt inkabb azt vizsgalnam, hogy milyen helyzetekben, mi
celbol tesszunk igy, s nem gondolnam rogton azt, hogy egyedul az ilyen
megnyilvanulas melto a filozofiahoz.
> a nem egzakt dolgok ugyanis a muveszethez
> tartoznak, kifejezo funkciojuak, es ekeppen nem az igazsag a celjuk, hanem
a
> kifejezes.
> az en felfogasom szerint a filozofia viszont nem ide tartozik, hanem az
> igazsag keresese a celja, meghozza altalanos szinten. a filozofia
> tulajdonkeppen igy pretudomany. kiforratlan tudomany, illetve a tudomany
> reflexiv resze, azaz az a resze, amely onmagaval foglalkozik.
Nos a muveszet is igazsagkeresben el, csak ott gyakran a "hiteles" vagy
"hitelleseg" szavakat hasznaljak. Masreszt szerintem a filozofia nem resze
egy (szak)tudomanynak vagy akar ezek egyutesenek, gyanum, hogy ez sohasem
volt így.
Megis, nem csupan a demokracia adja Neked a jogot, hogy ilyenek tökeld
el az igazsag keresesedet. Ez a jog eredendobb s valojaban minden elme el is
vele, "kifejezi" az igazsagat és a hozza vezeto utat, s ha szuksegesnek
tartja elhatarozza mit tekint filozofianak.
De vajon egy szabadgondolkodo, a tudomany ereszei alatt meghuzudva,
melto helyet lel?
Udv:
Kelemen Csaba
|
