Szervusztok!

HF> =======================================================
HF> Felado :  [Hungary]
HF> Temakor: Anzelm ( 102 sor )
HF> Idopont: Sun Jan 23 10:23:58 EST 2000 FILOZOFIA #357
HF> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>> Feladó:  

HF> Eloszor is, felreertheto modon idezted be az en irasomat, termeszetesen nem
HF> en probaltam transzcendens dolgok letezese mellett ervelni.
Bocs, lehet hogy valoban figyelmetlen voltam (az illetekes szamot
sajna mar toroltem).
>>Jobb pelda akkor mar Szent Anzelm ontologiai
>> istenerve: Isten= aminel nagyobb nem gondolhato. Ha csak az ertelemben
>> volna (csak fogalmilag letezne), akkor az aminel nagyobb nem
>> gondolhato, olyasmi volna aminel nagyobbat lehet gondolni (elgondolni
>> mint valosagos letezot). Tehat ha Isten elgondolhato, akkor leteznie
>> is kell.
HF> Ez persze csak egy skolasztikus okoskodas.
Tul kenyelmes dolog leintezni ezt ennyivel. A skolasztikus teologusok
valoban spekulacio utjan jutottak el allitasaikhoz. Azonban csupan
okoskodasnak minositeni ezeket, hat elegge meggondolatlan dolog szerintem. Ezze
l a
szemlelettel Platon vagy Arisztotelesz (a skolasztikus gondolkodas
alapja) is csak okoskodo.
HF>  Az egesz a "nagyobb" relacio
Mondhatnank azt is, hogy tokeletesebb, nem hinnem hogy ez igazan
problema.
HF> tisztazatlan hasznalatanbol ered. Az ervelesben valahogy ugy okoskodik, hog
y
HF> ami valosagos, az nagyobb, mint ami csak elkepzelt. Node
HF> 1) a nagyobb fogalman altalaban nem ezt ertjuk, es az isten itt
HF> megfogalmazott definiciojat szinte senki nem igy ertelmezne.
A kereszteny teologiaban Isten az abszolut let, minden letezo forrasa
es celja (alfaja es omegaja). Tehat Isten az abszolut tokeletesseg,
igy minden tulajdonsagaban vegtelen modon felulmulja a letezo
dolgokat. Isten tehat tobb, nagyobb. Mivel Szent Anzelm, mint a
nevebol is sejtheto kereszteny ember volt, Istent is hasonloan
"definialta" tobb milliard hivovel egyetemben.
HF> 2) Ha viszont megis ugy ertelmezzuk, hogy a nagyobb fogalma azt jeletni,
HF> hogy a valos letezo nagyobb, mint a csak elkepzelt dolog, akkor a nagyobb
HF> fogalmat felbonthatjuk ugy, hogy
HF>     a) nagyobb a letezo a nem letezonel
HF>     b) ha ket dolog egyaratn letezo vagy nem letezo, akkor az egyik nagyobb
HF> lehet a masiknal, egy valamilyen mas szempont szerint, amit Anzelm nem
HF> definialt.
Az ontologiai istenerv nem barmely ket letezo vagy nem letezo dologra
igaz, hanem egyedul csak Isten eseteben ervenyes (Szent Anzelm
kijelentese).
HF> definicio valahogy igy hangzik:

HF> isten = azon dolgok kozul, ami elgondolhato, es letezo, valamilyen szempont
HF> szerint a legnagyobb.
Nem valamilyen szempont szerint! Barmilyen szempontbol (a rossz a jo
hianya).
HF> ebben a definicioban viszont eleve szerepel az, hogy Isten letezik, tehat a
HF> bizonyitas igy nem bizonyit semmi ujat.
A definicio pusztan azt mondja, hogy letezik Isten elgondolasa
bennunk. Ebbol indul ki es halad tovabb.

>> Mellesleg Istenre igaz, hogy nem lehet visszavezetni az
>> anyagvilagra az O elgondolasanak megletet.
HF> feneket nem. rengeteg osszehasonlito vallastudomanyi, filozofiai,
HF> pszichologiai mu szol arrol, hogy miert, es hogyan alakultak ki a vallasok,
HF> az istenkepek, istenhitek. valamint arrol is, hogy az emberi psziche miert
HF> is fogekony a vallasra, milyen motivaciok es vagyak osztonzik.
HF> hogy csak egy par olyat emlitsek, amire konkretan emlekszem: Erich Fromm:
HF> Vallas es pszichologia, Nietzsche muvei, Freud muvei, meg Jung is sokat
HF> foglalkozik ezzel.
Igen, valoban sokan foglalkoztak a vallas megokolasaval, Marxtol
egeszen Jungig. De igazan egy gondolkodo magyarazata sem egeszen
meggyozo, mindig ott van az erzes: igaz, igaz, de meg valami tobb
megis van a dolog mogott. A pszichologia valoban sokmindent elmond a
vallasossag "mukodesi mechanizmusairol", de ez korantsem elegiti ki az
embert. Ha pusztan termeszettudomanyos modszerekkel megmagyaraznank a
vallast, akkor a magyarazonak szuksegkeppen el is kell vetnie azt ugy
gondolom. (Jo volna errol a velemenyeteket hallani.)



Udvozlettel: Sanyi