1. |
Re: padlo-fogos paradoxon (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Talaloskerdes a Naprol (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Re: Ohm es a 0/0 (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: padlo-fogos paradoxon (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zoli !
> ..homorunak kell latnia,... mintha kehelyben ulne.
Igen (azt hiszem).
> Igazi kehely ez ?
Nem. Ha ugy erted, hogy a kehelyben a viznek befele,
kozepre kellene folynia, akkor nem.
> Eszerint a padlot kupnak latja, melynek a csucsan ul ?
Nem -- az elobbi igenbol mar kovetkezik, hogy erre nem-
mel muszaj valaszolni. A kelyhes gondolatmeneted a jo
-- es abbol kovetkezik ugye az is, hogy a kozepen ulo
megfigyelo parancsnok azt a henysugarat latja, amelyik
a peremrol nem viszintesen, hanem kicsit felfele indul.
A vizszintes sugar ugyanugy beleutkozne a padloba, es
kulonben is, amire kozepre erne, a parancsnok mar nem
lesz ott, hanem elorebb. Eddig jo. A parancsnok azt a
sugarat latja, ami majd pont kozepen utkozik a padloba,
addig pedig folotte megy. Masszoval a parancsnok ugy
latja, hogy a perem a padlo folott van -- ergo kehely!
A kupos gondolatmeneted ott nem mukodik, hogy a fenysu-
garat mi, kulso megfigyelok elore menonek latjuk. De
amire az a sugar kozere er, addigra a parancsnok mar
eleg gyorsan megy elore ahhoz, hogy a fenyt visszafele
- ferden *szembejovonek* latja.
Porgettyu: a perduletnek a fuggoleges komponense nem
valtozhat, a vizszintes sikban levo komponense pedig
valtozik -- a vegen szepen korbejar (egy siman eldulo
sopru is szerez perduletet -- csak fuggolegest nem).
Lenyeges az is, hogy az a porgettyu nem gombolyu: a
forgastengely es a perdulet iranya nem ugyanaz.
udv
kota jozsef
|
+ - | Re: Talaloskerdes a Naprol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali,
On Fri, Jul 25, 2003 at 10:23:27AM +0000, wrote:
> >> Okozott-e mar varatlanul sotetseget a Nap?
>
> A napfogyatkozással osszefuggo valaszok is elfogadhato'k,
> mert biztos elofordult a tortenelemben, hogy varatlanul tortent.
Bocsanat, azt _NEM_ a Nap okozta, hanem a Hold... khmm... igy nem
elfogadhato'k ezek a valaszok.
> Kisse korrigalva teszem fel a kerdest:
> Okozott-e mar hirtelen - egyik pillanatrol a masikra -
> objektive is merheto sotetseget a Nap?
Erre kivancsian varom a megfejtest. Hacsak nem (amint azt Kota Jozsef is
irta) valamifele aramszunet a titok nyitja...
Udv,
--
Tibcsi(R) - kistee1_kukac_axelero.hu
|
+ - | Re: Re: Ohm es a 0/0 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Menyhart Zoltan irta, es en koszonom neki:
"Az idealis feszultseg-generator, stb. csak absztrakciojuk, "hatarertekuk" a va
losagban letezo
eszkozoknek, es csak azert szamolunk ezekkel, mert a
legtobb esetben a valosagtol nem jelentosen eltero eredmenyre vezet a hasznalat
uk (de sokkal egyszerubben, mintha "mindent" figyembe vennenk).
Ki a csuda akarna kiszamolni a azt a tranziens folyamatot, amit egy drot aram a
la helyezese jelent ? (elosztott L, R C, zaj, stb)
Ezek az absztakt elemek nem hasznalhatok annelkul, hogy megvizsgalnank, hogy el
erjuk-e mar az absztrakciok ervenyessegi hatarat.
Az egyik ervenyessegi hatar magaban a matematikai leirasban van, ezt mar reszle
tesen, tobben is elmagyaraztak (ld. 0/0 problema).
A masik ervenyessegi hatar a fizikai jelensegben van : mikor valnak az elhanyag
olt elemek mar tobbe el nem hanyagolhatova."
En azt gondolom, hogy maikor idealis esethez kozelitunk, maikor a 0/0 fellephet
ne, pont akkor az elhanyagolt dolgoknak jelentesoseguk lesz, es nem szabad elha
nyagolni oket, es akkor mindjart egy olyan keplettel kell szamolnunk, amiben ne
m lesz 0/0 szamitas. Es a valosagban allitasom szerint sosincs 0/0.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)
|
|