Sziasztok!

Ugy latom, a valaszolok mindegyike csak a napsugarzas melegere gondolt,
pedig, bar ez is igaz, de van egy sokkal fontosabb, es kezenfekvobb ok is.

Azert melegebb a foldfelszinhez kozelebbi levego, mert nagyobb a
nyomasa, mig a magasabb retegekben csokken a nyomas. Igy a felszallo
levego a kitagulasa miatt adiabatikusan lehul, a leszallo osszezsugorodo
levego ugyanezen ok miatt felmelegszik.

Egyesitett gaztorveny:
p1*V1/T1 = p2*V2/T2
(a gaz tomege allando).

Adiabatikus valtozasra vonatkozo kepletek:
p*V^kappa = allando
T*V^(kappa - 1) = allando
T*p^((1 - kappa)/kappa) = allando
p_1/p_2 = (V_2/V_1)^kappa
T_2/T_1 = (V_1/V_2)^(kappa - 1)
T_1/T_2 = (p_2/p_1)^((1 - kappa)/kappa)
(kappa erteke egyatomos gazoknál 5/3, ketatomos gazoknal 7/5, tobbatomos
gazoknál 8/6.)

Csak egy pelda, hogy mennyire igazam van.

A hohatar, vagyis hogy a magasabb foldfelszini helyeken alacsonyabb a
homerseklet.

Ha a foldfelszintol valo tavolsag lenne a donto, ahogy eddig irtatok,
akkor a hegyeken is melegnek kellene lennie, sot melegebbnek mit a
volgyekben, mert  vekonyabb levegoretegen at sokkal erosebben melegiti a
hegyeket a nap. Aki jar sielni, az tudja ezt, es UV szemuveget visel,
kulonben rovid idon belul hovaksagot kapna. A levego az intenzivebb
melegites ellenere megis sokkal hidegebb, mint a hegy labanal.

A nap foldet melegito hatasa miatt is, valamint a napsutestol elparolgo
vizek gozenek konnyebb fajsulya miatt is a felszini levego szinten
tagul, es folfele torekszik, de mikozben felfele halad, tovabb tagul, es
megkonnyebb lesz, mikozben csokken a homerseklete. Egy bizonyos
magassagnal mar anyira lehul a levego, hogy a vizgoz kicsapodik, es
felho kepzodik, amelyben a vizcseppek ujra lefele hullanak, de tobbnyire
ujra el is parolognak, amint lejebb melegebb levegobe ernek. Igy a
felhon belul is allando a mozgas.

Emlekeim szerint egy szokasos repulogep utazomagassagaban (10km) -35 es
-50 C fok kozotti homersekletet szoktak bemondani.

VAti ugyan megjegyzi, hogy lent nagyobb a nyomas, de nem vonja le az
ebbol, es a gaztorvenyekbol jovo egyszeru kovetkeztetest. Ugyanigy
hibasnak gondolom VAti hovezetesre valo utalasat, hiszen a levego az
egyik legjobb hoszigetelok egyike. A vakuumos termosz kivetelevel minden
hoszigetelo anyag levegobuborekkal telitett. Eleg nyilvanvalo szamomra,
hogy a nagy terfogatu levego szinte kizarolag a sajat aramlasaval
egyenliti ki a homerseklet kulonbsegeit, akarcsak a nagy terfogatu viz,
de a viznel sokkal gyorsabban, a viz tobbnyire stacionarius aramlasaval
szemben turbulens aramlassal. Ami viszont a levego aramlasaval nem tud
kiegyenlitodni, az a nyomaskulonbsegbol, es a gaztorvenybol kovetkezo
homersekleti gradiens, amely mindig jelen van, es dontoen meghatarozza a
homersekleti kulonbseget.

A legkor felsobb retegeiben ket ok miatt sem mukodik ez a szisztema.
Egyreszt a napszel, es a kozmikus sugarzas a legkulso retegekben
nyelodik el, masreszt olyan ritka a nagyobbreszt ionizalt levego, hogy a
homerseklet fogalma mas ertelmet nyer. Ezt jol irja VAti. A definicio
szerint tobbezer fokosnak szamito ritka plazma gyakorlatilag keptelen
felmelegitani egy makroszkopikus testet, mivel olyan ritkan talalkozik
vele. A test hosugarzasa nagyobb hoveszteseggel jar, mint az utkozesek
okozta felmelegedes, ezert igy itt inkabb az szamit, hogy a test ki
van-e teve a napszel aramanak, vagy nincs.

Az aszfaltozott ut feletti nehany centis levego retegben azonban a
levego aramlasa sokkal inkabb akadalyozott az aszfalt legellenallasa
miatt, igy itt sokkal melegebb a levego, mint az a fent leirtak alapjan
varhato lenne, es a forro ritka levego kisebb toresmutatoja okozza a
feny toreset, es a vizesnek tuno latszatot.

Udv: Takacs Feri

Ui: Kicsit megneheziti a javitast, hogy az elso levelet, tenyleges
hosszatol fuggetlenul 199 sorosnak iteli meg, igy a masodik level mindig
fennakad a 199 soros sorlimiten.

Sziasztok!

Meglehetosen idegesíto, hogy csak napi 1 hozzaszolast
lehet irni; es ami kulonosen idegesito, hogy a masodik
levelet sorlimit tullepesre hivatkozva dobja vissza a rendszer.


Vajh' egy napelem mennyire linearis atalakito?
Ha pl. 3 kW/ m2 sugarzast kap, akkor mit tesz?
Bizonyara keszitheto olyan napelem is, ami kifejezetten
10 kW/m2  teljesitmenynel a legjobb hatasfoku.
Aztan mar csak tukrok kellenek neki.
Napelemes cegeknek hiaba irok, a tapasztalat szerint
ok csak arra kepesek, hogy lejatsszak a lemezeiket....

A nagyobb teljesitmenyu (de ugyanolyan hatasfoku)
napelem aranytalanul tobbe kerulne? Szerintetek?


********
Zolinak:

> hogy tényleg létezik tárgy, mely inrafavörös sugárzástól
> világít - külön energiabefektetés nélkül (???),

Ha a targy az infrafenyt teljesen visszaveri, az a tukor esete.
Ha egy reszet elnyeli, akkor ott ho keletkezik, ami ennek
megfelelo hosugarakat jelent, koztuk esetleg a beeso
infratartomanyt is. Ha esetleg egy speci anyag lathato
fenyt adna infra hatasara, akkor csak rossz hatasfokkal,
es az energia tobbi reszet me'gkisebb frekvenciakon
sugarozna' le. De en ketlem, hogy letezne ilyen anyag.
Az eredo entropia mindig novekszik.

>Gondolatkísérlet: [...] Vajon mutathat-e örökösen
>magasabb homérsékletet az üvegházon belüli homéro,
>mint a rajta kívüli?

Igen, ha felrekalibralod... Bocsi. Kulonben nem.
Orok homersekletkulonbseg csak ket idealisan elzart
rendszer kozott letezhet. Pl. idealis termosz: duplafal,
koztuk idealis vakuum es a falak idalisan fenyesek
a spektrum teljes tartomanyaban. De erre nem tudsz
fogyasztot kotni...

a BenceMiki

Thu Jun 15 15:33:28  irta;

Természetes módon történő császármetszésre gondolsz?
:-).

>>Sajnos, orvosok eleg gyakran folyamodnak a 'csaszar-vagas'-ra, de
semmi esetben nem velheto 'termeszetes'-nek.<<

Az "átmeneti fajok hiányát" már párszor megtárgyaltuk.

>>Igen, a Vita rovatan  az evolucios elvek minden reszleteit kb. 8
honapon at.
('starters', 'Juanhu', 'cdrom', 'hozzaszol', 'Gabor Jakab' ,stbk.) meg
vitaztuk.
'starters' az Archaeoterix-et nevezte 'atmeneti' / kozbeso fajnak. De
bizonyitekok utan csak 'teves'-allitasank, majd elsmerve hogy az meg a
hamisitas ellenere is madarnak volt elismerve az evolucionista szakertok
altal.                       Nem 'felig-hullo-felig madar. (Eltekintev
attol ,hogy egy ketsegtelenul hullo volt hamisitvamadarnak).
De vegul 'starters' es 'Junahu' feladtak a vitat az utolso
allitasaikkal ,hogy minden letezo faj / leny , atmeneti.  De maig sem
neveztek meg hogy mely faj atmenet mely fajok kozott.<<

Nézz utána, különben lejárathatod magad.

>>Az nem ellenbizonyitek, sot inkabb mint osztkeles  derekat  az alanyon
beladni<<

Ugyanígy akkor is, ha az ID híve leszel -

>> Eleg tisztan irta ,hogy semmi theory hive.<<

különösen, ha még tudás sincs mögötte.

>>Az ketsegtelenul 'starters' egyeni velemenye, de bizonyit semmit.
gondolnam, hogy minden olvaso szeretne elenorizheto adatokat latni?<<

szerintük arra utal, hogy nem volt folyamatos változás - hanem
hirtelen radikális konstrukciós módosítások révén
alakultak ki az ismert fajok.)
>>  Nem vagyok ismeretes a 'creation science' "teremtes-tudomany" , vagy
mas ahoz hasonlo levekkel , de ha jo ertem a hirtelen valo 'termtest'
nam az a-alakulasokat valjak.              De mivel hogy az evolucio
even valo 'folyamatos valtozas' nem volt megerositve szaz even at, ugy
jott a theory ,hogy talan egy hirtelen valtozas tette azt.
Az R.B.Goldsmidt-"hopeful monster"
- elve, majd Niles Eldridge es  Stephen Jay Gould , "panctuated
equilibrium" -a                     ( megszaktott egyensuly) elve  valt
a lathato valasznak, az 1970-es evekben <<                                

Relatív, hogy mennyire hirtelen... egy 100 millió éven keresztül
változatlan fajnál a 100 ezer év elég hirtelen.

>>S.J.Gould elven, aki a 'crustaceous'-okkal foglalkozott, allitotta
hogy majdnem egy naprol a masikra tortent. Azert nem volt talalhato
bizonyitek a kozet foszilokban.
Valtozatlan 100 millio even keresztul?                 Leteznek
amelyek egyaltalan nem valtoztak meg az evolucis elvek alapjan sem. Az
amoeba itt van ma is kb. 3/4 milliard eve valtozatlanul.        De az
evolucio 'equipotential' listajan 100 millio ev  visz keresztul tobb
'era'-kon (korszakon), periodok-on (idoszakokon) at , mint a szarnyas
bogaraktol a tengeri es szarazfoldi hullokig.
S a 100 ezer ev, meg a Pliestocenetol a Homo erectus-ig.<<

Most jön a gondolat: Vajon létrejöhettek-e radikális
konstrukciós módosulások (gyors fajátalakulások) hirtelen
fellépo egyedi/tömeges fertozések folytán? Miért is ne?
Okozhattak-e faj-átalakulásokat hirtelen felbukkant vegyületek?
Hogyne. Nyilván okoztak is. Ez miért meglepő?

>>Hmmm. 100 ,illio even at nem, most meg a hirtelen faj-atalakulas a
'tomeges fertozesek' es a 'felbukkant vegyuletek' altal gyorsan.
De az 'nyilvan okozotak' , es ,'miert meglepo" ?
Az inkabb ellentmondosoknak tunik.<<

Végülis a sejtek-baktériumok is ezt csinálják, csak épp nem
belül alakul ki új kapszula, hanem a túlhízást követő
kettészakadással egyidoben regenerálódik a két félsejt
egy-egyúj sejtté, majd újraindulhat a ciklus

Az en valaszom volt ara;   >>Pontosan.<<
Nem, nem "pontosn". A sejtek növekedése egy pontosan irányított
folyamat, és szó nincs a nyomás fokozódásáról és
kirepedésről. A sejtfal úgy épül és növekszik, mint egy
ház (pontos terv szerint) - szaporodáskor pedig (sok egyéb
mellett) befűződik, így válik szét a két sejt. Nem sokban
hasonlít a Te modelledre: pl. sokkal több energiát és iranyitast
igényel. Ha lehetséges lenne, nyilván a Te - egyszerűbb,
energiatakarékosabb - megoldásod terjedt volna el.

>>Hat a "nyomas fokozodas" nem a "tulhizas"?  A 'tulhizas' a
'nyomas-fokozdas' okozoja.
De a  "pontosan iranyitott folyamat"  es a "tervszerint"  kijelentesei a
" creacionista " sorokbol.
Az evolucio theory-ja , az u.n. 'direct' = egyenes vonalu szarmazas az
1920-as evekben valtoztatva lett. Mert az 'egyenes vonalu',az
iranyitasra mutatott, amit nem volt elfogadhato evolucionistak
altal,mert az iranyitas , az iranyitora mutatott.
Azert lett minden valtoztatva a 'branch' =agazatos kislakulasra.
Az evolucios fejldesi 'fa" , 'bokor' lett.              Ami rengeteg es
kivallo kozet-foszil gyujtemenyeket  ervenytelenitett meg. Mint pl.
O.C.March , (equss) "lovak' foszil sorazata.Mely billentette a merleget
az 1870-es evekben az evolucio oldalara.
De rem meglepo olvasni most ;'starters'- soraiban a "creacionista'
kifejezeseket.

Sziasztok!

Nem talalok jobb forumot jelenleg annak a cseppet sem nevetseges tenynek az
elpanaszolasara ami a napokban kicsiny hazankban folyik. (Hamarosan ugy fogom
emlegetni, hogy hazatok, mert nekem mar a hocipom is tele van vele.) 6 evvel
ezelott bejelentettem egy szabadalmat, aminek a kovetkezmenyekeppen
alapitottunk egy kis laboratoriumot, eloszor a maganszferaban, sajat anyagi
tokenket bevonva. A munkatarsam egy tudomanyos versenyen ismert meg, es
komoly terveket kezdtunk szoni. A neurokibernetikai laboratorium a SOTE
anatomiai intezeteben nemreg alakult meg az ugy egisze alatt.
Forradalmasitani szerettuk volna az egyetem penzbeveteli rendszeret
egyedulallo spin-off szervezetkent mukodve. GVOP-s palyazatot nyertunk, amit
egy eve nem utalnak ki, de jovore vegeznunk kell a munkaval. Amikor a
munkatarsam hangot adott aggalyainak egy napilapban, akkor a palyazatert
felelos szemelyek ragalmazasert pert inditottak ellene a fovarosi birosagon.
Ezzel a lendulettel ment tonkre legalabb harom ember igen rovid ido alatt. En
meg csak osszeszedem magam valahogy, de a munkatarsam mar megvette a
repulojegyet kinaba. A projektet egy honapon belul teljesen leallitjuk, meg
irok belole egy utolso szabadalmat amit megprobalok ertekesiteni, aztan mason
kell, hogy gondolkodjak. 6 evvel ezelott meg minimalis anyagi tamogatassal
technologiai folenyt kovacsolhattunk volna az orszag szamara, mara reszben a
szabadalmi kozlonyoknek is koszonhetoen a versenykepesebb orszagok is
elindultak a sajat kutatasi vonalaikon es nem erdemes harcba szallni veluk,
habar az eredeti otlet meg mindig jobbnak tunik.