Sziasztok!

Orulok, hogy a propeller hatasfoka fejtegetesemet
senki nem talalta alapvetoen orultsegnek. 

>A teljesitmenye pedig annyi, hogy A feluleten
>m tomegu levegot gyorsit fel v sebessegre
>t ido alatt. Az m = terfogat*suruseg = v*A*ro
Hoppa. Helyesen m =(v*t)*A*ro.  Elirtam. 

Asszem szinten P=F*v kapunk, ha az athajtott levego
lendulet-megvaltozasat tesszuk egyenlove a heli
sullyaval. Illene... 

Az emlitett keplet egyszerubb formaban: P=0.71*(F^1,5)/r
ahol
P a kello teljesitmeny,
F a felhajtoero,
r a rotor sugara.    ( es v=P/F )

Mindez egy A feluleten teljesen egyenletesen
levegot atpreselo szerkezetre vonatkozott
fuggetlenul attol, hogy az propeller
vagy egyebb megoldas pl. aka'r dugattyu... :-)

De ha propeller, akkor a lapatok mint szarnyak
funkcionalnak, es ennek megfeleloen a levegobe
az altaluk eszlelt aramlasi irany szerint akarnak
belevagni (ill. 2-3 fokkal meredekebben).
A keruleti sebesseg nagy es vizszintes iranyu,
a levego valos sebessege sokkal kisebb es fuggoleges
iranyu, ezeknek a vektori eredoje adja a lapatokat
ero levego iranyat, es igy az allasszoget (lebeges eseten).

Mivel a propeller kis sugarnal, azonos allasszognel
kis sebessegu levegoaramot hoz letre, es a kis sugar
negyzetesen kis feluletet jelent, gyakran nem is kozepen
kezdodik a lapat, mert minek...
A repulogep propellerek viszont nem hagyjak
kihasznalatlanul a kozepet, mivel ott sem lassabb
a levegoaram: kozepen nagy "a szarny allasszoge",
a szelen kisebb, es egyertelmuen gyors
levegoaramlasra terveztek.

De van itt kerdes is am!:

Hosszu cso, ket vegen vastag, de kozepen egyenletesen
leszukitve. Propellert kozepre szerelve, mi a cso
eredo hatasfoka, mi F/P kivulrol nezve?
Mintha vegig nagy atmeroju volna?

Forditva is feltehetjuk: szuk cso, kozepen nagyobb
atmerovel es ott egy nagy propellerrel.
Mi az eredo hatasfok? Szerintem mintha vegig
kis atmeroju lenne, kulonben energiat nyernenk vele.

Az elso kerdes jobban izgat, ugyanis ha megfelel
vegig nagy atmeroju csonek, akkor egy auto
alapteruletet teljesen ki lehet hasznalni
felhajtoero keltesre, ugy is, hogy maguk a
propellerek kisebbek. Kb. mint egy legparnas jarmu.

Nezzunk egy 50es evek Amerikajara emlkezteto orias
autot 8m2-rel, ami megfelel 1,6m sugaru rotornak:
2 fo + gep + tank legyen 250kg. Tudom, konnyu.
P=0,71*2500^(1,5)/1,6 = 56kW + vesztesegek!
A neten talaltam repulo autot, potom 700 kW kell neki...
(Mert 4 db felmeter atmeroju propellert hasznalt...)

(Persze, ha a vastag cso - kis propeller kerdesre
mas a valasz, akkor az pech.)

A kompakt repulo auto szerencsesebb lenne, mint a 
helikopter forma, mert 1) nem kaszal le senkit
2) kozutkepes (legparnas uzemmodban)
3) a teglalap mindig jobban pakolhato, mint a ko:r.
Az autogirorol le kell mondanunk. :-((

----

Jol ertettem, hogy 7 mp alatt kell katapultalni,
mert utana a gep maga annyira porogne, hogy
katapult kozben/utan lekaszalna a pilotat?
De ez akkor is 7mp. Ezek alapjan azert nem ugy tunik,
mintha a szabalyzokorok az ember sebesseget meghaladna'k.
Raaldoznak egy gepet pusztan azert, mert a szamitogep
bedoglott? Biztos, hogy van vmi kezivezerles is rajta.
Meg kellene kerdezni egy vadaszpilotat.

----

Tibor! V szarny: repulogep szarnyainak eredo
forgatonyomateka nulla (a torzs korul), fuggetlenul
attol, hogy felfele V vagy lefele V vagy 180fok. 
Nem forgatnak! Ami forgat, az a sulya, az viszont
instabilizal: szerinted egy V betu all stabilabban
a foldon vagy egy A betu? A V betu feldol!
De ha logatjuk, az mas! Es a repulon ez tortenik!
A felhajtoero eredo tamadapontja a repulo testen
kivulre is eshet! Gondolj csak bele. Erdemes! :-)

a BenceMiki

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: p3e9e1a58.dip.t-dialin.net)