http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/rasko/20040308ra
sko.html

Raskó Istvánt idézem:
*A genetikai meghatározás alapján populációnak tekintjük az 
ugyanazon fajhoz tartozó, egy helyen és egy időben élő egyedek 
szaporodási közösségét.*

Mellesleg a neandertálist szerintem (úgy emlékszem) más fajnak 
nevezte az eloadáson. (az írott változatban ezt nem találtam).

Egyéb téma: vajon miért tördelik oldalakra az előadásokat ill. a 
különféle cikkeket a weben - _egyesek_ ?  (Engem nagyon bosszant, 
mert hátráltat, ha bizonyos szót keresek egy irományban és minden 
lapnál újra meg újra ki kell adnom a keresd parancsot. )

Zoli

Eppen befejeztem soraimat ,valaszolni a # 32231-ra, s kuldtem amikor a
kis piros feny jelezte a #3232 erkezeset.
De valoba minden megjegyzesekre es allitasokra valaszoltam.
Most 'starters' es 'Nbalu' soraira csupan a kovetkezoket adhatom.

Minden vallasi elvek,urugyek, kifogasok,s minden olyasmire valo
hivatkozasokat, akar kiutaknak,akar az alany valtoztatasa celjabol
tettetek ; visszautasitom.!

Ha 'hit' -rol , barmiben valo hitedrol ohajtanal is  eszmecseret kezdeni
, menj a "vallas" rovatra. Irtam mar tobbszor hogy abba nem lepek
bele,es hogy miert nem !
De  amint tisztan hangsulyoztam,hogy a 'feltamadas' szot csupan a
'starters' mathematicai "lehetoseg szamitas" celjabol  adtam.
De vegy barmi mas szot ami feltetelezett elgondolast jelentene.
Javasolnam, alkalmazd a hited szerinti 'lehetoseg szamitasat' a Lotto-6
-ra.S ha valoban igazad lenne akkor nyertes leszel.
Tehat, kerlek ne is emlitsed azt ismet,amig a Lotto-6-ot meg nem nyered
!!!

Hasonloan, semmi mas '"eredet' elvet soha nem emlitettem. Amig
'elhives'-en ,az az hit alapjan vagy meggyozodve az evolucio elven, az
nem targyalhato tudomany tenye es merceje alapjan.  Tehat ne keverd az
almat a naranccsal. S ne probalj kibujokat ,ha csupan csak gyerekes
allitasokat ismetelsz.
Nagyon tisztaban vagyok a mutacios folyamatokkal,(point mutcio,Frame
shift,delition,insertion,inversion,DNA expresson mutaciok minden
kovetkezmenyeivel         . Latom nem olvastal  egyettlen  kuldott
web-lapokat melyek cimeit kuldtem.                 Nem hiszm hogy
nevezhetnel egy nyavajat is ami nem a mutacio erdetu. S ami orokolt azt
meg csak a 'germlne' mutacio eredmenyei.      .A Polimorphsm ami nem
nyujt nem ohajtott negative mutacios eredmneyeket. De az sem vezet soha
uj fajok letere. Csupan felszinti variaciokat,ugy mint a kivalsztott
keresztezes,barmi fajok esetein., csupan a faj-csaladon belul .
Vedd az emberi fajt. tobb mint 6.5 millardainkat, mind az oriasi
felszinti variaciaikat,   de mind parosulhatok es nem hoznak steril
utodokat.
Sot a hoszu ido utani polimorphizmus (az adoptacion kivul)  okozott
varacikat,ami nelkul nem tudnad meg felismerni legkozelebbi
csaldtagjaidat. Mind mint a sablonbol eredok lennenk.
Ha tudnal megnevezni csupan egy POSITIVE mutaciot, azt varom,(mint  mar
honapok ota varom a mutaci altal evolult faj megnevezeset is).
De arra meg R.Dawkins sem tudott valaszt adni. Meg a
'sarlo-sejt-verszegenyseg' esetet sem ,mert valoaban az sem nevezheto
positivenek.  A "Vak Orasmester" muvenek (ami inkabb a  vak gepuskas
lett volna) vitajan.

A # 3233-ben a 'Gogy' sorait jol velem. De nagy reszben a magyar nyelvi
problemaibol valokkal foglalkozik.
<<.. A sok veletlen soran elkovetkezett egy pont,ahonnan "elove" valtak
..Hat szerintem nem volt ilyen pont.Folyamatos az atmenet a szervtelen
majd szerves vegyuletekbol  a mai  "kiscicaig"...>>

Hat volt, vagy nem volt olyan pont?                       A
'szerves-anyag' vagy 'szerves vegyulet' kifejezes is eleg felre vezeto
ilyen alany fejtegetesen. Nem gondolnad.?  Mert meg a plastic is
'szerves' ,vagy barmi mas ami carbont tartalmaz a moleculajaban. Persze
az az iranyado az 'elo-lenyek'/'szerves -elet alapfeltetelehez. S az
athmosphera es viz mellett, a carbon amit kutatnak mas bolygokon a
vilagurben az 'elet' letenek lehetosegen.
'Zoli' elozo kerdesere a savanyithatokon.
A zoldsegek  utan probald savanyitani a kemeny fott-tojast (persze
hejjazva), majd sertes csulkot, sot kolbaszt is.

Kedves Zoli!

>Indulása elött 300ezer km-es ürhajó hozzánk képest majdnem
>fénysebességre gyorsul ikertestvéremmel.

Nem kellöen definiált a gyorsulás módja, ami egy ilyen hatalmas
ürhajónál nem mellékes. Ennek hiányában felteszem, hogy a hajó minden
pontja azonosan gyorsul, vagyis a gyorsulás alatt mindíg kijelölhetö egy
inerciarendszer, amelyben az ürhajó minden pontjának a sebessége nulla.
Ehhez persze minden, vagy közel minden pontján el kell helyezni egy
hajtómüvet, amit szinkronban kell vezérelni, de ez elvben elképzelhetö.

Ellenkezö esetben a hajó különbözö részei különbözö mértékben
gyorsulnának, és a nem hajtott részek csak a rugalmas erök által késve
vennék át a mozgást. A hajtómü (vagy hajtómüvek) helyzetétöl függöen
igen kacifántos alakmódosulásokat szenvedne a hajó, amelynek elemzése
alaposan túlmutat a címben szerepeltetett témán. A példához ideálisnak
tünö merev test elvileg nem létezhet, mivel a test különbözö pontjait
fixáló eröhatások sebességének meg kellene haladni a fénysebességet, ami
nem lehetséges.

>Csak az meglepetés számára, hogy a hajó
>egymástól távoli órái eltérö idöt mutatnak.

Ez nem igaz. Az órák egyformán járnak, mivel (a gyorsulás alatt is)
minden idöpillanatban létezett inerciarendszer, amelyben szinkronban voltak.

>Testvérem szerint azonban az órák jelen beállítása mellett a
>hátulról befutó EM jelek sebessége sokkalta kevesebbnek adódna,
>mint az elölrol jövokéi, ami ciki.

Valóban nagyon ciki, amit írsz. A tudomány jelenlegi állása szerint EM
jelek sebessége mindenki számára azonos az adott közegben állandó
fénysebességgel. Csak a jelek frekvenciája változik. A hátulról jövöké
alacsonyabb, a szemböl jövöké magasabb a kibocsájtotthoz, és egymáshoz
képest.

Bár késöbb, úgy látom helyesbítesz:
>Testvérem bárhonnan erkezo
>EM hullámot mér, mindig minden c lesz neki, amitol boldog.

>Erre én: Na ne! Miként lehet, hogy szerinted az én idom mult
>lassabban, miközben szerintem a tied? ...
>Kérdés - van-e képlet, mely végre megmondaná kinek is kell
>öregebbnek lennie?

Van képlet, és ez a Minkovsky-tér metrikája, vagyis:
ds^2 = dt^2 - dl^2
ahol dl és dt a szokásos három dimenziós távolság, és idötartam, ds
pedig az a négydimenziós világvonal elem, amely minden
inerciarendszerben azonos, vagyis független a koordinátarendszer
megválasztásától.

Bármely anyagi ponthoz rögzített (esetleg mozgó) koordinátarendszerben
az illetö anyagi pont mindíg az origóban van, így a saját négydimenziós
világvonal elem mindig dt lesz, hiszen dl mindíg nulla.

Ugyanakkor más anyagi pontokra (amelyek értelemszerüen nincsenek az
origóban) ez a megfontolás nem használható. A vonatkoztatásként használt
anyagi pont mozgásállapot változásakor a vonatkoztatott koordináta
rendszer is változik, és ilyenkor az összes figyelembe veendö pont
adatait (Lorentz-) transzformálni kell az új koordináta rendszerbe.

De!!! Az origón kívüli, és a tranzformáció elött azonos idejü pontok
többsége nem is kerül azonos idejü pontba a tranzformáció után, ami
elbonyolítja a transzformációt, vagyis az nem végezhetö el az azonos
idejü koordináták alapján. (Kivételek az adott pontban a
sebességváltoztatás irányára meröleges irányu pontok, ahol az
azonosidejüség megmarad.)

Meg kell keresni a konvertálandó anyagi pont világvonalán azt a helyet,
ami az új koordináta rendszer azonos idejébe esik, és ez lesz az anyagi
pont helye ebben a koordináta rendszerben, ez pedig többnyire egészen
más korára vonatkozik az anyagi pontnak. Általánosságban egy tetszöleges
koordináta tranzformációhoz szükséges lehet ismerni az anyagi pontok
vilagvonalainak mindazon részeit, amelyek az origo múltbeli és jövöbeli
fénykúpjain kívül esnek, vagyis az origóhoz képesti összes térszerü
esemény ismeretére szükség lehet. Ugyanis a konvertálásnál egy olyan
origón átmenö térszerü sikkal (sík, amennyiben a fénykúpokról beszélünk
a valóságosabb fénygömbök, vagy a kúpnál is egyszerübb
Minkovsky-diagramm helyett) kell kimetszeni az új azonosidejü
koordinátákat a térböl amelynek a dölésszögét a sebességváltoztatás
mértéke befolyásolja, és könnyen belátható, hogy egy ilyen kimetszésnek
jólehet semmi köze nincs az érintett anyagi pontok világvonalának
fizikai tartalmához, a világvonalon elöre hátra ugrálhatunk az idöben.
Ez az ugrálás éppen olyan matematikai elvonatkoztatás, mint az azonos
idejü pontok helye is az. Fizikailag nincs közvetlen kapcsolat a
térszerüen elválasztott pontok között, mivel a hatások terjedése c-re
korlátozott. Egy adott inerciarendszerben elvégezhetö ugyan tetszöleges
órák szinkronizálása, de ezek egy másik inerciarendszerre vonatkoztatva
már nem lesznek szinkronizáltak.

Ezeket a konvertálási bonydalmakat el lehet kerülni, ha kiválasztunk egy
tetszöleges inerciarendszert, és ebben számítunk ki minden mozgást, és
történést, és még véletlenül sem konvertálgatunk menet közben. Ez lehet
a Te helyed is, ha nyugalomban voltál az események alatt, de lehet ez
bármilyen más inercia rendszer is, mivel a négydimenziós világvonalak
hossza független az inerciarendszer megválasztásától. Ha a Te
nyugalomban levö helyedet választod, akkor esetleg fizikai értelmet
kaphat az életvonalak hosszának összehasonlítása. Persze csak akkor, ha
mint minden ilyen összehasonlításnál is szükséges, hogy az életvonalak
többször találkoznak, vagy legalább kis távolságra kerülnek. A
Minkovsky-diagrammon nem párhuzamos életvonalak összehasonlításának
nincs értelme, hiszen a tetszölegesen választható különbözö dölésszögü
koordinátasíkon hol az egyik, hol a másik vonalnak nagyobb az idötengely
vetülete, függetlenül a vonalak hosszától. Ha két életvonal kétszer is
találkozik, akkor van értelme megkérdezni, hogy a két találkozási pont
között melyik vonal a hosszabb. És tekintve, hogy a térbeli távolság a
ds definicióban negatív, így a geometriailaag hosszabb életvonal adja a
kisebb négydimenziós életutat. Ez a ds mennyiség pedig éppen megadja az
anyagi pont adott életúton eltöltött sajátidötartamát, vagyis ugyanazt
az idöt adja, mint amit a Lorenz-trafóval is kiszámíthatunk.

A speciális relativitás elmélet ismeretében a téridöt nem vehetjük
matematikai értelemben üresnek. Azt mindenütt kitölti valami fiktív
fénysebességü EM sugárzás, és minden mozgásállapot változáskor elvben
érzékeljük is a fiktiv EM sugárzás megváltozását a Doppler-effektusnak
megfelelöen. A valóságban is tele van a téridö valóságos EM sugarakkal,
de a speciális relativitás elmélet szempontjából ezek konkretizálására
nincs szükség, csak a létezésük ténye fontos. A relatívitás megértéséhez
mindenesetre jó segítség, ha a vizsgálandó anyagi pontjainkat látjuk el
lámpásokkal, és ezek fényének terjedését is vizsgáljuk.

Üdv: Takács Feri

Udv,
Az eloleny fogalom eleg jol definialhato! Legalabbis ritkan tevedunk...
A virusok azert nem elolenyek mert nincs sajat anyagcserejuk es kell egy
naluk bonyolultabb szervezet ami osszerakja okat (igy a gepkocsi is eloleny
lenne, ha pl. egy gyarban szerelik ossze: kinaban mondjuk egy mintadarab
alapjan :)) .
Az eddigi definiciok tamadhatosaga inkabb a software lenyek felol
(eletjatek) fenyeget mert ott az anyagcseret es a reprodukciot is egy
virtualis terben kell elkepzelni, ahol az eredeti definicio nehezen
hasznalhato... Ez a helyzet a bolygokkal is mint elolenyekkel (Gaya)...(ez
ugyan nem szaporodnak :))
De tegyuk fel a virusokat sot a nagyobb molekulakat is elonek tekintjuk....
Ekkor is van a bonyolultsagnak egy also hatara ami alatt mar nem tekintjuk
annak.
Azt hiszem epp a prerituzeket hoztak fel peldakent ahol a tuz szaporodik
(es
az utodok hasonlitanak is a szulokre :)), anyagcseret is folytat (igen
intenziv), de nincs strukturajuk, nem eleg bonyolultak.
Tehat a struktura es a(z orokolheto) bonyolultsag valahogy elofeltetel!
Laci