Hello Sanyi! 

Irod:

> Felado : 			 [Hungary]
> Temakor: Legalabb olyan jo a film ( 12 sor )
> Idopont: Sat Apr  7 17:53:13 CEST 2001 KONYV #38
> ... 
> Szervusztok!
> 
> > hatalmas bukas lett a JueszE'jben. Jo-jo, mit is vartunk
> > 1 konyv feldolgozasatol. (nem igen lattam meg olyan filmet 
> > ami legalabb olyan jo lett volna mint a konyv, amibol keszult.) 
> > Esetleg tudtok ilyet mondani?
>
> Pl.: Indul a bakterhaz
> --
> Minden jot!
> Sanyi					mailto: 

A magam reszerol a "Szall a kakukk feszkere" cimu muremekekre
szavazok. En eloszor filmen lattam, majd elolvastam a konyvet,
vegul szinhazban is lattam. A konyv es a film szerintem abszolut 
egyenerteku. Ami a konyvben jobb, azt ellensulyozza Jack
Nicholson es a tobbi szereplo fenomenalis alakitasa. Nekem 
kulonosen az indian tetszett Nicholson mellett. A szinhazi
eloadas termeszetesen fugg a szineszektol (tehetseg, pillanatnyi
indiszponaltsag stb) es a rendezotol, de nekem ezzel is 
szerencsem volt.

Mindennel egyutt valoban igaz az az altalanositas, hogy csak igen
kis szamu film no fel ahhoz a konyvhoz, amelybol keszitettek.

Maradok 10telettel
dr. Nagy Gabor
mailto:

Hello Attila!

Tobbek kozott az alabbiakat is irod

> Megjegyzem, a Nap soha nem valhatik szupernovava. Ezek
> ugyanis kizarolag kettoscsillagokbol keletkeznek oly modon,
> hogy a nagyobb csillag gravitacioja magaba szivja a kisebb
> anyagat, s amikor egykritikus erteket elert benne az
> anyagmennyiseg, akkor felrobban. A Nap is kettoscsillagnak
> szamit tobbe-kevesbe, ugyanis a Jupiter alsobbrendu csillag, de
> nem szivja magaba az anyagat.
> ...
> La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;

En ezt kisse mashogy tanultam. Bár nem vagyok iro, csak egy
mezei muszaki, aki megirt eddig több mint feltucat szakkonyvet es
par szaz cikket, ilyen butasagot (lasd az idezett szovegreszlet)
nem irnek le.

Valoban szupernova ugy is (!) keletkezhet, ahogy irtad, de ugy is,
hogy a csillag elhasznalja a futoanyagat, es magaba roskad.
Ez a magaba roskadas vezet ahhoz, hogy az osszeomlo csillag
kulso retegei szetrobbannak es a szupernovanak nevezett
fenyjelenseget produkalja a nagy sebesseggel tagulo robbano 
gazfelho, mikozben a csillag tomegenek nagyobbi resze 
osszetomorodik es elkezdi "eletenek" egy kovetkezo fazisat. Ez
a fazis lehet az is, hogy neutroncsillagga alakul at. Ha
reszletesebben erdekel, utananezhetek elsos gimnazista lanyom 
tankonyveiben.

Amit a Jupiterrol irtal, nagyjabol igaz. Valoban vannak csillagszeru
vonasai (pl. zommel hidrogenbol all az anyaga, es belso
homerseklete kimerhetoen magasabb, mint az varhato lenne, ha
csak egy egyszeru bolygo lenne), de szilard magja van, meg ha
az egesz tomegehez merten kicsi is. A nap allitasoddal szemben 
_nem_szamit_ kettoscsillagnak a Jupiterrel.

Remelem, eszreveteleimet nem tekinted szemelyed elleni
tamadasnak, csak pontositasnak.

Maradok tisztelettel,

dr. Nagy Gabor
mailto: