Mit tudsz a harom-test doktrináról?/Trikaya-dharmakaya,sambogakaya,nirmanakaya/

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 213-160-185-245.adsl-d.telecom.sk)

Továbbra sem vagyok vevő a kisbetűs írásra. De válaszolok a kérdésre: mi a
lényeg?

Arisztotelész vezette be a filozófiába. Eszerint minden létező egy
tulajdonsághalmazzal jellemezhető. Ezek a tulajdonságok azonban
osztályozhatók aszerint, hogy a létezők minősége vagy fogalma szempontjából
szükségszerűek, elengedhetetlenek (sine qua non) , vagy csak esetlegesek.
Például ha égésről (tűzről) beszélünk, akkor kell éghető anyag, oxigén és
gyulladási hőmérséklet. E három tulajdonság alkotja az égés lényegét. Az,
hogy milyen színű a láng, mekkora az égési hőmérséklet, keletkeznek-e káros
melléktermékek (egyáltalán mi keletkezik) az égés során, az esetleges.
Röviden: egy minőség vagy fogalom szükségszerű tulajdonságai alkotják a
lényeget. A szubjektum oldaláról nézve az absztrakció állítja elő a
lényeget. A lényeg tagadása egyenlő lenne az absztrakció tagadásával.
Ugyanakkor a lényeg nemcsak ismeretelméleti fogalom, hanem ontológiai is.
Például az emberi élet egy lényeges tulajdonsága a lélegzés. De nemcsak
fogalmilag lélegzünk, hanem ontológiailag is.

A lényeget nem én állapítom meg, hanem a tudomány és a gondolkodás
fejlődése.

A filozófiában a lényeg lehetséges elemei: (nem állítom, hogy mindegyiket
ismerem), amitől a filozófia filozófia, hogy:

1/ a filozófia olyan problémákat tárgyal, amelyek a tudomány számára
hozzáférhetetlenek, mert nem vethetők alá empirikus ellenőrzésnek,
2/ a tárgyalásmód során extrapolálja a tudomány által felállított
gondolatmeneteket. Vagyis nem csupán önkényes képzelődés.

Ezek a filozófia lényegének szükséges elemei. Az elegendőséghez tartozó
elemek felsorolására nem vállalkozom.

Agyhalott!

A filozófiai lényeghez:

Nincs filozófia a következő elemek nélkül:

1/ minden olyan ismeretelméleti eszköz tárgyalása nélkül, amelyeket a
tudományok felhasználnak, de nem vizsgálnak.

Pl.: a fogalmak, kategóriák, bizonyítási szabályok és módszerek elemzése

2/ ontológiai állásfoglalás és bizonyítás nélkül.

Például, nem mindegy, hogy a filozófus monászokra, a saját tudatára, vagy
valamilyen fizikai realitásra stb., vezeti vissza megállapításait.

3/ A tudományok által feltárt ismeretek között szerkezeti hasonlóság van. A
filozófia megállapításai nem kerülhetnek ellentmondásba egyik tudománnyal
sem. Ezért szükséges ezeknek a szerkezeteknek a metatudományos
összehasonlítása, és ebből eredően a tudományok illetékességét meghaladó
hipotézisek, esetleg tételek levonása.

A sor valószínűleg folytatható.

Agyhalott!