> Vajon miért úgy mondjuk, hogy ágas-bogas és mézes-mázas, de ugyanakkor 
> szoba-konyhás (és nem szobás-konyhás)?
> 
> Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
> Egy jatekos nem valtoztathat meg szabalyokat (Brody J.)
 
Szerintem az ágas-bogas és a mézes-mázos (nem mázas) ikerszó, a szoba-konyha vi
szont nem.
Ez azért nem ilyen egyszerü: a csere-bere kétség nélkül ikerszó, és csere-berél
 lesz belöle, nem cserél-berél.
Lehet, hogy az a különbség, hogy az ágas-bogas illetve a mézes-mázos az ikerszó
 és nem az ág-bog, illetve méz-máz? 

Üdv:

R.Mari

Kedves Gábor!

HIX NYELV #390, Szegedi Gábor >:

> Vajon miért úgy mondjuk, hogy ágas-bogas és mézes-mázas, de ugyanakkor 
> szoba-konyhás (és nem szobás-konyhás)?

  A magam részéről nem vagyok meggyőződve arról, hogy a "szoba-konyhás" 
ikerszó. 

  Ugyanis, ami "ágas-bogas", az "ágas" is és "bogas" is; de ami "szoba-
konyhás" az nem egyszerűen "szobás" és "konyhás", hanem _csak_ egy szobából 
és egy konyhából áll (tehát nincs több helyiség benne, még fürdőszoba sem).

  Továbbá az ikerszavak fokozó-nyomatékosító jelentéstöbbletet hordoznak, míg 
a "szoba-konyhás" egyszerű laza mellérendelő szóösszetétel, amely a 
megnevezett jellemző tulajdonságait (alkotóelemeit, szélső pontjait stb.) 
sűríti egybe. Ezeket többnyire csak a végükön toldalékoljuk, pl. "rabló-
pandúrost játszik", "sakk-mattot kapott", "piros-fehér-zöldbe borít", "édes-
búsan dalol", ill. "kál-kápolnai vasútállomás", "Péter-Pálkor született".

  Egyébként valódi ikerszavaknak azokat az alakulatokat tekintik, ahol az 
egyik tag "értelmetlen", pl. "izeg-mozog" (nincs "izeg" igénk), "dimbes-
dombos" (nincs "dimb[es]" szavunk). Az "ágas-bogas", "mézes-mázas" típust 
álikerszónak nevezik. (A megkülönböztetés oka, hogy az ikerszavak nem 
összetett szavak, hanem játszi szóalkotás eredményei, míg az álikerszavak 
valódi mellérendelő összetételek.)

  Az ikerszavak között vannak olyanok, melyek egy egységgé forrtak össze, 
azért csak a végükön kapnak toldalékot: de az ilyeneket mindig egybeírjuk, 
pl. "csigabiga" - "csigabigák", "limlom" - "limlomot". Az álikerszavak 
túlnyomó többsége[*] és különállásukat megtartó tagokból álló ikerszavak 
kötőjeles írásmódúak. 

  [* A jelentésváltozáson átesett álikerszavakat egybeírjuk, pl. 
"csúszómászó" 'hülló' de "csúszó-mászó (kisgyermek)". Egyes ilyen szavak 
azonban toldalékolt formájukban megtarthatják a kötőjelt (ill. kettős alakok 
élhetnek), pl. "hírnév": "híres-neves" ~ "hírneves".]