> Felado : [Hungary]
> Temakor: hullamtani botorkalas 2 ( 58 sor )
Kedves Zoli,
> Szerintem nem veseztuk ki rendesen regebben a feny esesenek
> kerdeset. Amikor gravitacioban esik a feny es lent kek-eltolodasa
> tapasztalhato az kulon elgondolkodtato, mert a hullamhossz
> folyamatos csokkenese hullamok egymasra torlodasat feltetelezne,
> de ha valoban torlodas zajlana, az szoges ellentetben all a feny
> sebessegenek minden korulmenyek kozotti allandosagaval
> Egyelore nem tudom jobb feloldasat a paradoxonnak mint a
> kovetkezot :
Azt hiszem, tulbonyolitod :). Ha ugy akarjuk ertelmezni, ahogy
irod, akkor ugyanaz a hidrogenatom mas-mas frekvencian sugaroz,
attol fuggoen hogy honnan nezzuk. Tehat a banyaban a kulonbozo
szinten dolgozo banyaszok mast-mast mondananak arra, hogy a fel-
szinen mekkora a frekvenciaval sugaroz az az atom. Ha nagyon
akarjuk, minden leirhato konzisztensen egy ilyen vilagkepben is.
Csak bonyolult es mindig nagyon kell vigyazni, mert sokkal kony-
nyebb eltevedni. A fenysebesseg allandosaga a sima ures terben
mukodik.
> Miert is no'' meg a lezuhano feny teljesitmenye ?
> Nem no'' az meg, hanem eleve olyan volt indulasakor, ...
Miert ne none meg. Ha kovet dobunk a kutba, annak is megno az
energiaja -- miert ne lenen igaz ez a fenyre is ?
> Nekem meg egy itteni regebbi fejtegetesem arrol, hogy a fekete
> lyukba benezve ott, ahol a feny elvben korpalyara allhat - onnan
> nezve a lyukban levo anyag vegtelenszeresre nagyitva kene latsszon,
Ezt nem egeszen ertem, kivancsi lennek, miert gondolod. Ha volt
rola regebben szo, mar nem tudom felidezni az indokolost. Miert
pont a korpalya helye lenne a buvos pont ? A lyukba hiaba nezunk be,
onnan nem latunk semmit kijonni. Nem arrol van szo, hogy vegtelen-
szeresen elhalvanyul, hanem hogy semmi sem jon kifele. Elhalvanyulas
ott van, amikor a csillag osszeomlik es idoben kinyujtva latjuk azt
a pillanatot, amikor eppen atlepi a horizontot.
udvozlettel
kota jozsef
|