> Felado :  [Hungary]
> Temakor: hullamtani botorkalas 2 ( 58 sor )

Kedves Zoli,

> Szerintem nem veseztuk ki rendesen regebben a feny esesenek
> kerdeset. Amikor gravitacioban esik a feny es lent kek-eltolodasa 
> tapasztalhato az kulon elgondolkodtato, mert a hullamhossz
> folyamatos csokkenese hullamok egymasra torlodasat feltetelezne, 
> de ha valoban torlodas zajlana, az szoges ellentetben all a feny 
> sebessegenek minden korulmenyek kozotti allandosagaval 

> Egyelore nem tudom jobb feloldasat a paradoxonnak mint a 
> kovetkezot :

Azt hiszem, tulbonyolitod :). Ha ugy akarjuk ertelmezni, ahogy 
irod, akkor ugyanaz a hidrogenatom mas-mas frekvencian sugaroz,
attol fuggoen hogy honnan nezzuk. Tehat a banyaban a kulonbozo
szinten dolgozo banyaszok mast-mast mondananak arra, hogy a fel-
szinen mekkora a frekvenciaval sugaroz az az atom. Ha nagyon 
akarjuk, minden leirhato konzisztensen egy ilyen vilagkepben is.
Csak bonyolult es mindig nagyon kell vigyazni, mert sokkal kony-
nyebb eltevedni. A fenysebesseg allandosaga a sima ures terben 
mukodik. 

> Miert is no'' meg a lezuhano feny teljesitmenye ? 
> Nem no'' az meg, hanem eleve olyan volt indulasakor, ...

Miert ne none meg. Ha kovet dobunk a kutba, annak is megno az
energiaja -- miert ne lenen igaz ez a fenyre is ?

> Nekem meg egy itteni regebbi fejtegetesem arrol, hogy a fekete
> lyukba benezve ott, ahol a feny elvben korpalyara allhat - onnan 
> nezve a lyukban levo anyag vegtelenszeresre nagyitva kene latsszon,

Ezt nem egeszen ertem, kivancsi lennek, miert gondolod. Ha volt
rola regebben szo, mar nem tudom felidezni az indokolost. Miert 
pont a korpalya helye lenne a buvos pont ? A lyukba hiaba nezunk be, 
onnan nem latunk semmit kijonni. Nem arrol van szo, hogy vegtelen-
szeresen elhalvanyul, hanem hogy semmi sem jon kifele. Elhalvanyulas 
ott van, amikor a csillag osszeomlik es idoben kinyujtva latjuk azt
a pillanatot, amikor eppen atlepi a horizontot. 

udvozlettel
kota jozsef