A sok gyermekes csaladok nagyban talalhatok azon tarsadalmakban melyek szellemi
leg ,anyagilag,technologiaialig  elmaradotak,s ahol vallasok s mas tarsadalmi h
agyomanyok befolyasoltak.     Dung Xio Ping azt mind belatva ,behozta kinaban a
z egycslad-egygyermek politikat. S oriasi gazdasagi elohaladasok ajtoit nyitott
a ki tobb del-keleti tartomanyokban a szabad gazdalkodas/szabad kereskedelem/sz
abad kulfoldibefektetesekkel. Nyugati cegek $60 billiot (6 ezerxmilliot) fektet
tek be ottan az olcsomunkaero alkalmzasaval.Ma Kina earasztja a vilagot olcso t
ermekeivel.Sok fele azzal nyugaton, persze munkanelkuliseget okoz. Azert vannak
 a tuntetesek szerete az u.n. Globalismus ellen. De Kina gazdagodik. Ma evente 
az USA-bol egyedul,min. $100 billiot (100 ezerszermilliot) szedbe. 30 evvel eze
lott a vilag 10 legnagyobb bankja kozzul 9 az USA-ban volt. Ma 1 van csak a 10 
legnagyobbakja kozzul az USA-ban. A vilkaglegnagyobb bankja Kinai. Kina 20 eve 
vette meg a New Yorki Rockefeller Center,!
ma az egyik legnagobb amerikai olajvallalatert igert tobbet mint kero-arat.    
                             Marko Polo a valot latta es velte evszazadokkal ez
elott. Ma Kina gazdasagi vilagatalomara lepes kuszoben all. Mint evtizedekkel e
lobb Japan,Korea,Hong-Kong,Taiwan,Singapor,stb.peldaitkovetve.                 
        A sok kepes,szorgalmas lakossag tette azt lehetove mindenutt,de Kina es
eteben a tobb  embermilliok elerhetove teszik azt nagyobb meretekben. Tehat a s
okasag szamit!  Azt velte Marko Polo is.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: netcache-3004.bay.webtv.net)