IX. evf. 12. szam, 1997. marcius 20.


Szuret

-interju-
***Magyar mukincsek Oroszorszagban: Zabra megy a jatek (Mravik Laszlo
muveszettortenesz)***

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
Az elnok het eve: Diszmagyar

POLITIKA

-magyar globusz-
***Marcius 15. Budapesten: Magyarok cselekedetei***
***Ugynoktorveny: Menet kozben***

-vilagfalu-
***Alban zavargasok: Zarora***

ELET + MOD

-elet + mod-
***Udulesi jog: Szabad Akarattya***

-elet + road-
E-klub, Nepliget: Ki a fasza gyerek

-gep + narancs-
***Virtualis klonozas: Geneskut***

-elet + mod-
fe Lugossy Laszlo, csak ugy: "Szeretem magamat zavarni

KULTURA

-nagylatoszog-
***Emlekmu: Mad in Austria (Botrany a becsi Soah-kubus korul)***

-kritika-
Verseskotet: Boldog, szomoru kritika (Juhasz Ferenc: Pipacsok a pokol
folott)
Narancs-konyv filmen: Elesett testtel (Cyrill Collard: Vad ejszakak)
Film: Utas es alvilag (Danny Boyle: Sekely sirhant)
Film: Lucy in the Sky with Irons (Bernardo Bertolucci: Lopott szepseg)
Film: Szemmel veres (Larry Clark: Kolykok)
Film: Hey, Jude (Michael Winterbottom: Lidercfeny)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (Itt a farsang, all a bal)
Seres Laszlo: Dekoder
Bodoky Tamas: Fajloves
Hammer Ferenc: Pasztak nepe (A kamionos)

-publicisztika-
***Halmai Gabor: President vagy koszonoember (Milyen koztarsasagi
elnokot?)***

-a szerk.-
A jol bevalt uton
Het kicsi Anna Frank

-olvasoi levelek-

Botrany a becsi Soah-kubus korul

Emlekmu, emlektabla, emlekko - nagyjabol ennyi szavunk van a
kozteri micsodakra, melyek azt a celt szolgaljak, hogy valamire,
valakire emlekeztessenek bennunket. Ekkent nevezzuk azokat a
szobrainkat, melyek dicso hosoket abrazolnak, de azokat a tablakat
is, melyek tortenelmunk egy-egy szornyu epizodjarol tudositanak.

Semmi nincs a vilagon, ami olyan lathatatlan volna, mint az
emlekmuvek.

Robert Musil

Mi, magyarok mintha megoldottuk volna a - ha jol megnezzuk, filozofiai
es nyelvtudomanyos melysegu - dilemmat: vajon az emlekeztetes vagy
az elriasztas szandekaval keletkeztek e kozteri micsodak? Vagy
talan a buszkeseg es a szegyen targya nem vilagos errefele:
egyszerubb tehat az "emlekmu szoval az egeszet elkerulnunk.
Amugy sem rajongunk mostansag a kozteri szobrokert; az Atkos
legszebb darabjait hamar bezartuk a tetenyi szoborparkba, ujak
felallitasarol pedig (nehany kivetelt leszamitva, II.
Szulejmanrol peldaul ne feledkezzunk el!) csak nehanyan
almodoznak.

Jo ideig nem volt tobb szavuk a nemeteknek es az osztrakoknak sem,
mint a

Denkmal

Amikor 1982-ben a nemeterettsegin testuletileg negyest kaptunk, a
legjobbak is, mert Anna Seghers hasoncimu novellajat, pont a cimet
keptelenek voltunk rendesen leforditani, hiszen a szoveg egyszerre
szolt - ha jol emlekszem - egy epuletrol (muemlek) es egy, a
holocaustra emlekezteto tablarol (emlekmu?, memento?), szoval
ekkor szembesultem elo-szor keseruen azzal, hogy 1944-ben a
tortenelem meghaladta a nyelvet. Meg akkor is, ha a Nemetorszagokban
aztan azonnal beindult az emlekezetgyar; aki jart valaha is a
megboldogult NDK-ban, tudhatja, egesz varosokat hagytak romban, csak
hogy feledtessek a fasizmust. Aztan az egyesulessel a Denkmal-kerdes
gyokeresen uj fordulatot vett, s meg 1989-ben megszuletett a gondolat,
hogy a nemet fasizmus osszes europai aldozatara kozos emlekmu
hivja fel a figyelmet Berlinben. Ekkor kerult be egy uj szo is a
diskurzusba: a Mahnmal, mely az emlekezes helyett a figyelmeztetest
sugallja.

Az onmarcangolas tekinteteben kezdetben nem kapkodtak el a nemetekhez
valo felzarkozast

az osztrakok

- bar mara mintha beerni latszananak a nagy testvert. Egeszen
1983-ig azzal amitottak magukat, hogy felelosseguk az Anschluss-szal
megszunt, minden remseg, ami 1938 utan tortent, a nemetek
szamlajara irando. Igy maradhattak meg a hitleraj kozteri
maradvanyai maig szerte Ausztriaban. Ket emberoltovel a haboru
befejezese multan, 1983-ban aztan Becsben is ugy dontottek
(meghozza ugy berezelve a Nyugattol, hogy egyhanguan), allittassek
fel egy fasizmus- es haboruellenes emlekmu. Vegul 1988-ban, a
Waldheim-affert atveszelve, az Albertina-platzon lelepleztek Alfred
Hrdlicka Antifa-Monumentjet (csak ne lankadjunk: neveben meg mindig en
general a fasizmusrol es nem az osztrak nemzetiszocializmusrol,
roviden, nem az osztrak naci multrol es az aldozatokrol van szo).
Azt az enyhen drasztikus-realisztikus marvanyszobor-egyuttest, melyet
a kesobbiekben "strassenwaschender Jude" (utcafelmoso zsidok) neven
hiresitett el a koznyelv, s kuldeteset - noha jol el lett dugva a
ket fo turisztikai latvanyossag, az Opera es az Albertina koze,
es annak ellenere, hogy szinte mindenkinek sulyos kifogasai voltak s
vannak vele - bizonyos szempontbol megis teljesitette: szo van rola,
s altala szo van az osztrak naci multrol es a jelenkori
antiszemitizmusrol is, hiszen a szobor nemcsak a fasizmusra emlekeztet,
de az antiszemitizmust is taplalhatja. (Hrdlicka, az alkoto nemregiben
maga is kinos helyzetbe kerult, amikor nemet belpolitikai kerdesekbe
belekotyogva kicsuszott a szajan egy antiszemita szinezetu mondat.
Kapott is erte, nemcsak Nemetorszagban, de otthon is - szobrai
hitelesseget es az osztrak szalonkepesseget tovabb csorbitva.)

1994-et irunk, mikor

Simon Wiesenthal szinre lep

a javaslattal, hogy - mivel a Hrdlicka-fele szoboregyuttes nem
teljesitette azt a kuldeteset, hogy a Soah aldozataira emlekeztessen
- emeljenek a szamukra a becsi Judenplatzon (magyarul: Zsido ter) egy
kulon Mahnmalt. A Judenplatzon, Becs tortenelmi varosreszeben, az
I. keruletben, kicsinositott muemlekhazacskak kozott - "azert
ott", igy Wiesenthal, "mert 1938-ig semmilyen mas varosreszben nem
elt oly sok zsido, mint a Judenplatzon". A palyazatot kiirtak, s
1996 januarjaban a nemzetkozi zsuri Rachel Whiteread angol
szobraszno tervet latta megvalositandonak. A tervezett Soah-Mahnmal
egy "kiforditott" konyvtar volna, egy 7x10x4 meteres betonkubus,
melynek oldalfalai konyvekkel teli konyvtarpolcokat abrazolnanak,
egyikukon egy ajtoval, amit persze nem lehet kinyitni. A betonkubus
korul egy uveglapon, mely egyuttal a kubus talapzata volna, annak a 42
osztrak helysegnek a neve szerepelne, ahol legalabb (sic!) 50 zsido
vesztette el eletet a naci idokben. A Mahnmal a teren allo
Lessing-szobrot kivanja ellenpontozni. A zart konyvtar az elpusztult
emberi eleteket, a zsidosag kulturajanak, egyenisegeinek
visszahozhatatlansagat jelkepezne, szembeszegulve a Lessing altal is
kepviselt aufklerista utopiaval. Tovabba a Whiteread-fele concept
art gyokeresen elter az Antifa-Monument igy vagy ugy, de banto
realizmusatol: egyfelol szelid esztetikai szublimacioja a holocaust
tragediajanak, masfelol azonban tul elvont ahhoz, hogy az atlag
osztrak (mondjuk iskolas, aki a teren at megy mindennap a katolikus
elemibe) elgondolkozzon rajta, mirol is szol - igy a memento ellen
kezdetben senki nem emelt esztetikai jellegu kifogast. A kismeretu
kompozicio vegul felesel a nemet elkepzelesekkel: ekkoriban
Berlinben epp egy gigantikus (egyhektarnyi) granitlap-terven (melyre az
aldozatok millioinak neve kerult volna) vivodott a kozvelemeny. A
becsi memento leleplezeset 1996. november 10-re, a Reichskristallnacht
evfordulojara tuztek ki. De miert is?

Nem mintha az osztrakoktol tavol allt volna, hogy a felelosseget
ebben az aktusban is egy kicsit a nemetekre haritsak at (azon a
bizonyos 1938-as ejszakan Ausztria mar nemet kezen volt), most
megsem errol volt szo, legalabbis elsosorban. Az tortent ugyanis,
hogy a millenniumi keszulodesek varoscsinosito projektjeihez
csatlakozva mod nyilt arra, hogy a Judenplatz alatt fekvo kozepkori
zsinagoga maradvanyait feltarjak. Whiteread ennek fenyeben utolag
modositotta is a Mahnmal-tervet, hogy a viszonylag kicsike ter(b)en
minden elferjen: eszerint a betonkubus es a Lessing-szobor kozott az
Or-Saura-zsinagoga (mely nevet egy kozepkori talmudistarol kapta)
egy kiallitoterme a nyilvanossag szamara is lathatova valt
volna. Tudni kell, hogy a fent nevezett zsinagoga ugy pusztult el
1421-ben, hogy V. Albrecht foherceg parancsara osszehajszoltak a
becsi zsido kozosseget, 92 ferfit, 120 asszonyt es gyermekeiket
bezartak a zsinagoga pincejebe, majd elevenen rajuk gyujtottak az
epuletet. A XV. szazadi becsi "holocaust" a XX. szazadi
kristalyejszaka egyik prototipusa volt tehat.

Es ekkor kitort a

botrany a Judenplatzon

1996 tavaszan, szabadsagparti es zold sugallatra (bizarr kis
egyuttes), peticioban kerte ezer becsi polgar, tobbsegukben
egeszen veletlenul a kulso keruletek es alsovarosok lakoi, hogy
az emlekmuvet ne a Juden-platzon allitsak fel, mert rontja a ter
osszkepet es az ottani kereskedok uzleti forgalmat. Nem mintha
maguk a helyiek egyontetuen lelkesedtek volna az otletert: a Falter
riporterenek tobben kifejtettek: lenne bar kisebb, mondjuk egy meter
husz centi, mint egy normalis konyvespolc, "amilyen a zsidoknak ma is
van". Vagy hogy "a memento majd felkelti az antiszemitizmust, mindenki
meglassa". "Ez a Whiteread nem is osztrak, nem erti a varost, az itt
elo embereket." A vita heveben az egyik becsi asszonysag arra jutott,
"ha Wiesenthal mindenaron holocaust-emlekmuvet akar, allitson egyet a
sajat kertjeben".

Pedig a ter meg tartogatott egy kinos meglepetest a becsi
nagykozonseg szamara. A kubus-vita kozepen szolalt meg egy
szeplelku ersek, Schonborn, hogy ideje volna a teren allo
Jordanhaus fel evezredes latin nyelvu kotablajanak szoveget egy -
a regi ala, fole, melle, (ra) helyezett - masik tablaval
korrigalni. Ekkor derult ki, hogy az emlitett tabla epp az 1421-es
pogromnak allit emleket, na persze a kor huszitauldozo, antijudaista
kontextusaban. A szoveg magyarul valahogy igy hangzik: "A ragalytol
es a nyavalyatol szennyes testek a Jordan altal tisztittatnak meg,
melyben minden rejtett bun kiazik. Igy kelt fel a gyulolet,
vegigsoporve a varoson 1421-ben, es vezekeltek a zsido kutyak
gonosz buneikert. S mikent a vilag az ozonvizzel tisztittatott
meg, ugy ok a gyilkos tuzet kaptak buntetesul." E tablacska
tehat otszaz evig senkinek nem szurt szemet, a Jordan-hazat rendre
felujitottak, a tablat es a gotikus, angyalkas-herceges reliefet
jo gazda modjara lepucoltak: a XV. szazadi pusztitas
tortenelemme, a nyomait orzo targyak muemlekke valtak mindaddig,
amig a kubus-vita ujra aktualissa nem tette ezeket.

1996 nyarara tehat zsufolasig megtelt a Judenplatz. Az egyre
horrorisztikusabb fordulatot vett vitaban vegul megszolaltak a becsi
zsidok is. A hitkozseg, mikor a tanacstalanna valt varoshaza
felkereste, mi legyen a mementoval, jogos ingerultseggel valaszolt:
nem a zsidokat kell emlekeztetni a Soah aldozataira. Wiesenthal
bensoseges ellensege, Leon Zelman, a

Jewish World Service

vezetoje mas zsido ertelmisegiekkel egybehangzoan szinten a kubus
felallitasa ellen voksolt, mondvan, folytatodjek az
Or-Saura-zsinagoga feltarasa, s valjek a Judenplatz ujra a
kozepkori zsidosag tortenetet bemutato kozpontta. A
Soah-mementot pedig allitsak fel minden stetl stetljeben, a
Leopoldstadtban, hogy ott valoban a mindorokre elpusztitott becsi
zsidosagra emlekeztethessen.

A mu felallitasat es leleplezeset - a zatonyra futott vitatol
megrettenve - a varoshaza elobb 1997 majusara, majd rovidesen 1997.
november 10-ere halasztotta. A frontvonalak teljesen osszekuszalodtak,
a kezdetben egyontetuen tamogatott (vagy tamogatni velt)
kezdemenyezes egyre kinosabba valt mindenki szamara. Talan epp
ezen felbuzdulva, 1997 januarjaban szinre leptek az ertelmisegiek,
az emlekmu-kerdes teoretikusai - tobben ugy velik, nem veletlenul
-, szinte egytol egyig Nemetorszagbol. A Stein des Anstosses
(Botranykovek) cimu szimpozium, melyet a Judische Museum Wien es az
Institut fur die Wissenschaften vom Menschen kozosen rendezett,
termeszetesen nem hozhatott igazi fordulatot a becsi vitaban, sot
eredeti kuldeteset - mely szerint e szimpoziumok is az emlekezest
segitik azzal, hogy teret nyitnak a vegtelen diszkusszionak - sem tudta
betolteni: a nemet sajto gunyolodott azon, hogy a becsi experteket a
rendezvenyre nem hivtak meg, az osztrakok pedig kicsit megsertodtek.

Az alkoto, Rachel Whiteread mindekozben tantorithatatlanul kitart
koncepcioja mellett, hiszen o a kompoziciot a Judenplatzra almodta
meg. S mivel a varoshaza meg majusban megszavazta a koltsegvetest,
a kubus darabjai rendre keszulnek a kivitelezok muhelyeben, akik a
vitat nem kommentaljak, ok szerzodesre dolgoznak. A nemzetkozi
kozvelemeny immar "Soah-bizniszrol" suttog. A becsieknek pedig fel
van adva a lecke: kepesek-e megnyugtatoan megoldani a Mahnmal-dramat.
Mi meg csak nezunk, mint Mari a moziban, es toprenghetunk azon, vajon
miert nem volt kepes felallni 1990-ben az elso magyar szabadon
valasztott orszaggyules az SZDSZ javaslatanak megfeleloen, hogy a
masodik vilaghaboru osszes (sic!) aldozatat egy perc nema csenddel
vegre nyilvanosan meggyaszolja. Hogy a mu/emlek/muvekrol mar ne is
beszeljunk.

Kovacs Eva

(Becs)

A newtoni fizika koraban az ember mechanikus gepkent tekintett onmagara
es szarba szokkent az anatomia. Az informacios korszak hajnalan a
paradigmavaltas e teren is tetten erheto: az uj szemlelet szerint az
ember a genek altal hordozott informacio, egyesek szerint onzo genjei
tulelogepe, semmi tobb. Ebbol aztan sok minden kovetkezik a teljes
human genom kodsorozatanak felderitesere koltott
dollarmilliardoktol a genterapian at a virtualis klonokig.

A harommilliard dollaros Human Genom Projekt celja a teljes emberi
kromoszomaallomany bazissorrendjenek es ezaltal - divatos
kifejezessel elve - az emberi elet programnyelvenek meghatarozasa a
DNS-szekvenalasnak nevezett modszerrel. A vilagszerte tobb
kutatointezetbe "szetosztott" munkat az amerikai Nemzeti Egeszsegugyi
Intezet koordinalja, a kod - mintegy otszazaleknyi - mar ismert
szakasza szabadon letoltheto

a GenBank

szervereirol (http://www.nebi.nlm.nih.gov/). Kulonbozo
szekvenciaanaliziseket - peldaul homologiavizsgalatokat az ember es
mas fajok azonos funkcioju genjei kozott - is vegezhetunk ugyanitt,
ugyanis a szakirodalmi referenciakkal - evi negyszazezer uj kozlemeny
jelenik meg ezen a tudomanyteruleten - is kombinalt adatbazisokban a
kulonbozo DNS-darabok osszehasonlitasaval ertekes
pluszinformaciokhoz juthatnak a kutatok. A GenBank nem csak emberi genek
bazissorrendjet orzi, megtalalhato itt gyakorlatilag az osszes eddig
ismert allati, novenyi es mikrobalis DNS-szekvencia is. Jelenleg
hetszazmillio bazisparrol van pontos informacio mintegy
tizennyolcezer kulonbozo fajbol.

A human genom nagyjabol szazezer gent tartalmaz, a negybazis -
adenin, timin, guanin es citozin - valtakozasa dupla helix formajaban
orzi az emberi leny letrehozasahoz szukseges informaciot. Az
evolucio a bazissor lassu es veletlenszeru valtozasanak, a
mutacioknak koszonhetoen halad elore, ezeknek azonban csak kisebb
resze bizonyul elonyosnek, tulnyomo tobbseguk karos, az ilyen
mutaciot hordozo egyed beteg lesz, es "kiszelektalodik". Genetikai
hibak allnak a szamos orokletes betegseg (mongolidiotizmus,
sarlosejtes verszegenyseg stb.) hattereben, amelyek genterapiaval
gyogyithatova valhatnak olyan modon, hogy a hibas - mutaciot
hordozo - geneket normalis - mutaciot nem hordozo - genekre cserelik
(a kulonbseg gyakran mindossze egy bazispar) laboratoriumi
korulmenyek kozott, majd a javitott genallomanyt visszajuttatjak
az egyedbe.

A genterapianak

ket alesete van: a szomatikus (testi) sejtek terapiaja a kialakult
betegseg gyogyitasara iranyul, mig a generativ (ivar-) sejtekbe
torteno beavatkozas "egyszer es mindenkorra" megszunteti a
problemat, hiszen a manipulalt egyed nem hordozza tovabb a karos gent.

Az uj modszerek szamos etikai problemat vetnek fel, es a vitak ujult
erovel zajlanak az elso sikeres szomatikus klonkiserletet (lasd:
Klonozas: A fekete barany, MaNcs, 1997. marcius 6.) kovetoen. A
maris szeles korben elterjedt genetikai tesztek rutineljarassa
valasa nyoman tovabb szukul az egyen privat szferaja, serul
informacios onrendelkezesi joga. Kimutathatova valt a bizonyos
betegsegekre (peldaul alkoholizmus, cukorbetegseg, Alzheimer-kor) valo
hajlam, ez pedig oda vezethet, hogy a munkaltatok mar a munkavallalas
elott kiszurhetik

a genetikai kockazatot

hordozo jelentkezoket.

A jobbito szandek gyakran visszafele sul el. Egy kis gorog falu,
Orchemenos lakoi kozott sokan hordozzak a sarlosejtes
verszegenyseget okozo hibas gent. Egy gen nem okoz problemat, de ha
mindket szulo hibas gent orokit, gyermekuk nagy valoszinuseggel
megbetegszik. Hogy csokkentsek a megbetegedesek szamat, kutatok
leteszteltek a falu lakossagat, es mindenkinek tudtara adtak, hogy
hordozo-e avagy sem. Az eredmeny az lett, hogy a nem hordozok
kikozositettek a hordozokat, es annak ellenere sem voltak hajlandok
hazasodni veluk, hogy ez szamukra nem jar kockazattal. A hordozok igy
kenytelenek voltak egymassal hazasodni, es a megbetegedesek szama
tovabb nott. A magzat genetikai vizsgalata is moralis problemakat vet
fel: a plusz Y-kromoszoma olyan rendellenesseg, amely nem okoz
betegseget, viszont noveli az agressziv vagy bunozo jellem
kialakulasanak eselyet. A szulok gyakran elvetetik a plusz
Y-kromoszomaval rendelkezo magzatot. Ami a genterapiat illeti, a
human genomot a vilagorokseg reszenek tarto UNESCO bioetikusai
tiltanak a generativ sejtek manipulaciojat, ha az nem gyogyitasra,
hanem a kovetkezo generacio genetikai "fejlesztesere" iranyul. Ezzel
csak az a problema, hogy igen nehezen megallapithato a hatar a
"gyogyitas" es a "fejlesztes" kozott, igy felo, hogy akik a
plasztikai sebeszethez fordulnak, hogy "szemelyre szabjak" sajat
testuket, hamarosan genetikailag terveztethetik majd gyermekeiket is.

A genetikailag tervezett tarsadalom remkepe is leanyalomnak tunhet
azonban

a virtualis szemelyisegekhez

kepest. A klonozas felvetette az "embermasolasi" kiserletek
problemajat, az embermasolas azonban nem csupan fizikailag
elkepzelheto. Amennyiben elfogadjuk a tetelt, hogy az orokitoanyag
determinal, a szemely nem csupan lombikban valik rekonstrualhatova
es genetikailag, informatikailag manipulalhatova, hanem a
szamitogepben is. Amennyiben nehany evtizeden belul
megsokszorozodik - a jelenleg 18 havonta megduplazodo -
szamitogep-kapacitas, es a human genom szekvenalasa rutinfeladatta
valik, karnyujtasnyi kozelsegbe kerulhet a digitalis
orokkevalosag. Az agy ezerbillio idegsejtje ezerbillio impulzust
valt masodpercenkent, igy a szamitogep-kapacitas fejlodesenek
jelenlegi utemet figyelembe veve korulbelul 2020-ban keszulhet el az
elso szamitogep, amely kepes lehet az emberi test es agy
modellezesere, szimulaciojara. Ezaltal lehetove valhat, hogy egy
elo vagy mar halott szemely DNS-allomanyat megszekvenalva, esetleg
manipulalva, es az eredmenyt szamitogepbe taplalva, az
"embermodellezo program szimulalt szemelyiseget hozzon letre, amelynek
neve infomorf. Az infomorf alkalmas lehet arra is, hogy kulonfele
genterapiai modszereket elolenyek helyett eloszor rajta
probaljanak ki, es feltehetoen tudattal is rendelkezik majd, mint a 2001
Urodusszeia hires HAL-9000 gepe. A "virtualis klonozasnak" nevezett
otlet ma meg a tudomanyos fantasztikum kategoriajaba tartozik - a
fonalfereg a legkomplexebb eloleny, amelyet jelenleg szamitogepen
szimulalni lehet -, de tegnap meg Dolly, a birkaklon is oda tartozott.

Bodoky Tamas

(A Wired cikke nyoman: http://www.wired.com/5.01/genome)

Ismet ugynevezett jogertelmezesi vita alakult ki az atvilagitas
korul, amelyet a jelek szerint ket torveny, valamint tobb
alkotmanybirosagi hatarozat sem tudott vegervenyesen rendezni. Az
atvilagitast vegzo birok levelben kertek segitseget az
Orszaggyules Nemzetbiztonsagi Bizottsagatol, ugyanis allaspontjuk
szerint a titkosszolgalatok nem az ugynoktorveny betuje szerint
jarnak el akkor, amikor nem minden iratba engednek betekintest. A polgari
titkosszolgalatokat iranyito miniszter viszont ugy ertelmezi a
torvenyt, hogy csak azokat a dokumentumokat kell kiadniuk, amelyekre az
ugynokbiraknak szukseguk van.

A birak hivatalbol bizalmatlanok: annak a megallapitasahoz, hogy
valaki az ugynoktorveny hatalya ala esik-e, tehat vegzett-e az
ugynoktorveny elso pontjaban megjelolt tevekenyseget (III/III,
karhatalmi hostettek stb.) vagy sem, mindig ket szempont szukseges.
Vegyuk peldaul azt, hogy egy orszaggyulesi kepviselo nevet
felfedezik a III/III-as csoportfonokseg egyik kartonjan. Az eljaras
vegen, a hatarozathozatal elott azt felelheti erre az erintett
politikus, hogy kenyszerhelyzetben volt, mondjuk letartoztattak, s ezert
kenyszerult alairni a beszervezesi nyomtatvanyt; nyilvan ennek
alapjan allitottak ki rola a kartont. Ez is meglehet, hiszen sokan
megtagadtak az egyuttmukodest, miutan a viharfelhok elvonultak a
fejuk felol. Ha azonban ugyanennek a kepviselonek a neve megtalalhato
egy, a beszervezese utani ot evvel kesobbi kifizetesi listan
(esetleg bizonyitani is lehet, hogy felvette a III/III-tol a penzt),
akkor mar a torveny szerint ugynok: le kell tehat mondania
mandatumarol, s ha ezt nem teszi meg, nyilvanossagra hozzak ezt az
informaciot. A titkosszolgalatok azonban

nem adjak ki a fizetesi listakat,

csupan azt kozlik, hogy nem talaltak rajta az illeto nevet, vagy
valami ilyesmit. Az ugynokbironak tehat annak alapjan kell meghoznia
iteletet, hogy a nemzetbiztonsagnal egy adminisztrator vagy egy
kabinetfonok fontosnak tartja-e erdemben tajekoztatni az adatokat
kero birat. Fennall tovabba a tevedes es a felretajekoztatas
lehetosege is; senki se tudja, a titkosszolgalatok meddig mennek el a
munder becsuletet vedendo.

A titoknokok nem adjak ki a "Munkas-paraszt hatalomert" emlekeremben
reszesitett ugynokok nevsorat sem. A titkos ugynokok
kitunteteseit - termeszetesen - nem hoztak nyilvanossagra, de a
nyilvantartas nagy valoszinuseggel megvan az irattarakban. A mar
emlitett kifizetesi bizonylatokhoz hasonloan a kituntetes is megfelelo
bizonyiteknak szamitana, hiszen ha valakit beszervezese utan par
evvel kituntettek vagy eloleptettek, az nyilvan megszolgalta azt.

Az ugynokbirak szerint a bizottsag a torveny ertelmeben a
celszemely atvilagitasakor barmely, az 1. paragrafusban
meghatarozott korre vonatkozo iratot megvizsgalhat. Mint mar
emlitettuk, az 1. paragrafus a kulonbozo ugynoki tevekenysegeket
definialja. A birak az Alkotmanybirosag hatarozatara is
hivatkoznak, amely kimondja: a bizottsag a titokvedelmi jogszabalyok
megtartasaval minden egyeb korlatozastol mentesen vizsgalhatja az
ellenorzott szemelyek tekinteteben az 1. paragrafusban meghatarozott
tevekenysegre vonatkozo iratokat. Ezt tovabb pontositjak az
alkotmanybirosagi hatarozat indoklasaban: a bizottsag

barmely nyilvantartas barmely iratat

megvizsgalhatja. Ennek ertelmeben a birok ugy velik, hogy amennyiben
a torveny idevonatkozo paragrafusa a teljes koru kutatast nem tenne
lehetove, ugy - allaspontjuk szerint - az ugynoktorveny ezen
passzusa alkotmanyellenes.

Informacioink szerint a Belugyminiszterium - a korabbi gyakorlattol
elteroen - a tobbi szervezethez kepest mar meglehetosen nyiltan
kezeli a dolgot. Egy korabbi BM-utasitas meg a titkosszolgalatok
allaspontjahoz kozelitett. Am azt a rendelkezest, amelynek alapjan a
BM-ben is eldontottek, hogy mire van szuksege az ugynokbiraknak,
es mire nincs, az Alkotmanybirosag megsemmisitette. (Az ominozus
utasitas egyebkent olyannyira titkos, hogy meg az alkotmanybirosagi
hatarozat sem idezi.)

A nemzetbiztonsagi bizottsag a mult heten Nikolits Istvannak, a
polgari titkosszolgalatokat iranyito tarca nelkuli miniszternek a
jelenleteben targyalta az ugyet. Hosszas vita utan elfogadtak egy
hatarozatot, amelyben a bizottsag tagjai az ugynokbirak
allaspontjara helyezkednek es felszolitjak Nikolits minisztert, hogy
az altala felugyelt szervek a torvenyt ennek megfeleloen ertelmezzek.
A hatarozat azonban nem kotelezo ervenyu, affele ajanlaskent
foghato fel - kerdes, ez mire lesz eleg.

A vita egyik legerdekesebb momentuma

a titkosszolgalatok magatartasa;

ezek tudniillik tovabbra is azt valljak, hogy a legkenyesebb iratok
minositeserol, illetve barmilyen celu felhasznalasarol csakis
ok donthetnek. Most eppen az atvilagitasrol van szo, de peldaul a
Torteneti Hivatal mukodese kapcsan elobb-utobb arrol
irhatunk-olvashatunk, hogy egy-egy eset, jelenseg felgongyolitesekor a
mult teljes megismeresehez szukseges adatoknak csak egy resze lesz
hozzaferheto - az, amelyikrol a titoknokok ugy hataroznak, hogy
megismerheto.

A nemzetbiztonsagi szolgalatok valtozatlanul hivatkozhatnak arra, hogy
egyes dokumentumok titkossagat azert nem lehet feloldani, mert azoknak a
mara is van kihatasuk. S hogy mely adatok tekinthetok ilyeneknek, azt a
titkosszolgalatok dontik el - mivel a torvenyt vegul igy fogadtak
el.

Az ugynokbirak meg egy temaban kertek segitseget; ugy veltek
ugyanis, nem vilagithatjak at Gal Zoltant, az Orszaggyules
elnoket, hiszen a torveny szerint o gyakorolja felettuk a
munkaltatoi jogokat. Ezt hamar lerendezte az Alkotmanybirosag:
megallapitotta, hogy a hazelnok erdemben nem tudja befolyasolni az
atvilagitast, ezert meghagytak a jelenlegi strukturat, Gal tehat
reszt vesz az atvilagitason.

Amit egyszer tan sikerul be is fejezni.

Gyorgy Bence

Az elmult harom honap soran az a kepzodmeny, amit az emberiseg
muveltebb fele Albania neven ismert, tobbe-kevesbe megszunt
letezni, vagy legalabbis bizonytalan idore felfuggesztette a
mukodeset. Az alban allam es intezmenyei elenyeszese utan
keletkezett, szerb, macedon es gorog hatarorok es katonak altal
behatarolt foldrajzi terben az ott lakok a hirtelen megszaporodott
szabadidot lovoldozessel, fosztogatassal es a tavozas mikentje
folotti toprengessel mulatjak. Vagy csak egyszeruen felnek.

Azt, ami Albaniaban, Europa legszegenyebb orszagaban zajlik, meg
polgarhaborunak is csak nagy joindulattal nevezhetjuk, meg akkor is,
ha a deli varosokat ugymond ellenorzesuk alatt tarto, Berisha-ellenes
tabornokok egyike, egy bizonyos Kocin nevu hadfi az olasz L'Unitanak
adott nyilatkozataban a minap az esemenyeket egyenesen forradalomkent
aposztrofalta. Vegso soron meg egy polgarhaboruhoz is kell legalabb
ket tabor, amelyeket maskent, mint fegyverrel mar nem kezelheto
ideologiai, politikai vagy akar etnikai kulonbsegek valasztanak el.
Kell valami elkepzeles, hogy miert es fokent kire kell loni.
Albaniaban ilyesmi csak nyomokban fedezheto fel, Albania annyira
szegeny mind anyagilag, mind kimuvelt emberfokben, hogy meg egy rendes
polgarhaborura sem futja neki.

Levegobe

Amikor, vagy ket hete, Berisha elnok negyvennyolc oras ultimatumot
adott a vlorei tuntetoknek, mondvan, hogy ha nem mennek haza, belejuk
lovet, feltehetoleg o sem gondolta, hogy ennyire, de ennyire a levegobe
beszel. Mire a tuzparancs elhangozhatott volna, az alban hadsereg
egyszeruen lelepett a laktanyakbol, a felkelok, vagy minek nevezzuk
oket, akadalytalanul juthattak be a fegyverraktarakba, es rabolhattak
ki oket az utolso toltenyig. Abbol, hogy a laktanyakat
legesleg-eloszor, meg a helyi kozertek elott fosztottak ki, nyugodt
lelekkel vonhatunk le messzemeno nemzetkarakterologiai
kovetkezteteseket is: az otthon tarolt Kalasnyikov, szerencsesebb
esetben aknaveto vagy RPG a helyi lakossag szemeben a szemelyes
biztonsag, valamint a megelhetes es a csalad boldogulasanak zaloga.
Az alban lakossag onfelfegyverzese, ami szemmel lathatoan a
megmozdulasok elso es kozvetlen celja volt, a kozrend
osszeomlasaval parhuzamosan, osztonosen es torvenyszeruen
zajlott, annyira balkani jelenseg, hogy balkanibb mar nem is lehetne.
Annak vonatkozasaban, hogy az igy megszerzett, tetemes mennyisegu
lofegyverrel mit is kene tenni, tobb magatartasi modell is kialakult. Az
egyik, talan a legelterjedtebb, a lovoldozes. Az esemenyek
strukturalatlansagat mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy a
sajtojelentesek egybehangzo tanusaga szerint ez a lovoldozes
teljesseggel ertelmetlen: legtobbszor a levegobe tortenik, celja
feltehetoleg az onbizalom erositese vagy a zajkeltes. Viszont messze
ez koveteli a legtobb embereletet, az Albaniaban dulo anarchia
halottjainak tulnyomo tobbsege az eltevedt golyok aldozata lett.

Jelentosebb felhasznalasi terulet ezenkivul meg a fegyveres rablas,
valamint, ami ennel joval aggasztobbnak tunik, a lopott fegyverek
eladasa. A mult heten Albaniaban ot, azaz ot dollarert lehetett
Kalasnyikovot kapni, de a nagy tetelben vasarlok szamara
engedmenyeket es ingyen toltenyeket biztositottak az eladok.
Felvevopiac pedig eppenseggel akad a kornyeken, az olasz maffia,
valamint a kosovoi es macedoniai albanok bizonyara kapva kapnak majd a
kiarusitason. Es nincs az a macedon hatarorseg, amelyik meg tudna
akadalyozni a (volt) alban hadsereg arzenaljanak ataramlasat
Macedoniaba, ami viszont alapvetoen valtoztathatja meg a macedoniai es
kosovoi alban kisebbseg politikai strategiajat es a Balkan eme
fertalyan kialakult eroviszonyokat.

Cserebe

Arra, hogy valami modon sikerul ismet politikaval megtolteni az
Albania helyen keletkezett vakuumot, vajmi keves esely mutatkozik. A
mult heten megalakult a nemzeti megmentes kormanya, amelyben Berisha
elnok Demokrata Partja mellett reszt vesznek a szocialistak is. A
targyalasok utan az ellenzek igeretet tett arra, hogy visszater a
parlamentbe, amit a tavaly majusi valasztasok ota bojkottalt, valamint
felelosseget vallal a kozrend helyreallitasaban. Berisha cserebe
amnesztiat hirdetett mindazoknak, akik onkent beszolgaltatjak a
fegyvereiket, es beleegyezett abba is, hogy juniusban nemzetkozi
felugyelet mellett tartsanak parlamenti valasztasokat. A kormany elere
egy demokrata parti kozgazdaszt, Bashkim Finot neveztek ki, akit a
kevesse kompromittalodott politikai figurak kozott tartanak szamon:
Berishanak nemcsak jobbkezi embererol, Meksi volt miniszterelnokrol
kellett lemondania, de meg kellett szegnie a Demokrata Part alapszabalyat
is, amely kimondja, hogy a DP soha nem lephet koaliciora a volt
kommunistakkal. Ugyanakkor a DP megtartotta a belugyi tarcat es a
titkosszolgalatot, amely feltehetoleg az egyetlen megmaradt
mukodokepes intezmeny az orszagban. Szocialista miniszternek kell
viszont rendet raknia a hadseregben es valahogy semlegesitenie a deli
tartomanyokban fellazadt tabornokokat - akiknek egyelore eszuk agaban
sincs alarendelni magukat az uj tiranai kormanynak. Berisha tavozasat,
valamint a belugyi tarcat es a titkosszolgalat folotti ellenorzest
kovetelik maguknak. No meg a penzuket, amit a piramisjatekokban
elvesztettek.

Mindez persze lapzartakor nagyreszt fikcionak tunik. Ami nem fikcio: az
alban varosok utcain fosztogato tinedzserek, az osszeomlott
kozellatas es kozrend (Tirana polgarmestere, Alfred Brojka peldaul e
szavakkal korholta varosanak lakoit: "Emberek, segitsetek a
rendoroket a kotelesseguk teljesiteseben. Vagy legalabb ne lojetek
rajuk!") es az Eszak-Albaniabol a fovarosba szivargo,
felfegyverzett Berisha-hivek csapatai.

Mindegy, hova

Meg a menekultek, akik az alban kikotok rakpartjain varakoznak egy
hajora, ami elviszi oket, mindegy, hova, csak el a hazajukbol. A kozeli
olasz varosokba naponta husz-huszonot, menekultekkel zsufolt
lelekveszto erkezik, az utasokat az olasz hatosagok kikotoi
barakkokban es tornatermekben helyezik el, es fogalmuk sincs, hogy mit
kezdjenek veluk. Az olasz kormany mindent szeretne, csak az 1991-es
menekultvalsag megismetlodeset nem. Dini kulugyminiszter az uj
kormany megalakulasa utan harom orara atugrott Tiranaba, mindenkit
megdicsert, es nagy penzeket helyezett kilatasba, ha rend lesz.
(1991-ben vagy otvenezer alban menekult lepte el Barit es mas
tengerparti olasz varosokat, az olasz hatosagok tobbseguket nehany
napos eheztetes utan visszatoloncoltak, majd ingyen gumibot- es
rendorauto-szallitmanyokkal lattak el az alban rendorseget. Molto
imbecile, cretenissimo.) Az EU-kulugyminiszterek hetvegi ertekezleten
szoba kerult valamifele katonai beavatkozas, de ezt hamar elvetettek:
"Rendben van, bevonulunk Albaniaba. De kire lojunk?" - tette fel a
kerdest a londoni Timesban egy magat megnevezni nem kivano, am
bizonyara magas rangu EU-hivatalnok.

Pedig lehet, hogy megiscsak be kene menni, es valami kis ertelmet vinni
az esemenyekbe, ugy, ahogy azt Franz Vranitzky, az EBESZ
kulonmegbizottja javasolta a mult penteken. Albania vegso soron
megsem a volt Jugoszlavia: itt csak a cel es ertelem nelkul
lovoldozo fegyveres rablobandaktol kene elvenni a fegyvereket,
mielott valami nagy baj tortenik miattuk az egesz Balkanon.

Bojtar B. Endre

* Az ut *

Az Enver Hodzsa halala, majd Ramiz Alija bukasa vagy, ha ugy tetszik, a
rendszervaltas utani alban politikai berendezkedes csodje nem iden
januarban, a tuntetesekkel kezdodott, hanem az 1996. majus 26-an
megtartott masodik tobbparti valasztasok eredmenyeinek
meghamisitasaval. A hivatalos eredmenyek szerint az addig kormanyzo,
eroteljesen antikommunista Demokrata Part a 140 helybol 122-t szerzett
meg, het jutott a szocialistaknak (a volt kommunistaknak), rajtuk kivul
meg az orszag deli reszen elo gorogok partja es egy kozepjobb
szervezodes kerult be a parlamentbe.

Mar a kampany soran mindennapossa valt az ellenzeki partok
megfelemlitese, aktivistaik felpofozasa, az ellenzekhez kozeli
ujsagok vegzalasa. Fatos Nanot, a szocialistak vezeto politikusat
Berisha meg az elozo ciklus soran egy kirakatper utan nyolc evre
lecsukatta, es nem sokkal a valasztasok elott hozta meg a parlament az
ugynevezett genocidium-ellenes torvenyt, ami a szocialistak legtobb
vezeto kaderet az Enver Hodzsa-rezsimben elkovetett "bunok" miatt
kitiltotta az allamigazgatasbol. Kozvetlenul a valasztasok elott
halalra iteltek Enver Hodzsa harom magas rangu hivatalnokat. Am
emellett az eredmenyeket tenylegesen is meghamisitotta a kormanypart,
egy, szinten kozvetlenul a valasztasok elott hozott rendelkezes a
szavazatszamlalo bizottsagokbol kizarta az ellenzeket. Egyes
becslesek szerint a DP jeloltjeinek a fele csalas reven jutott be a
parlamentbe, amelyet a szocialistak azota bojkottaltak is. Az EBESZ
megfigyeloi felhivtak ugyan a szervezet figyelmet a csalasokra, de nem
tortent semmi, az europai hatalmak, elsosorban Nemetorszag es
Olaszorszag nyomasara nemi habozas utan vegul is elfogadtak Berisha
gyozelmet. Sot: oktoberben a szinten elcsalt helyhatosagi
valasztasok utan meg valami nyomorult kolcsont meg segelyt is kapott
Albania az EU-tol.

Berisha ezek utan ugy erezte, hogy ove a palya, ugy gondolta, hogy
miutan iden marciusban ujravalasztatja magat a parlamenttel (ami
vegul is megtortent), addig modositgatja az alkotmanyt, mig helyre
kis elnoki diktatura nem kerekedik Albaniabol. Az orszag gazdasaga
raadasul a leggyorsabb novekedesi ratat produkalta Europaban, es
egeszen a piramisjatekok csodjeig a helyi valuta, a lek meglehetosen
stabilnak mutatkozott (a Vilagbank es az IMF legnagyobb
megelegedesere). Mindez hamis biztonsagerzettel toltotte el az
elnokot (aki egyebkent, mint az orszag vezeto szivspecialistaja,
maga is elokelo tagja volt az egykori kommunista establishmentnek), talan
ezert hagyta elszabadulni a piramisjatekokat, talan mert o is erdekelt
volt benne. A piramisjatekokban egyes becslesek szerint 900 millio
dollar mozgott (Albania GDP-je mintegy 2,4 milliard dollar), es -
pusztan a matematikai logika szerint - mar reges-regen ossze kellett
volna omolniuk. Nyugati velemenyek szerint az ember-, kabitoszer- es
fegyvercsempeszetbol szarmazo penzek tisztara mosasa tartotta oket a
vartnal tovabb eletben. A piramisjatekok osszeomlasa, fuggetlenul
attol, hogy mi lesz az azota kialakult valsag kimenetele, mar
onmagaban is eleg lett volna ahhoz, hogy hosszu evekre a padlora
kuldje a rendszervaltasba latvanyosan, de nem varatlanul belebukott
Albaniat. Ilyenkor egyebkent a Balkanon az szokott lenni a megoldas,
hogy jon valamilyen nagyhatalom, megszallja az orszagot, kicsit rendet
rak. Csakhogy most nemigen akad jelentkezo. Ha valaki megis tud ilyenrol,
azonnal irjon nekik, utolso posta Thesszaloniki.

Zabra megy a jatek

Mravik Laszlo muveszettortenesz

A nemreg elfogadott restitucios - szabad forditasban: vissza nem adasi
- torvennyel az orosz parlament alsohaza utan a felso is beintett
azoknak, akik tobb mint otven evvel a bekekotes utan abban
remenykedtek, hogy a foglyul ejtett mukincsek visszaadasaval lassan
talan be lehetne fejezni a vilaghaborut. A tema elso szamu hazai
szakertojevel errol beszelgettunk, meg mielott Jelcin elnok
alairasaval szentesitene a beintes gesztusat.

Magyar Narancs: Mi valtozott tavaly nyar ota, amikor az orosz felsohaz
visszadobta a torvenyt a dumanak, most pedig elfogadta?

Mravik Laszlo: Az, hogy megjelent egy manipulativ nyilatkozat, amelyben
orosz ertelmisegiek koveteltek a mukincsek orosz tulajdonna
nyilvanitasat. Ja, ha a nep akarja, akkor elfogadjuk mi is, mondta ra
a felsohaz.

MN: Modosult a torveny az ujratargyalas soran?

ML: Ugy tudom, nem, de nem ismerem a pontos szoveget. Illene ismernem, de
leveltarakban kell kutatnom, nem tudok a megszerzesevel foglalkozni, a
kulugytol pedig nem kapom meg automatikusan. Nem akarok mar kuzdeni az
allamigazgatas erdektelensegevel, amit az okozhat, hogy itt szinte csak
magantulajdonrol van szo, holott ezek is reszei az orszag kulturalis
oroksegenek.

MN: Folkeresre vagy passziobol kezdett foglalkozni az elhurcolt
mukincsekkel?

ML: Magyar mugyujtestortenettel foglalkoztam, mindenfele mutargyat
vizsgaltam, amely valamilyen gyujtemenybol eltunt. Rengeteg lyukra
leltem, amiket megfelelo leveltari adatok hijan nehez volt
betomogetni. 1980-ban kezdtem ezt a munkat. 1990 tavaszan jutottam
eloszor olyan leveltari adatok birtokaba, amelyek bizonyitottak, hogy
az oroszok hatalmas mennyisegu mutargyat vittek el, es ezek egyeztek
azokkal a lyukakkal, amelyeket korabban talaltam.

MN: Milyen leveltarban talalta ezeket?

ML: A volt Szovjetunioban levo iratok hozzaferhetetlenek, de az itthoni
leveltarakban valo kutatas sem volt konnyu. 1989 nyaraig, mielott
Glatz Ferenc muvelodesi miniszter felszabaditott mindent, nagyon sok
volt a zart anyag. Akkor tudtam csak megnezni peldaul a Zsido
Kormanybiztossag iratait, amelyekbol kiderult, hogy a Nyugatra hurcolt
dolgokat gyakorlatilag teljesen visszaadtak: a potsdami egyezmenyek
alapjan angol, francia es foleg amerikai oldalrol szabalyosan
megtortent a restitucio.

MN: Kinek juttattak vissza ezeket a mutargyakat?

ML: A magyar allamnak, amely aztan visszaadta oket a tulajdonosoknak,
megvannak a visszaszolgaltatasi jegyzokonyvek is. Ez 1946-1949 kozott
zajlott. Amikor idaig jutottam a kutatasban, beballagtam munkahelyem, a
Magyar Nemzeti Galeria foigazgatojahoz, es vele megbeszelve jegyzeket
keszitettem arrol, mit vihettek el a szovjetek. Ezt a korulbelul 1500
darabot tartalmazo, szuk jegyzeket elkuldtuk a Muvelodesi
Miniszteriumnak. Mivel nem nagyon mozdultak ra, levelet irtam Antall
Jozsef miniszterelnoknek, akivel Orvostorteneti Muzeum-igazgato
koraban jo szakmai kapcsolatban voltunk. O hihetetlen sebesseggel
reagalt: epp akkor mentek ki alapszerzodni, es mind a FAK-, mind az
orosz-magyar alapszerzodesbe belevetette ezt. Megfelelo penzt is
biztositott a tovabbi kutatomunkahoz, es ekkor alltak fel a
restitucioval foglalkozo bizottsagok is.

MN: Ettol kezdve foglalkozik foallasban a temaval?

ML: Igen. Feladatom, hogy ebben a kerdeskorben tudjak mindent. A fo cel
egy jol annotalt mutargylista, amelynek alapjan lehetnek
koveteleseink. Eddig harom valtozatban van meg, most keszul a
negyedik, mert a Penzintezeti Kozpontban osszegyujtott, igazan
bizonyito ereju iratokat haromevi kervenyezes utan csak a minap
kezdhettem el kutatni. A Penzintezeti Kozpont a ket haboru kozott
koordinalta a bankok tevekenyseget, a masodik utan pedig ide hoztak a
nagybankokkal osszefuggo iratokat. A Hatvany-fele iratokbol peldaul
kiderult: eddigi ismereteink alapjan nagyon alulbecsultuk az elhurcolt
mukincsek mennyiseget. Talaltam egy jegyzeket arrol is, hogy a Magyar
Altalanos Hitelbankbol mintegy hetszaz mutargyletetet vittek el az
oroszok: ket-harom lada volt egy letet, tehat ez korulbelul ketezer
ladat, ladankent tiz-husz targyat jelent. Nem igazan
mutargyzsakmanyolasi cellal, de minden bankot kiuritettek az
oroszok: keszpenzt, aranyat, valutat, kotvenyt, reszvenyt vittek el,
s az igy finanszirozhatatlanna valt orszag egy perc alatt a kezukbe
kerult. Vagy husz folyometernyi irattengeren kell atragnom magamat,
minden szava lenyeges.

MN: Hogyhogy csak most engedtek hozzaferni ehhez, mikozben az allam
elvileg erdekelt a mukincsek visszaszerzeseben?

ML: Viszont ezekben az iratokban rengeteg olyasmi is van - peldaul
torvenytelen allamositasokrol -, ami anyagi kotelezettseget ro a
magyar allamra.

MN: Hogyan alakultak a kutatasi feltetelek a kulonbozo kormanyok
idejen?

ML: Andrasfalvy Bertalant nem igazan erdekelte ez. Madl Ferencben
megvolt a hajlandosag, de mikor mar latszott, hogy kormanyvaltozas
lesz, leallt, uriember modra nem akarta megszabni az utodai
mozgasteret. Fodor Gabor idejen ebben az ugyben nem tortent semmi.
Magyar Balint tisztessegesen es jo szandekkal teszi, amit tehet, de a
gondok nagy reszet o nem oldhatja meg. Nanofszky Gyorgy moszkvai magyar
nagykovet is oroszlankent kuzd, de hiaba, ha a kulugyminiszter teljes
kapacitasat lefoglalja a NATO-felveteli sorrenddel valo heveny
foglalkozas. A miniszterelnoknek kellene fellepnie, ahogy Kohl kancellar
haromszor is nyilatkozott ez ugyben. Amikor az oroszok inkorrekt es
nemzetkozi jogot serto donteseket hoznak, vagy bizonyithatoan ilyen
torekveseik vannak, minimalisan tiltakoznia illett volna a magyar
kormanyzatnak. Vannak elsorangu nemzetkozi jogaszok Magyarorszagon,
akiket en nem vonhatok be ebbe a munkaba, de az allam megtehetne. Magam
fuggo szakerto vagyok - nem fuggetlen, mert a penzzel ugy
iranyitanak, ahogy akarnak. Az Antall-kormany 1992-ben evi 30 millio
forintot biztositott restitucios ugyekre (szamitogepekre,
mutargyadatbazis letrehozasara, leveltari anyagok
fenymasolasara, forditasara, utazasra, bizottsagi tagok
honoralasara), de ez a 30 millio ma a felet eri. Amiatt, hogy nem
emeltek, egy szot se szoltunk, de 1995 masodik felevere csak december
15-en jott meg a penz, amikor mar nem lehetett elkolteni, tavaly meg az
elso felevi osszeget nem kaptuk meg. Altalaban minden ev elso
honapjaiban 3-400 ezer forintot szoktam sajat penzembol, soha meg nem
teruloen, beruhazni, hogy ne alljon le a munka. Az idei evre 27-28
millios koltsegvetesi igenyt adhattunk be, aztan jott a level a
miniszteriumbol, hogy 13 millio, de azt is csak talan majusban
kaphatjuk meg. Igy nem lehet dolgozni.

MN: Valtoztathatott volna erdemben a dolgon, ha nem lenne erdektelen az
allam?

ML: Igen. Szivosan rajta kellett volna lenni, millio dologban lepni. Sok
lepest hibasan tettek meg, vagy nem tettek meg. 1993-ban peldaul jott
a hir, hogy a mukincsek egy reszet ki fogjak allitani Moszkvaban.
Erre megirtam a Nepszabadsagban, hogy ez ellen tiltakozni kell, akar a
tulajdonosok neveben is meg kene probalni leallitani, mert mas
tulajdonat kiallitani, az torvenytelen, masreszt ennek a kozeg
manipulalasa a celja: "Meg hogy mi ezeket visszaadjuk, a verunkkel
szereztuk" - ez most Moszkvaban hivatalos allaspont.

MN: Viszont a kiallitassal demonstrativan beismertek: a mukincsek
valoban ott vannak, amit pedig sokaig tagadtak.

ML: Tobb tizezer mutargybol szazotven bemutatasa nem jelenti az
anyag kozzetetelet. Es kulonben is, a kiallitas elott irasban
mar elismertek, hogy ott vannak a mutargyak.

MN: De ha azok az orszagok, amelyek legfelsobb szinten szorgalmaztak a
mukincsek visszaadasat, ugyanugy nem kaptak vissza semmit, mint mi,
akkor megsem ronthatott annyit a helyzeten az erdektelenseg.

ML: Tevedes. Magyarorszagrol foleg magantulajdonban levo
mukincseket vittek el, es a magantulajdon ebben az esetben prioritast
elvez az allami tulajdonnal szemben.

MN: Ismertek a tulajdonosok?

ML: Nagyreszt igen. A szelrozsa minden iranyaban szetszorodtak a
vilagban. Ahol se tulajdonos, se leszarmazott nincs, ott a magyar allam,
a holocaust aldozatai eseten pedig a Magyar Zsido Hitkozsegek
Szovetsege (Mazsihisz) az orokos. Fokent zsido nagypolgarokrol es
a haboru ellen fellepo arisztokratakrol van szo, akik a
gyujtemenyuket bankokban helyeztek el, ahonnan aztan szovjet kezbe
kerultek - aki nem volt uldozott, az nem tette bankba az ertekeit,
hanem a 40-es evek elejen Nyugatra setalt veluk. Tudomasunk van olyan
targyakrol is, amelyeket nemetek raboltak el, de a szovjetek elcsiptek
es magukhoz vettek oket. Megvallom, en is nagyon nehezen hittem ezt el,
a Mazsihisz kepviseloit pedig meg nehezebben lehetett meggyozni, hogy
nem mindent a nemetek vittek el: rengeteg erteket elszallitott a
Voros Hadsereg is. 1972-ben maig rejtelyes gesztusbol visszaadtak 15
darab mutargyat az Andrassy-, Herzog-, Hatvany-, Nador Henrik-, Biro
Zsigmond-, Koranyi Sandor-, Szeben Dezso-, grof Karolyi
Laszlo-gyujtemenybol. Amikor a Grabar Restauracios Intezetben,
Moszkvaban atnezhettunk mintegy 130 mutargyat, beloluk korulbelul
25 gyujtemenyt tudtunk azonositani. Koztuk van peldaul dr. Nemenyi
Bertalane: a maga koraban orultnek tartottak, olyan modern muveszeket
gyujtott, mint Archipenko, Klee, Klimt, Schiele, Kokoschka, Matisse,
Modigliani, Chagall, Otto Dix stb. es magyarok, peldaul kilenc Csontvary
- persze hiaba kovetelte vissza oket, miutan a koncentracios
taborbol hazatert. Vagy dr. Laub Laszlo gyujtemenye, teli
Mednyanszkyval, keleti targyakkal. A Kornfeld-tulajdonban levo
elsorangu, kozepkori faszobrok, osnyomtatvany-gyujtemeny, klasszikus
porcelanok, XII-XIII. szazadi keleti mutargyak. Legtobbjuk nagyon jo
allapotban van, igen gondos kezelesben reszeltettek, de van nehany
roncs is: peldaul Szekely Bertalan nagyon szep Leda-portrejara
ratehettek egy ladat meg az intezetbe kerules elott, es barmilyen
kituno szakemberek dolgoznak is ott, nem tudtak mit kezdeni vele.

MN: Mi volt az elozmenye, hogy meg lehetett nezni ezeket?

ML: Az, hogy Magyar Balint ki merte nyitni a szajat a vegyes
bizottsagban. (Magyar-orosz Restitucios Vegyes Bizottsag - a szerk.)
Erre beengedtek, de csak oda; mashova, ahol szinten vannak mutargyak,
nem juthattunk be. Azt nem tudom, hogy azok a mukincsek, amiket nem
lathattunk, milyen allapotban vannak - elkepzelheto, hogy gondjukat
viseltek, de az is, hogy irtozatos pusztulas kovetkezett be bennuk, es
ezert megy a kodosites.

MN: Milyennek talalta az orosz illetekesek hozzaallasat?

ML: A kulturalis tarca vezetoi, Szidorov miniszter, Svidkoj
miniszterhelyettes mindvegig elleneztek ennek a torvenynek a
meghozatalat, mert ellentetes a nemzetkozi joggal: az 1907 ota
ervenyes hagai egyezmeny tiltja kulturalis kincsek hadizsakmanyul
ejteset, hadizsakmanynak tekinteset, a potsdami egyezmenyekben is
benne van a restitucios kotelezettseg, es a bekeszerzodes is
tartalmazza, hogy mely tulajdonok erinthetetlenek: a kulturalis,
muveszeti ertekek. Az emlitetteken kivul szinte mindenki
nacionalista, vagy annak mutatja magat, kulonben politikai hulla: ez az
egyik donto oka annak, hogy a dolog all. Meg Jelcint is leallitottak,
amikor egy nemetorszagi utjan vissza akarta adni a hollandiai
Koenigs-gyujtemenyt, amirol egyebkent tulajdonosa a tarkojanak
szegezett fegyverrel mondott le annak idejen a nemetek javara - igy
aztan nem kaptak vissza a hollandok sem. Aki megis azt meri mondani, hogy
lepni kellene, az rogton nemzetarulo lesz, Szidorov is, Svidkoj is az.
Antonova asszony, a vegyes bizottsag orosz tarselnoke, a Puskin Muzeum
foigazgatoja tudomasom szerint annak idejen reszt vett a Moszkvaba
erkezo mukincsek szambavetelenel, emberileg ertheto, hogy
Oroszorszagban tartana oket, de elfogadhatatlan ervei vannak - ugy
allitjak be, hogy minden "fasiszta tulajdonbol" kerult oda, tehat
joguk van ra.

MN: Befolyasolja az uj torveny a Sarospataki Reformatus Kollegium
konyvtarabol elvitt szaznal is tobb kotet visszaadasat, amirol
meg a felsohaz dontese elott targyalt Budapesten a Magyar-orosz
Restitucios Vegyes Bizottsag?

ML: Mondom, nem ismerem a torveny teljes szoveget, de ha ugy akarjak
ertelmezni, akar le is allhat ez a folyamat. Tovabba a kolcsonosseg
elvet valljak, tehat egy darabert egy darabot - de a magyar hadsereg
ot-hat darab mutargyon kivul nem ejtett hadizsakmanyt Ukrajnaban,
nincs mit visszaadnunk.

MN: Mit gondol, mikor er veget a masodik vilaghaboru?

ML: A mostani torvenyt Jelcin valoszinuleg taktikai okbol ala fogja
irni, de ezt nekunk nem szabad elismerni, a torvenyek nem
megvaltoztathatatlanok, a restituciot igenis szorgalmaznunk kell. Minket
persze konnyen fenekbe rughatnak, de a nemetekkel, akik szinten kerik
vissza a maguket, bajban lesznek, mert ok irtozatos osszegeket
invesztalnak ott. De ez sem egyertelmu: ennyi evvel a haboru utan
meg mindig szeretik leckeztetni a nemeteket. Azt gondolom, ha egyszer
megis elindul valami, akkor elobb a kisebb orszagoknak lehet eselyuk,
es csak vegul a nemeteknek. A masodik vilaghaboru veget szerintem
mi nem erjuk meg. Amikor lehetoseg adodott, hogy segitseget vegyek
magam melle, nem veletlenul valasztottam ket frissen vegzett
egyetemistat, akik most eppen leveltarban huznak. Talan nyugdijas
korukra ok megerik. A magyar-orosz viszonylatban egyelore 1945-46-ba kell
visszamenni.

Szonyei Tamas

Milyen koztarsasagi elnokot?

Az 1989 ota tarto es lezartnak meg mindig nem tekintheto
magyarorszagi alkotmanyos atalakulas talan legmakacsabbul visszatero
kerdese: milyen hatalommal rendelkezzek az allamfo, illetve - ami ezzel
szorosan osszefugg - ki valassza az elnokot? A dilemma mogott mindig
is hatalmi megfontolasok huzodtak meg, meg akkor is, ha ezeket az
alkotmany allamszervezeti modelljenek problemajakent fogalmaztak meg.

1989-ben (!) jelentette meg Politikai reform es modernizacio cimu
konyvet Pokol Bela, aki akkor meg a Nemeth-kormany tanacsadoja volt.
Ebben egy olyan allamfo intezmenyesitesere tesz javaslatot, aki
"teljes egeszeben a part (az MSZMP - H. G.) kozponti testuletenek
befolyasa alatt allana". Elkepzelese szerint a kormany feletti
ellenorzest a part kozponti testuletei altal kontrollalt parlamenti
elso kamara nem gyakorolhatta volna kozvetlenul, csak az altala
valasztott allamfon keresztul. Az allamfo szemelyere a part
kozponti testulete tett volna javaslatot, es tobbsegi szavazassal a
parlamenti elso kamara valasztotta volna meg. Ugyanigy az allamfo
visszahivasara is a part kozponti testuletei tehettek volna barmikor
javaslatot, es errol az elso kamara dontott volna. Az egypart altal
kuldott allamfo alapveto feladata pedig a kormanyfo kinevezese lett
volna.

Szerencsere az Ellenzeki Kerekasztal targyalasain ez az atmentesi terv
nem kepezte vita targyat, de az ketsegtelen, hogy a majdani
koztarsasagi elnok jogallasa es valasztasa az elso olyan ugy
volt, amely megosztotta az allampart akkori ellenzeket. Az ellenzek egy
resze ugyanis elfogadta volna, hogy a "kozepesen eros" elnokot meg a
demokratikus parlamenti valasztasokat megelozoen kozvetlenul az
allampolgarok valasszak meg. Ennek a Pokoletol nem is oly messze
allo otletnek a megvalosulasa azt jelentette volna, hogy az ellenzek a
valasztasok kimeneteletol fuggetlenul odaajandekozza az akkori
elkepzelesek szerint meg egyaltalan nem jelentektelen elnoki tisztet
az MSZMP jeloltjenek, Pozsgay Imrenek. (Talan nem veletlen, hogy az
Ellenzeki Kerekasztal anyagainak nyilvanossagra hozatalat ma kizarolag
olyan szemelyek ellenzik, akik annak idejen a Pozsgay elnokseget
tamogato partokat, az MDF-et es a KDNP-t kepviseltek. Lasd Magyar
Narancs, 1997. februar 6.) Ezt az egesz rendszervaltast alapvetoen
befolyasolo alternativat eloszor az elnoki jogkoroknek a
modositott alkotmanyba foglalt szukitesevel, majd az
elnokvalasztasnak a parlamenti valasztasok utani idore
halasztasaval sikerult meghiusitani. Az utobbi, mint ismert, az SZDSZ,
a Fidesz, az MSZDP es a kisgazdapart altal kezdemenyezett, 1989
novembereben tartott ugynevezett "negyigenes" nepszavazasnak volt
koszonheto. 1990 nyaran az MDF-es Kiraly Zoltan tett ugyan meg egy
kiserletet a koztarsasagi elnok kozvetlen valasztasanak
nepszavazasi uton torteno kieszkozlesere, de eredmenytelenul.

Minden jel arra utal, hogy Antall Jozsef annak biztos tudataban kototte
meg a paktumot a legerosebb ellenzeki parttal, hogy a stabil
kormanyzasert cserebe adott elnoki tisztseg kozelebb all egy
pecsetnyomoi funkciohoz, mint egy nagy hatalmu allamfoehez. A nehai
miniszterelnok el is varta volna a protokollaris elnoktol
eloterjesztesei akadekoskodas nelkuli alairasat. Amikor ebben
csalodnia kellett, inditotta el az alkotmanybirosagi csatat az
elnoki jogkorok ertelmezeseert. Az alkotmanyorok 1991-ben hozott
dontese ertelmeben: "A Kormany az Alkotmany szerinti parlamentaris
rendszerben a vegrehajto hatalom kizarolagos letetemenyese, es az
Orszaggyulesnek felelos gyakorloja... A koztarsasagi elnok kivul
all a vegrehajto hatalmon, onallo allamfoi hataskore van. Az
Alkotmanybol nem vezetheto le olyan konstrukcio, hogy a vegrehajto
hatalom elen a Kormany es a koztarsasagi elnok allna, akik egymast
kolcsonosen ellenorizve es ellensulyozva, konszenzuson alapulo
donteseket hoznak, s csupan a kozigazgatas iranyitasa tartozna
egyedul a Kormany hataskorebe. Eppen ellenkezoleg: a koztarsasagi
elnoknek az Alkotmany 31/A. paragrafus (1) bekezdeseben kifejezetten
deklaralt serthetetlensege, azaz az Orszaggyulessel szembeni politikai
felelossegviselesenek hianya kizarja az ilyen kozos
hatalomgyakorlas jogi alapjat." A talaros testulet alkotmanyertelmezo
dontesei azonban nem voltak kikenyszerithetok, meg ugy sem, hogy a
birosag vezetoje tobb sajtonyilatkozatban felreerthetetlenne tette,
kinek ad igazat a vitaban.

Idokozben a tudomany kepviseloi is megszolaltak az elnoki hatalom mai
es majdani alkotmanyos tartalmaval kapcsolatban. Az egyik szelsoseges
felfogast Schmidt Peter alkotmanyjogasz professzor kepviselte, aki
allaspontjaval, miszerint a magyar koztarsasagi elnok a vegrehajto
hatalom feje, az Alkotmanybirosagon belul kisebbsegben maradt. A
masik extrem velemeny a mar emlitett Pokol Belanak a nevehez
fuzodik. A magyar parlamentarizmus cimu, 1993-94 fordulojan megjelent
konyveben, majd a Tarsadalmi Szemle hasabjain errol elinditott vita
bevezetojeben - mint lathato, ugyancsak az alkotmanybirak
tobbsegenek egyebkent mindenkire kotelezo ertelmezesevel szemben -
amellett ervelt, hogy a magyar alkotmanyjogi berendezkedest a
"felprezidencialis" megoldasok nyomait eltuntetve, kozeliteni kellene
a tiszta parlamentaris kormanyformahoz. Monografiajaban egyenesen ugy
fogalmazott, hogy az allamfoi jogallas szelesitesenek csak az
(akkori - H. G.) ellenzek egy resze hive, es csak rovid tavu
politikai megfontolasbol. A kozelgo parlamenti valasztasokra
tekintettel ehhez meg hozzatette: "Mivel valoszinu az 1994-es
valasztas utan a kormanyvaltas eselye, ezert a hosszabb
idoleptekben gondolkodo ellenzeki partvezerek elott nyilvanvalova
valt, hogy az allamfoi pozicio eltolasa az erosebben
`felprezidencialis` kormanyforma jellemzoi fele taktikai celokbol -
tudniillik a jelenlegi kormannyal szembeni poziciojuk
hatterbazisakent - a kesobbiekben sajat cselekvesi szabadsagukat
korlatozna az esetleges kormanypartta valas utan."

A jos talan csak egyetlen korulmenyt nem latott elore. Nevezetesen
azt, hogy rovidesen egy olyan part vezeto alkotmanyjogi szakertojeve
lesz, amely a leheto legradikalisabban lep fel az elnoki hatalom
boviteseert. A kisgazdak ugyanis mar 1994-es valasztasi
programjukban - amikor tehat kesobbi szakertojuk meg az elnok minden
hatalomtol valo megfosztasa mellett szall sikra - egy kis orszag
szamara olcsobb (!) prezidencialis rendszer mellett tettek le a voksot.
1995 legelejen azutan a kisgazdapart utjara inditotta azt a
nepszavazasi kezdemenyezest, aminek celja a koztarsasagi elnok
hataskorenek novelese es kozvetlen valasztasanak elerese volt.
Az Orszaggyules vegul is az Alkotmanybirosag ertelmezesere
tamaszkodva megtagadta a nepszavazas kiirasat, a kisgazdak azonban az
idokozben megindult alkotmanyozasi munkalatok soran tovabbra is a
prezidencialis kormanyforma ideajat kepviseltek. Elobb a part es a
parlament alelnoknojenek egyszemelyes alkotmanytervezeteben, melynek
8. paragrafus (2) bekezdese szerint "a szuverenitas elso szamu
letetemenyese a koztarsasag elnoke". A partelnok nevevel
femjelzett, 1995. oktoberi keltezesu kisgazda-programban pedig az
elnoki rendszer melletti eddigi ervek (olcsosag) mellett megjelenik egy
ujabb: "Jol lathato, hogy mar a kornyezo orszagokban is kezdik
felismerni, hogy az allamparti iranyitasbol a tobbparti parlamenti
demokratikus korulmenyek kozott a joleti jogallamba vezeto atmenet
utjat fel kell gyorsitani, es ennek a felgyorsitasi folyamatnak a
legkedvezobb alkotmanyos utjat a prezidencialis koztarsasag
jelenti."

Kar, hogy az elnok ur nem arulja el, mely kornyezo orszagokra gondol.
Bar tulajdonkeppen mindegy is, hiszen a regioban kozel es tavol nem
talalni olyan orszagot, ahol a prezidencialis rendszer valodi
tobbparti demokracia keretei kozott bizonyitotta volna
alkalmassagat. Ahol ugyanis a magyarorszagihoz hasonloan alakult a
tobbparti parlamentarizmus, mint peldaul Csehorszagban, ott fel sem
merult az elnoki rendszer. Lengyelorszagban Walesa probalkozasa is
kudarcot vallott. Azoknak az allamoknak a parlamenti demokraciajat
viszont, ahol az elnok szerepe meghatarozo az alkotmanyos rendszerben,
mint Oroszorszagban, Belorussziaban, Szerbiaban, Horvatorszagban,
epeszu politikus aligha kivanhatja Magyarorszag szamara. Romaniaban
- persze jo egy esztendovel a torgyani megallapitas utan - egy
felprezidencialis rendszer keretei kozott gyoztek a demokratikus erok,
elobb az elnok-, majd a parlamenti valasztason, de ez szinten nem a
kormanyforma diadala. Raadasul meg nem dolt el, vajon Romania valoban
demokratikus fejlodesenek az Iliescutol orokolt kormanyzati
berendezkedes lesz-e az adekvat formaja.

A prezidencialis rendszerre valo atteres Magyarorszag eseteben
visszalepest jelent egy 1989-ben szerencsesen elkerult alternativahoz.
A nagy hatalmu elnokehez, aki egy kicsit a "jo kiralyra" hajaz.
(Nyilvan csak a veletlen muve az a nemregiben szarnyra kapott hir,
miszerint az FKgP ifjusagi szervezetenek neveben alairasokat
gyujtenek "Torgyan Jozsef kirallya torteno megkoronazasa
erdekeben". A partelnok egyebkent azonnal bunteto feljelentest tett
az alairasgyujtok ellen, bar nem tudni, milyen buncselekmennyel
gyanusitja oket. Talan remhirterjesztessel.)

Az elnoki jogkorok jelentos kiterjesztesetol elvileg elvalaszthato
kerdes az allamfo nep altali valasztasanak kovetelese. A most
zajlo alkotmanyozasi folyamatban az MSZP, ugy tunik, a kozvetlen
elnokvalasztast a prezidencialis rendszer iranyaba teendo elmozdulas
nelkul ohajtja. Mas kerdes, vajon alkotmanytani szempontbol van-e
ertelme a nepszavazasi uton torteno valasztassal olyan komoly
legitimitast biztositani az allamfonek, amit jogkorei nem indokolnak. A
jogallami berendezesek ugyanakkor ismernek ilyen megoldast: peldaul az
osztrak elnokot kozvetlenul valasztjak, jollehet hataskorei talan
meg a magyar elnokeinek terjedelmet sem erik el. Vagyis a mintaul
szolgalhato kulhoni alkotmanyos peldak szerint a prezidencialis
rendszer elnoket szuksegkeppen a nep valasztja, a parlamentaris
berendezkedesben pedig ezt jogallasa nem indokolja ugyan, de nem is
feltetlenul zarja ki.

A jelenlegi parlamenti eroviszonyok es az alkotmanyozasra kidolgozott
konszenzusos szabalyok kozepette a kozvetlen elnokvalasztashoz
hianyzik a megkivant konszenzus, de ami ennel fontosabb, nem fenyeget az
elnoki diktatura lehetosegenek alkotmanyba foglalasa sem. Sot az uj
alkotmany tavaly decemberben elfogadott szabalyozasi elvei es az ezek
alapjan kidolgozott normaszoveg-tervezetek eppenseggel csokkentenek a
koztarsasagi elnok jogkoret. Ez a megoldas Pokol Bela 1993-94-es
"tiszta parlamentaris" modellje fele vesz iranyt. Pedig a nyugat-europai
tapasztalatok azt mutatjak, hogy ez a rendszer igazan az angol,
ugynevezett Westminster tipusu ketpartrendszerek eseten bizonyult
mukodokepesnek, amikor ket nagy part egyike kepes abszolut
tobbseget szerezni a valasztasokon. Mikent az eddigi ket parlamenti
ciklus is bizonyitotta, a magyar tarsadalom es ennek megfeleloen a
partstruktura kevesse mondhato homogennek, inkabb a tobbseg es az
ellenzek konszenzusara epito modell tunik eletkepesnek. Egy ilyen,
nem tiszta parlamentaris rendszer nem jelent felprezidencialis
megoldast, es kulonosen nem elmozdulast az elnoki rendszer
iranyaba. Ugyanakkor az allamfonek tobb szerepet szan a puszta
reprezentacional, megpedig azzal, hogy egy bizonyos kiegyensulyozo
funkciot ruhaz ra az egyeb hatalmi agak vonatkozasaban. Ez a
"semleges allamfoi hatalom" azt jelenti, hogy az elnok nem sorolhato sem
a torvenyhozas, sem a vegrehajtas hatalmi agahoz, hanem eppenseggel
a ketto kozott tolt be valamifele balanszirozo szerepet. Ellentetben
az Alkotmanybirosag idezett tobbsegi dontesevel, ugy velem, hogy
az allamfoi hatalomnak ez a jellege mar a jelenlegi alkotmanyszovegbol
is kiolvashato. Mindenekelott abbol a megfogalmazasbol, mely szerint a
koztarsasagi elnok "kifejezi a nemzet egyseget, es orkodik az
allamszervezet demokratikus mukodese felett". Ezen egyensulyozo
funkcio ervenyesitesi eszkozei koze kell tartozzon peldaul egy
valodi parlamentfeloszlatasi lehetoseg biztositasa az allamfonek (a
mai szigoru feltetelek kozott gyakorlatilag nem tudna elni ezzel a
jogaval), eppen azert, hogy az esetleges holtpontokon atlendithesse a
kormanyzast. Az alkotmanybirosagi dontes igazi ellentmondasa eppen
az, hogy mikozben ezt az "atlendito funkciot elismeri, az ehhez
szukseges hataskoroket megtagadja az elnoktol. Es ezt az amugy is
gyer szamu hataskort meg tovabb csokkentene az uj alkotmany
tervezete.

Pokol Belatol elteroen azt gondolom, hogy a semleges, kiegyensulyozo
allamfoi hatalom meg nem tenne a magyar elnokot "president"-te. De az
is igaz, hogy Pokol 1993-94-es javaslata meg mindig sokkal kevesbe
veszelyes a parlamenti demokraciara, mint az, amit az alkotmanyjogasz
jelenlegi kenyeradoja kepvisel.

A szerzo alkotmanyjogasz.

"Ez az orszag nem all olyan jol, hogy barmit is unnepeljen" - ovott
meg idoben a hungarista lap, de hiaba: megint csak meg lett unnepelve a
piros betus, 48/49-es, kokardas, szabadsajtos, gumibotos emleku
marcius 15. Volt Gesztenyes- es Muzeumkert, FKgP es MIEP, Demszky es
helikopter, Albert es testverei, volt varos es videk. Es voltunk mi,
korulnezni.

Mindent vagy semmit!

Ha marcius tizenotodike, akkor - ezuttal - Muzeum Kavehaz
tizennegyediken. Ide csoditette hiveit, baratait a Magyar Demokrata
Forum, egy jatek vegeredmenyenek kihirdetese celjabol. Az MDF
ugyanis Mit kivan a magyar nemzet? cimmel kerdest tett kozze, es a
beerkezett valaszok alapjan 12 pontban foglalta ossze a nep (a nemzet)
koveteleseit.

Az 1997-es 12 pontot frappans dramaturgiaval ismertetik a part
prominensei. A cimeket Banffy Gyorgy szinmuvesz olvassa fel, majd az
addig meghuzodo politikusok kozul egyik-masik buvopatakkent tor
elo, es roviden megmagyarazza, milyen serelmek ertek az adott
temaban a nepet (nemzetet), es milyen megoldasokat var/ajanl az MDF.
A helyes megfejtok kozott jelzaloggal terhelt Bem teri szekhazakat
sorsolnak ki, de akad, aki a Kulugyminiszterium epuletere tesz
ajanlatot. A Targyilagos tajekoztatast a televizioban, a radioban
es a nyomtatott sajtoban! pontnal kez a kezben sohajt fel a vendegek
kozt ucsorogve Stefka Targyilagos Istvan es Palfy G. Elfogulatlan
Istvan. A Felelos, nemzeti kormanyt az orszag elere! elharsogasa
utan pedig Herenyi Karoly szovivo mondja ki, hogy a Horn-kormany
mondjon le.

Lezsak Sandor partelnok nem vesz reszt a vetelkedon, csak nehany
perc multan lep szinre, felhivast teve kozze, melyben
onmersekletre int minden felelos magyar politikust, mivelhogy nemzeti
unnepunket a "rombolo szethuzas" fenyegeti. Az MDF elnoke parlamenti
emlekbizottsagot hozna letre az 1848-as forradalom jovo evi, 150.
megunneplesere, mert ez "kiegyensulyozott belpolitikai kornyezetet
teremthet a nyugodt hangvetelu es termekeny parbeszedre", leven hogy
"csak egyuttmukodessel, osszefogassal leszunk alkalmasak
ervenyesiteni nemzeti erdekeinket, jovonket a III. evezred
Europajaban".

A kerdes csak az: hol van Giczy?

Kisvaros

Torgyan doktor mar nem az, ami regen volt. Eloszor is: 14-i esti
megemlekezeset (amelyet csak a rend kedveert nevezunk
"megemlekezesnek") jol eldugja a Gesztenyeskertbe, a Kongresszusi
Kozpont moge. Aztan meg igazi hirverest sem csap elotte. Van ugyan
delutan kis nepunnepely a kozeli MOM-kulturban: magyar fiuk, magyar
lanyok magyar nepviseletben magyar tancokat ropnak magyar zenere a
magyar tavaszban, de nem fer be mindenki, meg faklyazni sem lehet (nem is
ervenyesulne a lampafenyben).

A Gesztenyeskert fai es a sotetseg leple alatt koszoruzassal veszi
kezdetet a szeansz, majd a szinpadon allo mintegy 20 ember kozott
beszelni kezd a doktor. Faradtnak tunik, korabban peldaul sohasem
hallottuk o-zni. A Habsburg-haz detronizalasatol a hatalmat most
birtoklo liberalbolsevistak (fuj!) szukseges detronizalasaig
feszul a tortenelmi visszatekintes ive. Kiderul az is, hogy mivel sem
polgarsag, sem nemzeti fuggetlenseg nincs (berrabszolgasag van), eleg
keveset ertunk el 1848 ota. Ezutan kovetkeznek a szamok es a tenyek.
A nemzeti vagyon nyolcvan szazaleka alakult at luxusautokka es
luxusvillakka, amelyek, lenyeguknel fogva, nem forgathatok vissza a
gazdasagba.

Beleforgathato lenne viszont mintegy 900 milliard forint a kovetkezo
bontasban: eltorolni csuszo leertekelest, megadoztatni belso
allamadossagot, beszuntetni Tocsik Martat es csokkenteni a
bankvezetok (fuj!) evi 60 millios jovedelmet. A bankkonszolidacio
helyett pedig "az emberek" zsebebe kell penzt tenni, ugyis beteszik a
bankokba. Es tamogatni kell az iskolakat, a korhazakat, es a magyar
parasztokat is tamogatni kell. Mert kulonben szetesve kerulunk be az
EU-ba, es feloldodunk az europai nepek olvasztotegelyeben.
Egyebkent Horn Gyula (fuj!) es csapata (fuj! fuj!) mar belekerult a
tortenelem szemetkosaraba (ugy van!), es nekunk nem kell a
szemetesben turkalnunk (ugy van!). Es hat le a hamburgerkulturaval,
mert van nekunk rendes magyar etelunk is, ugymint lecso es
zoldbabfozelek (eljen!). Es le a nemzetidegen kulturaval, a radio
es a televizio nemzetellenes musoraival.

A helyzetelemzes utan a doktor programismertetesbe megy at: meg kell
szuntetni a latszatdemokraciat, ketkamaras parlamentet kell
letrehozni, 180 (visszahivhato) embert az alsohazba, hetvenet a
felsobe. A vilagon elo huszmillio magyar pedig jol fogjon ossze a
haza talpra allitasaban. Mert milyen jo Izraelnek is, hogy a vilag
zsidosaga osszefog erte (fuj, fuj!). "Na de kerem, ne tessek ezt a
fujolast csinalni, itt most a jovo felepitesen dolgozunk!" Ha a
kisgazdapart hatalomra kerul, felszamolja majd a sarc jellegu adokat,
15 szazalekponttal csokkenti a tb-jarulekot, vegrehajtja az
allamhaztartasi reformot, megfekezi az inflaciot, megerositi a
rendorseget es megszigoritja a buntetoeljarasrol szolo
torvenyt. Ennyit marc. 15-rol. Idaig jutottunk egy ora es tiz perc
alatt, de sajnos mennunk kellett; talan meg mindig beszel, kene neki
szolni. De hol van Giczy?

Hagyd aludni a mamat es a papat!

Nagy hangulat nincsen marcius 15-en, tizenegy ora utan a Muzeum
koruton. Tiz forint a kokarda a neninel az Astoriaban, ha sietunk,
meg elerjuk az allamot a Muzeumkertben. Szorvanyos kis embercsoportok
lezengenek a Talpramagyar szinhelye elott, tavolban egy hangos szirena,
mikozben az atlos piros-feher-zolddel anyakonyvvezetonek dizajnolt
Gal Zoltan konnyed, tavaszi hangulatu futamokkal mond semmit, sok-sok
kozhellyel. Egy allampolgar protestbol gyorsan le is hazaarulozza. Egy
Ewing-palanta bunkofonon MOL-reszvenyt vesz. Lufik, daloskonyvek a
kezekben, a kertben a kokardas allam mellett gyaszhuszarok, gyerekek,
statisztak, piros, feher es zold lufik egymasra komponalva. Gal
szerint mar a 48-as forradalom is europeer dolog volt a magyarsag
reszerol, de ez a konnyed tavaszi meglatas sajnos visszhangtalanul
szall el valahol a Vamhaz korut tajekan es fordul el jobbra, meg a
Szabadsag hid elott.

Engedjetek hozzam...!

Petofi-szobor, egy ora. A fovaros alapvetoen maskepp unnepel, mint
tavaly: a tavalyi lufiarus most a ter tuloldalan arul, es ujdonsag,
hogy a napszemuveguk es a fulukbol kilogo adovevo-hallgato miatt
teljesen felismerhetetlen es inkognitoban maradt beemesek mellett egy
ismert security emberei is vedik az unnep fenyet. A teren megjelent
rendorok kozul az egyik oltozeke kicsit rendezetlen, mert nem
egyenkokarda van rajta, kis cimerrel, mint a tobbieken.

Demszky fopolgarmestertol arrol ertesulunk, hogy 149 eve forradalom
volt, de a tortenelmi visszatekintes szilard ritmusat tobbszor
megszakitja egy, a Marcius tizenotodike ter felett viszonylag
alacsonyan korozo helikopter zaja. A beszed keretet a "szabad" es a
"szabadsag" szavak adjak, amelyek tiz, illetve nyolc alkalommal hangzanak
el. Mire ismet halljuk a legfobb polgar hangjat, mar a szovjet csapatok
tavozasanal tartunk. Megtudjuk meg, hogy csokken az egyen
biztonsagerzete, es hogy egyensulyt kell teremteni a piaci viszonyok es
az allampolgarok vedettsege kozott. Osszefoglalva tehat ugyanazt
akarjuk, mint a marciusi ifjak, csak maskent.

Ezutan nagy emberek koszoruztatnak (olyat meg nem lattunk, hogy egy Nagy
Ember a Sajat Kezevel vitt volna koszorut). A magyar Tekerozenekar (mert
ilyen is van) es ismert szineszek helyenkent flegma eloadasa
tulajdonkeppen egesz jo, kar, hogy a megjelent unneplo kozonseg
fele zsigerbol elhuz meg az elejen. A vegere mar csak az marad, hogy
a nep is elhelyezze az emlekezes viragait; kozben egy huncut neni
nagymagyarorszagos kepeslapot csusztat az egyik koszoru liliomjai
koze. A sarokig figyeljuk, nem mennek utana. Giczy sehol.

Nyitott szaj

"Persze hogy nem technikai hiba. Direkte csinaljak ezek." A nenike a
kisfoldalattin pontosan tudja, hogy a komcsik mondattak be a vezetovel:
"Technikai hiba miatt sajnos nem allunk meg a Hosok teren. Bajza utca
kovetkezik." Az idos magyarokkal telitomott szerelveny kizudul a
szabadba, a Michael Jackson-klip legendas szinhelyere. Csak egy
megallo, kozben lehet dulni-fulni. Rohadt bekave.

Egy ora, napsutes, magyar igazsag es elet. Indulok pattognak a
privat hangszorokbol, mint regen az allamiakbol. Nagy kokardak,
joves, menes; szocioszempontbol egyharmad budai kozeposztaly,
ketharmad B-kozep, Angyalfold-Kulso, kobanyai vilagos.
MIEP-tablak varosokra lebontva, David-csillagos tabla a
koaliciorol, transzparensek: "No AIDS, No SZDSZ!", "Parazitak
takarodo!" ,"Nem kell a szatmari kibuc!", "Horn Kovacs Peto a
hatalombol kibuc-tok!". Szepen gyulik a nep, ovatos becslesek szerint
is lehetunk vagy nagyon sokan. "Nemzetgyulesse" leszunk nyilvanitva.

Baratsagos paraszt bacsi a tomegben az albanokat elteti,
baratsagtalan fiatal durung azonban jol lekecskepasztorozza a deli
lazadokat. Orult mosolyu munkasdzsekis ferfi egy emberkent
zsidozgat es pufajkasozik - csak eppen a korulotte allokra, ami
kezd feltunni. Tobben odajonnek kore, a munkasember baratsagosan
"rohadt avos"-sal udvozli a felbukkano rendeszeket. Egy agilis neni
"mocskos provokatort" kialt, a rendeszek azonban csak akkor ragadjak
karon es vezetik el a ferfit, amikor az faradtan kozli veluk, hogy o
Adolf Hitler.

Malacunk van: Gidai Erzsebet nemzeti, szocialista kozgazda nem szolal
fel. Viszont harom oran keresztul dol a szo bele a lelkes, de
borzalmas tomegbe ("a gazdak Petofi-szeruen langolnak"), amelyet
egyetlen dolog tart ossze: vesszen Horn, vesszen Peto, eljenek az
ostermelok! Hegedus Lorant reformatus puspok szulesre biztatja a
magyar anyakat, ehhez valo asszisztalasra a nagyanyakat; lanya
elenekli a Szorenyi Levente altal irt "MIEP-indulot", ami pont olyan,
mint egy osszeomlofelben levo onkentes biztositopenztar utolso
teveklipje. Tempfli Jozsef nagyvaradi puspok levelben udvozli az
uj roman vezetes megbekelo gesztusait; ez nem kap nagy tapsot. G. Nagy
Ilian kolto es ferj gitart ragadva onnon dalat adja elo,
petofis/brodys imidzs, forradalom a beepitett tetoterben, lagy
aktualpolitikai felhang.

A Ki mit tud? kovetkezo versenyzoje G. Nagy Ilianne Maczo Agnes
maganember, aki Petofit idezve valik nepszeruve, Bathori Gabor
KDNP-alelnok azonban kenytelen meghokkenni, amikor a tomeg azt zugja:
"Hol van Giczy? Hol van Giczy?" Bathory valasza, teljesen feltekert
volume-gombbal: "Mi, keresztenydemokratak, itt vagyunk, mind!" Beszede
vegen azonban a logikai uton nem meggyozott maganyos tomeg ujra
kezdi: "Hol van Giczy?" Wim Van Velzen euro-kereszteny lebeszelte ot a
vizitrol, ettol o hol gyava kukacnak, hol nagy remenysegnek szamit a
MIEP-eseknel. Zsikla Gyozo parasztvezer, aki mar azert is hiteles,
mert a gazdak mindig is kikertek maguknak a partbefolyast, most
suvoltve informalja a teren allokat, hogy "a parasztsag koran kelo
ember", es abszolut nem a tb-fizetes alol akarnak kibujni. A fiatal
generacio egy hanyadat Bercsenyi Laszlo Demokrata-cimlap kepviseli
dicseretes rovidseggel.

Vegul Cs. Raszputyin Istvan ker es kap szot, alaposan maga ala
teljesitve, ezerszer kinyilvanitott evergreen baromsagokat zsufol
ossze egyszeru mondatokban. Nem, nem vagyunk szelsosegesek, a kormany
az, ne hagyjuk magunkat, nem forradalmat akarok, nem anarchiat (ha tudnam,
mi az), hanem Rendet. Igen, fogadjuk el a nyolcpontos koveteleseinket, a
kormanynak junius 27-ig adunk idot a MIEP oldalara allni. A nep
pontonkent emel kart, a mellettunk allo, huzamosabb ideje zsidozo es
Merleg utcazo szemuveges arc hozzank nyul, a mi karunkat is emelne
fel. Interaktiv tuntetes. Latszik rajta, hogy szivesen rank
kattintana. De hol van Giczy?

Kriminalis

Albert es testverei ismet a szovjet cimeres Szabadsag teri emlekmu
mellett jonnek ossze "unnepelni" olyan ket-haromszazan. Jo
haromnegyed oras kesessel erkeznek, mi, hulye ujsagirok es
fotosok meg ott varunk rajuk, hogy esemenyt csinaljunk beloluk, pedig
csak szimpla es ordenare zsidozas az egesz. Igy, a nemzeti szabadsag
kivivasanak evfordulojan a fotestver nem hagy ketseget afelol,
hogy a kulfoldrol penzelt cionista liberalbolsevikok helyett csakis
bennuk, "arja fiatalokban" van a jovo. A zomeben 15-20 kozotti
magyar arjak kozel masfel oran at hallgatjak Albert testvert, aki
szerint (a gyarilag hibas Horn es Peto mellett) mindenki zsido, meg a
ciganybunozes is, a politikai paletta jobboldala is, vagy ha nem, akkor
roman vagy haromperharmas, es a zsinagogabol kapja a fizeteset.
Egy, a szinpad mellett allo lejart szavatossagu hajlektalan
megkerdezi, "miert, te honnan kapod?", mire Albert "egeszen a sarokig
zavarjatok!" szavakkal eltavolittatja a magyarellenes provokatort.

Aktualis

A Beszelo elo vitadelutanja is telt hazasra sikerul a Merlin
szinhazban, a tema "a pres szabadsaga", Kiss Ilona foszerkeszto fel
is konferalja, mit unneplunk marc. 15-en: a havilap uj szamanak
megjeleneset.

A fobb kerdeskorok: milyen modelljei lehetnek a sajto
fuggetlensegenek (Oplatka Andras, Neue Zurcher Zeitung: lapjat sok
kisreszvenyes birtokolja, egy kezben maximum 30 reszveny lehet; Bruck
Andras: ez jo, de nalunk lehetetlen, tul eros a tulajdonosi
beleszolas); miert eri meg a Postabanknak, hogy veszteseges
mediabirodalmat tart fenn (Nemeth Peter holdingvezeto: kinek lenne jo,
ha nem tenne? Bruck Andras: volt ra pelda, hogy a Princz "tabulistat"
adott egy lapjanak; Nemeth Peter: nem tud rola; Ungvari Tamas: igenis
van jo szandeku tokes; Halmai Gabor alkotmanyjogasz: van, amikor a
lap erdeke elterhet a tulajdonos erdeketol, ilyenkor garanciak
kellenek); van-e egyaltalan sajtoszabadsag nalunk, miert nincs
tenyfeltaras (Gyorgy Peter eszteta: a mediatorveny csak a
mediaviszonyok 30 szazalekat fedi le, semmilyen sajtobotranynak nincs
tarsadalmi kovetkezmenye; Kocsis Gyorgyi, HVG: a politikusok nem
hivatkoznak a mediara, ha onnan tudnak meg valamit, lasd "Szocsik-ugy";
nem tudjuk, mi az, amit nem tudunk); mi a tosz zajlik a Magyar Hirlapnal,
amelyik szabalyos fordulatot vett, es ahonnan tucatnyi embert kuldtek el
nemreg (Halmai Gabor: sajatsagos, hogy Marquard embere, Gilly ur a
kormany tiszteletbeli konzulja lett); mi a helyzet a reklammal a
mediaban (Oplatka Andras: Nyugaton altalaban 60-40 aranyban van
reklam es szoveg egy lapban; Gyorgy Peter: a marketing minalunk
abszolut nincs levalasztva a sajtorol). Abban viszont teljes volt a
konszenzus, hogy nem volt mely kommunikacio, a szlogenszeruen
felroppentett gondolatfoszlanyok ki nem fejtve, konnyeden ropkodtek a
Merlin szinhaz kozonsege felett.

Szomszedok

A MIEP-hez kepest mintegy tizedannyian kivancsiak este hetkor Orban
Magyar Polgari Viktorra a budavari Disz teren. (Felkonf Csoti Gyorgy:
"Es most megadnam a szot kepviselotarsamnak.") A Fidesz elnoke nem
iger forradalmat, a polgari kozonseg pedig a polgari (Uj)
Magyarorszaghoz melto fegyelemmel hallgatja, mikent vonhato parhuzam a
forradalmi Magyarorszag es a "korabbi elnyomoit lathato boldogsaggal
ismet a nyakaba vett nemzet" koze. A 94-es gyoztesek csak a
rendszervaltas gyozteseit szolgaljak ki, "dinasztizaljak az
oktatast", meggyengitik a kozeposztalyt, nem becsulik elegge a
liberalis (!) demokracia intezmenyeit. A Horn-kormany szembefordult a
rendszervaltassal, megtagadta, nem vett neki Frolicot, kitette az ajto
ele, majd eladta a sinternek.

Azonban nemhogy a beszed nem gyujto hatasu, de ugy a kozepere meg
az a nehany faklya is tovig eg, amely a tavaszi szelben potencialis
veszelyt jelentett a jelenlevok ruhaira. Orban beszede a vart
sablonokra epul, a tenyerek is akkor csattannak, amikor aztat varni lehet
az ujsagiroknak elore kiosztott gepelt szoveg alapjan. Szelid,
amde markans beszed ez, az MDF 90-es, akkor takolmanynak minositett
kormanyprogramja peldaul ezuttal "bar a kivanatosnak tartott
eszkozokben voltak is kozottunk komoly kulonbsegek, a celokban
egyetertettunk"-re valtozott. A felora alatt elhangzik, hogy a
szoc.-lib. kormany tudatos tarsadalomalakito politikai munkaja minden
mai keservunk oka, s ebben nem lehet nem eszrevenni a szelidseget a
korabbi "tudatos nemzetrontashoz" kepest. Idezve van meg: Kossuth
("Veletek es altalatok, ha lehet, nelkuletek, sot ellenetek, ha kell")
es Csengey ("Europaba, de mindahanyan").

A partelnok szovegiroi amugy megtalaltak az 1998-as kampany egyik
lenyegi szlogenjet: amit akkor csinalni fognak a fiatal demokratak -
magyar polgarok, az "kevesebb lesz, mint rendszervaltas, de tobb lesz,
mint kormanyvaltas". Az est folyaman, tevenezes kozben arra is
feny derul, hol volt Giczy. Pecsett. A valodi kerdes azonban az: ki az
a Giczy?

Persze hogy Gulyas Erikanak volt igaza A Hetben: "Minden evben eljutunk
oda, hogy nem tudunk unnepelni."

Kolompar-Rosenfeld csalad

* A Nagykoruton tul *

Mivel nem tudtunk mindenhol ott lenni, alljon itt videki tudositaskent
reprezentative Gyor, de a Hiradoban ugy lattuk, a tobbi se volt jobb.

A verofenyes napsutesben kiderult, hogy a problemak forrasa Petofi
Sandorra vezetheto vissza, pontosabban arra a tenyre, hogy a varos
mindossze egyetlen haromdimenzios Petofivel rendelkezik, tovabba arra,
hogy az ellenzekiek es a kormanyhivek osszehangolt utalatuknak
koszonhetoen azonos helyen (a Petofi-szobornal) es idoben (9 orara)
hirdettek meg sajat unnepseguket. Igy a Raba-parti hazafiak kb.
haromezres tomege rohanta meg az Eotvos-parki szobrot, melynek
hetkoznapi torzskozonsege a kozeli Kazinczy Gimnazium latogatoival
es a napi husz kutyasetaltatoval sem eri el a hetszazat. Egeszen
haromnegyed 9-ig ugy latszott, hogy okumene lesz, mikor is az 56-os
part, a Fuggetlen Kisgazdapart, valamint elvbarataik bejelentettek
gyozelmuket. Homoki Janos FKgP-s kepviselo kozolte: "Bizom benne,
hogy a lelketekben nyugvo parazs adott szora fel fog tamadni."

A Honved ligeti turulmadar korul egy rendor ajulasa torte meg az
egyhangusagot. Az alpolgarmester beszedet a Tortenelmi Igazsagtetel
Bizottsag megyei alelnoke kovette, oket pedig a vasutallomasnal a
tuzoltosag es a hadsereg technikaieszkoz-bemutatoja. A Varoshaza
elotti Szent Istvan uton szinten az eroszakszervezetek galoppiroztak.
A varosi onkormanyzat a delre kiirt unnepi ulest egy diszpolgari
oklevel es egy Pro Urbe-kituntetes atadasaval, tovabba meghivott
enekesekkel es egy orgonistaval szinesitette. Alighogy az
orgonamuvesz leutotte az utolso billentyut, a prominencia
szempillantas alatt az alkalmi bufeben termett, es feltamado
parazskent nekilatott a franciasalatanak.

A metro also peronja kituno helyszin, hogy hulyenek nezzenek minket:
lehet vasarolni kepeslapot a rendorarvak megsegitesere, adakozni a
kutyajat egyedul nevelo alfellabunak es nem utolsosorban nyerni
egy kalandos utazast Obudara.

Telefonon kerestek egy hete. Egy tulvilagira modulalt, erezhetoen
felbeszakithatatlan hang kozolte, hogy a parommal egyutt nyolcvanezer
forintot ero agyberletet nyertem egy luxusszalloban valahol a
deltengereken. Rank bizzak, hogy hova szeretnenk menni, csupan annyi
a keresuk, hogy legyunk hajlandok reszt venni egy apro
vendeglatason Obudan, ahol atadjak nekunk a nyeremenyt es tartanak
egy rovid nyaralasi tajekoztatot. Persze aki az Amway es Herbalife
pilotajatekok menedzsereitol valo rettegesben nott fel, es kapott
mar hiszterikus rohamot, amikor Rezso Belat kellett megtapsolnia a
nehai baratainak eladott lefolyotisztito szerekbol szerzett
jovedelmeert, az mindig ovatos. Magam sem gondoltam komolyan, hogy a
metroban a szerelveny befutasaig kitoltott, egyebkent nem tul
igenyesen osszeallitott kerdoivet es a csaknem artatlanra
kerekedett szemu kerdezot sorsara hagyva, ket nap elteltevel mar ki
is sorsoltak mint az Abbazia utazasi ugynokseg kituntetett
probanyaralojat. A kerdoivet kitoltetok tehat mindossze
cimvadaszok, akkor is, ha nincsenek tisztaban ezzel.

Mindettol fuggetlenul ujra meg szerettem volna gyozodni az emberi
hulyeseg konstans mivoltarol, es elojegyeztettem magam a nyeremeny
elorzasara meg valoszinuleg egy hitelrontasi targyalas befutojara,
ahogy az ilyenek sajtofigyelojet ismerjuk.

Muszaj

volt part vinni, kulonben szoba sem allnak az emberrel, aki egyedul
allitolag donteskeptelen. (Dontesrol elozetesen szo sem volt.)
Donteskepes parom ketnapi ongyilkossaggal valo fenyegetozeseim
utan hajlandonak bizonyult a rovidke (mint akkor aktualisan kiderult,
kozel ketoras) tajekoztaton (mint utolag erzekeltuk,
tukmalason) hulyen nezni a kedvemert. Cserebe aztan kesobb ujabb
ketoras eloadast kellett vegighallgatnom tole a tarsadalmi halalnak
arrol az allapotarol, amikor az emberek nem ritkan a polgarhaborut
is kockaztatva a network huszonegyes gazdasagi modell halojaba
kerulnek, meg mondjuk ujsagirnak. Mi az elobbit megusztuk.

Az elozetesen megbeszelt este het oranal valamivel kesobb szamos
parral egyutt beterelodtunk a fogadoirodaba, mint egy furdozesre a
Gangeszbe, csak epp senkit nem tapostunk el a dulakodasban. Sajnos
elfelejtettuk a bevalt mozis gyakorlatot, hogy megnezzuk az elozo
szeanszrol kijovok arcat, hatha az elarul valamit a mi jovendo
szorakozasunkrol. Utolag feltunt, hogy nem is emlekeztunk rajuk,
lehet, hogy valahol elvezettek oket, olyan salatak lettek a
kinzastol, de az is elofordulhat, hogy mar erkezesunk elott
kiszivarogtak. Csak nehany hobagoly remlett, ami allitolag
ufolatas utan szublimalodik a tudattalanban. Regisztraltattunk,
kaptunk animatort is magunk melle, leultunk harmasban egy kulon arra
a celra tervezett asztalhoz, csak o, a kulon bejaratu, meg mi ketten.
Ketszer is megkerdezte, hogy biztosan vagyunk-e donteskepes huszonhat
evesek, es mi ketszer is megkoszontuk, es mondtuk, hogy persze,
kozben meg lestunk, mint aki nincs bolondokhoz szokva, pedig nehany ev
a Narancsban megacelozza az embert ezen a teren. A mellettunk ulo par
kovetelte az utazasi jegyet, mondvan, a diszpecser megigerte, hogy
csupan azert kell bejonni - es ok direkt megkerdeztek tobbszor is
-, mert ki nem allhatjak az ilyen torbecsalasokat (mi neztunk, mint
akik szeretik). A telefonos-kisasszony nevet is tobbszor hangoztattak,
aki idehivta oket; arra meg az volt a valasz, hogy a telefonkozpont es
az ugynokseg geografiailag sajnos tavol esik egymastol.

Hivjak a menedzsert!

- kialtott az animator, am a menedzser elutasitotta a kerest,
kimeletlen volt, mint kesobb szamtalanszor az est soran. A
felhaborodott par elviharzott, hatrahagyva az utazasi utalvanyt, amely
idokozben az udulesi fejtagitas vegighallgatasanak jutalmava
transzformalodott. Kenyelmetlen csond tamadt nehany percre, aztan
mindenki maradt. Vartuk a nyaralasi megvaltot, aki kisvartatva be is
viharzott szinrozsaszin toalettben, orra helyen konnektorral, es
megkerdezte: mennyi idot toltenek onok nyaralassal egy evben?
Valaszolni kellett, kulonben le sem vette volna rolunk malacszemet, es
az animatorunk is szigoruan nezett, azt meg nem akartuk, hogy megint
hivja a menedzsert. Nagyjabol egyeztek a valaszok; folyt a
kerdezoskodes arrol, mennyi penzt koltunk nyaralasra, hova
megyunk, ugye nem lehet ezt birni stb. A kisasszony minden valaszra
toppantott a lakkcipojevel es helyeslon integetett a filctollaval, a
horihorgas, hunyorgo menedzserek meg kushadtak, es vartak az o
idejuket, a biznisztajmot. Egyebkent erdekes, hogy arra a kerdesre:
mi jut eszebe a nyaralasrol?, az egyik par ferfi tagja onkentelenul
azt valaszolta, hogy a csempezes. De az is lehet, hogy beepitett ember
volt.

Inkabb szaz szo, mint egy, de lassan ravezettek minket, hogy nem
embernek valo az a sajat tulajdonban levo nyaralo meg ez a magyar
nyaralasi ceco. A ceremoniamester ekkor elegedetten felvazolta
egyetlen lehetosegunket a valtozatos es embernek valo nyaralasra az
RCI halozat szives segitsegevel. A betuszo jelentese attol kezdve,
hogy animatorunknak a rendelkezesre allo ket ora alatt nem sikerult
megfejtenie, lenyeget vesztette szamunkra.

A direkte hevenyeszett

vazlatbol es kepzettarsitott felinformaciok garmadabol
ertesultunk arrol, hogy a hagyomanyos nyaralas olyan, mint amikor
beteszunk sok penzt egy dobozba, aztan ot ev mulva csak az ures
kassza marad, meg nehany foto es az emlekek. A forradalmi kiruccanas
viszont befektetes, es meg emlekek sem maradnak utana. Minek? Hogy
miert tuti az RCI nyaralasi vilaghalozat, az egyaltalan nem lett
vilagos ket ora elteltevel sem. Sok penzert orszagon belul meg kell
vasarolni egy nyaraloreszt, amit ezzel a modszerrel meg ketszaz
masik csaladnak eladnak, a penzt meg elteszi valaki, akit nyilvan soha
nem latunk. Virtualisan van egyhuszonotod nyaraloreszunk egy
uduloben, ahol van mondjuk evi ketheti jogunk a nyaralasra. Van jogunk
ezenkivul evi amortizacios koltsegeket fizetni, meg ketevente
klubtagsagit ujitani szinten nem kagylopenzert. Vehetunk ketheti,
egyhavi, foszezoni, sot szezonon kivuli jogot, ettol fuggoen
kerulunk kek, zold vagy piros nyaralasi savba, amire hivatkozhatunk az
udulesre valo feliratkozasnal, es amit fejleszthetunk, ha tobb
penzunk lesz, igy kerulve a hierarchia csucsara, az egesz
foszezonban nyaralok koze. A szinsavos rendszert minden valamirevalo
utazasi iroda hasznalja pusztan a konnyebb tajekoztatas vegett, am
itt statusszimbolumma notte ki magat. A pirosat akarni a helyes,
jovobe lato magatartas. Ezek a szallodak mind zart luxusszallonak
neznek ki, attol fuggetlenul, hogy egy kisebb erdotuzon vidaman
ropognanak, tehat a kornyekuk valoszinuleg korantsem olcso, ahogy
a szolgaltatasaik sem. Minden evben elcserelhetjuk nyaralasi jogunkat
egy kulfoldire, akar a Karib-tengerre, akar a Kanari-szigetekre, ahol
var minket egy hasonloan berendezett, uszomedences, teniszpalyas,
golfpalyas kollektiv nyaralas, kisse mas kliman. Az
apartmancsereert a reszvenyek nevertekenek harom szazalekat kell
kipengetni. Ettol a dolog olyan kepzetet kelt, mintha a vilagon mindenhol
lenne az embernek egy kis nyaralohanyada, es ez az illuzio lenyegesen
noveli az onbizalmat. Kulonosen, hogy a jogot el lehet adni, es elvben
orokolheto. Nyaralni egyebkent az ide befektetendo osszegbol es az
egyeb, ezzel jaro koltsegekbol egy kis esszel mindenki tud.

Valamikor,

ugy huszonot eve

Amerikaban egy unatkozo hazaspar kitalalta, hogy csereudul mas
csaladokkal, es erre a celra nyaralokozpontokat vasarol fel, illetve
epittet. Innen indult az a vilagszelhamossag, ami csakis annak eri
meg igazan, akinek egy valag elfekvo penze van szorasra, dicsekedni
akar a szomszedoknak, vagy tud szervezni maga ala nehany embert a
piramisban, finanszirozando az o nyaralasat, a rendszer aldozata es
egyben resze kivan lenni, es/vagy hulye. Jollehet az mindenkinek a
maganugye, hova teszi a penzet, megsem mindegy, mire, miert es
hogyan probaljak rabeszelni. Ot kontinens nyolcvan orszagaban immar
haromezer udulotelep van, ami tagja ennek a szervezetnek,
megszamlalhatatlanok a nyaralasi szekta tagjai, igy minden bizonnyal jut
a befizeteseikbol uszomedence-tisztogatokra es autofenyezokre is.

Mi tobb, Vago Istvan is tagja a networknek, ahogy a propagandavideokon
lathattuk, csak hozza biztos nem hivtak menedzsert. Multiplikalodo
identitasa jo penzert osszefert meg egy arculattal. Bemutatta a
harom magyarorszagi udulokozpontot a hozzatartozo tyukudvarokkal
egyutt, mi meg elhittuk neki, hogy az unatkozo kaliforniaiak alig varnak
a sorukra, hogy elcserelhessek majd velunk luxusapartmanjaikat.

Egyre kenyelmetlenebbe valt, hogy ennyi mosolygas meg bologatas utan
lassan ki kell mutassuk szandekainkat: vasarolnank-e, vagy sem.
Haladeknak nezegettunk meg prospektusokat, amikbol az animator
otszor elmagyarazta, mi az a mosodaval is ellatott luxusszallo.
Mondta, hogy egyaltalan nem kell jegyzetelni. Ezt tobbszor is
megismetelte, mire dontotarsam kerte, hagyjon mar, ilyen egyetemista
betegsegem van, am nekem jelezte, hogy szerinte feltunoen tegla vagyok
a grafomaniammal. Nem is ertettuk mar, hogy kerultunk oda, amikor
vegre elerkezett

a dontes pillanata,

es azt mondtak, van tiz percunk, hogy alairjuk az eloszerzodest,
mert ok igy is rengeteget koltottek arra, hogy minket vendegul
lassanak, es sertodott arcot vagtak, mint akik undorodnak tolunk,
mert vegig arra jatszottunk, hogy megkapjuk azt a kis nyaralast a
vegen. Szegyenkezve megkerdeztuk, miert nem beszelhetjuk meg otthon,
mire hozzank is kihivtak a menedzsert. Porig alazva vegighallgattuk,
hogy nincs mit megbeszelnunk, ha tetszik a lehetoseg, tiz perc eleg,
hogy alairjunk valamit (amirol meg akkor sem volt fogalmunk, hogy
micsoda). Ha van nalunk keszpenz, az a legjobb, de reszletfizetest is
alairhatunk, sot nem gond az sem, ha otthon van a penzunk, hazavisznek
erte kocsival, almazold zakoban, piros nyakkendoben. Ha kesobb
jelentkezunk ra, mar majdnem ketszer annyiba kerul. A folyamatos
demagog szoveg es a felinformacio-ozon nem akart veget erni,
prospektust nem adtak, kozoltek, hogy az Amway is ilyen modszerekkel
dolgozik, a szervezet tagjainak ettol nem lehet elterni, kesz.
Megjegyeztuk, hogy az ember igy nem erzi szabadnak magat a
donteseben. Az animatorunk ettol vegleg kiakadt: "Hat erre mar
valaszolni sem fogok" - mondta.

Mindenesetre meghoztunk nehany kozos, felnott dontest: nem
hasznaljuk fel az ajandekba kapott utazasi utalvanyt, mert sokba
kerulne az nekunk, es soha tobbet nem adjuk meg legjobb barataink
telefonszamat ugynoksegeknek viccbol, ha ezuttal meg tudnak majd
bocsatani.

- sisso -