Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NARANCS 60
Copyright (C) HIX
1996-04-09
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Tartalom (mind)  77 sor     (cikkei)
2 Utanloves (mind)  30 sor     (cikkei)
3 Fasisztak szolasszabadsaga (mind)  453 sor     (cikkei)
4 Fokusz (mind)  156 sor     (cikkei)
5 A szerk. (mind)  90 sor     (cikkei)
6 Kulturalis hirek (mind)  164 sor     (cikkei)
7 Hirosszefoglalo (mind)  210 sor     (cikkei)

+ - Tartalom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

VIII. evf. 15. szam, 1996. aprilis 11.


       -egy het-
6-7.   ***Kulturalis hirek***
8-9.   Kepes ***hirosszefoglalo***
10-11. ***Fokusz***
       ***Utanloves***

       -interju-
12.    Masok a metaforak (Michael Stewart antropologus)
13.    A hatalomnelkuliek arca (Terry Williams varosetnografus)

       -nagyitas-
14-17. ***Fasisztak szolasszabadsaga: "Gyanakvassal figyeljuk
       osztoneinket"***

       POLITIKA

       -magyar globusz-
       18-19.Szepen hangzo celok (Heltai Peter a kisebbsegi
       televiziozasrol)

       -vilagfalu-
21.    Europai Unio: Ido van
22.    Kozel-Kelet: Peresz itt, Peresz ott

       ELET + MOD

       -marha + mod-
30-31. Dead Bull

       -elet + mod-
32.    A Nyugati A Nagy Navigator

       KULTURA

       -orjarat-
34-35. Krasznahorkai Laszlo: Szentjoby 24 harangja

       -nezz vissza!-
36-37. Jeles Cseledeirol
       kritika
33.    Film: A legenda, ha visszater (Halalfejesek) Foto: Hirmuveszet
       (World Press Photo)
37.    Jeghideg randevu (Nadasdy Adam verserol)
38.    Szinhaz: Megrepedt a kofal, avagy kukkoljuk togyiket
       (Spiro-Masik: Ahogy tesszuk)

       -tanczene-
39-41. "Rhythm 'n' Blue Angel" (Marianne Faithfull Kurt Weill-estje
       Becsben)

       PUBLICISZTIKA

       -egotrip-
28-29. Vagvolgyi B. Andras: Elektrosokk
       Para-Kovacs Imre: En-terior
       Turcsanyi Sandor: Lathatas
       Kovacs Kristof: 7, ho

       -publicisztika-
42-43. Shen Tong: Voros es szurke

       -a szerk.-
43.    ***Mar megint egy nagyon nagy leleplezes***
       Locs-pocs

       -olvasoi levelek-
44.    Olvasoi levelek

       -apro hirdetes-
45-47. Boldog, boldogtalan

       SNOBLESSE OBLIGE

23-26. Heti programajanlat
+ - Utanloves (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az Allami Szamvevoszek 1993-as vizsgalata utan, amikor
megallapitottak, a legnagyobb hazai cigany szervezet, a Lungo Drom
gazdalkodasa kaotikusnak mondhato, ket, a Lungo Drom "holdudvaraba"
tartozo non-profit szervezet ellen indult az elmult hetekben rendorsegi
vizsgalat. Mindket, a Lungo Drom altal alapitott szervezetnel a
gazdalkodas vizsgalata soran talaltak buncselekmenyekre utalo
jeleket: az Oktatasi es Tovabbkepzo Kozpontot, illetve annak - a Lungo
Drommal egyebkent azonos - vezetoseget a megyei ugyeszseg jelentette
fel, mig a romak foglalkoztatasi gondjainak enyhitesere hivatott
masik szervezet ugyeivel kapcsolatban a megyei APEH feljelentese utan
kezdett behatobban foglalkozni a rendorseg. A Lungo Drom az elmult ot
ev alatt tobb alapitvanyt is letrehozott, es tobbnyire hasonlo
celokra igenyelt allami es onkormanyzati penzeket. A szervezet altal
alapitott alapitvanyoknak az alapitoktol valo penzugyi
fuggetlensege kerdesesnek mondhato, miutan tobb alapitvany
kuratora egyben alapito, es ez torvenyellenes. Farkas Florian, a
Lungo Drom - es egyben az Orszagos Cigany Kisebbsegi Onkormanyzat -
elnoke nehany napja meg cafolta, hogy tudna a vizsgalatokrol, ezeknek
tenyet azonban a Jasz-Nagykun-Szolnok megyei fougyeszseg elismerte.

Az Oktatasi es Tovabbkepzo Kozpont vezetoi tavaly ketmillio
forintos intervencios tamogatas iranti kerelmet nyujtottak be a
Nemzeti es Etnikai Kisebbsegi Hivatalhoz, ahonnan azt kovetoen nem
kaptak tamogatast, hogy a NEKH vezetoit a rendorseg ertesitette a
szervezet ellen folyo nyomozasrol. A foglalkoztatasi gondok
enyhitesere letrehozott Szocialis Kozpont Alapitvany ellen - az APEH
megyei igazgatosaganak kozlese szerint - hutlen kezeles es a
szamviteli fegyelem megsertesenek gyanuja merult fel. A ket ugyet
egyutt kezeli a rendorseg, a nyomozas varhatoan nehany heten belul
fejezodik be.
+ - Fasisztak szolasszabadsaga (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"Gyanakvassal figyeljuk osztoneinket"

Szabo Albertek elsofoku felmentese utan megbolydult a kozelet:
tiltakoztak a kisebbsegi jogvedok, rosszallasat fejezte ki a
miniszterelnok, a nacik szolasszabadsagaert alltak ki liberalis
filozofusok es jogaszok. A vita heveben neha osszekeveredett a
gyuloletet kelto szavak es az eroszakos tettek buntetesenek a
kovetelese, akarcsak a nacikkal szembeni fellepes elvi es pragmatikus
indoklasa. A Magyar Narancs ertesulese szerint a bunteto
torvenykonyv (Btk.) marciusi modositasa utan ujabb szigoritast
tervez a torvenyhozas: a jovoben - nemet mintara - buntetnek a
Holocaust tagadasat is. Erdemes tehat megnezni: hol a hatara ma
Magyarorszagon a szolas szabadsaganak.

Monus Aron nem az a tipus, akitol felni kellene ejjel a sikatorban. A
fekete sisapkas, fekete borkesztyus hodmezovasarhelyi ember halkan
es udvariasan beszel, amikor a vilagunkat nyomorba donto
zsido-szabadkomuves osszeeskuvest targyalja; szereny es preciz
ember, nyilvan mindig pontosan fizeti a villanyszamlat. Monus Aronnak
azonban tervei vannak. Ki akarja adni Magyarorszagon egy Hitler Adolf
nevu, idokozben elhunyt nemet szerzo egykori bestsellerjet, a Mein
Kampfot. Monus Aron ugy latja: a

fontos kortorteneti-kulturalis mu, amelybol mindenki megtudhatja, hogy
igazabol nem is a nacik, hanem a mogottuk allo titkos
zsido-szabadkomuves vezetok szerveztek es penzeltek a Holocaustot.
Monus, aki a Demokrata cimu lapban nemreg "hollokosztnak" nevezte az
amugy altala is elitelt naci nepirtast, a Narancsnak elmondta: a
Harcomat Franciaorszagban is kiadtak, megsem nott ott az antiszemita
eroszak; es nem is erezne magat felelosnek, ha barki barmit
elkovetne a mu alapjan. Az onmagat magyar-izraeli allampolgarnak
vallo Monus egyebkent azert sem latja a veszelyet annak, hogy egyes
olvasok majd kovetni akarjak Hitlert, mert Hitler mar halott.

Ha Monus meg tudja kerulni Bajororszagot, akkor hamarosan a mi
konyvesstandjainkon is kaphato lesz a paranoias nemet iroi
munkassaga. A bajor allam ugyanis a Mein Kampf svedorszagi megjelenese
utan pert inditott, mondvan, egy harminc evvel ezelotti hatosagi
eljaras nyoman ove lett a Hitler-konyv kizarolagos kiadasi joga.
Munchen megnyerte a pert, Stockholm bezuzta a Mein Kampfot.
Magyarorszagon nem lesz gondja Monusnak: nincs elozetes ugyeszi vagy
mas cenzura, legfeljebb utolag lehet fellepni, ha a kiadas valamilyen
torvenyt sertett. Ilyenkor johet az elkobzas es a feljelentes - mint
Monus sajat konyvenek, az Osszeeskuves: a Nietzschei Birodalomnak az
eseteben (amely mar szerepeltet reszleteket a Hitler-mubol). A tiltas
mit sem ert: a szerzot felmentettek a kozosseg elleni izgatas vadja
alol, a hivatalos ISBN-szammal ellatott konyv most erte meg otodik
kiadasat.

Csalog Zsolt iro, a Raoul Wallenberg Egyesulet ugyvivoje es a Roma
Sajtokozpont munkatarsa kritikai kiadasban szivesen venne a kezebe a
Mein Kampfot, "elvegre mindig csak beszelunk rola, de nem tudjuk, mi
all benne". Azt azonban o sem tartja valoszinunek, hogy a Monus-fele
kiadas az objektiv kritikai-torteneszi tavolsagtartast szolgalna.
A Wallenberg Egyesulet egyike volt azon szervezeteknek, amelyek a
Szabo-fele itelet nyoman tiltakozo gyulest tartottak a Duna-parton,
emlekezve az 1944-ben a folyoba lott zsido aldozatokra. Csalog Zsolt
ott vonna meg az uszitas fogalmanak hatarat, ahol kimutathato: a
masokban valo

indulatkeltes a cel

"Szabo Albertek eseteben nyilvanvaloan errol van szo, nem mondhatjuk
tehat, hogy csak velemenynyilvanitasi szabadsagukkal eltek." De mi
van akkor, ha egy uszito szonak nincs azonnali kovetkezmenye? "Epp
ebben all az uszitas lenyege" - mondja Csalog. "Ezek turelmesen
epitkezo mozgalmak. Lehet, hogy csak par ev mulva lesz foganatja
annak, amit ma mondanak." Csalog Zsolt videki magyar-roma konfliktusokat
hoz fel peldakent, ahol szerinte megallapithato: "E konfliktusok nem
azonnal robbannak ki. Van egy hosszu lappangasi ido, amikor megszuletnek
es erlelodnek az indulatok. Es aztan van egy pont, amikor kitornek.
Nem mindegy, hogy a potencialis felvezeto szakaszban az erintetteket
milyen hatasok is erik." Csalog szerint a korlatlan szolasszabadsagnak
egyertelmuen a roma kozossegek az elso szamu karvallottjai, igy az
uszitas fogalmat kiterjesztene az eloiteleteket kelto vagy tovabb
erosito megnyilatkozasokra is.

"A legfobb veszely hosszu tavon az etnikai polarizalodas: ha a
kisebbseg ugy erzi, a jog es a tobbsegi tarsadalom nem vedi ot a
rasszista szavakkal - es plane tettekkel - szemben, akkor majd letrejon
egy olyan roma kisebbseg, amely a tobbsegi tarsadalommal szemben fogja
onmagat meghatarozni." A Wallenberg Egyesulet ugyvivoje szerint a
naci beszed egyertelmuen batoritja a naci modon cselekvoket, "hamis
tudatot terjeszt, metelyez", igy o kifejezetten udvozolne egy
"Holocaust-hazugsagot" tilto torvenyt. "Erthetetlen, hogy ez mostanaig
varatott magara."

A rendszervaltas ota eltelt idoszak birosagi gyakorlatat nezve nem
annyira meglepo a dolog. Az Alkotmanybirosag (Ab) 1992. majus 30-i
hatarozataban elvi dontest hozott a Szent Korona cimu lap pereben,
es

hatalyon kivul helyezte

a kozosseg elleni izgatasrol szolo 269. paragrafus masodik
bekezdeset, amely buntette azt, aki nagy nyilvanossag elott serto
vagy lealacsonyito kifejezest hasznal valamely nemzetisegrol, fajrol
vagy felekezetrol. Buntetheto maradt viszont a "gyuloletre uszitas".
Az Ab szerint ugyanis a sertesek szankcionalasaval korlatoznak a
velemenyszabadsagot, marpedig "a szabad velemenynyilvanitashoz
valo jog a velemenyt annak ertek- es igazsagtartalmara tekintet
nelkul vedi". Igy a Szent Korona csak 27 ezer forint birsagot
fizetett; felmentettek Monust; 1993 oktobereben pedig a Fovarosi
Birosag azzal indokolta a Holocaust-revizionista cikkeket is kozlo
Hunnia folyoirat felmenteset a 269. paragrafus  alol, hogy "1990 ota
Magyarorszagon antiszemita velemenynek is hangot lehet adni. (...) A
vadlottak nem uszitottak gyuloletre, nem biztattak a zsidok elleni
ellenseges magatartasra." A nyilt biztatas lenne tehat a hatar? Az Ab
1994-ben megerositette: a velemenyszabadsag "serto, meghokkento
vagy aggodalmat kelto nezeteket is megillet.

Az 1992-es Kossuth teri skinhead-incidens utan kezdtek el kesziteni a
koztarsasagi elnok szakertoi az elhiresult

Goncz-fele tervezetet,

amelynek "szolasszabadsagot korlatozo motivumairol tavaly Bader
Katalin (Lovas Istvan konzervativ ujsagironak a ferjevel azonos
stilusban iro felesege) meg azt gyanitotta: "A liberalis eszmek
egyre inkabb eladhatatlanok, ha az ellenervek is szabadon megjelenhetnek
az ervek tozsdejen. A liberalisok ma mar oly gyatran allnak
eszmeileg, hogy egyszeruen megrettentek a konkurens gondolatoktol." (A
baloldal a szolasszabadsag ellen, Magyar Forum, 1995. jun. 22.) Azota
kiderult: a baloldali tobbsegu torvenyhozas szigoritott, nehany
liberalis viszont enyhitene.

A lepes - amelyet tobb nemzetkozi egyezmenyhez valo csatlakozasunk
is szuksegesse tett - egyik indoka az volt, hogy a Legfelsobb
Birosag mindeddig egyszer sem alkalmazta a 156. paragrafus t, igy
skinheadek legfeljebb csak garazdasag miatt alltak birosag elott.
(Ertesulesunk szerint ugyanis Palinkas legfelso biro kozolte:
ha alkalmaznak a 156-ost, az azt jelentene, hogy nalunk van rasszizmus,
es ez artana az orszag hirnevenek.) Felmerul a kerdes: hianyzo
joggyakorlatnal miert magat a jogot kell megvaltoztatni?

Ugy tunik mindenesetre, hogy marcius 12-e ota a

torveny altal homalyosan

vannak szabalyozva Magyarorszagon a rasszista indittatasu
buncselekmenyek. A Btk. 156. paragrafus a, amely 2-8 evig terjedo
szabadsagvesztessel buntette azt, aki "valamely nemzeti, nepi, faji
vagy vallasi csoport tagjanak, a csoporthoz tartozasa miatt, sulyos
testi vagy lelki serelmet okoz", atkerult a 155. paragrafus
(nepirtas) ala. Eddig csupan szubjektiv homaly fedte, hol kezdodik
es pontosan micsoda a "sulyos lelki serelem" - ezutan mar joval
sulyosabban, 10-15 evi bortonnel buntetik ugyanazt a homalyt: a
torveny ugyanis feltetelezi, hogy az elkovetes celja "valamely
nemzeti, etnikai, faji vagy vallasi csoport teljes vagy reszleges
kiirtasa". Kerdes, ha en az utcan azt uvoltom a megafonba, hogy
"rohadt mocskos zsidok", akkor ki fogja ram bizonyitani, hogy en ezzel
tudatos, szervezett nepirtasra is felszolitottam?

A szolas szabadsagat erinto ennel is fontosabb valtozas azonban
az, hogy a 269. paragrafus mar nem csak azt bunteti harom evig
terjedo szabadsagvesztessel, aki "nagy nyilvanossag elott a magyar
nemzet vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallasi csoport vagy a
lakossag egyes csoportjai ellen gyuloletre uszit", hanem azt is, aki
"gyulolet keltesere alkalmas egyeb cselekmenyt kovet el" (az
eredeti Vastagh-fele tervezethez kepest itt kimaradt az ugyancsak
homalyos "riadalom keltese"). De ki definialja, mi az "egyeb
cselekmeny"? E paragrafus alapjan siman leultethetnek mondjuk az
energiaar-emelest bejelento minisztert is, aki ezzel gyuloletet kelt
a Horn-kormany ellen.

Szigoritott

a parlament a Btk. 157. paragrafusan is, amely az (1-5 ev bortonnel
jaro) "faji megkulonboztetes" helyett most mar az elegans
"apartheid" nevet viseli. Eszerint 10-15 evi szabadsagvesztessel
sujthato az, aki egy "masik faji csoport feletti uralom megszerzese
es fenntartasa, illetoleg a masik faji csoport rendszeres elnyomasa
celjabol" e csoport tagjait megoli, vagy "olyan eletkorulmenyek
koze kenyszeriti, amelyekkel a csoport (...) teljes vagy reszbeni
fizikai megsemmisitesere torekszik". Vadonatuj a 174. paragrafus
(kenyszerites) B alpontja is: ezentul ot ev borton jarhat
"nemzeti, etnikai, faji vagy vallasi csoport tagja elleni eroszakert".
Strasser Tibor ugyved a Narancsnak elmondta: a 156-ost egyszeruen
azert kellett megvaltoztatni, mert elavult: "pontosabb fogodzo kellett
a birosagoknak ahhoz, hogy valakit rasszista ugyek miatt meg lehessen
buntetni. De az eddigi sajtougyek is azt mutatjak, hogy a birosagok
- plane az Ab dontese utan - nehezen tudtak donteni."

"A velemenyszabadsag hatara valahol ott huzodik, ahol masok

emberi meltosagat

meg nem sertem meg" - probalja meghuzni a vonalat Gellert Kis Gabor,
a parlament Kisebbsegi es Emberi Jogi Bizottsaganak szocialista elnoke,
aki egyebkent cafolja, hogy a Szabo Albert-per felmento iteletet
biralo Horn Gyula befolyasolni probalta volna a birosagokat. "De
olyan elemi erovel tort fel a kozfelhaborodas, hogy arra minden
hatalomnak oda kell figyelnie."

A hatalom odafigyel. Amikor az MSZP-s politikus meghallotta, hogy elso
fokon felmentettek Szaboekat, "reflexbol osszehivta" bizottsagat.
"Az itelet ugyanis szamomra azt jelenti, hogy a torvenyhozas vagy az
igazsagszolgaltatas hibajabol egy buncselekmeny nem meretett meg
sulya szerint." Gellert Kis nem akarja minositeni a birosag
munkajat, de a szerinte meg fennallo joghezagot uj torvennyel
szeretne potolni. Reszleteket meg nem mondott, csak annyit arult el: az
emberi jogi bizottsag - a legfobb ugyesz jelenleteben - par hete
arrol targyalt, hogy nemet es osztrak mintara Magyarorszagon is
buntetheto legyen a

Holocaust tagadasa

Konkret tervezet kidolgozasarol meg nem szuletett dontes, a
bizottsag elobb konzultalni akar az Igazsagugyi Miniszterium
szakertoivel es az illetekes ombudsmannal.

Gellert Kis szerint azert is fontos a rasszista buncselekmenyek
megitelesenek megtortent es tervezett szigoritasa, mert nem
tartja szerencsesnek, hogy az ilyen buncselekmenyekkel kapcsolatos
eddigi jogalkotas kizarolag az angolszasz tipusu liberalis modellt
kovette. "Mivel Auschwitz pelda nelkuli, az eddigi tortenelmi
bunokhoz kepest mas minosegu esemeny, ez esetben inkabb a nemet
modellt tartom kovetendonek." A politikus is latja, hogy az eddigi
birosagi gyakorlat kereteit az Alkotmanybirosag szabta meg, de a
dolgok nem orok ervenyuek: "Ha a torvenyhozas megvaltoztatja a
torvenyt, akkor a birosagoknak is aszerint kell majd eljarniuk."

Ausztriaban egytol tiz evig, Nemetorszagban penzbuntetestol
harom evig terjedo szabadsagvesztessel buntetik azt, aki nyomtatott
vagy mas formaban hitlerista celokat propagal, a Harmadik Birodalmat
elteti, vagy tagadja a Holocaustot. Portugaliaban es Spanyolorszagban
szabadon viselheto a horogkereszt, akarcsak az USA-ban, ahol legalisan
mukodhet a Gary Lauck vezette nyiltan naci NSDAP/AO is, es ahol a sok
zsido ugyvedet tomorito ACLU libertarianus polgarjogi szervezet
kiall a fasiszta Ku-Klux-Klan tunteteshez valo joga mellett.

Halmai Gabor alkotmanyjogasz az Ab eddigi hatarozataival - es tobb
amerikai biro iteletevel - osszhangban a

maximalis szolasszabadsag

hive. Ne legyen buntetheto a "gyuloletbeszed", ha nincs "kozvetlen
es nyilvanvalo veszelye. Buntetni kell viszont a hate speechet akkor
is, ha mondjuk nem jar pogrommal, de annak lehetosege komolyan fennall.
A velemenyszabadsag hatarai cimu konyveben (Atlantisz Kiado, 1994)
amellett ervel, hogy a szolas buntetlensege ott erjen veget, ahol az
eroszakra valo felhivas kezdodik; de az is csak akkor, ha a felhivas
"a siker remenyevel" kecsegtet, igy mindig meg kell nezni egy adott
kijelentes kontextusat. Kerdesunkre Halmai elmondta: a rasszista
eroszakcselekmenyek kapcsan valoban szukseg volt a 156-os
szigoritasara, plane, hogy latszott, a birok nem alkalmazzak.
"Ettol azonban en elvalasztanam az izgatast. Szabo Alberteknek ez a
pere a 269-esrol szolt."

Halmai (aki szerint a dogkeselyus-ferges Torgyan-beszeddel kapcsolatban
is felvetheto az izgatas fogalma) biralja, hogy az uj 269-es buntetne
a "gyulolet keltesere alkalmas" cselekedeteket is. "A gyuloletre
uszitas eddig ugynevezett kvazi-celzatos tenyallas volt, tehat
felteteleztek, hogy az uszitas mogott mindig ott volt a
gyuloletkeltes motivuma, fuggetlenul attol, hogy ez sikeres volt-e
vagy sem." Most azonban ezt mar nem merlegelik, hanem azt nezik, mi
"alkalmas" a gyuloletkeltesre. Igy konnyen bajba kerulhet egy
elmebeteg tortenesz, aki minden gyuloletkeltesi szandek nelkul
hasonlokat talal mondani, mint Szabo Albert. Halmai ugyanakkor nem tartja
aggalyosnak az uj torveny "lelki serelem" kategoriajat, hiszen
igenis lelki serelmet okoz, ha peldaul valaki kozli: a nyilasok nem
lottek zsidokat a Dunaba. "A gond inkabb az: eleg-e a lelki serelem
ahhoz, hogy a buntetojog eszkozehez nyuljunk?" Halmai szerint a
Holocaust-tagadokkal szemben sem a buntetojog eszkozevel kell
fellepni, hanem tarsadalmi felvilagositassal, megfelelo
tortenelemoktatassal.

A teljes szolasszabadsag liberalis-angolszasz szoszoloival szemben a
leggyakoribb erv az, hogy Amerikaban vagy Angliaban nem volt Holocaust,
nalunk viszont a mult kozelsege, az allando virusveszely miatt
megengedhetetlen a naci beszed. Kis Janos filozofus - aki nemreg
hosszu esszeben ervelt a hate speech tiltasa ellen (Szolasszabadsag
es naci beszed, Nepszabadsag, 1996. marc. 30.) - ugy latja, hogy a
szolas szabadsaga:

kenyelmetlen szabadsag,

amelynek "csak akkor van ertelme, ha olyan dolgok kimondasanak a
szabadsagat is magaban foglalja, amelyeket nem hallunk szivesen. Ezert
nagy gyanakvassal kell a sajat osztoneinket figyelnunk, es arra kell
torekedni, hogy csak nagyon szigoru kriteriumok teljesulese eseten
korlatozhassuk a szolas szabadsagat."

Kis Janos szerint is ilyen eset, ha "nyilvanvalo, kozvetlen es
egyertelmu osszefugges van" a beszed es az altala esetleg kivaltott
eroszakcselekmenyek veszelye kozott; Kis itt Halmaihoz hasonloan
Holmes amerikai biro clear and present danger-elvet idezi, amely azon a
felismeresen nyugszik, hogy nincs mindig automatikus osszefugges a szo
es az altala inditvanyozott tett kozott. Kis ket peldat emlit. Az
egyik: egy naci vezer egy zsinagoga aljan osszegyult tomeget addig
heccel, amig azok neki nem rontanak az epuletnek, es a bent levoket
megverik. A masik: Szabo Albertek beszedekkel traktaljak az utca
emberet, es az utca nehany embere ezt tatott szajjal hallgatja. "Azt
lehet mondani: a ket eset kozott csak fokozati kulonbseg van. Mert ha
Szabo Albert sokaig, sokszor es buntetlenul mondja ugyanazt, amit a
naci vezer a felheccelt tomegnek, akkor elobb-utobb bekovetkezik az
antiszemita eroszak, csak nem ott a helyszinen, hanem masutt, es nem
akkor, hanem kesobb."

Kis Janos szerint azonban a kulonbseg nem fokozati, hanem "elvi
termeszetu. A masodik peldaban a kozonsegnek kesobb, hideg fejjel
modja van merlegelni, mas hatasokat figyelembe venni, kialakithatja
sajat velemenyet, es ha kesobb eroszakcselekmenybe keveredik, az az
o szemelyes dontese. Valojaban nem is kauzalis, hanem

statisztikai osszefuggesrol

beszelhetunk - veli Kis. "Minel tobben es minel tobbet szidalmaznak
egy etnikai, vallasi vagy szocialis kisebbseget, annal nagyobb a
valoszinusege annak, hogy ez a kisebbseg eroszakcselekmenyek
aldozata lesz." Marpedig akkor a tevenezes is betilthato, es
barmelyik ittas vezeto bortonbe csukhato, hiszen bizonyithato
statisztikai osszefugges van ittas vezetes es gazolas kozott.

Kis a legfontosabb dilemmanak azt tartja: "az allam buntetojoggal
korlatozza-e a szelsoseges beszedet, vagy inkabb - a polgarok
kozossegevel egyutt - mindent megtegyen a gyulolkodok
elszigetelesere". Kerdes az is, hogy a kelet-europai kormanyoknak

elvi vagy pragmatikus

donteseket kell-e hozniuk a szolas korlatozasarol, tehat hogy
"hasznal-e" a tiltas egy Szabo Alberttel, egy Zsirinovszkijjal szemben. A
filozofus ugy latja: az allamnak elsosorban azt kell merlegelnie,
miert fontos nekunk, mint egyeneknek es politikai kozossegnek, a
szolas szabadsaga. "Pragmatikus es taktikai kerdesek is
felmerulhetnek, de csak a masodik lepesben jonnek szamitasba." Kis
rendkivul fontos demokratikus erteknek tartja a szolasszabadsagot. "A
demokratikus politika nem egyszeruen erdekek kinyilvanitasabol es
kiegyenlitesebol all, hanem folyamatos vitat jelent arrol, mi a jo
tarsadalom, mi az igazsagossag. Az allampolgari egyenloseg azt
kivanja, hogy ebbol a vitabol senkit ne zarjanak ki; azokat sem, akik
valoban fortelmes nezeteket kepviselnek."

Kis Janos, aki szerint ma se Nyugat-, se Kelet-Europaban nincs olyan
helyzet, hogy naci beszeddel veszelybe lehetne hozni a demokratikus
jogrendet, ket okbol sem fel magyar "weimarizalodastol". Egyreszt a
helyzet nem azonos: Magyarorszagon jelenleg nem erosodik, hanem
elszigetelodik a szelsojobb, stabil a demokratikus intezmenyrendszer.
Masreszt magat "Weimart" sem a nacik szolasszabadsaga buktatta meg,
hanem egyebek kozott az, hogy sem az elit, sem mas politikai osztaly nem
volt lojalis a demokratikus ertekek, intezmenyek irant. "Ha ma
Magyarorszagon van politikai feladat, az nem a naci beszed tiltasa,
hanem tovabbi tarsadalmi elszigetelese."

Ha ma Magyarorszagon van onkentelen, szilard tamasza a polgari
szabadsagjogoknak, ugy Bognar Jozsef biztosan az. O a

Pannon Front

cimu, ketezer peldanyban megjeleno, intellektualizalo hungarista lap
foszerkesztoje. Kerdesunkre elismeri, hogy a demokracia nagyjabol az
egyetlen rendszer, ahol buntetlenul megjelenhet folyoirata; marpedig a
lap ket szerkesztoje szemmel lathatoan mindent megtesz Szalasi
rehabilitaciojaert, az ultrajobboldalisag es az amerikai "deli eszme"
elfogadtatasaert, valamint a spanyol puccsista Tejero tabornok es a
francia Uj Jobboldal hazai megismerteteseert. Bognar ugyan jobbnak
latna, ha "valahogyan sikerulne a magyar szellemi elitet hatalomra
juttatni", de nemi lemondassal a hangjaban kozli: o is tudja, hogy
lapja mogott nincs mozgalom. A foszerkeszto nyiltan lenezi a
fasizmust, azt balos-plebejus tomegmozgalomnak tartja; szamara a
szelsojobboldalisag a kivalasztott elitek privilegiuma, amely rendszert
nem lehet mestersegesen, eroszakkal bevezetni. Arra a felvetesre, hogy
felelosnek erezne-e magat akkor, ha egy skinhead egyik cikkuket
elolvasva elkovetne valamit, azt valaszolta: "Semmikeppen sem. Nietzsche
se tehet rola, hogy Hitler felhasznalta."

Seres Laszlo

* Holocaust-revizionizmus *

Egyszeru elmekortani esetnek vagy komoly neofasiszta kihivasnak
tartsuk-e, ha valaki kozli: nincs bizonyitek arra, hogy a nacik
tomegesen irtottak a zsidokat; Auschwitzban voltak ugyan gazkamrak, de
nem mukodtek hatekonyan; a lagerekben foleg a tifusz vitt el nehany
szaz zsidot; az egesz Holocaustot "a cionistak" talaltak ki, hogy
erkolcsileg es anyagilag profitaljanak belole? A legnagyobb amerikai
antinaci szervezet, az Anti-Defamation League (ADL) szerint harom celja
van a nemzetkozi Holocaust-revizionizmusnak:

o a gazdasagi, a tudomanyos es mediavilag allitolagos "zsido
dominanciaja" elleni fellepes;

o a nemzetiszocializmus es vezetoinek rehabilitacioja;

o valamint, ebbol kovetkezoen, egy mai feher-arja, szuprematista
neonaci politika alapjainak megteremtese.

Nemetorszagban alig tiz evvel a tortenelem vege utan kezdodott a
tortenelem tagadasa. 1955-ben bukkant fel az elso ujsagcikk, amely
szerint a Holocaustnak nem hatmillio, hanem 300 ezer aldozata volt
"csupan". Az ugynek akkor nem volt kovetkezmenye, mivel Bonn csak 1960
ota bunteti az izgatast, es 1979 ota nem hivatkozhat a
velemenyszabadsagra az, aki tagadja a zsidok megolesenek tortenelmi
tenyet. Ennek ellenere a 80-as evek elejen a hitlerista K. W. Schutz
Kiadonal ("a tortenelmi igazsag hirdetoje") megjelenhetett Erich Kern
A zsidosag tragediaja cimu muve, amely "objektiven cafolja" a
hatmillios szamot. 1986-ban aztan Ernst Nolte professzor kavart hatalmas
"torteneszvitat" a Die Zeit cimu lapban, amikor egy cikkeben a
"bolsevizmus veszelyere" adott valaszkent ertelmezte a nacizmust, az
indusztrialis megsemmisitotaborokrol pedig kozolte: azok csak az
orosz gulagok kopiai voltak. Helmut Diwald tortenesz pedig azt irta:
nem fair dolog kipecezni a Holocaustot, elvegre masok is kovettek el
hasonlokat.

A zsidok nagyipari megsemmisitesenek vitatasaban azonban ket francia
akademikus szerzett vilaghirnevet: Robert Faurisson lyoni es Henry
Roques nantes-i professzor. Faurisson a 70-es evek vegen Az
Auschwitz-pletyka, illetve a Hiteles-e Anna Frank naploja? cimu
mualkotasaiban megkerdojelezte az ismert tenyeket, amiert is meg
kellett valnia a katedratol, es harom honap felfuggesztett bortont
kapott. A birosag elott meg kozolte: "Az allitolagos gazkamrak
es az allitolagos zsido genocidium: tortenelmi hazugsag." Az
Egyesult Allamok baloldali koreiben viszont az kavart vihart, hogy a
vilaghiru anarcho-kommunista nyelveszprofesszor, Noam Chomsky nem csak
az egyik Faurisson-konyvhoz irt eloszavaban vedte meg a szerzo
velemenyszabadsaghoz valo jogat, de az ausztraliai Quadrant cimu
lapnak 1982-ben azt is megirta: "A gazkamraknak vagy maganak a
Holocaustnak a tagadasaban nem latok antiszemitizmust. Faurisson
munkajaban nem latok antiszemita vonatkozasokat."

Amerikaban egyebkent, ahol az alkotmany elso kiegeszitese vedi a
teljes szolasszabadsagot, egy egesz "torteneti intezet" alakulhatott
a naci szennyes tisztara mosasara. Az 1979-ben letrehozott Institute
for Historical Review (IHR) alapitoja Willis A. Carto, a szelsosegesen
antiszemita Liberty Lobby nevu szervezet vezetoje. Carto szerint a
Holocausttal "a cionistak buntudatot akarnak kelteni a nyugati
civilizacioban, hogy a mi adopenzeinkbol epithessek fel az
orszagukat". A nemzetkozi neonaci ertelmiseg rendszeres latogatoja az
IHR eves gyuleseinek: Arthur Butztol kezdve az apartheidparti Ivor
Bensonon at a hirhedt Fred Leuchterig. Leuchter mernok, aki maga is
gazkamrakat allit elo amerikai allami kivegzesekhez, elment
Auschwitzba, nezelodott, majd jelentest irt arrol, hogy a
gazkamrakat nem hasznalhattak tomeges emberolesre. A Leuchter
Reportot magyarul a Hunnia ismertette.

Az IHR egyebkent 1980-ban odaig ment, hogy 50 ezer dollart ajanlott fel
annak, aki be tudja bizonyitani: valoban elgazositottak zsidokat
Auschwitzban. A 65 eves, Kaliforniaban elo Holocaust-tulelo, Mel
Mermelstein ugy gondolta, van eleg bizonyiteka, el is kuldte azokat az
IHR-nek. Az intezet nem fizetett. Az idos ferfi beperelte az IHR-t,
megnyerte a pert, megkapta a penzt, sot, a birosag ezenfelul 40 ezer
dollar fajdalomdijat is megitelt neki, amiert a nyilvanossag elott
meghurcoltak.

Vegul ne feledkezzunk meg a kanadai-nemet Ernst Zundel fasiszta
Internet-revizionistarol, valamint a hires brit naci torteneszrol,
David Irvingrol sem, aki a Hitler haboruja cimu 900 oldalas muben
gyenge kezu, lagerekrol mit sem tudo, toprengo figurakent irja le a
Fuhrert (ez Nemetorszagban tizezer marka buntetesebe kerult); es
kulon gyongyszem a Svedorszagban elo ex-marokkoi Ahmed Rami, aki
szerint a naci Holocaust semmi ahhoz kepest, amit ma az izraeliek
muvelnek a palesztinokkal.
+ - Fokusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Klezmer Zenei Est

 A szazad eleji jiddis lagzik emleket idezte aprilis 6-an az Almassy
teri Szabadido Kozpontban rendezett Klezmer Zenei Est. Magyar klezmert -
a kelet-europai zsidok nepzenejet - 1991 ota hallhatnak ujra
rajongoi: akkor alakult meg az elso ilyen zenekar a masodik
vilaghaboru utan, a Budapester Klezmer Band. Az amerikai jiddis
zenekarok stilusaban jatszo tarsulat mellett fellepett az elso
kazettajat frissiben publikalo Di Naye Kapelye - a magyar es amerikai
muzsikusokbol allo kisegyuttes archaikus falusi lakodalmast jatszik. A
Kolompos egyuttes programja keltette a legnagyobb meglepetest a hazai
eloadok kozul; a tizeves tarsulat korabban kimondottan magyar
tanchazi nepzenet adott elo, klezmerrel az elmult ket evben kezdett
foglalkozni. A kulonbozo kulturak egymasra hatasa, keveredese
tukrozodott a 73 eves szekelyfoldi cigany cimbalmos, Toni Arpad
jatekaban is (o szerepelt a Muzsikas vilaghiru erdelyi zsido
paraszti zenet tartalmazo CD-jen). Ket fellepo Ausztriabol
erkezett. A cimbalmos, Joshua Horowitz a grazi konzervatorium kutatoja;
dalai is, hangszerei is a klezmer mult szazadi hagyomanyat tukrozik.
Ruth Yaakov es zenekara a balkani szefard zsidok zenejebol adott
izelitot, a spanyol eredetu dalok nem tartoznak szorosan a
klezmerhagyomanyhoz, inkabb tavoli rokonai. A Kolompos egyuttessel es
Toni Arpaddal egyutt igy valojaban world music estte nott a hajnalig
tarto, tanchazba torkollo rendezveny. A latogatok szama meghaladta a
1200-at, ennyien meg soha nem voltak klezmerre kivancsiak hazankban.

600 milliardos orokseg?

Kormanyparti es ellenzeki politikusok egyarant ertetlenseggel
fogadtak, hogy Horn Gyula kormanyfo az elmult heten egy ketperces
parlamenti valaszaban kijelentette: az Antall- es a Boross-kormany 600
milliard forint erteku kotelezettseget hagyott a kabinetjere, a
3000-es hatarozatokban. Az osszegbe a kulonbozo, annak idejen
kibocsatott allamkotvenyeket, valamint a kulfoldi partnerek fele
vallalt kotelezettsegeket is beszamitjak.

Kiss Elemer, a Miniszterelnoki Hivatal kozigazgatasi allamtitkara
elmondta, a hivatalt kertek fel az errol szolo 3000-es hatarozatok
vizsgalasara. Tobb napig tarto munkaval megallapitottak, hogy a
terhek kulonboznek egymastol: gazdalkodo szervek es alapitvanyok
szamara 15,8 milliard forint es tobb tizmilliard erteku
ingatlanadossag terheli a kormanyt; allamkotvenyt 390 milliard forint
ertekben bocsatottak ki, es a kulonbozo hitelek utani
garanciavallalasok 211 milliard forintra rugnak. Ezenkivul szerepelnek
osszegek mezogazdasagra, hatranyos helyzetu tersegek
megsegitesere. Egyedi garanciavallalasbol a MAV reszesult.

Bekesi Laszlo es Szabo Ivan volt penzugyminiszterek, kozvetlenul
Horn szavai utan, kijelentettek: nem ertik, Horn pontosan mirol beszel,
hiszen az uj kormany nem kapott kimutatast az elozo kabinetek
kotelezettsegeirol. A Fidesz - MPP es az FKgP pedig kozolte: nem
hiszik, hogy csak az elozo kormanyok muve a 600 milliard, ezert
felkertek Horn Gyulat, reszletesen szamoljon majd be a jelenlegi
kormany kotelezettsegvallalasairol is.

Elfogtak az Unabombert?

Az FBI 17 ev tokoles utan aprilis 3-an elfogott valakit, aki akar az
Unabomber is lehet. A Nagyon Fontos Embereket, foleg az uzleti elet es a
termeszettudomanyok kiemelkedo kepviseloit level- es csomagbombaival
ijesztgeto-gyilkolaszo, onmagat "anarchistanak" vallo terrorista (a
tettes lelken eddig 23 sebesules, foleg szemek es ujjak, valamint
harom gyilkossag is szarad) ipari tarsadalom ellenes esszejevel irta
be magat a vilagtortenelembe (es a MaNcs januar 10-i szamaba). Az
esszet, amelynek egyes reszletei mar korabban nyilvanossagra kerultek
az Interneten, tavaly szeptemberben publikalni kenyszerult a New York
Times es a Washington Post, egy halalos fenyegetes (ket Nobel-dijas
tudos es egy utasszallito repulogep levegobe ropitese volt
beigerve) es a hatosagok tehetetlensege miatt.

Theodore J. Kaczynskit (53) csak a Baldy hegy remetejekent emlegettek jo
ideje az emberek. Egy Lincoln nevu porfeszek (Montana allam) kozeleben
elt maganyosan, egy minden komfortot nelkulozo erdei fakunyhoban,
neha biciklire ult es bekerekezett a varoskaba, ahol elelmet
vasarolt, vagy Thackeray- es Shakespeare-koteteket kolcsonzott a
helyi konyvtarban. Ismerosei nem voltak. Kevesen tudtak rola, hogy a
Harvardon vegzett, tehetseges matematikusnak indult, es valaha professzor
volt a Berkeley egyetemen. A hatosagok figyelme csak akkor fordult fele,
mikor occse beszolgaltatta korabbi irasait, amelyek az Unabomber
kialtvanyahoz nagyon hasonlo tartalmunak bizonyultak. A remetelak
atvizsgalasa soran egy kesz, az Unabomberre jellemzo tipusu
pokolgepet, irogepet, valamint pokolgepek epitesehez szukseges
alapanyagokat es eszkozoket talaltak. Kaczynski elozetes
letartoztatasban van, nem beszel, az FBI DNS-ujjlenyomat analizissel
kivanja vegleg rabizonyitani a merenyleteket.

Kozben az Allamokban ismet tetofokara hagott az Unabomber-hiszteria,
tudositok szazai es sok erdeklodo sietett a helyszinre, a
hatosagok tartanak attol, hogy a vizsgalat lezarultaval a kunyhot
egyszeruen szet fogja hordani a polojan az Unabomber fantomkepet
viselo tomeg.

- bodoky -

Elakademia

A Magyar Tudomanyos Akademia (MTA) eladja az Akademiai Konyvkiadot, s
csak 20 szazalekban marad tulajdonosa a tovabbiakban. Az eladas oka az a
tobb mint ketszazmillios kotveny, melyet 1995-ben a kiado az MTA
garanciajaval bocsatott ki, s amelyet most kellene visszafizetnie. Am az
Akademia erre keptelen, es emiatt megvalni kenyszerul a kiadotol.
Csomo Istvantol, az MTA penzugyi foosztalyanak vezetojetol
sikerult tovabbi reszleteket megtudnunk. Ezek szerint az Akademiai
Konyvkiado es Nyomda, mely az Allami Vagyonugynokseg 1994. aprilis
1-jei, illetve az akademiai torveny 1994. junius 30-i hatarozata
alapjan kft-ve valt, regota anyagi problemakkal, jelentos
tartozasokkal kuszkodik. Ennek reszben a jelentos koltsegnovekedes
az oka, melynek eredmenyekent tobb tizmillios tartozas halmozodott
fel. Raadasul a konyvpiac telitettsege miatt a Magyar Nagylexikon
kiadasa sem hozta meg a vart eredmenyt. 1995-ben az Akademia uj
strategiai tervet dolgozott ki: egyfelol letszamcsokkentest kivant
vegrehajtani, masfelol szet akarta valasztani a kiadot es a nyomdat.
Am ennek kivitelezese, illetve a kotvenyek kifizetese a penzhiany
miatt lehetetlennek tunt, ezert a koltsegek fedezesere megkezdodott
az ingatlanok es berleti jogok eladasa. De az ido rovidsege miatt az
MTA valaszut ele kenyszerult: vagy bejelenti a kiado csodjet, vagy
eladja a ceget. Az Akademia elnoke, Kosary Domokos vezette tizfos
vezetoi kollegium az utobbit valasztotta, mivel ujabb bankhitelek
felvetelere, s azok kamatainak kifizetesere a garanciat vallalo
Akademia keptelen lenne. Informacioink szerint az uj tulajdonos, akinek
neve egyelore ismeretlen, letrehozza az onallo Akademiai Nyomdat,
mely csak a profiljaba vago feladatokkal foglalkozik ezentul, illetve az
Akademiai Kiado Rt.-t. S ezzel megszunik az egyik utolso allaminak
mondhato kiado is (a masik a Nemzeti Tankonyv).

- gya -

Uganda: kereszteny fundamentalistak

Nyolc eve hajtja vegre rajtautesszeru terrorakcioit Uganda ritkan
lakott eszaki, Szudannal hataros teruletein az Ur Ellenallo
Hadserege. A fundamentalista gerillaszervezet sajat allitasa szerint a
tizparancsolat alapjan szeretne kormanyozni a kelet-afrikai orszagot,
de a jelek szerint a gyozelemig felfuggesztik a parancsolatok hatalyat.
Eddigi legpusztitobb tamadasukat egy honapja hajtottak vegre: ekkor
szazharminc embert gyilkoltak meg. Husvetkor rajtautottek egy
szaznegyven gepkocsibol allo, katonai kiserettel biztositott
konvojon, negy katonat megoltek, majd elmenekultek.

Nem lehet pontosan tudni, mekkora a felkelo csoport: 400 es 1500 fo
kozott ingadoznak a becslesek. Vezetojuk, a 30 eves Joseph Kony
profetanak tudja magat, akcioinak foleg tanitok, orvosok, allami
hivatalnokok a celpontjai. Fenekedik tovabba a kerekparosokra, akiket
besugoknak tekint, valamint azokra az egyszeru falusiakra, akik disznot
vagy feher tyukot tartanak, mert ezek az allatok a hite szerint a Gonosz
megtestesulesei.

Az Ur Ellenallo Hadserege korabban vedtelen falvak elleni
tamadasokra, kifosztasukra szoritkozott, csapatainak letszamat pedig
ugy bovitette, hogy fiatalkoruakat raboltatott el embereivel, akiket
azutan tobb honapos intenziv agymosasnak vetett ala. Ujabban
latvanyosan korszerusodott a csoport fegyverzete, es mar ratamad
katonai bazisokra is. Az ugandai kormany szerint az orszaggal
baratsagtalan viszonyban levo Szudan fegyverezte fel a felkeloket.
Szudan tagadja ezt, mondvan, hogy ellenkezoleg: Uganda tamogatja a
del-szudani gerillakat, akik tortenetesen szinten keresztenyek.
+ - A szerk. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mar megint egy nagyon nagy leleplezes

Valami miatt a dolgok nem mehetnek csak ugy, unalmasan. Ha nincs ugy,
csinalva lesz. Horn Gyula - Oz legnagyobb varazsloja a mu 1939-es elso
megfilmesitese ota - belenyul a kalapba, es kihuz egy ugyet. Az
elozo kormany - a galad! - osszevissza vallalgatta a garanciakat,
hatszazmilliardot, mintegy, es most a derek, allamhaztartasi
reformmal, Suchmannal es hosszu, hideg tellel sujtott miniszterelnok
itt all, es nem kap levegot. Vagy inkabb ugy volt, hogy Horn Gyula,
szokasahoz hiven, vasarnap bement a hivatalaba, kotoraszni az aktak
kozott. Vajkalt a multban konyekig, dobalta ki a felesleges
iratokat, es a vegen mar csak egy akta maradt. Na, ebbe is
belekukkantok, gondolta Horn, es legott meglepodott. Hat nem egy
hatszaz milliardos garanciavallalas? Vagy talan ugy volt, hogy
legkozelebbi munkatarsainak egyiket lekuldte fejhusert, az pedig
utkozben egy aktat talalt, benne a nevezett - nem keves osszegre
szolo - garanciavallalassal? Ezenkivul lehet meg harom dolog: Horn
eddig is tudta, de nem mondta el; Hornnak fogalma sem volt; Horn hazudik.

Vegyuk csak sorjaban. Az akkori kormanypart szerint csakis az utolso
valtozat allhat fenn. Ehhez, ugye, hinni kene az akkori
MDF-csinovnyikoknak, ami nem konnyen megy, gondoljunk csak az utolso
honapok feszitett utemu penzatmenteseire, a sebtiben felavatott
halalsztradakra - az M0-as nem lesz a magyar Bahama-haromszog, mondta
nagy eszevel Schamschula (Don Otker) Gyorgy akkori aszfalt-,
vizvezetek- es telefonminiszter -, gondoljunk a nagyszamu titkos,
ugynevezett haromezres kormanyhatarozatokra. Horn nem tudhatta, mit
ortalyoskodott ossze a cipopertli-nyakkendosok nagy, de utokeptelen
csapata. Mert ugye, zaklatott volt a kormanyatadas menete (Fur Lilat
Boross exminiszterelnok csak egy bodicsekkel tudta rabirni, hogy "fogna
ma kezet a Keletivel, hulyegyerek", ha a tizperces aktus nem jon
letre, Fur meg mindig a parlamentben bujdokolna, ejjelente uvolteset
- "miniszter vagyok" - messze vinne a szel, japan turistacsoportok
szervezetten latogatnak az epuletet, hogy lencsevegre kapjak a
remetet, nekik ez nagyon ismeros lenne, az ember, aki nem adta fel a
harcot, a koltsegvetesi hianyt is lehetne lejjebb faragni legott).

Vagy talan megis: Horn Gyula, a magyar kozelet legendasan
szorakoztato figuraja, a tarhonyashus-kiraly, szereti azt hinni
magarol, hogy az idozites nagymestere. Jon-megy, tervez, botranyt
kavar. Ahova lep, hervad a fu. A garanciavallalasrol mar korabbrol
tudott, csak kivart. Amikor a partja korul kezdtek elszaporodni a
botranyok - ki is koordinalja az orosz allamadossag torleszteset, mi
a szar van olajbehozatal-ugyben, hogy is allunk a "milliardos, de balos"
parttagokkal? -, akkor Horn felall, kezet szettarja es kikop: ejt
nappalla teve stabilizalna az orszagot, de ujabb es ujabb
nehezsegek bukkannak fel, a kocsogok az elozo garniturabol
konnyelmuen igergettek, most pedig itt vannak a taljanok, es tarcsak
a markukat, "hun a love, Gyula", ezt kerdezik. Hat ezert izzadunk,
elvtarsak, mikozben a reakcio nem meltoztatik aludni?

Hat nem. Es ha tenyleg ugy lenne, hogy csak most, '96 husvet elott
par nappal vettek eszre - mert olyan jol el lett dugva -, hogy
hibadzani fog majd par szaz milliard, nos akkor is csak erre az egyre
lehet hivatkozni? Hogy az elodok, meg a retyerutya? Az akkoriban MDF-nek
nevezett kormanyzo valami is evekig ezzel akart hulyiteni mindenkit,
hogy meg mindig birkozik a komcsi orokseggel, es nem vette eszre,
hogy ez a - megoly jogos - orokseg-duma mar reg nem erdekel senkit:
legfokeppen azert, mert a hulyeseget mar ok is kitermeltek.

Igy lesz ezzel a szocialista miniszterelnok is.

Felido van. Terfelcsere.

Locs-pocs

Mint egy jelmezbal. Olyan az utca. Ahol valami elore nem lathato baleset
kovetkezteben mindenki pincernek oltozott. Fel! Szolgalok.

Masik bal is esett: hibasak a meretek, meg a parlamentben se latni
ennyi elszabott, kapucnis zakot, mindenki a masiket vette fol. Iden
husvetkor egy orszag keveredett kabatlopasi ugybe.

Jellemhibas kosztumok: estere pecsetesek, egy-egy konyok esesre, ha
felhasad, valltomes, ha kikandit, egy gyors tomesvaltas, no, az meg
segit. Ha az inggaller es a zako gallerja kozott megall a levego,
ne adj' isten odafer egy kisebb viztorony, nem kell mindjart a
bennfelejtett vallfara gyanakodni, a locsolaskor szukseg van a szabad
mozgasterre, es a kolnit itt nem reszletezzuk.

Persze, igazabol, mondd, ki a szart erdekelhet, arokbol elomaszva,
kezet razva, ha pont okolbe szorult, eppen hanyas kozben, hogy
sonkazold, tojasvoros, netan libarozsaszin volt-e reggel az a fess
darab.

Husveti jelszavunk, fess, alkoss, gyarapits: Kolumbusz tojasa. A nyul
csak egy tojast hozott, ha reklamalsz, sortuzet kuld beled, vagy
vallat randit, jo a jakom, kulonben a hal adja a masikat.

Elmultak az unnepek, vegre megint szabad itatni a budos kolykeket.
+ - Kulturalis hirek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

*** Tabori-premier *** A becsi Akademietheaterben mutattak be George
Tabori uj farce-at: a Ballade vom Wiener Schnitzel (A becsi szelet
balladaja) egy ettermi kritikusrol szol, aki nagyon szereti a viner
sniclit, de egy nap meglatogatja egy sertes, es azt mondja neki,
szegyellje magat, ami elegge megviseli a zsido szarmazasu hivatasos
evo idegeit. A kepunkon lathato, 1914-ben, Budapesten szuletett
Tabori sajat kezuleg rendezte a darabot, melynek foszerepet kedvenc
szinesze, a fiakent szeretett Gert Voss alakitja.

*** Parizs, foto *** Mikozben a Pompidou Kozpontban az 1890-1965
kozotti idoszak amerikai fotografiajanak ketszaz reprezentansa, a
New York-i Museum Of Modern Art kollekcioja lathato majus 31-ig, a Rue
Francois-Mirron es a Rue de Fourcy sarkan megnyilt a Maison Europeenne
de la Photographie. Parizs 90 millio frankot forditott a 18. szazadi
epulet restauralasara, s evente 20 milliot szan az uj fotomuzeum
mukodtetesere. A francia fovaros meg Jacques Chirac idejen kezdett
aldozni a fotora: a polgarmester (a jelenlegi allamfo) felismerte, ez a
terulet valahogy kimarad Mitterrand elnok nagyszabasu kulturalis
beruhazasainak sorabol. 1980-ban utjara inditottak a ketevenkent
megrendezesre kerulo Fotohonapot (iden novemberben ismet esedekes,
tucatnyi kiallitassal), 1981-ben megalapitottak a fotografiai Grand
Prix-t, fotorestauralo muhelyt es kiallitotermet nyitottak a Les
Halles-ban, 1988-ban pedig Chirac jovahagyta a most atadott muzeum
letesitesenek tervet. Az akkoriban magasan allo EU-laz heveben
neveztek el az Europai Fotografia Hazanak, de sok amerikai es japan
felvetel is akad a gyujtemenyben. Az utobbi masfel ev alatt
kulonfele ugynoksegek, archivumok es cegek adomanyaibol
osszeallt 12 ezer darabos kollekcio zome a masodik vilaghaboru utan
keletkezett (Franciaorszag legertekesebb, 19. szazadi fotografiait a
Musee d'Orsay, a 20. szazad elejenek anyagat pedig a Centre Pompidou
orzi). A 12 ezer kotetes konyvtarral es 500 filmmel is rendelkezo
fotomuzeumban evente harom idoszaki kiallitast terveznek, evi
szazezer latogatora szamitanak.

*** Stone Mexikoban *** Aznap, amikor kollegai Los Angelesben, az
Oscar-ceremonian unnepeltek onmagukat, Oliver Stone a mexikoi Chiapas
tartomanyban talalkozott a kormanyellenes, zapatista felkeles
parancsnokaval, commandante Marcosszal. Latogatasa celjaul az amerikai
rendezo csupan a tajekozodast nevezte meg, a nem, szo sincs
semmifele filmtervrol, gyozkodte az erdeklodo riportereket. Senki sem
hitt neki. A chiapasi belugyi erok a biztonsag kedveert elkoboztak a
Stone utazasarol forgatott tevefelveteleket, ne is legyen nyoma, hogy
ott jart. Napokkal kesobb a mexikoi mozik levettek a musorrol Nixon
cimu filmjet, csakis az alacsony nezoszam miatt, nehogy barki masra
gondoljon. Aztan a mexikoi lapok megirtak: nemcsak hogy Mexico cimmel
tervez filmet, de John Leone (a JFK forgatokonyviroja) mar kesz is az
alapanyaggal: osszekapcsolta benne Luis Donaldo Colosio elnokjelolt
1994-es valasztasi kampany alatti meggyilkolasat a mexikoi
drogcsempeszettel es korrupcioval. Stone a Time-ban cafolt: nem forgat
ilyen filmet a fejeben. Meglatjuk.

Ingyenmozi Bosznianak A Cinema for Sarajevo projekt kereteben aprilis
1-24. kozott Bihac, Zenica, Tuzla es Szarajevo mozijaiban ingyen
vetitenek olyan amerikai es europai filmeket, amelyek zommel a boszniai
haboru eveiben keszultek, s eddig nem juthattak el oda. A boszniai
kulturalis miniszterium vednoksegevel zajlo esemenysorozatot a
Goethe Intezet es a Channel 4 szponzoralta.

*** Pekingi Ludwig *** Varhatoan novemberben nyilik meg a pekingi Ludwig
Muzeum, a kinai nemzeti muzeum onallo osztalyakent. A muzeum
anyagat az aacheni mugyujto hazaspar, Irene es Peter Ludwig, illetve
az altaluk tett alapitvany ajandekozta Kinanak.

*** Goya: 250 *** A megnyito utani elso negy oraban ketezer
latogato rohamozta meg a madridi Prado jubileumi Goya-kiallitasat: a
festo szuletesenek 250. evforduloja alkalmabol 170 olajfestmenyet
allitottak ki (kozuluk 128 a Prado tulajdona, a tobbi kolcson). De
nem kell annyira sietni, a tarlat junius 2-ig nyitva tart.

*** Paladino *** A budapesti Csontvary teremben aprilis 17-ig lathatok
Mimmo Paladino grafikai, aki Hegyi Lorand Uj szenzibilitas cimu
tanulmanykotete szerint "az italiai transzavantgard festoi uj
hullamanak talan legjelentosebb szemelyisege".

*** Girl 6 *** Bemutattak Spike Lee legujabb filmjet: a Girl 6 egy fiatal
lanyrol szol, szineszno akar lenni, de mikor a probafelvetelnel
Quentin Tarantino megkeri, ugyan, venne mar le a bluzat, elmegy a kedve
az egesztol, ilyen aron nem. De valamibol elni kell, egy
telefonszex-szolgaltatonal helyezkedik el, o lesz a 6. sz. lany. A
cimszereplo Theresa Randle, egy-egy epizodban felbukkan, tobbek
kozott, Madonna es John Torturro is.

*** Magyar Schwerpunkt: 1999 *** 1997-et ugyan nem kaptuk meg, helyette
viszont immar biztos, hogy 1999-ben Magyarorszage lesz a Frankfurti
Konyvvasar sulyponti szerepe: a vilag legnagyobb ilyen rendezvenyenek
hazank lesz a diszvendege - jelentettek be azutan, hogy Peter Weidhaas,
a konyvvasar igazgatoja Budapesten talalkozott Magyar Balint
muvelodesi miniszterrel.

*** King Rushdie mellett *** A Playboy amerikai kiadasanak aprilisi
szamaban nyilatkozo Stephen King megfenyegette az amerikai
konyvterjesztoket: az a halozat, amely nem kinalja Salman Rushdie
konyvet, a Satani verseket is, nem arusithatja az oveit sem.
Marpedig Stephen Kinggel jo forgalmat lehet csinalni, tavaly vagy 150
millioan olvastak bestsellerjeit.

*** Nagybanya: 100 *** A szaz evvel ezelott, Munchenbol hazatert
muveszek altal, az erdelyi Nagybanyan alapitott muvesztelep a
magyar festeszet iskolateremto intezmenyeve valt - a Nagybanya
muveszete cimu kiallitas tobbek kozott (az itt lathato grafikat
is tervezo) Ferenczy Karoly, Csok Istvan, Hollosy Simon,
Ivanyi-Grunwald Bela, Thorma Janos, Glatz Oszkar munkait mutatja be a
Nemzeti Galeriaban, oktober 20-ig.

*** Arab szinhaz Izraelben *** Marcius 25-en Haifaban, egy
kulturhazban megtartotta elso premierjet Izrael elso arab szinhaza:
Saadallah Wannous sziriai dramairo A Kiraly a Kiraly cimu darabjat
adtak elo - az idei szinhazi vilagnapon, marcius 27-en az o
uzenetet olvastak fel vilagszerte; azt kell meg tudni rola, hogy
tavaly folemelte szavat koltotarsa, Adonis erdekeben, akit kizartak
a sziriai iroszovetsegbol, mivel az izraeli-arab kulturalis
kapcsolatok normalizalasat kovetelte. A most megalakult arab szinhaz
epp ezt a celt szolgalja: tagjai izraeli arab szineszek, akik a varosi
kisszinpadon mar tobb arab darabot adtak elo, s vezetojuk, Jussuf Abu
Wanda szerint nem akarnak arab kulturalis gettova valni, heberul is
fognak eloadni arab darabokat. A tarsulat koltsegeit a varosi szinhaz
allja, az izraeli szabalyozas ertelmeben szinhaz csak ketevi
mukodes es legalabb ket bemutato utan kaphat allami tamogatast.

*** Nagy Imre-szobor Kaposvarra *** Paulikovics Ivan nyerte a Nagy Imre
eletnagysagu szobranak keszitesere kiirt palyazatot. Az
emlekmuvet oktober 23-an avatjak fel Kaposvaron, a martirhalalt
halt miniszterelnok szulovarosaban.

*** Atombomba Muzeum *** Nem trefa: aprilis elsejen Atombomba Muzeum
nyilt a masodik vilaghaborut lezaro amerikai atomcsapast elszenvedo
egyik japan varosban, Nagaszakiban.

*** Getty, foto *** A vilag egyik leggazdagabb familiaja, a Getty
csalad altal iranyitott Getty Communications megvasarolta az egyik
legnagyobb fotoarchivumot, a Hulton Gyujtemenyt. A Hulton Gyujtemeny
(mostantol: The Hulton Getty Picture Collection) 10 millio darab
felvetelbol all, a 19. szazadtol napjainkig - egyetlen ehhez foghato
(csak meg nagyobb) fotogyujtemeny letezik, a Bettman Archivum, amelyet
tavaly ev vegen vett meg egy Bill Gates erdekeltsegebe tartozo ceg,
a Corbis. A Getty Communications ezzel a vasarlassal az egyik legerosebb
on-line fotoszolgaltato vallalkozassa valt, hetente haromezer kepet
digitalizalnak, kinalatuk mar 160 ezer folott jar.

*** Biblia cigany gyerekeknek *** Gyerekeknek szolo, kepes Biblia
kiadasat tervezi lovari cigany nyelven a Zsambeki Katolikus
Tanitokepzo Foiskola, ahol Europa egyetlen romologiai tanszeke
mukodik. A 300 peldanyban tervezett konyvet egy spanyolorszagi
kiadvany alapjan keszitenek el, a koltsegeket a muvelodesi
tarcatol remelik

*** Gyasz *** 37 eves koraban, szelutes kovetkezteben meghalt
Jeffrey Lee Pierce, az amerikai Gun Club enekese, vezetoje. Ahogy egy
nekrolog irta, "hosszu, sulyos es nyilvanossag elott elkovetett
szenvedes", alkoholizmus es kabitoszerezes utan ert veget a
sajatos posztpunk bluest jatszo gitaros elete (becsi fellepeserol
1994. marcius 31-i szamunkban, koncertalbumarol 1992. december 23-an
irtunk).

Elhunyt Perczel Zita, a ket haboru kozotti magyar film egyik legnagyobb
csillaga. Legemlekezetesebb sikeret talan a Meseautoban aratta. Tobb
evtizedes emigracio utan tert haza a 80-as evekben, s vallalt
szinpadi szerepeket. Filmforgatasra keszulve erte a halal. 80 eves
volt.

89 eves koraban, Parizsban elhunyt Etienne Hajdu, azaz Hajdu Istvan
szobraszmuvesz. A romaniai Tordan szuletett, budapesti es becsi
tanulmanyok utan telepedett le Franciaorszagban, ahol a nonfigurativ
iranyzat egyik mesterekent tartottak szamon.
+ - Hirosszefoglalo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

*** Uj feherorosz tankok *** A Honvedelmi Miniszterium vezetoinek
legutobbi dontese, amellyel szaz, T-72-es harckocsi beszerzeset
hataroztak el, nem illik bele a honvedseg technikai fejleszteserol
szolo koncepcioba, miutan nem csokkenti fuggosegunket a keleti
haditechnikatol - jelentette ki a parlament honvedelmi bizottsaganak
elnoke. Mecs Imre elismerte ugyan, hogy a feherorosz ajanlat anyagilag
elonyos, de emlekeztetett a MiG 29-esek beszerzesere, es hozzatette:
a HM vezetoinek kell viselniuk a felelosseget azert, hogy a magyar
honvedseg hosszu tavon fuggove valhat a keleti hadiipari
termekektol. Keleti Gyorgy honvedelmi miniszter kijelentette: a
bizottsag elnoke is tudja, hogy a haditechnikai eszkozok beszerzese
teren a magyar honvedseg "kenyszerpalyan" mozog, igy jelenleg nem
nyilt mod korszerubb harckocsik beszerzesere.

*** Privatizaljak a 16-okat *** Elkeszult a tizenhat legnagyobb magyar
iparvallalat, koztuk a Dunai Vasmu, a Taurus, az Ikarus, a Hungalu, a
BHG es a Raba privatizacios terve; e cegek adjak a magyar ipari
termeles egytizedet. Suchman Tamas privatizacios miniszter szerint
azonban valoszinutlen, hogy meg az iden elkelne az osszes
nagyvallalat. A koltsegvetes 100 milliard forint bevetelre szamit az
eladasbol. A kormany tervezetet az allami vagyon maganositasaert
felelos APV Rt. velemenyezi ket-harom heten belul. Suchman
egyebkent egy gazdasagi forumon elmondta: a rendszervaltas ota
megszunt 1,2-1,3 millio munkahelynek csak 30 szazaleka veszett el a
privatizacio kovetkezmenyekent.

*** Uj delszlav tomegsirok *** Az IFOR-erok az ev vegeig
mindenkepp tavoznak Boszniabol - jelentette be John Shalikashvili
amerikai vezerkari fonok -, s addig az erintett feleknek mindenkepp
vegre kellene hajtaniuk a daytoni bekemegallapodas kovetelmenyeit.
Ugyanakkor Leighton Smith helyi foparancsnok szerint, mivel erre semmi
remeny, nem lehetetlen, hogy az IFOR-erok nem hagyjak el a terseget
decembert kovetoen sem. A lassu adminisztraciora hivatkozva csak 15
szerb es 16 horvat hadifoglyot engedtek szabadon a szemben allo felek; a
tobbi fogva tartott aprilis 9-i hatallyal szabadul. Kozben ujabb,
legalabb hetezer halottat rejto tomegsirt fedeztek fel Srebrenica
mellett az amerikai felderito muholdak. A tomeggyilkossagot, melyre
minden valoszinuseg szerint a varos tavaly nyari ostroma soran
kerult sor, Mladic tabornok katonai kovettek el.

*** Suchman megis marad *** A privatizacios miniszter a kormanyfovel
valo targyalasa utan ugy dontott: az MSZP V. kongresszusan hozott
dontese ellenere megis tagja marad a szocialista partnak es a
frakcionak. Suchman Tamas nem nyilatkozott akkori dontese es
visszalepese indokairol, csak annyit mondott: nincsenek jo valaszok, a
kilepes es a visszavonas sem az. Kaposvarott elmondta: a kongresszuson
figyelmen kivul hagyta, hogy lemondasaval "megrendulhet a kulfoldi
befektetok mult ev ota visszaszerzett bizalma". (A Nepszavanak
nyilatkozva Suchman kifogasolta, hogy az uj MSZP-elnoksegbol
"meltatlanul kiszorult" az MSZOSZ.) A marcali MSZP-alapszervezet
mindenesetre elmarasztalta a minisztert.

*** Csecsen verontas *** Jelcin elnok mult heten bejelentett beketerve
ellenere valtozatlanul folytatodtak a csecsenfoldi osszecsapasok. Az
orosz vezetes bejelentette: keszek a vegsokig elmenni a csecsenekkel
valo leszamolasban. A terulet deli reszen tobbtucatnyi orosz es
csecsen katona meghalt, tobbeket eltuntnek nyilvanitottak. Harcok voltak
Gojszkoje, Orehovo es Sztarij-Ahcsoj tersegeben; az orosz legiero
Szu-25-os gepekkel ismet bombazta a delnyugat-csecsenfoldi Salazsit.
Szurikov orosz vedelmi szakerto viszont azt allitotta, hogy Dudajev
maga is rendelkezik legierovel, es o bombazza azokat a csecsen
telepuleseket, amelyek allitolag megtagadjak tole a segitseget.

*** 1998-tol EU-targyalas *** Magyarorszag az elsok kozott
csatlakozhat az Europai Uniohoz, amikor - az egy evig tarto torinoi
kormanykozi ertekezlet befejeztevel, 1998 elejen - megkezdodnek az EU
boviteserol folytatott targyalasok - jelentette ki Budapesten Jacques
Santer. Az Europai Bizottsag "kormanyfojenek" szamito elnok Horn
Gyulaval es Kovacs Laszloval targyalva meltatta Magyarorszag eddigi
eredmenyeit a piacgazdasagra valo atteresben, es sikeresnek nevezte
Budapestnek a szomszedaival kapcsolatos megbekelesi politikajat.
Santer elmondta: a csatlakozasra varokat kulon-kulon biraljak el.
Az orszagvelemeny elkeszitesehez szukseges kerdoivet (amely
alapjan elbiraljak, teljesiti-e az orszag az integracio
kriteriumait) Magyarorszag varhatoan jovo heten kapja meg. Horn Gyula
elmondta: az EU-csatlakozas Magyarorszagnak az ujabb kulfoldi toke
bearamlasa miatt is fontos.

*** Meg mindig az FKgP vezet *** A Szonda Ipsos legutobbi felmerese
szerint tovabbra is a Kisgazdapart vezeti a partok nepszerusegi
listajat: a "valamilyen partot valasztok" koreben az FKgP 28, az MSZP
26, az SZDSZ es a Fidesz - MPP egyarant 13-13, a KDNP 7, az MDF 5, az MDNP
egy szazalekot kapna. Igaz, a Nepszabadsagban ismertetett felmeres
interjuinak legnagyobb reszet meg a nagy vihart kavart marcius 14-i
Torgyan-beszed elott keszitettek, igy annak hatasait ez az eredmeny
meg nem mutathatja. A felmeres azt is kimutatta, hogy minden eddiginel
tobben, a valasztok 21 szazaleka kinyilvanitotta: semmikeppen sem
szavazna a kisgazdakra.

*** Anglia: millios marhaoles *** Az Europai Unio mult szerdai
hatarozata alapjan a CJ-kor miatt Londonnak megis le kell vagnia
negymillio, harminc honapnal idosebb szarvasmarhat, aminek pontos
menetet aprilis 30-ig kell beterjesztenie. Heti 15 ezer bikat es
fejostehenet kell levagni ahhoz, hogy 6 ev alatt teljesitsek a tervet;
a marhahus felhasznalasa gyogyszerekben es kozmetikai cikkekben sem
lehetseges. Anglia felhaborodasat fejezte ki, mert a levagas 80
szazalekos tamogatasara szamitott az EU-tol, de az csak 70
szazaleknyi teherviselest vallalt, es nem torolte el a
marhaexport-tilalmat sem. A CJ-fertozes hire tovabbra is rohamosan
csokkenti a marhahusfogyasztast a tagallamokban. Magyarorszagon
megszigoritottak a marhaszallitmanyok vamellenorzeset, es
kezdemenyeztek a kozmetikai cikkek kivizsgalasat. Indiaban, ahol a
beteg marhakat is szenteknek tekintik, menhelyek letesiteset
ajanlottak fel Nagy-Britannianak. (Lasd meg: 32. oldal.)

*** Repulogep-baleset Dubrovnik folott *** Zagrabban hivatalosan is
cafoltak, hogy egy 46 eves dubrovniki repuloteri technikai alkalmazott
ongyilkossaga osszefuggesben allna a mult heti
repulogep-katasztrofaval. Jelentesek szerint a leszallasi manover
megkezdesekor, az egyik fedelzeti muszer meghibasodasa miatt zuhant le
az amerikai hadsereg Boeing 737-es repulogepe Dubrovnik felett, s ez
okozta Ronald Brown kereskedelmi miniszternek, Bill Clinton volt
kampanyfonokenek es szemelyes jo baratjanak, valamint a fedelzeten
tartozkodo 34 tobbi utasnak a halalat. Ellentmondasos nyilatkozatok
lattak napvilagot arrol, volt-e a gepen "fekete doboz"; lapzartaig
meg nem talaltak ilyet a roncsokat kutato szakertok. A mentoosztagok
ket kivetellel minden holttestet megtalaltak. Franjo Tudjman horvat
elnok cafolta azokat az allitasokat, amelyek szerint a gepet
lelottek volna, mondvan, a tersegben semmilyen harci tevekenyseg nem
folyt. Az amerikai uzleti vilag hatalmas vesztesegkent ertekelte a
miniszter halalat.

*** Koreai feszultseg *** A del-koreai vezetes ugy dontott: valasz
nelkul hagyja Eszak-Korea mult heti provokativ lepeseit, de
megszigoritjak az orszag vedelmet. Az elmult heten fegyveres
eszak-koreai katonak Panmindzson tersegeben haromszor is behatoltak a
ket allamot elvalaszto demilitarizalt ovezetbe, majd minden alkalommal
nehany ora utan tavoztak. Az ENSZ ugy tudja, hogy a katonak
nehezgeppuskakat es granatvetoket telepitettek a biztonsagi
teruletre. A Pentagon szovivoje szerint a behatolasok nem fenyegetoek,
de mindenkeppen az 1953-as fegyverszuneti megallapodas megserteset
jelentik. Phenjan viszont arra hivatkozik, hogy Szoul "invaziora
keszulodik ellene", marpedig ez haborus helyzetet teremt, igy a maga
reszerol felmondja az 53-as szerzodest. Del-Korea pedig a nyomatek
kedveert bejelentette: az Egyesult Allamokkal kotott vedelmi
megallapodas keretei kozott kepes minden provokacio visszaveresere.

MORZE

Megbekelesre es szeretetre szolitott fel II. Janos Pal hagyomanyos
husveti urbi et orbi-beszedeben. A papa Romaban iden is megjarta a
Krisztus utolso utjat felidezo via crucist, a kereszt utjat.

Husvetkor a Fulop-szigeteken tizenegyen vallalkoztak arra, hogy
keresztre feszittetik, tobbtucatnyian pedig, hogy megostoroztatjak
magukat. Jezus ketezer ev elotti megfesziteset minden evben
megelevenitik Azsia egyetlen romai katolikus orszagaban - az egyhaz
tiltakozasa ellenere.

William Perry amerikai vedelmi miniszter kozolte: ha kell, akar katonai
erovel allitjak le a libiai vegyifegyvergyar epiteset. Libia
azonban cafolta, hogy egyaltalan epulne ilyen gyar.

Oroszorszag tavol-keleti reszen, tizenharom emberrel a fedelzeten
eltunt egy IL-76-os tipusu orosz szallitogep. A gep
Petropavlovszknal, leszallas kozben tunt el a radarok
kepernyojerol.

Megis tilos nuklearis hulladekot vinni Oroszorszagba - az orosz
Legfelsobb Birosag ugyanis megsemmisitette Jelcin elnok egy tavalyi
rendeletet. A moszkvai Greenpeace "merfoldkonek szamito
gyozelemkent" ertekelte a dontest.

Csernobil ismet barmikor felrobbanhat - allitjak tovabbra is orosz
szakertok. A francia Atombiztonsagi Intezet pedig nyilvanossagra
hozta: a tiz evvel ezelotti katasztrofa miatt maximum hetezer halalos
vegu rakbetegseg varhato a kovetkezo hatvan evben Oroszorszagban,
Ukrajnaban es Feheroroszorszagban.

Zurichben nagy megdobbenest okozott az a teveriport, amelybol
kiderult: a varos ket szuleszeti klinikajarol a mehlepenyeket
evek ota az allati hulladekok gyujtohelyere viszik, majd ott -
baromfi- es sertestelepeken hasznalatos - huslisztte dolgozzak fel. A
hatosagok azonnal vizsgalatot rendeltek el.

Az Europai Unio ismet biralta Szlovakiat a bunteto torvenykonyv
modositasa miatt. Az EU nem tartja meggyozonek Pozsony kisebbsegi
politikajat sem.

Csehorszagban vege fele kozeledik a privatizacio: egy even belul
varhatoan magankezbe kerul a nemzeti vagyon meg allami kezben levo
22 szazaleka, valamint az allami reszvenyek het szazaleka.

Romania kesz megkotni az alapszerzodest Magyarorszaggal, de - szlovak
mintara - a kollektiv jogokat kizaro ertelmezo jegyzeket akar
hozzafuzni - kozolte Adrian Nastase kulugyminiszter Bukarestben Tom
Lantos amerikai kepviselovel.

Erdelyben, Arad es Temesvar kozott ket ev utan ismet felbukkantak
olyan titokzatos, mertani pontossagu, a foldet kiegeto
"gabonakorok", amelyek egyesek szerint ufoktol szarmaznak.

Jugoszlavia a diplomaciai kapcsolatok felvetelerol is szolo
egyuttmukodesi megallapodast kotott Macedoniaval, az ex-jugoszlav
tagkoztarsa-saggal, amellyel mind ez idaig nem rendezte viszonyat.

Kinaban a hatosagok minden igyekezete ellenere - hivatalos adatok
szerint - felmilliora nott a kabitoszer-elvezok szama. A
drogfogyasztokra, ha lebuknak, kenyszerkezeles es munkatabor var
Kinaban.

A palesztin rendorseg letartoztatta az Iszlam Dzsihad terrorista
csoport vezetojet, Nafez Azzamot. A PFSZ biztonsagi orei az elmult
hetek merenyletei nyoman csaknem ezer Dzsihad- vagy Hamasz-kozeli
aktivistat vettek orizetbe.

Egy brazil sebesz egy vakbelmutet kellos kozepen lelotte a vele
dolgozo altatoorvost. Lapjelentesek szerint a mutet kozben uzleti
viszaly tort ki kozottuk. A beteg a lovesre felebredt az
altatasbol, de elajult a verfurdo lattan.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS