------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Sat Jan 18 00:49:23 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #463 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: A Bush latogatas Japanbol nezve III. ( 91 sor ) Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: valaszok Findler Mikinek Japannal kapcsolatban ( 53 sor ) Felado : rubin@cernvm Temakor: =centristak es szelsosegesek= ( 21 sor ) Felado : mte210a@vaxc.cc.monash.edu.au Temakor: Szekely Zoli, most is megdicserlek ( 88 sor ) Felado : mitchell@vax.oxford.ac.uk Temakor: Abortusz ( 87 sor ) Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: Sem akasztva, sem fobelove - ( 98 sor ) Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: Sem akasztva, sem fobelove - ( 38 sor ) Felado : mitchell@vax.oxford.ac.uk Temakor: Kerdesek a nagykoalicioval kapcsolatban ( 30 sor ) Felado : b.vizy@frec.bull.fr Temakor: AB torveny ( 26 sor ) Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu Temakor: Biztato sorok Forizs Lacinak ( 77 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Ujabb szilank - a kormanyrol es ellenzekerol ( 48 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Findler Mikinek: Beszamolo egy kiserlet eredmenyerol ( 5 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Hibaigazitas es ket valasz Szekely Zoltannak ( 21 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Szekely Zolinak az adatokrol ( 75 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Az elozo cikk az, ami napok ota csuszott. ( 1 sor ) Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu Temakor: altalanos gondolatok Pellionisz Andrasnak ( 47 sor ) =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: A Bush latogatas Japanbol nezve III. ( 91 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Szemelvenyek a sajtobol, zanzasitva 1. Bushrol es altalaban az egyezmenyrol Rengeteget irtak. Nehanyat idezek csak. - A jan. 11-i Daily Yomiuri (D.Y.) szerkesztosegi cikke lojalis mind Bush, Miyazawa szerepet illetoen. Azt hangsulyozzak, hogy az USA gazdasaga igen nehez helyzetben van, s a ket targyalofel igyekezett megtenni mindent egy olyan kompromisszum fele, ami komoly segitseget jelenthet, mert Japannak sem jo, ha az USA-nak nem jo. Remelik, hogy Bush szerkezetvaltasi programjai olyan aruk eloallitasat eredmenyezi, amelyek megalljak a helyuket a japan piacon. Remelik, hogy az egyenlo feltetelek elve ervenyesul a "global partnership"-ben. - Ugyanebben a kiadasban az ujsag (amerikai) riporterei megfogalmazzak, miert csalodottak a japanok a targyalasokkal kapcsolatban. Bush az utolso pillanat- ban, egyoldaluan kereskedelmi targyalasokka alakitotta at az allami szinture tervezett talalkozot. Ez keszuletlenul erte a japanokat, s kulonosen az, hogy az autos lobby dominalt. Ideznek egy japant a targyalokuldottsegbol: "El sem kepzeltuk, milyen erzeketlen figura az elnokuk". Iacocca elhozatala kifeje- zetten inzultusnak szamitott, mint ahogy serto volt az idozites is: az elnok- nek tudnia kellett volna, hogy kozvetlenul ujev utan a japanok egy sor tradi- cionalis programon vesznek reszt, amibe ok most belerugtak. A japan vezetes azonban ugy szamol, hogy Bush meg mindig sokkal jobb, mint barmelyik Demokrata, aki a helyere johet, ezert mindent meg kell tenni, hogy segitsek. Tovabba mely megdobbenessel es egyutterzessel eszleltek, hogy az USA gazdasaga milyen mely valsagban van, s ezert segiteni igyekeznek. Ennek tobb jelet adtak: halalkodtak a Pearl Harbour evfordulojan mondott Bush beszed miatt, igyekez- tek elebe menni az ami igenyeknek, nyomast gyakoroltak a magancegekre stb. (Megjegyzesem: olyan felhangok ezek, amelyek kisertetiesen hasonlitanak arra, ahogyan a nyugat kezelte Gorbacsovot: a leheto legjobbik rossz). - Egy Minoru Hirano nevu szemleiro hirmagyarazataban (jan. 10, az egyezmeny masnapja) dicseri Miyazawat abban az ertlemben, hogy mindent megtett az USA kivansagainak teljesitese erdekeben (nem reszletezem az erveket). Ugyanakkor arrol ir, hogy "egyesek" figyelmeztettek Miyazawat, hogy ha feltetlen enged- menyeket tesz, akkor szolgai magatartassal fogjak vadolni, s felerosodnek az amerikaellenes erzelmek, amelyek a cellal eppen ellenkezo hatast valtanak ki. Azzal is ervelnek, hogy ha az USA gazdasaga tovabb gyengul, ujabb kove- telesek lesznek, s ennek nem lesz vege. Az obol valsag idejen is a "global partnership" az USA reszerol azt jelentette, hogy az USA hozta a donteseket, s Japan allta a szamlat. Most is a masok penzen akarnak talpraallni. Mindaz0n- altal, el kell ismerni, hogy a haboru utan Amerika segitett talpra allitani Japant, s ezert most rajtunk a sor - irja. - A fenti cikk idezi a Sony elnokenek, Akio Moritanak a kijelenteset, hogy "szomoru latvany, amint az Egyesult Allamok elnoke ugy viselkedik, mint egy kereskedelmi ugynok". Emlekeztet arra, hogy De Gaulle annak idejen a japan miniszterelnokot (Ikedat) "tranzisztor-ugynoknek" nevezte, s most Bush lett az "auto-ugynok". - Egy, a Washington Postbol atvett cikk szinten japan velemenyeket idez. Busht Perry kapitanyhoz hasonlitjak, aki annak idejen fekete csatahajoival felelmet keltve, eroszakkal felnyitotta Japan hatarait. Ezuttal azonban Bush, aki az atlagos japan szemeben igen tiszteletre melto, durva volt es kozonseges, aki "nem vette le a cipojet, amikor a lakasba lepett". A japanok szerint eloszor otthon kellene rendet csinalnia. - Egy kommentator kisertetiesen hasonlo hangot utott meg, mint a felbomlo Szovjetunionak adando segitseggel kapcsolatban korabban. Arrol van szo, hogy a penzbeli segitseg csak pazarlashoz vezet, kinek-kinek a sajat gazdasagat kell fellenditenie, s csak azutan lehet valamit kezdeni egymassal. - Kulon csemege volt az a cikk, amelyikben elmagyaraztak az amerikaiaknak a szabad kereskedelem es a demokracia lenyeget: "meg kellene vegre erteniuk, hogy az allam nem kenyszeritheti ra akaratat a vallalatokra. Ha az amerikaiak olyan termekeket gyartanak, amelyek kellenek a japan piacon, meg fogjak oket venni". 2.Iacoccarol - Atveve a Yomiuri Shinbunbol, jan.8, az erkezes elott: Iacocca az "American dream" elo peldaja, aki fenyes karriert futott be. Habar mindenki arrol szol, hogy tulsagosan nyersen beszel az amerikaiakkal, ez ertheto, ha figyelembe vesszuk az US autoipar helyzetet. Idezik pl. tole, hogy a biztonsagi kerdessel kapcsolatban ugy nyilatkozott, hogy "ideje mar abbahagyni, hogy a japanok ingyen hasznaljak az amerikai biztonsagi rendszert". A cikk azt irja, hogy Iacocca eves jovedelme allitolag 600 millio $. Nagyon jo, hogy idejott, mert itt most korulnezhet, s lathatja, hogy az itteni vezetok ennek csak toredeket keresik, tovabba, hogy az autoutak milyen szukek es a parkolok milyen kicsik. - Ket nappal kesobb idezik Iacocca nyilatkozatat: "I am called protectionist, but I'm really a free trader. The thing I want is to protect the free trade. And the way you do is to retaliate those who do not believe in it". Hozza- teszik, hogy a Ford elnoke meg Iacoccanal is agresszivabb volt, mig a GM nyilatkozott, hogy ok hosszu tavra terveznek, s elegedettek az eddigi haladas- sal. - Jan. 14-en arrol jelenik meg cikk, hogy a 3 nagy irant keves a szimpatia sajat hazajukban is. A Wall Street Journal szerkesztosegi cikke allitolag azt irta, hogy Iacocca a "Chrysler best-selling author"-a, s szimboluma mindannak, ami rossz Detoritban. "Ha Bush tenylegesen elo akarta volna mozdi- tani az autoipar fellenduleset, s a japan versenykepesseget vissza akarta volna fogni, eleg lett volna egyetlen javaslatot tennie: az US mindent meg- enged Japannak, hogy exportaljon az USA-ba, felteve, ha atveszik Iacoccat". folyt. kov. Radnai Tamas =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: valaszok Findler Mikinek Japannal kapcsolatban ( 53 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Aprosagok: Iacocca jovedelmet en is alacsonynak veltem, de a japan ujsag ezt irta. Lehet, hogy celzatosan: mar igy is eleg nagy a kulonbseg. Hogy melyik lap kie, nem tudom, mint irom is, ez csak a kollegak velemenye volt. Utana fogok menni, meg annak is, hogy kinek a tulajdona es kinek a befolyasa alatt allnak. Lehet, hogy Te a kisebb partlapokra gondolsz, ezek azonban gyakorlatilag nem lathatok (meg az LDP-e sem), a harom nagy uralja a terepet (Asahi, Yomiuri, Mainichi). Persze, kar talalgatni, utana megyek. Nagyobbsagok: irod: > Nevetseges Japan hivatkozasa a "minoseg hianyara" sok importaruval >kapcsolatban (az autokrol nem beszelunk...). Supercomputerek, software, >uveg, papir, rengeteg mezogazdasagi aru, gyogyszerek, stb., stb. hihetetlen >akadalyokon kell, hogy atmenjenek, mielott az exportarak sokszorosan elerik >a japan fogyasztokat. Teljesen igazad van, hogy nevetseges SOK aruval kapcsolatban. Az ar kerdese viszont bonyolultabb. Mondok egy konkret peldat: a negativ filmek kozul a japan piacon vezet a FUJI, mogotte a KODAK es a KONICA, sokkal kisebb mertek- ben az AGFA. Ez egyben az ar sorrendje is, s az eladok kivetel nelkul a FUJIt fogjak ajanlani, mint legjobbat, meg ha a legdragabb is. Lehet hogy szubjektiv vagyok, de a KODAK jobb. Az AGFA filmeket diszkont aron, dompingben adjak, sokkal rosszabb csomagolasban, s a ranyomtatott felirat: "GERMAN QUALITY" ugy hat ezert, mintha ironikus lenne. Viszont az altalanositas messze nem igaz. Teny, hogy amit a japan aruk melle behoznak kulfoldrol, a legtobb esetben alacsonyabb minosegu aru. Kulonben is, regen elmult mar az az ido, amikor a japan aru a "Cheap Japanese junk" volt. Meg egy dolog: a japan fogyaszto a minosegbe beleerti a csatolt szolgal- tatast is, es ezen a teren rettenetesen el van kenyeztetve. Hihetetlen jo a csomagolas, a mellekelt tajekoztatas es magyarazat, a hazhozszallitas, a szerviz, alkatreszellatas, mindezt eleve nehez teljesiteni a kulfoldi aruk eseteben. Hogy a peldanal maradjak, a KODAK filmnel, ha minosegi hibas, sokkal nehezebb reklamalni, ha a gyarto kulfoldi volt. Japanban egyenesen a gyarbol kovetik meg az embert s karpotoljak maximalisan. A lobbyzas, a protekcionizmus maximalisan igaz. Ezert jott a BUsh, csak az volt a hulyeseg a dologban, hogy egy gyongykagylobol nem lehet ugy kivenni a gyongyot, hogy csizmaval ralepunk es ugy nyitjuk fel a kagylot. A japan elet tobbi dolga, amirol irsz, szinten szerintem csak reszben igaz, de ebbe most nincs helyem nagyon belemenni. Tipikusan kolcsonos eloiteletes- segrol van szo, a kulfold es a japan oldalrol egyarant. Sajnos, az amerikaiak nagyon rossz peldat mutatnak ebbol a szempontbol, ennek magyarazataul (is) adom kozre azt a bizonyos olvasoi levelet. Rasszizmus mindenutt van, itt is, de ne felejtsd, hogy ugyanakkor egy igen eros konfucianus erkolcsiseg mellett: ami pedig az idegen tiszteletet, segiteset irja elo mindenek folott. Raadasul a vilag kulonfele rasszizmusaira szinte egyaltalan nem fogekonyak: ertetlenul allnak a negerkerdes, zsido- kerdes, arabgyulolet elott. Korea az kulon mufaj, ez az o kulon kis rassziz- musuk. Az ajnu problemat sokan elohozzak, meg kell mondjam, hogy szereny tapasztalataim szerint nem letezo dologrol van szo. A valaszhoz meg annyi szemelyes megjegyzest fuznek hozza, hogy en ezt az orszagot es nepet nagyon megszerettem. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy mozdulattal mar at is leptem a nagy kulturalis "gap"-et, s nehezen tudom elkepzelni magam is, hogy pl. itt eljem le az eletemet. De nem tartom lehetetlennek, szemben szamos kulfoldivel. Radnai Tamas =============================================== Felado : rubin@cernvm Temakor: =centristak es szelsosegesek= ( 21 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Aggodva figyelem a FORUM-ban folyo vitat, fokent a centristak es a szelsosegesek viszonya miatt. Az egyik oldalhoz tartozo centrista inkabb hatszor belerug a masik oldal centristajaba, minhogy akar egyszer is elhatarolodjon a sajat oldalanak szelsosegesetol, publikaljon az akarmilyen agressziv vagy destruktiv irast a FORUM-ban. Szerintem ez a jelenseg arra mutat, hogy a FORUM-ban publikalok szamara (?) fontosabbak a vilagnezeti, ideologiai ertekek - akarmilyen szelsoseges modon is kepviseljek azokat - mint a demokratikus ertekek. Attol tartok, hogy egy ilyen kozegben a szelsosegesek konnyeden eljatszhatjak "minnel rosszabb, annal jobb" strategiajukat, tovabba kivalthatjak a tarsadalom (a FORUM-e) eroteljes polarizaciojat. Azt hiszem a centristak akkor tennek a legjobbat, ha szep csendben es fokozatosan kezet nyujtanak egymasnak, mikozben ugyancsak szep lassan es fokozatosan elhatarolodnanak sajat szelsosegeseiktol, persze nem csak a FORUM-ban. Udvozlettel Rubin Gyorgy CERN, Genf =============================================== Felado : mte210a@vaxc.cc.monash.edu.au Temakor: Szekely Zoli, most is megdicserlek ( 88 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Szekely Zoli! Bevezetoben elnezest megint, he gepelesi hibaim lesznek, tenyleg nem tudom az editort mukodesre kenyszeriteni es az ENTER utan nics apellata! Valoban nem tudtam, hogy mire gondolsz a zarojeles szovegben: >(vagyis palyan beluli tenyezo). Igy mar vilagos! Koszonom a valaszokat. Lehet, hogy mar ovodasok is ismerik ezt a fogalmat (foci rajongok, mondjuk), es mar akkor megtanulhato ez a politikai zsargon, de bocsass meg, nekem nem volt vilagos es nem tudtam hova tenni. A 2.-5. kerdescsoport kotozkodest szolgalt. Valaszodat tartalmilag elfo- gadom, sot orulok annak, hogy kotozkodtem, mert kaptunk megint egy ujabb jo elemzest. Az 5. kerdesre az elso 4 megvalaszolasaval megadtad a szuk- seges bizonyitekokat. Koszonom. Ami a kotozkodes mogott volt az az, hogy szamomra nem kezenfekvo, hogy aki _ilyen_, vagy _olyan_, az _amolyan_ is. (pl. jobboldali, konzervativ = de- mokrata). Erre a 4. kerdesre adott valaszodban >Nem, kedves Feri, meg fogsz lepodni: sokfele demokrata van! ... es utana szamomra is elfogadhatoan valaszoltal, ez OK. Marad a fo kerdes: ki a demokrata? Mit ertunk a demokracia fogalman? Meggyozodesem, hogy nagyon sokan nagyon sok felet. Szamomra pl. az, hogy lehet szavazni, vagy hogy elmondhatom a velemenyem komolyabb kovetkezme- nyek nelkul, vagy, hogy demokratikus uton megvalasztott parlament dont a nevemben, helyettem, ez meg nem demokracia. Ez csak az elso lepes a demok- racia fele tett uton. Mert nincs meg az a mechanizmus, ami kizarja, hogy a demokratikus gyakorlatot ne manipulaljak, ne forditsak a visszajara. Az Athen-i demokraciat nezve (nem ismerem elegge, lehet, hogy rosszul tu- dom, amit tudok), ott az volt a lenyeg, hogy a tarsadalmi rangletran eladdig alacsonyabb szinten levoket a tarsadalom egyenjogunak tekintett, meghallgat- ta, bevonta a dontesekbe. Hogy mennyire manipulaltak a tomeget, azt nem tu- dom. A 80-as evek elejen a HVG-ben olvastam egy japan szakemberrel egy riportot, ahol szoba kerult az europai es a japan donteshozatal kulonbsege. Az euro- pai szokast a japan az 51% diktaturajanak nevezte a 49% folott. Egyet kellett vele ertenem! Az o donteshozataluk (Radnai Tamas, igy van ez?) arra epit, hogy a masikat meg kell nyerni es olyan megoldast kell talalni, ami minden erdekelt reszere elfogadhato, magyaran a teljes egyhangu dontesre toreksze- nek, mert csak akkor varhato el, hogy mindenki ugy tekintse a problemat, mint sajat ugyet. Nem tartom helyesnek es valojaban a demokraciaval valo visszae- lesnek tekintem, ha minden kerdesben szavazast eroltetnek. Vannak kerde- sek, ahol nincs helye a szavazasnak. Ilyenek hit kerdesek, szemelyek, csoportok megitelese bizonyos esetekben, stb, ahol lehet, hogy 999 999 ember igy tudja es megis annak az egynek van igaza, akinek mas a velemenye, mert mondjuk o van az igazi tudas birtokaban. Barmit is tekintunk demokracianak, az az erzesem, hogy ahhoz, hogy egy tarsa- dalom demokratikus legyen, hosszu az ut. Azt ki kell kuzdeni, azt meg kell tanulni. Ezert nem osztom pl. Csonka Gabor kincstari optimalizmusat a magyar tarsadalmi gyakorlat demokratizmusat illetoen. En a demokrata jelzot ezert az altalad emlitett ketto mellett mint fugget- len harmadikat hasznalnam es semmikeppen sem mondanam, hogy az elso ketto - meg a hazai korulmenyek kozott, az elfogadhatok, a palyan levok kozott sem - implikalja a harmadikat. Meg egy zarogindolatot engedj meg. Azt irod: >Latom, mar Te is nekilattal idetlenkedni. Majd kesobb ezt: >...Na, de ugy latszik, valtoznak az idok). Nem, Zoli, nem valtoznak! Most is megdicserlek: tenyleg tetszenek az elem- zeseid! Ez nem azt jelenti, hogy ugy velem, hogy az a teljes igazsag! Ugy velem, hogy Te a meggyozodesed szerinti igazsagot tarod fel es az korrekt is! Csak az a baj - es ez az en szubjektiv velemenyem! - hogy tul komolyan veszed magad, es ennek szolt a professzorosdi. Lazits egy kicsit! Ne legy tul komoly es tul merev! Nincs ra szukseged. Ugy erzem, hogy ertesz ahhoz, amivel foglalkozol, pontosak az elemzeseid a politikaban. Probald a dolgokat humorosabban felfogni. Megrettentem a reakciodon, amikor Hetyei Gabi azt irta Pannon Jozsinak, hogy "talan a part fizet?", vagy valami hasonlot. Meg ha nem tette volna oda a neveto arcot, pesti ember akkor sem vette volna komolyan, hiszen ez egy kozismert ugra- tasi forma, es Te ugrottal ra. Koszonom valaszaidat! Udvozlettel: Cser Ferenc, Feri, ha ugy tetszik. =============================================== Felado : mitchell@vax.oxford.ac.uk Temakor: Abortusz ( 87 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Vizy Bela! A kovetkezoket irod a FORUM 455.szamaban: > Egyetertek azonban az abortuszok engedelyezesi procedurajanak eros >megszigoritasaval, hogy sulya legyen annak, ha valaki ehhez kivan >folyamodni. En a szigoru engedelyezesi procedura alatt azt ertem, hogy a korulmenyek alapos vizsgalata utan valaki(k) kivulrol eldonti(k), hogy elvetetheti-e a magzatot az anya, vagy nem. Az egesznek meg nyilvan akkor van ertelme, ha elkepzelheto olyan eset is, amikor ez a dontes nemleges. Szerinted milyen esetben jo az, es kinek, ha - bar az anya ugy veli, hogy nem tudja, vagy nem akarja felnevelni a leendo gyermeket - erre ot kivulrol kotelezik? En a kovetkezo esetekben tudom elkepzelni, hogy egy no abortuszra jelentkezzen: 1) Ugy erzi, hogy anyagilag nem fogja birni a gyermek felneveleset. Ez nem szugsegkeppen jelenti azt, hogy szerinte a gyerek ehen fog halni, legfeljebb azt, hogy nem fogja tudni megadni a gyereknek mindazt - megpedig anyagi okokbol - ami szerinte egy boldog es kiegyensulyozott gyermekkor elofeltetele. En azt hiszem, hogy ezt a jogot - marmint hogy mindezt megitelje - az anyatol senki nem veheti el, mar csak azert sem, mert az ezen dontessel jaro felelosseget sem all modjaban senkinek atvallalni. 2) Ugy erzi, hogy nem attol a ferfitol akar gyereket - ezt azt hiszem megint csak a nonek maganak kell eldontenie. 3) Ugy erzi, hogy nem akkor akar gyereket, hanem majd valamikor kesobb. Attol tartok, hogy a noi emancipacio sok no vallara dupla terhet rakott, amiert en nagyon nem irigylem oket. Egy ambiciozus es tehetseges no nyilvan helyt akar allni a sajat szakmajaban, ahol a vele szembeni elvarasok nagyjabol azonosak egy ferfivel szembeni elvarassal. Azonban a csalad, a gyerekneveles stb. gondja is inkabb az o vallukon van. E ket dolog osszeegyeztetese, osszehangolasa egyaltalan nem lehet irigylesre melto dolog, ebben oket inkabb segiteni kellene, mint gatolni azzal, hogy adminisztrativ modon valaki ebbe kivulrol beleszol. ( Orvostanhallgato hugom meselte meg elsoeves koraban, hogy naluk az evfolyamon nagyjabol minden lany mar akkor meg kellett, hogy tervezze, hany eves koraban akar szulni. Vagy az egyetemi evek elejen, hogy diplomazas utan mar ne legyen gondja a GYES-sel jaro munkakiesessel, vagy pedig majd harminc-egynehany evesen, tul a szakvizsgan, amikor mar fix allasa van, es a szakmat mar annyira megtanulta, hogy emiatt nyugodtan kihagyhat nehany evet. Ha valaki nem akarja, hogy egyke gyereke legyen, akkor a szulesi szabadsag negy-ot evig is eltarthat.) 4) Ugy erzi, hogy egyaltalan nem akarja felnevelni azt a gyereket. Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a nok is, akiknel a nemkivant terhesseg "foglalkozasi artalom", a "csinaljuk, nem szamit, ha meg beakad egy gyerek, legfeljebb elmegyek abortuszra" hozzaallasuak, stb. Itt viszont az a veszely van, hogy ha nem engedelyezik az abortuszt, akkor a no jo esellyel meg fogja szulni a gyereket, es bedugja az intezetbe. Igy meg a szerencsetlen sorsu, csalad nelkul felnovo gyerekek szamat noveljuk csak szuksegtelenul. Az egy teljesen mas kerdes, hogy miert lett a nemkivant terhesseg (foleg az 1) - 3) esetekben). Azt hiszem, a tajekoztatas, felvilagositas alapveto fontossagaban mindannyian egyetertunk. Az is kivanatos, hogy a nok legyenek tisztaban az abortusz onmagukra valo veszelyeivel is (ez meg foleg a 4) esetben lehet erdekes). De vedekezesi hiba, "gumidefekt" barmikor becsuszhat, a kerdest ezzel - sajnos - nem lehet teljesen megkerulni. Vegul meg egy erv a hosszadalmas procedurak ellen: Ugy tudom (ha tevednek, javitsatok ki, orvososk), letezik olyan hormoninjekcio, amelyik spontan vetelest okoz, ha a terhesseg eleg korai szakaszaban (nehany heten belul) adjak. ( A terhesseget kb. a tizedik nap utan minden tovabbi nelkul lehet detektalni.) Azaz adott esetben lehetoseg van arra, hogy a no elkerulje az abortusz altal ora leselkedo veszelyeket, csak egy a lenyeg: nagyon gyorsan kell cselekedni. (Egyebkent ugy tudom - megint csak javitsatok ki ha tevednek - hogy az abortusz is annal nagyobb kockazattal jar, minnel kesobb vegzik.) Szoval attol a pillanattol, hogy a no tudja, hogy terhes, es tisztaban van azzal is, hogy a gyereket nem akarja megtartani, minden nap keslekedes csak a kockazatot noveli foloslegesen. A nepesedessel kapcsolatos erveknek egyebkent en csak a lenyeget nem ertem: miert baj az, hogy most nem novekszik a nepesseg? Az orszag jelenleg a munkakepes lakossagat sem kepes munkaval ellatni. A nyugdijasok hanyada is nagyon magas ugy tudom. A tarsadalom jelentos szazaleka eltartott (gyerek, nyugdijas, munkanelkuli...). Miert kell ezt a hanyadot eroszakosan novelnunk? Adott esetben az erintettek ellenere is? Varom valaszodat (masoket is). Udvozlettel Jedlovszky Pali =============================================== Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: Sem akasztva, sem fobelove - ( 98 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - az o vere terajtad is Haza'm 1 Az e'jjel hazafele' mentem, e'reztem, ba'rsony nesz inog, a szello"zko~do", la'gy melegben tapsikolnak a ja'zminok, nagy, a'lmos dzsungel volt a lelkem s ha'ltak az ucca'n. Ra'm csapott, amibo"l eszme'letem, nyelvem sza'rmazik s ta'pla'lkozni fog, a ko~zo~sse'g, amely e re'szeg o~lbecsalo' anyaterme'szet fe'rfita'rsake'nt e'l, komor munkahelyeken ka'romkodva, vagy itt to~preng az e'j nagy odva me'lye'n: a nemzeti nyomor. 2 Ezernyi fajta ne'pbetegse'g, szapora cscsemo"hala'l, a'rvasa'g, korai o~regse'g, elmebaj, egyke e's siva'r bu"n, o~ngyilkossa'g, lelki restse'g, mely hitetlen, csoda'ra va'r, nem elegendo", hogy kitesse'k: fo~l ke'ne szabadulni ma'r! S a hozza'e'rto", dolgozo' ne'p okos gyu~lekezete'ben ha'nyni-vetni meg sza'z bajunk. Az ero"szak bu"vo~lete'ben mit ba'nja sok to~rve'nyhozo', hogy mint pusztul el sze'p fajunk! 3 A fo~ldesu'r, akinek se'rvig emeltek to~nko~t, gabona't, csa'ka'nyosokkal puszta te'rt nyit, sze'tveret falut e's tanya't. S a gondra ba'tor, okos fe'rfit, ki ve'dte menthetlen hona't, mint a'llatot terelni e'rtik, hogy va'lasszon bo~lcs honatya't. Cica'znak a sze'p csendo"rtollak, mosolyognak e's szavatolnak, megi'rja'k, ki lesz a ko~vet, hisz "nyiltan" do~nt, ki ezer e've, maga'val ko~tve mint a ke've, sunyi't vagy parancsot ko~vet. 4 Sok urunk nem volt rest, se ka'ba, birtoka't o'vni ellenu~nk s kita'ntorgott Amerika'ba ma'sfe'l millio' emberu~nk. Szi've szorult, rezgett a la'ba, acsargo' habon tovatu"nt, emle'kezo"en oka'dva, mint aki borba fojt be bu"nt. Volt, aki u'gy ve'lte, kolomp szo'l s ta'rsa, ki tudta, ily bolondto'l pe'nzt ezta'n se la't a csala'd. Multunk mind o~ssze van torlo'dva s mint szorongo' kiva'ndorlo'kra, ra'nk is u'gy va'r az u'j vila'g. 5 A munka'snak nem to~bb a be're, mint amit maga kicsikart, levesre telik e's kenye'rre s fro~ccsre, hogy csina'ljon ricsajt. Az orsza'g nem ke'rdi, mive'gre engedik meggyu"lni a bajt s me'rt nem a munka's ve'delme're gya'moli'tja'k a gya'ripart. Szo~vo"la'ny cukros e'telekro"l a'lmodik, nem tud kartelekro"l. S ha szombaton keze'be nyomja'k a pe'nzt s a bu~ntete'st levonja'k: kuncog a krajca'r: ennyie'rt dolgozta'l, nem e'pp semmie'rt. =============================================== Felado : forizsl@vuctrvx1.bitnet Temakor: Sem akasztva, sem fobelove - ( 38 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - az o vere terajtad is [2.] 6 Retteg a szege'nyto"l a gazdag s a gazdagto'l fe'l a szege'ny. Forte'lyos fe'lelem igazgat minket s nem csalo'ka reme'ny. Nem adna jogot a parasztnak, ki ra'g a paraszt kenyere'n s a summa's sa'rgul, mint az asztag, de ko~vetelni nem sere'ny. Ezer esztendo" ta'vola'bo'l, ha'ta'n kis batyuval, kila'bol a ne'pse'gbo"l a ne'p fia. Hol lehet altiszt, azt kutatja, holott a si'rt, hol nyugszik atyja, kellene megbotoznia. 7 S me'gis, magyarnak sza'mkivetve, lelkem sikoltva megriad - e'des Haza'm, fogadj szivedbe, hadd legyek hu"se'ges fiad! Totyogjon, aki buksi medve la'ncon - nekem ezt nem szabad! Ko~lto" vagyok - szo'lj u~gye'szedre, ki ne te'pje a tollamat! Adta'l fo~ldmi'vest a tengernek, adj emberse'get az embernek, Adj magyarsa'got a magyarnak, hogy mi ne legyu~nk ne'met gyarmat. Hadd i'rjak sze'pet, jo't - nekem add meg boldogabb e'nekem! =============================================== Felado : mitchell@vax.oxford.ac.uk Temakor: Kerdesek a nagykoalicioval kapcsolatban ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Korosi Gabor es Hidas Pali! Mind a ketten azt irtatok, hogy nagykoalicio-ellenesek voltatok es vagytok ma is, illetve hogy a paktum fo elonye az volt, hogy nelkule az orszag az "informalis nagykoalicio allapotaban" maradt volna. Igazabol mi baj lett volna az igazi, formalis nagykoalicioval? Nem lehet, hogy az "allando kozelharcot", meg ezt a taborosdit, ami ma sajnos nagyon elterjedt, egy esetleges nagykoalicioval el lehetett volna kerulni? Vegulis ennek a parlamentnek sok, az atalakulas szempontjabol alapveto torvenyt kell elfogadnia. Nem lett volna jobb, ha ezek egy szelesebb konszenzusra epulnenek? Erdekelne a nagykoaliciorol az MDF szimpatizans FORUMozok velemenye is (az akkori es a mai is). (Egyebkent nem sokon mult, hogy nem lett kenyszerusegbol nagykoalicio, ha Thurmerek meg osszeszedtek volna a hianyzo 0.5%-ukat, es az MSZP is csak egy kicsit sikeresebb, akkor - mivel veluk senki nem allt szoba akkor - Antallek kenytelenek lettek volna legalabb a FIDESZt bevenni a koalicioba. Akkor meg valoszinuleg az SZDSZ is ment volna...) Egyebkent mi a velemenyetek a paktum miniszterelnoki felelossegrol szolo reszerol? Annakidejen, az elso nepszavazas soran eleg sokat hallottam SZDSZ-szimpatizans ismeroseimtol, hogy nem szabad megengedni, hogy a koztarsasagi elnok tul eros legyen, nehogy diktaturara torjon (akkoriban meg Pozsgayban gondolkodtak), meg hogy a parlament legyen az eros stb. Van egy olyan erzesem, hogy a miniszterelnoki felelosseg rendszereben ugyanez a veszely rejlik. Ti hogy latjatok? Udvozlettel Jedlovszky Pali =============================================== Felado : b.vizy@frec.bull.fr Temakor: AB torveny ( 26 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Gabor (Korosi)! Azt irod: > Nem gondolod, hogy lehetoseg szerint olyan torvenyt kell irni, ami > kizarja, vagy legalabb korlatozza az onkeny es megalaztatas > lehetoseget? Mindig lesznek gonosz emberek, nem? A kerdes gondolom az AB torvennyel kapcsolatos. Nos, az onkeny minimalizalasa szerintem is fontos altalaban minden torvenykezesnel. A megalaztatas kerdese mar nem ilyen egyertelmu. Minden birosagi targyalas valami bun elkovetose eseten megalazo. (Ez csak pelda.) Az AB engedelyeztetesi procedura megalazo jellegenek a megitelese attol fugg, hogy magat a cselekmenyt, hogyan iteljuk meg. En elitelem az abortuszt, ugyhogy cseppet sem banom hogy megalazo a procedura. ( Termeszetesen nem arra gondolok, hogy ultessunk bunkokat a bizottsagokba. ) Mindenkeppen kell, hogy legyen valamilyen elem az AB torvenyben amitol tartani lehet, amit szegyellni lehet. Ami valamifele visszatarto hatast fejt ki. Mindent lehet rosszul csinalni. Peldaul az AB bizottsagokba valo szemelyek kivalasztasat is... de ez egy masik tema. Bela =============================================== Felado : szekely@milo.math.scarolina.edu Temakor: Biztato sorok Forizs Lacinak ( 77 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Harcmodorokrol Kedves Laci! Nagyon egyet tudok erteni tegnapi cikkeddel. Sajnos, nem sok eselyt latok vitapartnered meggyozesere. Az igazsag az, hogy vannak paran, akik itt a FORUM-on nem vitatkozni szeretnek, hanem masokat lesoporni. Mindezt azert irom Neked, hogy megertsd: cikked fogadtatasa sokak reszerol miert nem lesz kedvezo. Mondok egypar peldat sajat, szemelyes tapasztalataimbol, amelyek a kozelmult vitai soran halmozodtak fol bennem. Itt van Elek, aki hosszu es szivos szocializacios kiserletezesem ellenere visszazuhant az "uvolto dervis" allapotaba. Nem azert, mert nem ertette meg konszenzuskereso szandekomat, hanem mert jobban tetszik neki a viszalykodas. (Meg a Hawking-rol folytatott beszelgetesunkbe is bele- kontarkodott a maga egysiku erveivel.) Korner Jani tovabbra is (idonkent 5-6-szoros multiplicitassal {:-) ) ismetelgeti tarsasagba nem illo szlogenjeit. O legalabb egyenes, megmondja, hogy o ezt szereti: a dolgokat a vegletekig tulhajtani. Lelke rajta. (Bizonyos fokig kovetkezetesebben csinalja, amit csinal, a tobbi viszaly- keltonel. Azok neha ugy tesznek, mintha ervelnenek, de tobbnyire hamar kiderul, hogy ez csak a latszat.) Hogy miert jo neki a szellemi kornyezetszennyezo statusz, az maradjon meg az o titka. Korosi Gabor visszaterve a FORUM vitazoi koze, igen fontosnak tartotta, hogy hamarjaban belekosson valakibe. Pont en voltam keznel, puff neki, hogy jartam! Az o vitastilusa a legkifinomultabb a viszalykeltok kozott, am a valosag az: az alca mogott ott lapul a merhetetlen intolerancia. Mondhatnam azt, o az igazi baranyborbe bujt farkas!! (Tenyismeretere pedig mi sem jellemzobb, mint hogy decemberben meg fogal- ma sem volt, mi is tortent Marosvasarhelyen 1990 marciusaban. Talan meg azt sem tudta, hogy vertek ki majdnem Suto Andras szemet. Idezetet orzok ezzel kapcsolatban.) Mi a celjuk a viszalykeltoknek? Nos, az orok klasszikus, amit legutobb eppen Suto Andras tett szova Csoori Sandornak irott leveleben: a szethuzas! Az orok magyar "betegseg": szethuzassal, szetforgacsolassal gyongiteni a magyarsag nagy elszanasait. Gondolkodtal mar azon, peldaul, hogy az AGORA cimu cikk-dekkolo hely valojaban a FORUM megbontasanak kiserlete? Tipikus peldaja annak, hogy onmagukat masok fole helyezo elitista csoportocskak hogyan probaljak szetfarigcsalni a tobbsegi osszefogas eros talapzatat! A viszalykeltok harcmodorat ezernyi idezettel is lehetne illusztralni. Nem teszem. Sajnos, stilusuk olykor vetlenekre is atragad. Oket kene igazan megmenteni. Gyakran csak az a celjuk, hogy masokat kifarasszanak apro, idetlen szurkalasaik- kal. (Ahogy Pannon Jozsi mondja, hajigaljak a level-teglakat, csak gyozz elhajolni eloluk.) En egy kicsit belefaradtam. Ha ez nekik siker, akkor gratulalok. Mindenesetre - onvedelembol - egy darabig most mellozni fogom a veluk folytatott szelmalom-harcot. Kedves Laci! Talan mondanom sem kell, hogy hosi kitartast kivanok a Te sajat harcodhoz. A legtobb, amit tehetsz - es ezt szivbol kivanom - hogy ne vedd fol az o stilusukat, meg csak nyomokban sem. Allj ellen a *** shift-politikajuknak *** aminek lenyege: a vitapartnert addig tolni, nyomni, shiftelni a sajat vitastilusuk iranyaba, amig az el nem nyeli ot egy ovatlan pillanatban! Sok sikert kivanok! Udvozlettel: Szekely Zoli =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Ujabb szilank - a kormanyrol es ellenzekerol ( 48 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Egy bara'tom, volt kolle'ga'm az egyik miniszter szeme'lyi titka'ra. Szerelembo"l csina'lja, rendszeresen kap a'lla'saja'nlatokat jelenlegi fizete'se'nek to~bb mint dupla'ja't i'ge'rve. Politikai okokbo'l va'llalta el az a'lla'st, tiszteli minisztere't, nem akarja cserbenhagyni. Ne higyjem, hogy a korma'ny a saja't munka'ja't jobban megszervezi, mint a parlamente't. Ege'szen kive'teles, ha szerda de'l elo"tt megkap egy elo"terjeszte'st a csu~to~rto~ki korma'nyu~le'sre. To~bbnyire szerda de'luta'n, este kezdenek el csordoga'lni. A zo~me csu~to~rto~k reggel jo~n (e'jjel me'g dolgoztak rajta), de to~bbszo~r elo"fordult, hogy egy miniszter ott az u~le's eleje'n osztotta ki. Vagyis a korma'ny tagjai to~bbnyire u'gy do~ntenek, hogy mo'djuk sincs szake'rto"ik ve'leme'nye't meghallgatni. Ennek megfelelo"ek a korma'ny u~le'sei; ld. Parkinson. Egy Ko~rnyezetve'delmi Miniszte'riumban dolgozo' bara'tom (o" is szerelembo"l dolgozik az appara'tusban, csak o" nem politikaibo'l: o"s Duna-ko~ro~s, stb.) azt mondta, soha sem hitte volna, hogy visszasi'rja Maci-Lacit, de vele me'g mindig to~bbet tudtak ele'rni, mint most. A'ltala'ban be sem jutnak elo"terjeszte'seik a korma'nyu~le'sre, de ha me'gis, akkor pillanatok alatt leso~prik azokat az asztalro'l. Egy kolle'ga'ja egy e'ves harccal valamit ve'gre el tudott e'rni, de csak aze'rt, mert re'gi lakitelki MDF-es, e's mozgo'si'totta pa'rtkapcsolatait. Sokakat megke'rdeztem: na e's szerinte egy szadesz korma'ny jobb lenne? A grimaszok lei'rhatatlanok, a szo~veg to~bbnyire az volt: enne'l aze'rt biztos. Viszont a Szadesznek e's a Fidesznek sincs e'rdemi, ve'dheto" programja. Most a ko~zve'leme'nykutata'sok szerint ugyan si'ma'n megverne'k a korma'nypa'rtokat - lehet, hogy a Fidesz egyedu~l megkapna' a manda'tumok to~bbse'ge't, hiszen a va'laszta'si rendszer felnagyi'tja a gyo"ztes re'szara'nya't -, de ez nagyon alacsony re'szve'tel mellett to~rte'nne, e's a szavazo'k jelento"s re'sze a korma'ny ellen, nem az ellenze'k mellett szavazna. Az ellenze'knek most ma'r azzal kellene foglalkoznia, hogy va'laszta'si programot i'rjon. (Antall ehhez a Fidesznek va'ratlan segi'tse'get nyu'jtott: Sura'nyi ku~lso" tana'csado'inak to~bbse'ge a'tigazolt hozza'juk.) Sok szadeszes nagyon pesszimista. Sokan osztja'k Bauer elemze'se't, hogy az MDF olyan sokakkal elhiteti, hogy legyo"zhetetlen; oly sokakat korrumpa'l, elko~telez; teljesen elleno"rze'se ala' vonja a sajto't i'gy technikailag lehetlenne' te've a szabad va'laszta'st (az ehhez szu~kse'ges informa'cio'- a'ramla'st), hogy ve'gu~l me'g megnyeri a ko~vetkezo" va'laszta'st is. Sejte'sem szerint ez leginka'bb saja't bajaikat tu~kro~zi, me'g akkor is, ha rea'lis vesze'lyeken alapul. Emle'kezzu~nk vissza, milyen pesszimista'k voltak a helyhato'sa'gi va'laszta'sok elo"tt. Nem is nagyon tudtak mit kezdeni a gyo"zelemmel. Ez nem isme'tlo"dhet meg. Tisztesse'gesen fel kell ke'szu~lni az MDF uta'ni korra. Meg kell mondani, mit akarnak csina'lni, min va'ltoztatnak majd e's mie'rt. Meg kell mutatni az embereknek, hogy valo'ban van alternati'va. Azt gondolom, azt a va'laszta'st csak az ellenze'k veszi'theti el. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Findler Mikinek: Beszamolo egy kiserlet eredmenyerol ( 5 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az (a) bejo~tt. A (b) azonban nem stimmel. Elo"szo~r ki'va'ncsisa'g, most meg re'szve't. Sajna'lom szege'nyt. Meg a va'ltoza'st. Ke't ho'napja me'g lehetett vele vitatkozni. U'gy la'tszik, vele szemben is a't kell te'rni a (3)-ra. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Hibaigazitas es ket valasz Szekely Zoltannak ( 21 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A ketto"vel ezelo"tti Forumba Sze'kely Zolta'nnak i'rt levelembe sajna'latos ge'pele'si hiba csu'szott, amie'rt - e's minden ma's ge'pele'si hiba'e'rt (pl. farkcio', nyerese'gva'ny, va'llaszta's) - ezu'ton elne'ze'st ke'rek. A hiba'san ge'pelt bekezde's (reme'lheto"leg) helyesen: "Egy a szo~veg, e's ma's amit csina'lni akar. Szabo' Iva'n azt gondolja, o" jobban tudja, mint a va'llalatok vezeto"i, mit kell tenniu~k, e's eze'rt arra --- ke'szu~l, hogy majd ko~zvetlenu~l utasi'tja a va'llalatokat. Ezt nevezik (szocialista) tervgazda'lkoda'snak, me'ghozza' a reform elo"ttinek. Szabo' Iva'n tervuta'si'ta'sokat akar adni, teha't tartalmilag kommunista." Ku~lo~n elne'ze'st ke'rek Sze'kely Zolta'nto'l, amie'rt ez a ge'pele'si hiba fe'lree'rtheto"ve' tette a neki i'rtakat. A "Vagy elgepeles?" kezdetu" ke'rde'sre ugyanazon cikk ma'sodik, utolso' bekezde'se'ben ma'r va'laszoltam: "A piacgazdasa'g logika'ja az, hogy a va'llalkozo'k tudja'k, mit kell csina'lniuk. ... " Szabo' Iva'n kineveze'se ta'je'ka'n sokat nyilatkozott. E'n meg elolvastam, mit mond. Ra'ismertem, re'gebben sokat olvastam ma'r ilyet. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Szekely Zolinak az adatokrol ( 75 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Zolika'm, egyszer ma'r i'rtam: e'n amikor a cikklista't beku~ldtem, hozza'tettem, ezek azok a cikkek, amiket e'n valamilyen okbo'l ku~lo~no~sen fontosnak, e'rdekesnek e'reztem. Ha Te ma's cikkeket e'rzel fontosnak, rajta, tedd ko~zze'. A va'logata's nem elfogult vagy elfogulatlan, hanem az enye'm. Persze, hogy nem a munka'sok voltak hatalmon. Viszont a szo~veg nem volt puszta szlogen, mert bunko'ke'nt lehetett haszna'lni, e's haszna'lta'k is. Eze'rt viszont nem lehetett tartalmilag sem kiu~ri'teni, mert akkor nincs su'lya a bunko'nak. (Illetve lehetett, de akkor enne'l sokkal undori'to'bb bunko'ra volt szu~kse'g. E's a Ka'da'r-rendszer nem volt olyan ke'pmutato', mint a Ceausescu.) Ezt az o~nlegitima'cio't hajdan a politikai vezete's folyamatosan sza'monke'rte a gazdasa'gi vezete'sen, javul-e a munka'sok e'letszi'nvonala? A 70-es e'vek ve'ge'n csak nagyon nehezen fogadta el a politikai vezete's, hogy nem, e's azt meg azta'n ve'gke'pp, hogy ez egy hiba's ke'rde's. Persze a mu"ko~de'si mechanizmusok szintje'n ma's volt a ce'l: beruha'za's, no~vekede's, stb. Olvastam a darabbe'rt, me'g Pa'rizsi fu~zet kora'ban. Ele'g vacak. Na e's? Ki nem tudta, hogy Magyarorsza'gon taylorizmus volt? Mi az u'j ebben? Ja, nem illett kimondani. U~zemgazda'szoknak tani'totta'k, hogy kell csina'lni. Azt tala'n bi'zd a szakemberekre, hogy megi'te'lje'k, milyenek a magyar statisztikai adatok. Van ami jo', van ami keve'sbe', van, amit nem is gyu~jto~ttek. De sejte'sem szerint ezt TE nem tudod megi'te'lni. E'n viszont naponta dolgoztam velu~k, teha't pontosan tudnom kellett, mi az, amiben nagyja'bo'l megbi'zhatok, ha nem akartam magam fe'lrevezetni. "Megnyugtatlak," most sajnos sokkal megbi'zhatatlanabbak a gazdasa'gstatisztikai adatok, mint 10 e've. Ha valo'ban e'rdekel, szo'lj, e's lei'rom, mie'rt. Azt tala'n Te sem vonod ke'tse'gbe, hogy a rendszert eredetileg eszme'k alapja'n hozta'k le'tre, e's nem csak aze'rt, hogy jo' sok pe'nzt markoljanak fel. Ha ez uto'bbi lett volna a ce'ljuk, akkor nagyon u~gyetlenek voltak. E'n u'gy tudom, hogy Dicso" Ga'bor?, Palota's Ja'nos, Sze'les Ga'bor e's me'g ne'ha'ny hasonlo', politika'nak 88 elo"tt a ko~zele'ben sem volt u'riember a magyar millia'rdosok, e's nem Biszku, Marosa'n vagy Szu"ro~s. Az a sejte'sem, hogy a kommunista elit egyu~tt nem kapott egy e'vben sem annyi pre'miumot (ez is csak a 70-es e'vek ve'ge o'ta jelento"s te'tel, amikor 69-ban elo"szo~r akartak komolyabb pre'miumot fizetni, akkor a munka'sok felha'boroda'sa'ra visszacsina'lta'k), amennyit Palota's egyedu~l keresett tavaly az A'VU~ jo'volta'bo'l egyetlen u~zleten, a Pharmatrade-n. Ezen mie'rt nem ha'borogsz? Te komolyan azt gondolod, hogy Marosa'n csak aze'rt csina'lta, mert a hatalomra volt e'hes? Vagy Ka'da'r? Aze'rt, mert Te nem hitte'l azokban az eszme'nyekben, mie'rt gondolod, hogy ma's sem hihetett? Az egy dolog, hogy mit akartak csina'lni, az egy ma'sik, hogy azt hogyan csina'lta'k, e's az egy harmadik, ami lett belo"le. Ja, hogy a 80-as e'vekben ma'r kevesen hittek azokban az eszme'nyekben? Hogy akkor ma'r a pa'rtvezeto"k jelento"s re'sze is cinikus volt? Ez igaz, de ebbo"l nem ko~vetkezik, hogy a 60-as, 70-es e'vekben is. Magyarorsza'gon senki sem e'lt magas e'letszi'nvonalon, mert ez egy szege'ny orsza'g volt, e's rossz volt a gazdasa'g, a ta'rsadalom szerkezete. Kapaszkodj meg, a pa'rt-elit sem e'lt jo'l. Volt ne'ha'ny u~gyesebb, aki a 80-as e'vekben ma'r igen, de a to~bbse'g me'g akkor sem. Elo"bb utaztam e'n szege'ny egyetemistake'nt nyugati tu'ristau'tra, mint a pa'rt felso" vezete'se'nek tu'lnyomo' to~bbse'ge. Mije volt Ka'da'rnak, amit ma a sokezer jo'lmeno" va'lalkozo' ba'rmelyike ne tudna a melle'nyzsebe'bo"l kifizetni? Az orsza'g a 80-as e'vekben gazdasa'gi va'lsa'gban volt. De ebbo"l nem ko~vetkezik, hogy a 60-as e'vekben is gazdasa'gi va'lsa'g volt. Akkor viszonylag gyorsan no"tt a gazdasa'g. Ma's ke'rde's, hogy rossz ira'nyba. De akkor az emberek alape'lme'nye az volt, hogy ugyan szege'nyek, de e'vro"l e'vre jobban e'lnek. Ez volt a ka'da'ri kiegyeze's anyagi alapja. E's akkor Magyarorsza'g me'g nem vett fel komoly hiteleket, nem voltak tarto's fizete'sime'rleg gondjai. Azta'n a vila'g megva'ltozott, a magyar gazdasa'g meg ke'ptelen volt vele va'ltozni. Aze'rt volt ke'ptelen, mert olyan volt a ta'rsadalmi rendszer, amilyen. De ez a ta'rsadalmi rendszer egy darabig mu"ko~do~tt. Ka'r to~rte'nelmet hamisi'tani. Az orsza'gnak, a gazdasa'gnak ka'ros volt, hogy ta'mogatta'k a nagyu~zemi munka'sokat e's a tsz-parasztokat. Hosszu' ta'von azok is rosszul ja'rtak vele, akiket segi'teni akartak. De mi az isten volt a mezo"gazdasa'gnak kifizetett sok-sok millia'rd ko~zvetlen e's ko~zvetett ta'mogata's, ha nem a tsz-parasztok prefera'la'sa? Mi az isten volt az a sok-sok millia'rd dota'cio', amit az nagyipar kapott, ha nem a nagyipari munka'sok ta'mogata'sa? Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Az elozo cikk az, ami napok ota csuszott. ( 1 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Sze'kely Zolta'n i'ra'sa a 457-es Forumban jelent meg. KG =============================================== Felado : elekgab@euclid.math.purdue.edu Temakor: altalanos gondolatok Pellionisz Andrasnak ( 47 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Bandi bacsi ! En mar teged csak igy foglak hivni ,mig ra nem unok. Rajottem a bajodra.Te a Megall az ido-generaciohoz tartozol es nem a Nagy Generaciohoz.Ha jol szamolok a hatvanas evek elejen erettsegiztel ami azt jelenti,hogy a WC-ben hallgattatok a Johnny B.Goode-ot,a Jailhouse Rockot,meg a That'll be the dayt,esetleg Zsolnay Hedit vagy Toldy Mariat valami presszoban,tudom mindenfele rejtelyes izlesu nok vannak,megbocsathato. Az Apaczay-Eotvos-Veres Palne a polgari rothadas szamomra oly kellemes harom- szoge volt mar akkor is,de meg tulsagosan kozel volt 56,ezert kuldtek oda mindenfele ka'po'kat ig.helynek.Ez az egesz ,kulonosen a dizozok,hulyere frusztralhatta'k az embert. Csak nehany ev es a megfelelo idoben belekeveredhettel volna valami real lifeba ,poor guy.Extazis,Ami kovetseg szetdobalasa,Gerillak,kozben persze a lenyeg :a fa'j,fa'j,fa'j.A megfelelo idoben lehettel volna maoista, dubcekista,cohnbenditista,es eloallitott egy bizonyos marcius tizenotodiken amikor is szegeny Tamasi Eszternek megiscsak be kellett olvasnia a saj- nalatos esemeny hiret.Akkor mar volt ujra ne'mi avantgarde,a szinhazak burzsuj szerzoket is jatszottak,en lehettem nyolc eves. Brody osszekototte a Nagy Generaciot a mienkkel,de a dizozoktol tavoltartottuk magunkat,amugy Ambrus Kyrinek nagyon jo hangja volt,de akkor is. Csak nehany ev es szetgerjeszthettel volna egy erositot,nem egy T -34 es aminek a szetlovesehez meg tulsagosan gyerek voltal,de megiscsak valami. Egyebkent az MDF-fel is az a bajom,hogy dizozok jutnak rola az eszembe Horvath Belarol meg a 42-es filmhirado ,de nem am valami jo kis Karady enyhen leszbikus Marlene Dietrichi vamp alaphanggal,hanem fejhangu Helenke enekel a magyar honved potenciajarol.Akkor mar inkabb a dizoz. Minket a posztNemeth Lehel nemzedeket mar nem fognak igazan hatekonyan osszeugrasztani politikaval sem kommunistazassal,sem nemzetikeresztenyezessel sem mucsaiemdeefezessel mert voltak bizonyos kozos alapelmenyeink es ezek szerencsesebbek voltak a" milyen vagy ,28-as mi felszavakbol is megertjuk egymast "alapelmenyeinel,mindenesetre oket sem lehet egy bizonyos hataron tul osszeugrasztani.Nekunk Csornaval ellentetben a magyarrol,nem az altala- nos puszta,altalanos tekintetes urral es altalanos kenddel,nem Horthy lisszaboni villaja,nem Mindszenty tekintete jut eszunkbe,hanem valami ami osszemerheto Belushival,Arthur Millerrel,Johnny Unitas-szel Elvissel,Rev.Kinggel,Chevy Chase-zel,Bob Beamonnal,Bogarttal es a tobbiekkel mi nem a Gulagrol jottunk ,ez az amit ugy latszik te is meg a Pista bacsi hajlamosak vagytok elfelejteni. EG