A SZALON #849-ben kaptam, en szemelyesen :-)

>Csaladi potlek (barnbidrag) 3 gyermek utan 2650 SEK, az atlagfizetes
>kb. 20 %-a; Csak Kovacs Zoltan kedveert: az atlagfizetes ketszeresenek
>a 10 %-a. 

Kedves Szabo Kalman!

A figyelmesseged annyira meghatott, hogy ugy ereztem, ez nem maradhat 
viszonzatlan. Megprobaltam, hatha en is tudok ugy szamolni, ahogy
Te szereted: 3 gyerek, 1 fizetes. Nem volt konnyu: eloszor a magyar 
haromgyerekes csaladok altal opelastrara koltott atlagos osszeggel 
kiserleteztem, de az valahogy nem jott ossze. Sebaj, mondtam magamnak,
nezzunk akkor valami sokkal egyszerubbet: mondjuk vegyuk egy atlagos 
haromgyerekes csalad hivatalos letminimumat egy atlagfizetes aranyaban.
Nekem 300 % jott ki. Ugye jol csinaltam?!

Udv,
KZ

SZALON Takarekossag


A HVG 950318-as szamaban megjelent egy cikk a koltsegvetesi hiany
csokkenteset celzo kormanyjavaslatrol. Ebben a kovetkezo tetelek szerepelnek:
(*-gal jelolt szamok a HVG becslese):

intezkedesi javaslat					megtakaritas [mdFt]

8 %-os altalanos vampotlek				120 *
Csaladi potlek raszorultsag alapjan torteno fizetese	 30 *
GYED megszuntetese					 21
GYES raszorultsagi alapon valo fizetese			  ?
GYET megszuntetese					  3
Kozalkalmazottak bercsokkentese				  2
Felhalmozas 						  4

> ------------------------------------------------------------
							180

Kompenzacio az onkormanyzatoknak			-10 * 
> ------------------------------------------------------------
							170

Tehat a celkituzes 170 mdFt. Hogy miert eppen ennyi azt a HVG nem 
irja, de konnyen kitalalhato. A kolcsontorlesztesekkel egyutt a  koltsegvetes 
hianya 420 mdFt. Ez a turistaarfolyamon atszamolt 40 md$-os GDP, 4400 mdFt,
9.5 %-a. Ha azonban a hianyt 170 mdFt-tal sikerulne csokkenteni, akkor az
 "mindossze" 250 mdFt, azaz a GDP 5.7 %-a lenne. 
Ami viszont mar egeszen kozel all a Vilagbank altal kovetelt 5 %-hoz. A fenti 
egyszeru matematikai muveletbol, szamos tanulsagos kovetkeztetes
vonhato le:
a) Az MSZP-SZDSZ kormany nem tudta athintazni a Vilagbankot azzal,
hogy a nemzetkozi gyakorlatra valo hivatkozassal a koltsegvetesi
hianyt a hiteltorlesztesi kiadasok nelkul, 280 mdFt-ban adta meg.
Horn "szakerto-csapata" tehat ismet egy fontos tapasztalattal gazdagodott,
miszerint az amerikai bankarok megsem olyan idiotak, mint ahogy
azt a foxi-maxin tanitottak. 

b) Ha a 170 mdFt-os takarekossagi tervet sikerul keresztulvinni
a torvenyhozason (az MSZP es SZDSZ szelso-bal szarnyain), akkor sem
egeszen biztos, hogy a koltsegvetesi hianyt 5 % alatt lehet tartani.
Van egy idozitett bomba a koltsegvetesben, amely kb november-decemberre
fog robbani. Ez pedig a tervezett 150 mdFt-os privatizacios bevetel. Ha
ezt nem sikerul teljesiteni, ami eleg valoszinunek latszik, a kormany
egy ehhez hasonlo csomagocskat keszithet az ev vege fele, hogy ha
tovabbra is elvezni akarja a Vilagbank tamogatasat.

A 8%-os altalanos vampotlek gyakorlatilag a vamok megduplazasat jelenti,
ennyi volt ugyanis az atlagos vamtetel a magyar kulkereskedelemben. 
Kerdes azonban, hogy Magyarorszag kulkereskedelmi szerzodeseinek
tukreben  van-e realitasa ilyen drasztikus vamemeleseknek. 
Magyarorszag EU tarsulasi szerzodeseben meglehetosen pontosan 
szabalyozva van, hogy milyen utemben kell az orszagnak leepitenie az
EU importbol szarmazo aruk vamteteleit. Ezert az EU-bol szarmazo
arukra aligha lehet vampotlekot kivetni. Maradnak tehat az EU-n
kivuli aruk. Bizonyos megallapodasokra, pl. GATT azonban itt
is tekintettel kell lenni. Ezek alapjan erosen ketseges, hogy 120 mdFt
bevetelt lehetne vamemelesk utjan kipreselni.

A csp es GYES raszorultsagi alapon valo fizetese ugyancsak bizonytalan tetel.
Mivel MO-n szemelyi es nem csaladi jovedeleadozas van, a hatosagok
az egyeni kereseti bevallasok alapjan nem kepesek annak felmeresere,
hogy a csaladok milyen anyagi helyzetben vannak. Altalanos vagyonnyilatkozatot,
pedig, mint tudjuk a hatosagok nem kerhetnek, mert azt a szemelyisegi
jogokat alhatatosan vedo magyar alkotmany nem teszi lehetove.
Igy aztan a raszorultsagot legfeljebb bemondasos alapon
lehetne eldonteni, ami esetleg odavezetne, hogy a korabban 
folyositott osszegeket kell csp.-kent fizetni.

A GYED megszuntetesebol szarmazo megtakaritas, mindossze 12 %-a a teljes
osszegnek, azonban pillanatnyilag ugy tunik, hogy az egyetlen
biztosra veheto osszeg.


Szabo Kalman

Ne marhaskodjatok mar.
	Az otthoni PhD (kisdoktorit) a vilagon mindenutt elfogadjak. KIVEVE
Magyarorszagot.
	Barhol a vilagon kerik. Mondod University of Budapest. Ezt meg ismerik
is, ha nem is kulonosebben respektaljak. A University of Nyiregyhaza PhD-t is
elfogadjak. Legfeljebb valahova a State Univ of Alaska moge helyezik.
	Egyedul Magyarorszag az ahol nem fogadjak el. Viszont van egy jo trukk.
En meg fogom tenni. Az egyetem keresedre kiad egy angol nyelvu vatozatot. 
Abban nem kezdik el magyarazni, mi ez a kisdoktori, hanem odairjak PhD.
Ezzel bemegy a munkahelyedre es pl. kered az F-be valo besorolast, vagy kered
a Fomunkatarsa valo atsorolast. Ha azt mondjak neked nincs PhD-d csak kis dok-
torid, akkor megmutatod az angol nyelvu papirt, ami egy hivatalos dokument.

Jo szorakozast;
			Horvath Pista

Tisztelt Szalon !

Horvath Pista irja Alit idezve a 850-es szamban :

>>Mas. E.G.-nek uzenem, hogy a magyar nem elhetetlen, csak ki kell
>>kerulnie kulfoldre. Kedvezobb korulmenyek kozt a tapasztalatok szerint
>>_tobbet_ produkal, mint a helybeleiek.

>	ketsegtelen. De ugyanez a magyar otthon a tobbivel (aki ugyan ugy
>kreativ lenne masutt) csak a semmit tudja produkalni. Mi ez? Torvenyszeruseg?
	Nem torvenyszeruseg. Csak szervezetlenseg, eszkozhiany es foleg egy
olyan gazdasag, aminek nincs szuksege per pillanat a magas szinten kepzett
kutato es fejlesztogardara. Fajdalmas igazsag ez, de mielott leneznenk a
lilazakos makkoscipost, gondoljuk meg, hogy o tenyleges hasznot termel
(hogy hogyan, azt fedje jotekony homaly ...) mig az en (ti, mindenki) vilag-
megvalto tudomanyos es muszaki eredmenyeimet (eredmenyeiteket) az egegyadta
vilagon semmire nem lehet hasznalni a jelenlegi magyar gazdasagban. Hivatkoz-
hatnatok az emberiseg elorehaladasara meg az alapkutatasok fontossagara, de
a tonk szelen tancolo magyar koltsegvetest ez nem segiti.
	Nem tenyleg az-e a legjobb, ha a tehetsegesek most kulfoldon varjak ki
azt az idot onmagukat kepezve es erdekes dolgokat tanulva, amig ez a vilagszin-
vonalu tudas otthon is hasznalhato lesz ?
	Jol latjatok, ez tenyleg
			PROVOKACIO EGY VITARA !

Udv, Gabor

Hat megoltek a Ferdinandot ... szoval megkotottek az alapszerzodest.
Optimalis esetben majd talan kiderul, hogy miben is egyeztunk meg, hogy
honnan ez a fene nagy baratsag hirtelen. Ha meg nem, akkor meg mindig ott
van a hagai nemzetkozi birosag, ahol mar ugyis ismerjuk a jarast.

Bar a magyar partoknak nem lehettek illuzioik, de nyilvan remenykedtek
abban, hogy az alapszerzodessel kapcsolatos nyomas pozitiv valtozast hozhat
a szlovakiai magyarsag jogallasaban. Ez nem tortent meg, es a tovabbiakban
az a veszely fenyeget, hogy beszukul az itteni magyar partok mozgastere.
Nyilvanvalo az igyekezet (kormany- es ellenzeki oldalrol egyarant) a
szerzodes olyasfajta ertelmezesere, hogy az a kisebbsegekkel kapcsolatban
szukseges es elegseges felteteleket fogalmaz meg, es mivel Szlovakia mar
ugyis minden - a szerzodesben felsorolt - kotelezettseget teljesitett, a
kisebbsegi kerdest vegervenyesen le lehet venni a napirendrol. Ennek
jegyeben hangzott el egy penteki radiobeszedben Meciar burkolt fenyegetese,
hogy "[a szerzodes] alapjan a szlovakiai nacionalista partok sok kepviseloje
kenytelen lesz programot valtoztatni, ha nem akarja kockaztatni, hogy
ellentetbe kerul nemcsak ezzel a szerzodessel, hanem az orszag torvenyes
rendjevel is", amely (gondolom) elsosorban nem sajat koalicios partnerenek,
hanem a magyar partoknak szolt.

Egyebkent Meciarekon kivul mindenki legalabbis ovatosan fogadta az
alapszerzodes alairasat. Az se semmi, hogy az un. liberalisok (Demokrata
Unio) most nemzeti oldalrol probaljak meg elozni Meciart. Reszlet egy Morav-
cikkal - a volt miniszterelnokkel - keszult interjubol
(Uj Szo, 1995. marcius 24.):

" [Uj Szo] On azt nyilatkozta, hogy az alapszerzodesben foglaltakat illetoen
nem ment volna az un. europai norma fole. Miben ment Vladimir Meciar e fole?
  [Moravcik] Ez akkor derul ki, ha egyertelmuve valik, hogy az Europa Tanacs
1201-es ajanlasa milyen mertekben lesz ervenyes. Ez az alapszerzodesbol nem
derul ki.
  [Uj Szo] Ezek szerint on az ET 1201-es ajanlasat az europai normat megha-
lado elemnek tartja?
  [Moravcik] Igen, ugy velem, hogy ez az europai norma folott all. En egy
ilyen jellegu kompromisszum elfogadasara nem mutattam volna hajlandosagot.
Meg vagyok gyozodve arrol is, hogy ilyen kompromisszum elfogadasara
Szlovakia lakossaga sincs felkeszulve.
  [Uj Szo] Elkepzelheto, hogy ennek ellenere tamogatjak a dokumentum
ratifikalasat?
  [Moravcik] Ennek a kerdesnek a megvalaszolasaval az alapszerzodes
parlamentben valo megvitatasaig varni akarunk."

Nem all tul biztos labakon a ratifikalas ugye: egy magyar ertelmezesu
valtozatot a szlovak parlament valoszinuleg nem ratifikalna (ezt Meciar
nyiltan nem vallalhatna fol), mig egy szlovak ertelmezesuvel (remelhetoleg)
Magyarorszagon lennenek gondok. Szoval vagy nem lesz ratifikalas, vagy pedig
mindket fel a sajat verziojat fogja ratifikalni (es aztan johet Haga?).

HT

P.S. Egyebkent egesz meghato ez az itteni "elvi" vita egyeni es kollektiv
kisebbsegi jogokrol, mert hat mi amugy barmikor barmit, de ha azok az
"elvek" nem engednek :-) Ezzel kapcsolatban megint aktualis lett egy ismert
szlovak politologus, Miroslav Kusy kb. egy eve megjelent cikke, amelyet mar
regebben gepeltem be, de aztan elfeledkeztem rola. Ha minden igaz, ez
kovetkezik most (hosszu !!!).

Miroslav Kusy:  Kollektiv jogok?     (Vasarnap, 1994. februar 27, 3. old.)

   A Szlovak Koztarsasag legfelsobb politikai kepviselete az onallo allam
letrejottetol kezdve egyertelmuen es hatarozottan szembehelyezkedett a
nemzeti kisebbsegek kollektiv jogainak elismeresevel. Legtobbszor ugy tesz,
mintha elvetne _altalaban a kollektiv jogokat_, a valosagban azonban csak a
nemzeti kisebbsegekrol van szo. A legutobb Michal Kovac, a koztarsasagi
elnok tett igy, aki az Europa Tanacs parlamenti kozgyulesenek elnokevel, M.
A. Martinez urral folytatott beszelgeteseben "tajekoztatast adott arrol,
hogy az SzK nem partolja a kollektiv jogok gondolatat, de partfogolja az
egyeni jogok elvet." (Narodna obroda, 1994 jan. 21.)
   Hivatalos kepviseloink ennek az allaspontnak a vedelmezeseben nem allnak
egyedul: oszinten meg kell mondani, hogy az europai vezetok donto tobbsege
hasonlo nezetet vall.
   Mirol is van itt valojaban szo, a kollektiv jogok kerdese korul az utobbi
idoben miert keletkezett oly eles nemzetkozi velemenycsere a szakertok es a
politikusok kozott?
   A _tarsadalmi csoport_ mind a szociologiaban, mind a pszichologiaban sa-
jatos onallo gyujtofogalom, s kutatasaiban mindket tudomanyag sajat egyedi
targykent foglalkozik vele. Senki sem vonja ketsegbe a szocialis csoportok
letezeset, azaz senki nem allitja, hogy a valosagban csak egyenek leteznek,
s minden tarsadalmi tortenest meg lehet vilagitani kizarolag az egyenek
szempontjabol, az o egyeni viselkedesuk, cselekedeteik, egyeni allaspontjuk
es szokasaik alapjan. Ebben az ertelemben nincs vita arrol, hogy vannak
viselkedesi csoportnormak, csoporterdekek, letezik csoportlelektan, vannak
csoportkovetelmenyek es kivansagok, csoportallaspontok. Eppen ilyen
ertelemben beszelunk altalaban az osztalyerdekekrol, a tomeglelektanrol, az
arisztokratikus viselkedesrol meg a munkaskovetelesekrol, a partos
allaspontrol, a kollektiv akaratrol stb.
   S minthogy a csoportletnek mindezek a megnyilvanulasai jelen vannak, nem
lehet ketelkedni a csoportjogok letezeseben sem. S amennyiben egy adott
csoportnak vannak csoportkotelezettsegei (peldaul iskolai osztalynak,
helyorsegnek, egy uzem szemelyzetenek, egy korhaz egeszsegugyi dolgozoinak
stb.), vegul is lehetetlen nem rendelkezni csoportjogokkal is.
   A csoport - kollektiva: a csoportkotelessegek - kollektiv kotelessegek,
a csoportjogok - kollektiv jogok. Ezeket a kollektiv jogokat szemrebbenes
nelkul elismerjuk a szakszervezeteknel: valojaban ezen az alapon vezetik
nalunk a haromoldalu targyalasokat es kotnek kollektiv szerzodeseket.
Mereszkedne-e barki ketelkedni a szakszervezetek kollektiv jogait illetoen?
Elismerjuk a kollektiv jogokat a sorkatonaknal, a tanulo vagy dolgozo
ifjusagnal, a dolgozo nok eseteben. Elismerjuk e jogokat a politikai partok
es mozgalmak vonatkozasaban: az o kollektiv felsegjoguk, hogy kepviseloket
jeloljenek a parlamentbe, amely elismeri az aranylagos kepviselet elvet.
Partjaink es mozgalmaink feltekenyen orzik e kollektiv jogokat, vedik oket
minden olyan kiserlet ellen, amely ketelkedne bennuk, megzavarna vagy
relativva tenne oket (peldaul szembevetve a tobbsegi kepviselet elvet).
   Ma a vilagban altalaban elismerik a meg letezo primitiv torzsek, valamely
orszag oslakossaganak (indigenous people) kollektiv jogait. A nemzetek
eseteben magatol ertetodoen fogadjuk el ezt: ennek okan szerepel az ENSZ
alapitoleveleben mint _a nemzetek onrendelkezesi joga_. Ebben a formaban
vettuk at az SzK uj alkotmanyaba, amelynek preambulajaban, mint
_termeszetes_ (azaz a priori adott, orok es elidegenithetetlen, igy abszo-
lut) kollektiv jog szerepel.
   A nemzeti kisebbseg tarsadalmi, tehat szocialis csoport - ugyanugy legi-
tim es ketsegbevonhatatlan, mint a szakszervezet vagy a helyi oslakossag. Ha
elismerjuk a szakszervezeti tagok es az oslakosok kollektiv jogait,
semmilyen racionalis erv nincsen arra, hogy ugyanugy ne ismerjuk el ezeket a
jogokat a nemzeti kisebbsegek eseteben.
   Sot, a kisebbsegi jogok manapsag altalaban is az emberi jogok gyakorlati
ervenyessegenek es ervenyesitesenek kulcsproblemajat jelentik, s a
demokracia jelenbeli ertelmezesenek probakovei. Ennek az allitasnak a
bizonyitasaert nem kell messzire mennunk, elegendo a Balkanra tekintenunk. A
kisebbsegi jogoknak szentelt maximalis figyelem a modern pluralis demokracia
ismertetojegye, e  jogok lebecsulese pedig a durvan tobbsegi demokraciat
jellemzi. 
   Amennyiben a XVIII. szazadban a figyelem kozeppontjaba a polgar uj
szerepeben (az elethez valo jog, a velemenynyilvanitas joga) az ember
_egyeni_ emberi es polgari jogai kerultek, a XIX. szazadban mar elerkeztunk
az ember _szocialis_ jogaihoz abban az uj tarsadalmi ciklusban, amely az
egyeni jogok felepitmenyet megteremtette (az elethez valo jog, _de_ csak
nyocoras munkaidoben, a velemenynyilvanitas joga, _de_ csak a sajat
szocialis erdekeik vedelmeben). A XX. szazad ezt a felepitmenyt a
_kisebbsegi_ jogok uj sikjara is kiterjeszti: az elethez valo jog nem csupan
korlatozott munkaidoben ervenyes, _hanem_ tiszteletben tartja sajatos
statusomat, mondjuk mint noet (feminizmus) vagy mint egy nemzeti kisebbseg
tagjaet; a velemenynyilvanitas joga nem csupan a szocialis erdekeim vedelmet
jelenti, _hanem_ azt is, hogy sajat kisebbsegi nyelvemen teszem ezt.
   A kisebbsegi jogoknak akkor van teljes ertelmuk, ha egyben kozossegi,
kollektiv jogok is. Vilagos bizonyitek erre a szlovakiai magyar kisebbseg
jogairol folyo vita jellege. A helysegnevek kisebbsegi nyelven torteno
feliratozasi joga (a tablatorveny) nem egy csallokozi falubol szarmazo B.
Lajos, C. Istvan, S. Marika egyeni joga, hanem az egesz ott elo magyar ko-
zosseg kollektiv joga. Mint ilyet, de facto elismeri az SzK Nemzeti Tanacsa
is, amikor aranyszamhatart allit fel, amelyrol ennek vagy annak a falunak a
magyar lakoi kisebbsegi kollektivak lesznek, a kozseg elnevezeserol szolo
jog pedig kollektiv jogga: tekintet nelkul arra, hogy ez a hatar 10
szazalek, ahogy a magyar kepviselok javasoltak, vagy a kormanyjavaslat
szerint 20, netan a szlovak nacionalistak javaslatara 30-50 szazalek.
   Ugyanezek vonatkoznak a kisebbsegi nyelv hasznalatara, az adott kisebbse-
gi nyelvu iskolakhoz valo jogra es a tobbire: ezek egyertelmuen feltetele-
zett mennyisegi hatarhoz kotodnek, amelynek alapjan a kisebbseg egyenekre
felosztodott tagjai hivatalosan relevans homogen _kollektivava_ lesznek (a
kozsegekben 20 szazalekos reszarany eseten). Ketsegtelen, hogy ezek a jogok
egyenileg megilletik B. Lajost, C. Istvant es S. Marikat, akik azonban
csupan a mintegy husz szazalek folotti egesz reszeikent elhetnek veluk,
amely egesznek mar e jogokat kollektiv jogkent elismertek. B. Lajos
szemelyesen nem elhet veluk, de az a magyar kisebbseg, amelyhez tartozik,
mint egesz, alkalmazhatja oket.
   Az az allitas, hogy Szlovakia politikai kepviselete nem ismer kollektiv
jogokat, most mar kettos ertelemben is felreertest szul: ebben az allamban
sok kulonbozo szocialis csoport kollektiv jogait elismerik, kiveve a nemzeti
kisebbsegeket: ugyanakkor a nemzetisegi kisebbsegek kollektiv jogait nem
tagadjak abszolut ertelemben, hanem csak diszkriminativan - amikor akarjak
(peldaul az autonomia es a teruleti onkormanyzat kerdeseben).
   E diszkriminacio okai kizarolag politikai termeszetuek. Nem kovetkeznek
a nemzeti kisebbseg lenyegebol, mas szocialis csoportokkal szembeni
sajatossagaikbol, hanem csak a demokracianak abbol a korlatozasabol,
amellyel a mai rezsimben armanykodnak a politikusok. Es ez, termeszetesen
nemcsak Szlovakiara ervenyes, hanem altalanos europai jelensegrol van szo.
Az europai kormanyok vonakodnak a nemzeti kisebbsegek problemakorenek a
pluralista demokracia modern fogalmaval osszhangban torteno atfogo
rendezesetol, s csak kontarkodnak. A legkifejezobb bizonyitek erre az az
elhuzodo vita, amely az emberi jogok europai konvenciojahoz csatlakozo, a
kisebbsegi jogokrol szolo kiegeszito jegyzokonyvrol folyik (az Europa Tanacs
alapito okmanyahoz), illetve az 1201-es ajanlasrol, mellyel 1993. februar
1-jen ezt a kiegeszito jegyzokonyvet vegre elfogadta es vegso jovahagyasra a
becsi, 1993 oktoberi allamfoi csucstalakozo ele terjesztette. Ez a
csucstalakozo azonban a kisebbsegi jogokrol szolo jegyzokonyvet nem fogadta
el, es atdolgoztatta egy lenyegeben megcsonkitott dokumentumma, amely csak a
kisebbsegek kulturalis jogaira vonatkozik, ezt aztan az ET tagallamai 1994
majusaban ratifikalasra megkapjak.
   A kormanykepviselok vedekezo ervelese a priori bizalmatlan a nemzetise-
gekkel szemben: mi mindent okozhatnanak, ha teljes kollektiv jogokat szerez-
nenek? Egyenesen autonomiat es elszakadast kezdemenyeznenek! A kerdes azon-
ban pont igy meg is fordithato: milyen hatast erunk el, mire kenyszeritjuk
oket, ha e kollektiv jogok teljes koret nem adjuk meg nekik? Milyen allas-
pontot foglal el B. Lajos, C. Istvan es S. Marika, milyenek lesznek a tobb-
segi ertelmezessel "honositott" jogaik: igen, van jogotok az elethez, de
csak a mi szlovak modink szerint; szabad a velemenynyilvanitas, de kizarolag
hivatalos nyelven! A kollektiv jogok kiegyenlithetik a kisebbseghez tartozok
allampolgari eselyeit a tobbseghez tartozok allampolgari jogainak szintjere.
E jogok el nem ismerese az allampolgarokat tobbsegi es kisebbsegi
allampolgarokra osztja. S e ketto kozul ki fog hamarabb autonomiara,
elszakadasra torekedni: az egyenjogu, vagy a kisebbsegi allampolgar?
   A kormanykepviselok vonakodasa, hogy beleharapjanak egy savanyu almaba:
az emberi - ezuttal a kisebbsegi - jogok almajaba, egyaltalan nem uj jelen-
seg a nap alatt. Ma a vilagban az emberi jogokat valojaban a kormanyok es
hatalmi apparatusok fenyegetik es romboljak a leginkabb (meg a legdemokra-
tikusabb allamokban is), mert az erdekek talalkozasa itt a legkifejezobb,
es itt vannak a leghatasosabb eszkozok e jogok megsertesere. Eppen ezert
keletkeztek az NGO-k - a fuggetlen, kormanyzaton kivuli szervezetek - a
kormanyok es hatalmi rendszeruk ellenorzesere az emberi jogok megtartasanak
kerdeseben. S minel hatekonyabb ez az ellenorzes egy-egy orszagban, annal
kevesbe vannak veszelyben ott az emberi jogok.
   Ez az osszefugges ugyanugy ervenyes a nemzetkozi kapcsolatokban is. A
helsinki folyamat az emberi jogok kerdeseben nem tudott elorehaladni, amig
az ugyet maguk a kormanyok tartottak a kezukben, es amig nem leptek fel
hatarozottan az NGO-k (mindenekelott a helsinki bizottsagok). A kormanyok a
be nem avatkozas elvere, mint sajat lehetosegeik athaghatatlan sorompojara
hivatkoztak az emberi jogok egyetemes vedelmenek kapcsan, az NGO-k azonban e
sorompok lerombolasara kenyszeritettek a kormanyokat; a kormanyok az EBEE
zarookmanyanak elso kosarara hivatkoztak, az NGO-k viszont a hangsulyt
inkabb a harmadik kosarra helyeztek, azaz arra, hogy minden egyes reszt vevo
orszagban ellenorizni kell az emberi jogok betartasat.
   A helsinki folyamat elso szakaszaban az emberi jogok kerdeseben Europa
minosegi haladast ert el az ET-ben vagy az EBEE-ben, de ez nem az europai
kormanyok es kepviseloik erdeme, hanem mindenekelott a fuggetlen polgari
kezdemenyezeseke, az NGO-ke, amelyek kormanyzataikat erre a lepesre -
tobbseguk ellenerzese dacara - rakenyszeritettek. A kormanyok megelegedtek a
kommunista blokkal kialakult megbekelessel, az NGO-k azonban kiharcoltak az
emberi jogok betartasanak szigotu ellenorzeset: a kommunista blokk azonban
ezen a vizsgan nem allt helyt es szethullott.
   Hasonlo problema elott allunk ma uj, magasabb szinten. A kormanykepvise-
let vedi az ET-ben es az EBEE-ben kivivott status quojat. Hatalmi-adminiszt-
rativ szempontbol minden - s kivalt nemzetisegi - kisebbseg komplikaciot
eredmenyez, amelyet a legjobb elsimitani, hogy adminisztrativ uton a
legegyszerubben megoldhato legyen. A kivetelek kellemetlenek, nem felelnek
meg a normaknak, s ezert megengedhetetlenek. A kisebbseg gazdagithatja a
kulturat, lehet egy orszag gazdasagi es szocialis eletenek sajatossaga, de
hatarozottan nincs ra szukseg az igazgatasban, a hatalmi strukturaban: ott
tuske a bor alatt, bonyodalom, folosleges gond. A kormanyok es hatalmi
strukturaik ezert torekednek kiegyezni veluk a maguk modjan,
adminisztrativ-burokratikus es hatalmi celjaik szerint.
   Ez a donto ok, amiert a kisebbsegi jogok vedelmeben ujra hatarozottan
bele kell kapcsolodniuk a politikai dontesi folyamatba a fuggetlen polgari
kezdemenyezeseknek (NGO-knak), hogy kormanyaikat felrazzak a letargiabol, a
nemzetisegi kisebbsegeikkel szembeni korkoros vedelem elfogult, defetista
allaspontjabol, s hogy a kollektiv kisebbsegi jogok kerdeseben konstruktiv
allaspontu pozitiv dontesre kenyszeritsek oket.
   Mert ha ok, az NGO-k nem teszik meg ezt, nincs mar Europaban senki, aki
ezt a feladatot meg tudna oldani. Amennyiben ez nekik sikerul, ugy mondhat-
juk, hogy Europaban elkezdodott a helsinki folyamat masodik szakasza. De ha
nem sikerul, nyakunkon lesz az osszeuropai Balkan. S ez, termeszetesen, nem
keruli el Szlovakiat sem.

Paller Gabor volt oly kedves megkuldeni cikket.

	Nos en vitazni nem fogok vele, egyeterteni annal inkabb. Bar a tan-
ugyet a Forumba irtam (megjegyzes; nem alltam meg es Klebersberg Kunot meg-
irtam a tegnapi Forumba. Akit erdekel ott megtalalja.) most Gabor kedveert
egy kis egyetemi cseveges az altala felvetettekrol.

	Szerintem a magyar egyetemi oktatas ugy rossz ahogy van. Szet kene
bombazni, akarcsak a magyar gazdasagot.
	Ket kitero:
  1. Reges regen mondogatom a magyar focirol. Meg kene az egeszet szuntetni.
1-2 evig csak megyei bajnoksag lenne. Utanna lenne teruleti (megint 1-2 ev),
aztan lenne NBII, majd 1 ev mulva NBI. De valahogy ugy kene, hogy a sok fekete
penz elmenne az egesztol. Azert kene a 3-4 ev szunet.
  2. Fel evre ki kellene koltoztetni fel Magyarorszagot az USAba. 10 ev mulva 
csere. 20 ev mulva kapnank egy mukodo orszagot. Mind politikai mind gazdasagi
ertelemben.
	
	Akkor a gazdasagot hagynam. Koncentraljunk az egyetemekre. Nem tudom
valaha is mukodni fog-e. Nagyon erdekelne mas tudosok velemenye a magyar
egyetemekrol. Most tanszeki szintre lebontva. Ha valaki elkezdi, akkor en
szivesen beirom a fizika tanszekeket.
	Pesten van 5 tanszek, ezenkivul meg Szegeden es Debrecenben kepeznek
fizikusokat (azokrol beszeljenek az ott tanultak). Bocs, de most a tudomany
egyetemekrol beszelek. A BME es tarsairol beszeljenek ok. 
	Szoval a fizikusok (legalabbis a pesti egyetemen) importalni szeretnek
az USA szisztemat. Ez nem is lenne nagyon rossz. De en nem tudom, hogy
Europaban hogy is van az egesz? Van peldaul gradstudent program? Franciao?
Nemeto? stb.
	Aztan itt vannak a kutato intezetek.  90-ben oriasi felhordules volt
arra, hogy az akademiai szferat atviszik az egyetemekre. Tenyleg nagy ertek
a kutatointezeti halozat. De ma mar biztosan nem lehet megtenni amit 90-ben
nem tettek meg. Akkoriban erv volt, hogy ugyis a kutatas tobbsege az egyeteme-
ken folyik. Epp a fonokom mutatott ra, hogy a termeszettudomanyokban ez az 
arany nem is olyan rossz (jobb mint az atlag). A fizikaban pedig az egyetemi
kutatas 50% alatt van.
	Valoban ez egy perem feltetel. De! Igaz szubjektiv, mert en szeretek
oktatni. A kutatointezeti dolgozo nem oktathat. Ez kicsit finomithato, de
azert igaz. Ebbol szinte egyenesen kovetkezik, hogy nehezebben ir konyvet.
Na itt megallok.
	Masik. Hol vagyunk mi meg attol, hogy valakinek akkora grantja legyen,
hogy egy postdocot felvesz 3 evre?

	Egy kicsit elterten a tematol. Bocsanat. Erdekelnenek a szep kis magyar
feudalis viszonyok. Mennyire elnek meg ezek a tanszekeken mas tudomanyokban.
Vagyeszek. Orvosok. Es mindenki.

						Horvath Pista

Most fogja irni a haverom. Te tiszta hulye vagy Pista. Ilyenekrol nem lehet
irni. Azaz lehetni lehet csak minek. Az ember nyakat ugyis kitorik. Majd
csak elfogynak a kofejuek.  Errol is erdekelne a velemenyetek.
	A tanszekekkel kapcsolatban meg javaslom, senki se irjon a sajatjarol
csak a maserol. Ebbol is latszik, hogy en nem provokalok. Mar most felhivom
a figyelmet; nem mindegy mit irsz. (vagy mindegy? a nyakad igyisugyis kitorik)

Hetyei Gabor irta:

> Ami az elefantcsontparti peldat illeti, [...] Szamomra az
> volt a tortenet lenyege, hogy pusztan financialis megfontolasokat
> kovetve az ehhalal szelere sodortak egy tarsadalmat,

Egy EGESZ TARSADALMAT ?  Az orszag minden egyes emberet ?  Ha az ilyen
kritikus lett volna, arrol eppugy ertesult volna a vilag kozvelemenye
mint az etiopiai ehinsegrol.  Talan jobb volna kevesbe szinesen es erzelmi
toltessel teli, de precizebben, fogalmaznod. 

Amellett meg nincs olyan, hogy "pusztan
financialis megfontolas": senki sem erdekelt koltsegvetesi egyensulyi
kerdesekben csupan l'art pour l'art alapon.  A koltsegvetesi kerdesek
osszefuggnek a gazdasagi mas kerdeseivel, amiknek viszont tarsadalmi 
vetulete van.  A gazdasag egy rendkivul bonyolult rendszer, sok kapcso-
lattal az elet mas, nem penzugyi, vonatkozasaival.  Bar kozgazdaszok
hasznalnak matematikai modszereket a folyamatok leirasaban, a modellek
szuksegszeruen egyszerusitettek, es a gazdasagi-tarsadalmi osszefuggesek
egyenletekkel valo leirasat nem szabad ugy venni mintha azok az egyenletek
altalanos ervenyuek lennenek.  Tehat a matematikai logika nem alkalmazhato
gazdasagelemzesben. 

> mikozben a javitani
> kivant mutatok se javultak.

A kakaotermeles 1970 es 1982 kozott megduplazodott, kisparaszti gazdasagokra
epitve.  A parasztok tisztesseges arat kaptak a termenyukert, amit az is
bizonyitott, hogy szomszedos Ghanabol nagyaranyu kakaocsempeszet folyt 
Elefantcsontpartra.  Az utobbi evekben viszont a kormany nem allt hivatasa
magaslatan az orszag erdekeinek kepviseleteben: az elnok pl. szegeny es 
joreszt muzulman lakossagu orszagat a romai Szt. Peter bazilika masolataval
lepte meg allampenzen.  No, szerintem, az ilyenfele allami kiadasok lefara-
gasa szukseges, es csak tapsolni tudok, ha a Vilagbank arra rakenyszeriti az 
orszagok vezetoit, csakugy mint amikor a Kenyaba folyo penzeket leallitottak
mert az elnok es kornyezete tul sokat lopott beloluk. 

> Lengyelorszagrol ugy hittem, hogy naluk "mar _javaban_ tart" a
> novekedes, azaz mar akkor is novekedes volt, amikor mi meg mindig lefele
> mentunk. Ezert is volt sokak szamara erthetetlen, miert szavaztak vissza
> az exkommunistakat a lengyelek a hatalomba, amikor eppen Europaban
> egyedulallo novekedesi ratajuk volt. Ha ez igaz, akkor szeretnem, ha
> ujra elmagyaraznak, miert rossz adossagelengedest kerni.

Gabor, ezt mar sokan, sokszor magyaraztak.  Kerlek keresd vissza a FORUM
es SZALON archivumait es olvasd el oket.

> Addig is, mivel Te jobban ismered hadd kerdezzek nehany dolgot, amire
> talan fejbol is tudod a valaszt:
> 
> --ismersz-e olyan orszagot, amelyik Magyarorszagehoz hasonlo
> financialis slamasztikaban volt, es a Vilagbank utasitasait/tanacsait kovetve
> kimaszott a bajbol?

Uj-Zeland kuzdotte le magat a nyolcvanas evek kozepere egy politikailag
konzervativ, de agrarszocialista gazdasagpolitikat folyato kormany alatt
a hitelkeptelenseg kuszobere.  Az azota bevezetett gazdasagi reformok a
magyarorszaginal sokkal kemenyebben erintettek a szocialis kiadasokat
es, az egyeb intezkedesekkel egyutt, az orszag mostanra gazdasagilag ver-
senykepesebb mint az azelott jobban allott Ausztralia es a munkanelkuliseg
is alacsonyabb.  Ok persze, fejlett orszag leven, nem kliensei a Vilagbanknak,
de ugyanazokat az intezkedeseket hajtottak vegre amit az, es az IMF, altalaban
ajanl.

Chileben Pinochet rendszere a nyolcvanas evek kozepere kihuzta az orszagot
abbol a gazdasagi csodbol amibe fokent Allende szocialista kiserlete, de
az elotte orszaglo gazdasagilag inkompetens keresztenydemokrata rezsim is, 
taszitotta.  Ez azzal egyutt volt igy, hogy 1979-80-ban melyponton voltak
a rezarak zuhanasa es a peso arfolyamanak tulertekeltsege miatt. Es mielott
kozbeveted, az aranyaiban a kubaihoz hasonlo terror ennek a reformnak nem
volt resze vagy szukseges foltetele. 

Latin-Amerika tobb orszaga mutatja a gazdasagi reform pozitiv hatasat, amit
a chileihez hasonlo terror nelkul tudtak bevezetni, az IMF es Vilagbank szoka-
sos harmas javaslatai alapjan: (1) az allamhaztartas egyensulyanak helyrealli-
tasa, (2) a kulkereskedelem liberalizalasa, es (3) a privatizalas.  A korab-
ban Latin Amerikara jellemzo hatalmas, inflacioval finanszirozott deficitek
es kifizetetlen kulfoldi tartozasok helyet mara atvette a 20% alatti es 
csokkeno inflacio es gazdasagi novekedes pl. Boliviaban es Peruban (az utobbi
annak ellenere, hogy a maoista Fenyes Osveny terrorja meg mindig nem szunt
meg).  Az argentin reform is radikalis, de ok nem kovettek a sztenderd javas-
latokat az arfolyampolitikaban.  Mig mas orszagok a folyamatos leertekelest
valasztottak, az argentinok az uj pesot az USA dollarhoz kotottek.  Emiatt
bar az allamhaztartas deficitjet lefaragtak, a peso tulertekelodik ami 
hosszabb tavon feszultsegeket okoz.  Kolumbia annak a bizonyiteka, hogy
realisztikus makrookonomiai vonalvezetessel fonn lehet tartani egy orszag
gazdasagat meg komoly tarsadalmi problemak kozepette is. 

> --Irtad, hogy a Vilagbank nem USA-iranyitasu, hanem minden orszag a
> reszvenyei aranyaban szavaz. Mekkora az USA reszesedese a Vilagbankban?
> Mekkora a G7 orszagok osszes reszesedese a Vilagbankban? 

A G7 orszagok reszesedese tobbsegi, es az USA ezen belul tobbsegi.  Nem
vagyok bizonyos felole, lehet, hogy az USA osszessegeben is tobbsegi, de
valoszinubb, hogy nem.  Ha most ezzel a kerdessel azt a nem kimondottat 
akarod erzekeltetni, hogy miert nem a fejlodo orszagok dontenek a Vilag-
bankban, hat azert, mert ok a kolcsonvevok es nem a kolcsonadok.  

> --Irtad, hogy utoljara Allende elnok programja volt a Vilagbankkal
> szembeni ellenallas. Latsz-e ekozott a teny kozott es akozott
> osszefuggest, hogy Allendet a CIA kozremukodesevel szervezett puccsban 
> tettek el lab alol. Veletlennek tartod-e, hogy pont Latin-Amerika
> egyetlen demokratikus hagyomanyu allamaban lepett jelent meg ilyen
> szandek?

Egyre inkabb az az erzesem, hogy ismereteidet elegge egyoldaluan, fokent
az 'antiimperialista', antikapitalista, aktivista forrasokbol szerzed be.
Azon kivul, hogy az elso mondatod nem allja meg a helyet (lekoteleznel ha
figyelmesen elolvasnad amit irok), tovabbi targyi tevedeseid a fonti bekez-
desben a tipikus balos propaganda csusztatasainak kritikatlan elfogadasabol
adodnak.

1. Allende ongyilkos lett a Moncada Palota ostroma alatt, ot senki sem "tette
   el lab alol". 

2. A CIA szerepe abbol allt Chileben, hogy osszehoztak a teherautosofor-
   tulajdonosok szervezetet az AFL-CIO (egyesult allamokbeli szakszervezeti
   szovetseg) kepviseloivel, hogy az utobbiak tippeket adhassanak a elobbi-
   eknek azzal az orszagos sztrajkkal kapcsolatban ami merleg nyelve lett az 
   Allende elleni orszagos mozgalomban.  Eddig senki nem tudott bizonyitekot 
   folmutatni a PUCCSBAN valo CIA reszvetelre, bar ez a balos propaganda 
   sarkkove Chilevel kapcsolatban. 

3. A "latin-amerika egyetlen demokratikus hagyomanyu allama" olcso propaganda-
   fogas ami kenyelmesen elfeledkezik Costa Rica-rol es, attol fuggoen, hogy
   meddig akarsz idoben visszamenni, Puerto Rico-rol es Kolumbiarol.

4. Egyaltalan nem tartom veletlennek, hogy Allende intett be az orszag hitele-
   zoinek, mert ez szerves reszet kepezte Chile "szocialista atalakitasanak",
   amiben o viszont egyaltalan nem kovette a demokratikus hagyomanyokat,
   nem leven ra mandatuma.

5. Fonti kerdeseid egy ki nem mondott tovabbira utalnak: ha egy orszag beint
   a Vilagbanknak az ahhoz vezet-e, hogy az USA rauszitja a CIA-t es pucs-
   csal megdonti annak kormanyat ?  Szerintem ki hogyan kezelte a Vilag-
   bankot az magaban sosem bokte az USA kormanya orrat annyira, hogy ilyen
   messzire menjen.  Ha egy orszag olyan politikat folytatott ami az USA
   erdekeit komolyan sertette, mar volt USA intervenciora pelda.  Az ilyen 
   politikanak altalaban (bar nem szuksegszeruen) szerves resze volt olyan 
   gazdasagpolitika is amit a Vilagbank nem partolt, de az USA-t az hogy 
   ki hogyan kezeli a maga polgarai politikai vagy gazdasagi jogait a Reagan 
   vagy Clinton-fele szolamokkal ellentetben nemigen erdekli. 

Altalaban talan jo lenne, ha targyi ismereteid bovitesere olyan kozeputas, 
objektivitasra torekvo forrast hasznalnal mint pl. az Economist.  
(Termeszetesen, a jobboldali radikalizmus ugyanolyan szubjektiv mint a 
baloldali, igy a ketto egyuttes olvasasabol meg nem lenne objektivitas.)  Az 
Economistnak nagy elonye, hogy eves targymutatot is kiad amit konyvtarak 
altalaban megvesznek.  Igy evtizedekre visszamenoen lehet benne keresgelni 
rovid ido alatt, es persze ok nem annyira a napihirekre koncentralnak mint az 
aktualitasok elemzesere, hatterinformacioval megvilagitva, a gazdasagi ES 
tarsadalmi kerdesek parhuzamos, azok osszefuggeseiben valo targyalasaval.

Udvozlettel,
Anto'ny Gyuri

I'm copying this to SZALON, informing readers of the two documents being 
stored to HIX - note also that it's on GOPHER.NATO.INT as well!

 On 22 Mar 1995, T. Kocsis wrote:
> Would you be so kind to storing it on the HIX server ?

 Good idea, I should've thought of it ;-) (or you suggested earlier ;-(). I
reposited the article, and another I received shortly afterwards - both can
be found now in the SENDDOC /new/ directory with filenames as follow:

HUNGARIAN_MINORITIES_IN_EAST-CENTRAL_EUROPE.NATODATA
CENTRAL_AND_EASTERN_EUROPE:_UNFINISHED_REVOLUTIONS.NATODATA

 In the meantime I received word from the person in charge that a WWW server
is also in the works <http://www.nato.int/>; - however it was not operative
when I tried.

Zoli , finger  for the charter of s.c.h
# Wallace Sayre said, "Academic politics is the most vicious and bitter
# form of politics, because the stakes are so low."  He didn't know
# Usenet: welcome to the next level.           (Ron "Asbestos" Dippold)

A Vilagbankrol tobb szo esett - kritizalo es vedo. A Vilagbankot
kornyezetvedelmi szempontbol (pl.) rengeteg kritika eri.  Tenyleg sok
kornyezetileg elfuseralt projektet tamogattak mar vilagszerte. Ezzel
kapcsolatban irt Pinter Laci egy erdekes hozzaszosszenest a KOrnyesz 52-be,
erdemes elolvasni!

Diana

Tisztelt Szalon Olvasok!

Nem tudom miert csuszott at ide az egeszseguggyel kapcsolatos, pontosabban a 
vizit dijjal indult vita a FORUM-rol. Igy talan nem mindenki tudja az 
elozmenyeket. En magam nehezmenyeztem az 500 Ft vizitdij bevezeteset, ill. 
annak lehetseges hatasairol irtam. Errol egyenlore nem folyt meg semmife-
le parbeszed, ha jol tudom. Horvath Pista szerint az ember az egeszsegeert 
hajlando megadni mindent penzt. Ezt en nem vonom ketsegbe, hiszen magam 
is igy tennek, es bizonyara majd igy is teszik ha erre lesz szukseg, de en-
nek kihasznalasa szerintem zsarolas. Valoszinu, hogy ilyen alapon ment a ha-
lapenz is az orvosok zsebebe. Azt hittuk igy nagyobb figyelmet kapunk az 
orvostol, es egeszsegunkert cserebe ez a legkevesebb amit megtehetunk.
Avval a mondataval tovabbra is vitazom Pistanak, hogy tanuljuk meg semmi 
sincs ingyen. Az a fizetes alapjan szamitott 50% koruli resz akkor milyen 
celt szolgal? Osztom Varga Zsuzsa velemenyet, hogy a legnagyobb baj ott 
van, hogy nem en valaszthatom meg a biztositasom merteket, es helyet, 
hiszen most is fizetek biztositast, csak ezt pillanatnyilag maskepp keze-
lik.
A gyogyszerek minosegevel es araval kapcsolatosan pedig az a velemenyem, 
hogy nehez az elobbit mindig egyertelmuen megitelni. Jo lenne ha ebbe 
szakemberek beleszolnanak, mert magam biologus vagyok. Azt azonban 
sejtem, hogy orvosainknak nem sok idejuk marad elmelyulten tanulmanyozni 
a legujabb gyogyszerek listajat, igy nehezen tudjak megitelni melyik 
jobb, ill. kevesbe jo. Bar azt hiszem ez egyebkent sem feher es fekete. 
En nem vagyok teljesen meggyozodve, hogy ezt mindig egyertelmuen meg le-
het mondani, es ez nem elsosorban becsuletesseg kerdese. Ugyanolyan hato-
anyag mellett is nagyon kulonbozo arak vannak,fuggoen attol hol gyartot-
tak. En megbizom a magyar gyogyszergyarak technologiai fegyelmeben.

Szeretnem ha a velemenycsere elfordalna abba az iranyba, hogy probaljunk 
egyutt gondolkozni, milyen hatasa lehet a dij bevezetesenek az emberek 
egeszsegi allapotara. Felo, hogy a "kis" betegsegekkel nem mennek orvos-
hoz, es mikor mar mennek, akkor mar nagyon sokba kerul a kezeles. A gyere-
keket eddig is elvittek a szulok orvoshoz, sokszor feleslegesen is -ezert 
most sem kell fizetni-, de magukat mar nem igazan, mert mindig volt valami
surgosebb, fontosabb.
En attol felek, hogy a varhato eletkor meg egy kicsit lentebb csuszik, de 
orommel vennem ha meggyoznetek, hogy nem igy van. Az is felo, hogy megno 
a korhazi ellatasra szorulok szama. Ez egyreszt az "olcsosaga" miatt, 
"befekszem hogy kivizsgaljanak" (persze ez csak egy korre ervenyes), mas-
reszt mar tul sulyos az eset mire orvoshoz fordulnak, ahogy azt fentebb 
irtam.

Udvozlettel

Tamas Laszlo

Kedves Pista!

Csak annyit szeretnek mondani Neked, hogy ha a Te anyukad is elvalt orvos 
lenne, havi fix 36000Ft fizetessel ( a veradok nem adnak halapenzt :( ), 
es lenne egy 17 eves testvered, es berlakasban elnetek egy kisvarosban, 
400km-re a nagy BUDAPEST-tol, es havi 4750Ft-bol+amit keresel, kellene 
megelned, akkor sok lenne Neked is a havi 2000Ft. Neki a havi 168(!)EFt 
bol persze semmi. Meg egyebkent is az elvekrol is beszelhetnenk. 

Jelige: " Ma 2000.
            2000-ben? "

Udv.:
                                                        Gabriel Akos