> Felado :  [Hungary] irta:
>A Musical Fideliti jelkondicionalo nam a digitalis jelet "javitja", hanem
>(a ceg szerint) az analogot. Peldaul: bemegy a gyatra cd analog jele es a
>(csoves) keszulekbol kijon a jobb minosegu jel. Ez olyan,mintha a rantottabol
>csinalna vissza a tojast! Ezutan mit higgyek el a cegnek?
>Honnan tudjam, hogy a hibrid erositojeben a cso nem humbuk celjabol van bent?

Es mondd. Meg is hallgattad? Vagy csak filozgatsz.
Filozgatni nem rossz dolog. Ha qrva okos az ember. Kulonben erdobe visz.
A Musical Fidelity nagyon tisztelt nevu tarsasag. Rengeteg nagyon jo
cuccot produkalt mar. Gozom nincs errol a jelkondicionalorol, de okkal
feltetelezem, hogy humbukkal valszeg nem rontana nehezen megszerzett jo
renomejat. Nyilvanvaloan nem a kituno cdjatszokhoz ajanlja. A gyengeken
meg egyaltalan nem elkepzelhetetlen, hogy javithat. Esetleg csalassal,
de akkor is. Egy elrontott tulsutott, ehetetlen belszint is ehetove
lehet tenni egy kis kecsappal. Nem allitom, hogy ezt csinalja, de hat Te
is gasztronomiai peldat hoztal.

>az audio sajtoban es a maganvelemenyekben
>nem derul ki, hogy a kulonbozo audio komponensek milyen sullyal befolyasoljak
>a hangminoseget. Csak azt mondjak, hogy ez jo, amaz pedig hallgathatatlan.
>Az igazsag viszont az, hogy valami donto valtozast tud eloidezni, valami
>pedig kevesbe.

Ime az en maganvelemenyem: Minden alkatresz donto valtozast tud
eloidezni. Pontosabban: Ahhoz hogy a csoda megtortenjen, es eltunjon a
hangbol minden hifi magadra hagyva a zenevel, nos ahhoz _minden_ cuccnak
nagyon jonak kell lennie, meg a kabeleknek, allvanyoknak, dugoiranyoknak
is. [Nem csak draganak, nem csak hiresnek, hanem valoban nagyon jonak]

Egy jo pelda az eloerosito. Ennek [fokent szakmabeliek] nem szoktak
kulonos jelentoseget tulajdonitani. Feszultseget egyszeru dolog jol
erositeni - mondjak. Sokkal inkabb figyelnek a vegfokra, hangszorokra,
jelforrasra. Pedig az eloerolkodo egy nagyon-nagyon fontos es kenyes
lancszem. Az jobbak arai ossze is merhetok a jobb vegfokokeval.

De ezzel szemben az is egy nagyon elterjedt hifis teveszme, hogy minden
lanc csak ugy tud szolni, mint a leggyengebb eleme. Ez sem igaz. Itt is
erdobe visz a logika. Egy gyenge lancot is feldob egy jo elem. Huszonot
eve mar "minden lemezt ujra meg kell hallgatni" erzesem volt, amikor
beszereltem egy klasszissal jobb hangszedot az erosen midfi lancomba.

Mas kerdes az elemek minosegenek fontossaga. Imho eloszor egy jobb
hangladara kell szert tenni [=sokat kolteni]. Mert ha ezt nem teszed,
soha nem fogod tudni elkovetkezendo vasarlasaidkor helyesen megitelni a
kivalasztott eszkoz minoseget. Nem azert, mert a lanc vegen van. Hanem
azert, mert a hangladak altalaban a leggyengebbek, azok tudnak rontani
a legtobbet. Ennek pont az ellenkezojet hirdeti Ivor Tiefenbrunn [a LINN
papaja] a skot hifi fenegyereke. Szerinte a lamazjatszo _futomu_ a
legfontosabb, amit ezerszer demonstralt, hogy az o futomuvevel egy midfi
lanc is zeneibben szol, mint a legdragabb csucsberendezes az adott
boltban. Neki is igaza van. 8-) Az angol hifi piacon messze jobb a
hangladak atlagminosege. Mindez, amit itt irtam a klasszikus zene
hallgatok szamara igaz, ahol az elethuseg a legfontosabb szempont!!!

A Galilei temahoz:

Eleg borzasztoak a hifi "negyedik dimenzios" jelensegei. Ket okbol is.
Egyreszt, mert racionalis gondolkodasu muszaki ember utalja az
ismeretlen dolgokat. Masreszt, mert oszintesegem miatt nem hallgathatok
ezen "csodas" jelensegekrol. Ha meg beszelek rola, akkor ohatatlanul egy
kalap ala vesznek az irracionalis misztikusokkal. Ez elkerulhetetlen.
Es eppen ezert, az ismeretlenseg es kiszamithatatlansag miatt a hifiben
[nem gyozom hangsulyozni] nagyon fontos a tapasztalat, a meggyozodes, a
meghallgatas. Ez az elsodleges! A filozas csak ezek utan lehet
gyumolcsozo.

Mondok egyetlen peldat.
Baratom Csoves Conrad Johnson vegfoka ugye kimenotranszformatorral er
veget. Pontosabban tobbszaz meter egyszeru zomanchuzallal. A Martin
Logan elektrosztatikus hangsugarzoja meg bemenotranszformatorral
kezdodik. Pontosabban tobbszaz meter egyszeru zomancdrottal. A jozan
paraszti esz szerint ha ezt a kettot egyszeru zomancdrottal kotik ossze
az nem sokat ronthat a hangon. De ha speci kituno minosegu
hangszorokabellel, akkor az csak minimalis minosegjavulast
eredmenyezhet. Ha a ket meter speckabel
"tokeletes" lenne, akkor is csak egy-ket ezreleknyit. Annyit, amennyit
az egy ket ezreleknyi hosszusagu kozbeiktatott zomancdrot rontani tud.

A kulonbseg megis akkora, mint az otvenes evekbeli magyar es nemet
brikett kozotti. Eg es Fold. Es tudnek kapasbol mondani meg partucat
ilyesfele megindokolhatatlan dolgot.

Szoval galileiknek muzsikal a hifi.

Udv, Peter.

Hallo hallo !
A Ghymes zenekar zenejet a nepzeneszek altalaban nem szeretik.
Azt mondjak, hogy a konnyebb utat valasztottak. Nepzenet jol,
mint barmit jol jatszani NEHEZ. Sok a jo zenekar, nehezen tudnak
megelni. A Ghymes egyuttes elorefele menekult ebbol a csapdabol.
Mint vilagzenet jatszo zenekart adjak el magukat. A vilagzene
szerintem fabol vaskarika. Meg nem hallottam olyat, ami pozitiv
hatast tett volna ram. A nepzenei elemek hasznalata ugy onmagaban
leragott csont. Szamomra a 60-as evekben jelentett valamit az
Illes egyuttestol. Az vilagzene volt ? Egy fraszt. Ki kellett mar
talalni egy uj mufajt, amit megfelelo reklammal el lehet adni.
Nepzene es ciganyzene cimu tervezett publikaciomban kicsit
reszletesebben erintem majd a temat. A Ghymes egyuttes zeneje
ettol fuggetlenul tele van jo zenei poenokkal amiket a szinpadkep
feldobasa erdekeben alkalmaznak. Ilyen dolog peldaul, hogy az
egyebkent ugyes cimbalmos nem elegszik meg a cimbalom adta
lehetosegekkel, hanem sokszor kinyul a verokkel a kozelben fel-
allitott dobszerkoig es ott is jo uteseket helyez el. Latvanyos,
otletes, mondhatnam hogy jo, de nem muveszet mint mondjuk
Sebestyen Marta eneke. Azt is ki lehet persze herelni, mint ahogy
megtettek a hangjaval. Teljes ertelmetlenseg. Megis attol a fel-
veteltol lett vilaghiru a Martika hangja. Veletlenul ott van valami
a vilaghir mogott. Vegyetek inkabb az o lemezeibol.
A legtobb nepzenei kiadvanyt a FONO-ban lehet megtalalni.
A XI. keruletben a Fehervari utra meroleges Sztregova utcaban
talalhato a hely. A kortertol kb az 5. villamosmegallo.
Jo programokat is rendeznek. Udv, Agoston

>Ennyit bevezetesnek. Remelem, paran talan hasznosnak
>talaljatok, es ha lesz ra meg igeny, szivesen folytatom.

>Kellemes zenehallgatast !


>Gyula

Folytasd !

Ez a HANG ! Es nem a szerelomuhely. Bar ujabban ...

Udv, Vazul

Sziasztok!


Mivel poros kisvarosomban 25. jubileumi jazz hetvege volt,kisse
megkesve kuldom a hozzaszolasomat.


  >Valamikor a lista kamaszkoraban Te irtal a
  >magnetosztatikusokrol, en meg az elektrosztatikusokrol.
Igen, irtam egy "konyhanyelvu" osszefoglalot arrol, amit en
tudok a magnetosztatokrol, de mar akkor is megjegyeztem,hogy
jobban orulne'k egy "igazi", muszaki jellegu mukodesi-elv
leirasnak. Akkor nem jott ilyen, gondoltam, most talan nagyobb
szerencsevel jarok (azota jobban "muszakiasodott" a lista).


  : Orommel veszem a beket,
Nos, oszinten szolva, nem bekerol volt szo, mivel szamomra ez
nem haborusdi. Sot, meg csak nem is klikk-jatekosdi, zavar is
kisse ez a "jo oldalon allunk-rossz oldalon alltok" hitvita, ami
hozza magaval a Jupiter-kiso:ko:r,meg bagoly mondja vere'bnek
tipusu dolgokat. Reszemrol tavol tartom magam mindenfe'le
gittegyletesditol: ha vki nekem tetszot ir, tudomasul veszem, ha
nem tetszik, vitatkozom -- es erre lehet pelda egy es
ugyanazon szemely irasaban.

  >Engem viszont tenyleg nem bantottal meg, en valoban jol
  >szorakoztam. 
En is! 8-))) 
Kulonosen kedvelem azokat a celzasokat, amik a megatalkodott
misztifikumimado-samanista-irracionalista kategoriaba sorolnak.
8-)) Mas kerdes, hogy nehez ugy eszmecserelni, ha debilnek
nezik az embert.

  >A csucs az volt,amikor az egyik leveledben a
  >"boszorkanyuldozo"-kent utaltal ram. Ekkor hangosan fel
  >kellet nevetnem!
Ez tenyleg csucs! 8-))))))))))))
Fussunk neki megegyszer! Idezem: "Vagy sehol semmi, mindez 
csak <<misztifika>>, akkor miert hallatszanak mashogy a gepek
(es nem csak SZERINTEM, A <<BOSZORKANYULDOZO>>
szerint)?"
Neha furcsa erzesem tamad: pl. amikor idezek vkitol, ezt jelzem
is -- aztan nekem tulajdonitjak a szoveget. Vagy "entellektuelke-
dem" -- es mast szolnak meg erte etc.. Ezek utan mar meg sem
lepodok rajta, hogy gorcsosen probalok vmit elmagyarazni, de
nehanyan felreertenek. Lehet, hogy megse megy at bitre
helyesen a szoveg az Ethernet kabelen? 8-)))) Vagy egyszeru-
en csak feluletesek vagyunk? Javaslok egy kiprobalt modszert:
par HANG-gal ezelott vettem a faradtsagot, es visszaolvastam a
Csaba leveleit (is). Egybol rajottem, hogy a futomu-ertelmezes-
ben volt az alapveto tevedesem, es hogy a Csaba levelei onma-
gukban vegig logikusak. Nem is "piszkaltam" tobbet, mert me'g
ha akarnam is, muszaki kerdesekben nem tudnam vele szemben
felvenni a vita fonalat. Errol ennyit.

  >Az, hogy miert hulyeseg a cd-ben a szijhajtas benne van az
  >elmult hetek listaiban, most mar nem szeretnek vele
  >foglalkozni. 
De en szeretne'k. Kerdesem: hol van benne? 
Annyi van benne, hogy mindegy, milyen a mechanika,
HA a DAC kulon orajellel ketyeg. Tfh. ez igaz. En viszont azt al-
litom, hogy a piacon kaphato modellek kozul -- tapasztalataim
alapjan -- ezek a legmuzikalisabbak. EZT viszont eddig senki se
cafolta meg annal reszletesebben, hogy ex catedra kijelentette:
"szelhamossag". Felhivom ra a figyelmet, hogy en most nem
elvi keszulekrol beszelek, hanem letezo keszulekekrol, amik,
termeszetesen, a mechanikan kivul mas alkatreszt is tartalmaz-
nak -- de ez onmagaban meg nem bizonyitja, hogy a szijhajtasu
mechanikak szelhamossagok!! Mert mi van akkor, ha pl. kisebb
jitter szarmazik a belt drive szabalyozasabol? Mert innen nezve
ugyanis mar az sem szamit, hogy a kiolvasasi pontossag hat-e
a hangzasra vagy sem -- ha az alacsonyabb jitter pozitiv hatasa
a belt drive alkalmazasa miatt jelentkezik, mar megerte, nem?
Aztan, ha majd a jitter-problema (pl. RAM-mal?) kikuszobolesre
kerult, akkor mar tenyleg edesmindegy a mechanika-futomu-
digitalis kabel milyensege.

  >Ennek viszont az volt az oka, hogy az audio sajtoban es a
  >maganvelemenyekben nem derul ki, hogy a kulonbozo audio
  >komponensek milyen sullyal befolyasoljak a hangminoseget.
  >Csak azt mondjak, hogy ez jo, amaz pedig hallgathatatlan.
  >Az igazsag viszont az, hogy valami donto valtozast tud
  >eloidezni, valami pedig kevesbe.
Roppant jo kerdes! Csak imho nagyon nehez "sulyozni". Bizo-
nyos ertelemben minden keszulek - a kabeleket is ideertve - ko-
moly befolyassal lehet a hangzasra. De egy adott rendszernel
talan a homogenitas lehet a legfontosabb tenyezo? Mert hiaba
derulne ki, hogy pl. a digitalis rendszerben a legfontosabb te-
nyezo a DAC, ha nem "csapattarsa" az alkalmazott erosito(me'g
veletlenul se a futomuvet mondom 8-)). Mas szavakkal: ugyanaz
a keszulek mas-mas rendszerbe helyezve mas-mas sulyu val-
tozast idezhet elo.

  >A Theta nevu cegnek van egy jitter-killer nevu keszuleke,
  >ami a bejovo digitalis jellel csinal valamit es csak utana megy
  >a jel a DAC-ba. Ezt a futomu es a DAC koze kell rakni.
  >Erdemes lenne meghallgatni.
Erre en is kivancsi lennek, mert me'g nem probaltam. Az se baj,
ha nem Theta, lehet AA vagy barmelyik masik -- vki mar tett
vele kiserletet? Mit tapasztalt?

  >Galileit meg nem erdekelte az "ok" meg egyeb ilyen
  >"marhasagok", O azt mondta, hogy "csak", "ki tudja?", "senki
  >sem tudhatja" es egyebkent is "az aramkorok utjai
  >kifurkezhetetlenek". 
8-o ?

  >Irtal a valosagrol es az elmeletekrol. Az egeszben ott van a
  >bibi, hogy mi az a valosag?
Pl. amikor meghallgatsz egy DAC-ot kulonbozo futomuvekkel, es 
meglepetesedre eleg nagy kulonbsegeket hallasz. Ez, nyilvan,
nem jelenti, hogy az elmeleti felvetes (ha a DAC-nak kulon ora-
jele van, lenyegtelen a futomu milyensege) te'ves -- de azert
a puding probaja megis csak az elfogyasztasa, nem?
Egy kerdes: meghallgattal belt drive rendszeru futomuve(ke)t
is? 

  >Komolyra forditva a szot, altalaban ott van a problema, hogy
  >a tenyleges tapasztalatra (ami nincs ketsegbe vonva!!!) a
  >krealt valaszok (okok) teljesen esetlegesek,ezert sokszor
  >tevesek. Erre irt egy kituno peldat Saz, a macskaval es az
  >erositovel.
Nos, az elejen azert ugy tunt, hogy bizony a tenyleges ta-
pasztalatok sem voltak elfogadva. Krealt valaszok? En csak ker-
deztem, es kertem: az okokat keressek meg a hozzaerto
muszakiak; DE az nem valasz egy tapasztalatra, hogy nem
lehet kulonbseg, mert pl. nincs bittevesztes -- ez ugyanis idaig
O.K., de azert vhol csak keletkezik pl. az a franya jitter, aminek
az eredmenyekeppen mashogy szolnak a berendezesek!
A macskas pelda azert santit, mert tulzoan leegyszerusit:
en nem emlekszem olyanra, hogy _ilyen szintu_ baromsagot
barki felhozott volna indokkent.

  >Hogy ez mit bizonyit? Semmit!
Hat azt biztosan nem, hogy mindenki ilyen szarvashibakat kovet
el. 8-)

  >Arra megis jo, hogy into jel legyen arra, hogy ovatosan kell
  >kezelni a kovetkezteteseket es a magyarazatokat.
A legteljesebb mertekben egyetertek,talan annyival kiegeszitve,
hogy ez a muszaki jellegu kovetkeztetesekre es magyarazatok-
ra, termeszetesen, ugyanugy igaz lehet. 

  >Ne legyen felreertes, nem azt sugaltam, hogy pl. a
  >dugoforditast nem lehet meghallani!!!
Uj gep eseteben en pl.egy egyszeru, kolcsonkapott szerkentyut
hasznalok a helyes fazisallas megallapitasara -- ha van vmire
"tudomanyos" eszkoz, miert hagyatkozzak csak a fulemre? Az-
tan mar csak egy csepp ko:ro:mlakk, es tema letudva.
Ezt is csak arra hoztam fel peldanak, hogy nem
szuksegszeruen kell azt hinni, hogy "macskaulteto" szinten kell
lennie annak, aki netan hajlando eloiteletek nelkul kiprobalni
olyan dolgokat, amik hordozhatnak magukban racionalitast. Az 
mar mas kerdes, hogy az okok megkereseset a szakertokre kell
bizni (foleg pozitiv tapasztalatok eseten).


  >Egyreszt nem en hasznaltam, masreszt egyetertek a
  >felvetessel [t.i. idegen szavak hasznalatarol van szo]
Jelentem, en hasznaltam! Es bar szinten egyetertek a felvetes-
sel, de ettol fuggetlenul me'g biztos fogok is -- de ha vki keri,
barmikor szivesen "magyaritok" ; egyszerubb, mint stilust val-
tanom, es azert talan nem hasznalok olyan sok idegen szot.


Udv: Tamas

> >> egyszeru de speci grabbelo es iro programot. Ami tenyleg bitrol bitre
> >> [eredeti crcvel egyutt] leszedi egy audio CD trackjat, azt szepen
> >> lerakja a vincseszterre, majd visszairja valtozatlanul egy irhato CDre?
> >Mert ehhez nem eleg egy program, speci hardver is kell, mert az olvasok
> >mar csak a hibajavitott blokkokat adjak ki. Van ami meg azt sem, azokkal
> >nem lehet grabbelni.
> Szomoru, ha igy van. Arra gondoltam, hogy _esetleg_ be lehet csapni
> valahogyan a CDjatszot. Hiszen az adatCDt is kezel. A floppykat es a

Az adat CD-nel is ugyanez van, hiszen ott is csak a javitott adatok az
erdekesek, es legtobbszor gondolom egyetlen IC csinalja az egeszet. Ennek
az IC-nek persze lehet egy teszt uzemmodja, ahol talan kiszedheto mas is,
vagy egy regi, nem annyira integralt peldanyban eleve jobbak lennenek az
eselyek, de azt tovabbra sem latom, hogy miert lenne jo.

> talalni a bitmagusoknak. Meg kellene hackelni egy __profi__ CDiro
> programot. Amivel a gyari CDmastert csinaljak. A cel csak egy. Pontosan
> ugyanugy kell a redundans infokat felirni a CDre, mint a profik. Igy a
> masolt es az eredeti CD bitazonossaga biztosithato.

Van egy adatsorod, es szabvanyok rogzitik, hogy azt hogy kell feliraskor
kodolni. Nincs profi es amator kodolas, mi lenne akkor a visszaolvasassal?

> >Es egy egzakt javitasnal nem mindegy, hogy melyik bit volt eredetileg
> >rossz, ha a vegeredmeny ugyanaz? A legtiszteletteljesebben elnezest kerve
> >eleg lokott az, aki ezert penzt adna...

> A lokottseg szamomra hizelgo jelzo. Ki nem alhatom a normalisakat. Nincs
> bennuk semmi erdekes. 8-) De ugy latszik nem ertetted meg teljesen a

Ebben egyetertunk :)

> problemamat. Ezgakt javitasnal termeszetesen mindegy. De mi van a nem
> egzakt javitasokkal? Felteteleztem [regebben irtam rola] hogy a mezei,
> olcso CDiro programok nem olyan alaposak a redundans infok
> generalasanal. Nem pont ugyanugy kepezik, nem pont ugyanannyi redundans
> infot irnak a
> CDre, mint a CDgyari masterkeszito programok. Vagyok annyira paranoid

Jo esetben a nem egzakt javitasig el sem jutunk. A szabvanyok pedig
egyertelmuen megadjak, hogy egy adott valami hogy irando CD-re, nem lehet
"tobb redundans infot" rairni...

> [>lokottseg] hogy feltetelezzem meg azt is, hogy direkt igy biztositjak,
> hogy a masolt CDk minosege egyre rosszabb legyen. Jo tudom. Egy kiserlet

Biztositodik az magatol is. A profi gepen a jelek geometriai szabalyossaga
minden bizonnyal jobb, mint egy mezei iron. Vagyis az adat ugyanaz, de
olvasaskor jobban "lotyog" a szervo, betegebb lesz az idozites. Ha ebbol
szarmaztatjuk a DAC orajelet, maris ott a kulonbseg. 

> volt. Akkor azonos volt a bitsor. De "egy kiserlet nem kiserlet". Bar az
> is igaz: _HA_ a masolt CD rosszabbul szol, akkor az a hiba ami a
> "rosszabbsagot" okozza nem elvetve kell, hogy eloforduljon, hanem
> nagyon-nagyon gyakran.

Ez az... Ha masra nem is, talan arra jo lesz ez a vita, hogy lassan
belepihenjetek, hogy nem az adatokkal, hanem az idozitessel van a gond...

> nem szegyellem, hogy nem neztem ilyen fontos reszletnek utana. Kritikam
> jogosnak tartom. A CDjatszok hangzasbeli eltereset nem lehet azzal
> elintezni, hogy "digitalis info az digitalis info" akar papiruszra is
> irhatjak lotragyaval.

Pedig eppen arra ment ki a Jozsi bacsi, hogy megmutassa: az adatok hu
visszaolvasasa nem problema, a megfelelo idozites az, ami igazan szamit...
Ha van egy ADC, ahol a kimeno adatokat papirra irjak, kuldonc rohan vele a
DAC-hoz, ott bepotyogik, akkor azzal mi a gond? Nem lesz eleg gyors, de
azon tul? Vannak dolgok, amik ugy is mukodhetnek jol, hogy nincsenek
agyonkomplikalva...

> >Ha ezt igy nem sikerul megerteni, akkor sajnos jobban nem tudom
> >elmagyarazni. Talan egy audiofil mernoknek jobban hinnel, de ilyen
> >kerdesekbe nem szall be, csak az arroganciat boncolgatja...
> Persze hogy nem szall be, ha egyszer nem ert hozza elegge. Es ez
> nagyon is becsulendo imho. Ellentetben azokkal, akik el vannak telve
> digitalistechnikai alapos, de emellett termeszetszeruleg reszleges
> ismeteteikkel, es arrogansan mondanak velemenyt. Itt az arrogancian
> van a hangsuly, amit a fenti idezet sem nelkuloz. Mert itt a listan
> altalaban nem szakemberek beszelnek, vitaznak. Barki kifejthet teves
> nezeteket. Ha nem szolal meg, sohasem fog tisztabban latni, soha sem
> fogja megerteni a dolgokat. Ezert valakit lehurrogni, megszegyeniteni
> nem szep, es nem hasznos dolog. ["Ha ezt igy nem sikerul megerteni,
> akkor sajnos jobban nem tudom elmagyarazni"]. Jobban orulnek egy

Ennek azert voltak nemi elozmenyei... Hajdan meg ejfelkor kakast is
akartak olni, en hogy megertsek olyasmit, ami alapvetoen teves volt; en
viszont birkaturelemmel es konkret ervekkel magyaraztam, hogy mi a
helyzet. 

Amugy semmi baj nincs azzal, ha valaki nem ert valamit, de ha ezt
innen-onnan osszeollozott szovegek idezesevel, majd azokbol hibas
kovetkeztetesek levonasaval akarja palastolni, akkor ne csodalkozzon azon,
ha a sokadik korben adott valaszban ezt mar explicite is szova teszem. A
tragikomediat fokozza, hogy latszolag meg az elemi szintu magyarazatokat
sem volt kepes megerteni, egyetlen sajat erv nelkul makacsul ragaszkodott
a tevedeseihez. Lehetne persze ezt szo nelkul hagyni, de eppen a
hozzaertonek tuno szoveg koze bujtatott hulyesegek a legrosszabbak, mert
azokat vezetik teljesen felre, akik tenyleg nem ertenek hozza.

> mindenkihez: Nekem nem tunik fontosnak az ujrairas. Amig egy irhato CD
> 300 Ft, es egy ujrairhato meg 2500. Az SCSI fontos, valaki irta, hogy
> jobb programok szoba sem allnak az IDE irokkal. A Yamahakat tobben
> javasoljak, azokat megbizhatonak, jonak tartjak.

Volt a sima irhato CD is 1000 Ft, meg tobb is... Szoval biztos esni fog az
ar. Ezen kivul valojaban a legfobb szempont az, hogy a kedvenc programod
tamogatja-e, no meg hogy megbizhatoan mukodjon... Sajnos az iro
technologia meg nem annyira kiforrott, regebben sokan kinlodtak pl. HP
irokkal is, amik nem igazan nevezhetok markatlannak...

> Juteszembe, a multkori levelem nem ment ki, fene tudja miert, azt
> irtam hogy leltem egy hangkartyat amin van digitalis kimenet.. egy
> noname 2000 ft-os kartyarol van szo.. ha valakit erdekel....

Hajaj... Hat meg ha bemenet is lenne rajta, lehetne etetni kulonfele
futomuvekrol jovo jelekkel... Aztan egy kulso orajelet odabuheralva a
hangkartyanak, visszajatszani egy kulso DAC-on...

> Hajdu Csabanak: A lezer altal beolvasott jelet tarolo RAM-nal, a szervo altal
 o
> kozott jitter eltunik, csak a beteg orajel hibaja marad meg.

Nem a kozponti orajel beteg, hanem ami a jitteres adatokbol szarmazik.
Adott egy kvarc, amit kozvetlenul leosztva egy egesz normalis orajelet
kapnank, de a jatszo nem azzal mukodik. Forog a lemez, jon le a jel. Ezt a
jelet hasonlitjuk a kvarcbol osztott jelhez - es attol fuggoen, hogy siet,
vagy kesik, gyorsitjuk vagy lassitjuk a lemez forgasat. Tehat nem egy
osztoval, hanem "mechanikus attetellel" all elo az a jel, ami az idozitest
hordozza, es amibol kesobb a DAC orajele szarmazik (felteve, hogy
szerencsetlennek nincs sajatja...).

Logikus lenne persze a vegen az egeszet azzal az rendes, kvarcrol
leosztott orajellel jaratni, amihez a szabalyozas tortenik, de eppen az
ahhoz kepest fennallo - esetleg tobb periodusnyi - csuszas miatt ez nem
megy egyszeruen, csak egy viszonylag nagy RAM pufferrel.

A razasallo jatszokban persze ez is megvan, viszont eppen olvastam
valahol, hogy az ilyen jatszokon, ha a digitalis kimenetet akarjuk
hasznalni, altalaban a razasturest ki kell kapcsolni. Most ket eset van:
vagy direkt nem adjak oda a jo jelet, vagy a RAM-ban tomoritett adatot
tarolnak, es akkor logikus, hogy digitalizalas elott nincs egy tomorit -
kitomorit lepes.

Hello Hix,

vasárnap, 18 október 1998, -kor írt üzenet:

HH> De igaz ez a Yamaha CDR 400T-re is?

Nemtom a Yamaha-CDirokrol mar sok jo-es rossz dolgot mondtak nekem.

HH> Az mar 69 lepedoert megveheto. [A CDRW-4260T 83 ezer csupaszon]

En a Panasonic 7502-es SCSI tipust ajanlanam. Amiota megvan (fel eve)
Semmi gond nem volt vele. Irtam audio es adat CD-t egyarant, es
igencsak megbizhatonak tunik. P133-on 16M RAM-al 2x-es sebesseggel
csinalt DiscCopy-t egy 24x-es IDE olvasoval.

Pa:Magic

Kedvet kaptam egy kis jazz etvagygerjeszto irasahoz.
 Erre az alapjan erzem magam feljogositva, hogy immaron egy
kis kompakt jazz-torteneti gyujtemennyel rendelkezem (kb. 300 LP).
Tudom, hogy ezzel meg a fasorba sem erek komolyabb gyujtokkel
szemben. Barati es ismeretsegi koromben az igazan komolyab gyujtok,
akik persze mar idosebbek is nalam, akar tobb ezer LP-vel
is rendelkeznek. Mint az nyilvanvalo, a lemezgyujtesnek szamtalan
buktatoja van, rengeteg "szar" felvetelt is be lehet gyujteni,
ezert en olyan "hetprobas" felveteleket szeretnek ajanlani fulvegre,
amelyek tobb "jazz-szeansz" alatt is kialltak mar a probat. Csak
igy a vegen a bevezetomnek megjegyeznem, hogy rajtam rengeteget 
lenditett az egyemista koromban a debreceni jazz-klubban eltoltott
 kozel 10 ev, ahol Szigeti Peter jazz eszteta adta a "talpalavalot".

  Az ilyenkor szokasos jazz-torteneti bevezetok helyett inkabb
csapjunk a lovak koze alapon bele-bele turnek a jazz tortenetbe,
de annak is eloszor az un. bebop fejezetebe.
 Bebop jazzrol ugy nagyjabol a negyvenes evek masodik feletol beszelhetunk.
Azonban az un. bebop forradalom mar a nyegyvenes evtized kozepen zajlott
le elsosorban Charlie "Bird" Parker altszaxofonosnak koszonhetoen.
Mire divatba jott, mar a haboru utan vagyunk. A jazz nagy valtozason
ment keresztul. Eltuntek a swingelo nagyzenekarok, csak nehany elte
tul kozuluk a haborut (pl. Count Basie es Duke Ellingtony bigbandjei).
Helyuket kiszenekarok, az un. combos felallas vette at altalaban trio,
quartet es ritkabban kvintett osszetetelben. A bebop nagy oregjei
kozul meg megemlitendo Dizzy Gillespie trombitas, Keny Clark dobos,
Bud Powell es Thelonius Monk zongoristak,
es meg sorolhatnank neveket a kevesbe ismertek kozul. Modern jazzrol
is a bebop szinrelepese ota beszelhetunk.
 A bebopra jellemzo a vibralo hangzas, tuzes futamok, szolok, a tulfutottseg,
 az improvizacio kereteinek kitagitasa.

 Lemezajanlat: Parkertol sokfele lemez konnyen beszerezheto akar hasznaltan
 is: C. P./Amiga (1946-47), C. P./Supraphon (1949-54), The Verve Years/Verve/(1
952-54)
 Ez utobbiak kozul a Verve LP-k mar szepen elvezhetoen szolnak, de egyben
 ritkasagnak is szamitanak

 A negyvenes evekbol szarmazo bebop felveteleket csak nagyon ritkan
szoktam hallgatni, a felvetelek altalaban kezdetleges technikaval keszultek,
kevesse elvezhetok. A bebop sokkal inkabb hatasan keresztul elvezheto.
Ez az orokseg foleg a hardboppon keresztul jut kifejezesre. A hardbop
az otvenes evek kozepenek "termeke", egyik legjelesebb kepviseloje Sonny
Rollins es John Coltrane tenor szaxofonosok.
 A hardbop nevevel ellentetben nem feltetlenul kemeny hangzast jelent.
 A bebop hatasa a hardboppon keresztul meg napjainkban is meghatarozo
 eleme a kortars jazz f"osodr'aban.

 Lemezajanlat:  Sonny Rollins/The Way Out of West/Contemporary (OJC 
 utannyomasban letezik), felv. 1957
 John Coltrane/Giant Steps/Atlantic, 1959

 Mindket lemez alapmunek tekintheto az un. mainstream jazzban.
 A felvetelek mar jol elvezheto minosegben hallgathatok koszonhetoen az
 otvenes evek kozepen bevezetett HI-FI-nak. Egyebkent en magam ujra es ujra
 meglepodom azon, hogy manapsag keszult felveteleket is megszegyenito modon
 mennyire szepen tudnak szolni ezek az oreg LP-k (CDkrol nincs sok velemenyem).
 De ez messze vezetne, igy hanyagoljuk a jazz-tortenet technikai vonulatat.
 Kulonosen a kozelmikrofonozottsaga miatt is szepen szolo 1957-es Rollins felve
tel fog
 okozni nem csak zenei de komoly audofil elvezetet is.
 Meg nehany finomsag az igazan inyenceknek:

  Philly Joe Jones/Blues for Dracula/Milestone (Riverside)/1958
  Art Blakey & the Jazz Massangers/'Moanin'/Blue Note/1958
  Benny Golson/Groovin' with Golson/OJC/1957
  Charles Mingus/Tijuana Mood/RCA/1957

 Az emlitett LP-k szinten tipikusan hardbop oruletek. Mind Philly Joe Jones
 mind Art Blakey izig verig hardbop dobosok. Szolistaik kozott talalhato a teno
ros
 Johnny Griffin es Benny Golson.
 Mingus, a mindmaig legtobbre tartott jazz-bogos, kulonosen izgalmas
 muzsikat kozvetit egyuttesevel a jazzt mexikoi zenevel vegyitve (pl.
kasztanyetta). A Mingus csapat szolistai is izig-verig hardbop jazzt nyomnak.

  Erdemes megemliteni meg ket olyan altos egyeniseget, Sonny Criss-t es
  Sonny Stitt-et akikrol el lehet mondani,
 hogy nem kompromittaltak magukat az evek soran, es mindvegig kitartottak
 Parker zeneje mellett. Mindketten ott voltak mar a bebop szuletesenel.
  Ok maguk sohasem tertek le a Bird altal kijelolt utrol, talan azt is
 lehetne mondani, hogy meg csak hardbopot sem jatszottak igazan.

   Sonny Criss/Go Man/Imperial/1956
   Sonny Stitt/Super Stitt Vol. 1-2/Phoenix/1954

  A beboprol egyelore ennyit, es majd a folytatasban a jazz egy masik
"faagarol", a cool jazzrol lesz szo.
  Az eddig emlitett lemezek sajnos csak nehezen szerezhetok be, kulonosen
bakeliten. CD-n jobban hozzaferhetok. Ha mas nincs, ismerostol kell
kazettara masolni.
   Az audofileknek megjegyzem, hogy a Blue Note, Riverside, Impulse vagy RCA
LP-k kulonosen gyonyoruen tudnak szolni. Eredetiben beszerezni oket nem
lehetetlen, csak majdnem, ui. az aruk 5000-10000 Ft kozott mozog. Ezert
gyakran vagyunk kenytelenek reprint kiadasokat hallgatni pl. OJC vagy Milestone
nyomasban, ami persze mar nem ugyanaz. DE szerencses esetben pompasan
muzsikalnak ezek is. Szerencsere a Blue Note vagy az Impulse meg ad ki
vinilen is jazzt, kb. CD aron vasarolhatok. En magam es sokan masok is
foleg amerikai aukcios listakrol vasarlok LP-ket. Igy nemileg olcsobban
lehet hozzajutni ritkasagokhoz szallitasi koltseggel egyutt. 


    Udv. Durbincs

Sziasztok!

Egyszer regen valaki irta, hogy azert van MD recordere, hogy azzal vegyen
fel koncerteket. Aki magara ismer, irna nekem maganban, mert kerdeznek 1-2
dolgot.

Koszi szepen

kacsalla

Kedves HANGosok!

Kedves Kovary Peter!

Meglepett leveled, miutan azt olvastam ki belole, hogy gyakorlatilag
mindent felreertettel! Most megprobalok erthetobben fogalmazni, lehet, hogy
multkor egy kicsit zagyva volt az irasom.

Dugoforditos ismerosom: A tortenet termeszetesen igaz, ezt akkor is kiemeltem.
Az is nyilvanvalo, hogy minden (halozati!!!) dugoallas mar reg be lett nala all
itva. Viszont a DAC-jat elotte kolcsonadta nekem, amit a visszavitel utan 
eloszor talalomra dugta be a konnektorba. Ezt a DAC-ot elfelejtette csatlakoz-
tatni az erositojehez, ezert a futomuken hasznalt cd-jatszojanak az analog
kimenete csatlakozott az erositohoz a DAC helyett. Zenehallgatas kozben nem    
tetszett neki a basszus, es logikusan (logikusan?) a DAC-nak a halozati 
dugoallasat okolta ezert, amit nyomban meg is forditott. O rogton tapaszalta,
hogy a rossz basszus megjavult, ami termeszetesen keptelenseg, miutan a dac
nem is volt a lancba bekotve. (Itt az O valosaga, vagy az en elmeletem a     
helyes???) Az igazsag az (amit akkor is eszrevettem), hogy a dugo megforditasa
utan a lemezen (amit a pillanatmegallitoval kapcsoltunk ki), eppen egy 
olyan resz jott ahol a basszus eroteljesebb volt. Ez azert is erdekes, mert az 
) teves volt. Gondolom azt Te is elismered, hogy minden valoszinuseg szerint az
en ELMELETEM volt a helyes? 
Ez a bargyu pelda jol ravilagit a lenyegre, vagyis barmilyen (lehet az reszecsk
efizika, vagy hifi) problemanal csak akkor tudjuk hatekonyan meglelni a 
melyebb osszefuggeseket, ha a tapasztalatokat szigoru modszerekkel elemezzuk ki
.Ma egyszoval ezt hivjak TUDOMANYNAK, es semmi mast. 

A Galileinel is felreertettel, pontosabban az ellenkezojet ertetted, mint amit 
mondani szerettem volna. Azt az irasomat ironikusan akartam megfogalmazni
(Volt aki megertette?), ezert az inkvizitoroknak es Galileinek tulajdonitott
velemenyeket szandekosan felcsereltem.  Azt, hogy Galilei milyen szerepet 
toltott be a tudomany fejlodeseben tisztaban vagyok, annal is inkabb miutan
mar 5. eve hallgatok fizikat az ELTE-n. De hat konyorgom pont en (es meg 
nehanyan) probaltun a mellett ervelni, hogy jo lenne azokat a modszertani 
elveket elovenni,amelyeket Galileinek (is) tulajdonitunk! Mert ellenkzo 
esetben csak hitvita lesz az egesz, megfelelo anyazasok kozepette. 
Tevesen irtad amikor a Galilei elotti idokben tudomanyrol beszeltel, miutan
a mai ertelemben nem is letezett akkor tudomany. Mar csak azert sem, mert 
akkor a tudomany, a mitologia, muveszetek stb. nem is valtak meg kulon.
Meg is csak furcsa, hogy a mai tudosokat/tudomanyt hozod parhuzamba az 
inkvizitorokkal (vagy az akkori "tudosokkal" akik nem voltak azok), holott
eppen Ok Galilei "leszarmazottjai"!  
A hallucinalos peldam kicsit elvont volt, ez igaz. 
Arra akartam utalni, hogy Te batran hasznaltal olyan szavakat, mint "valosag",
"tapasztalat", holott az altudomanyok is pont azzal operalnak, hogy ezeket 
a fogalmakat torzitjak, csusztatjak.
Egy ujabb pelda: Regi tapasztalat: A csillagkepekben a csillagok kozel vannak 
egymashoz. A "tudomany" kideritette, hogy sokszor tavolabb vannak egymastol,
mint mi toluk. Itt mi (volt) a valosag?                                      
Mindenkitol elnezest a nem ide illo szovegekert!
Legkozelebb "hifisebb" peldakat fogok irni.
Udv, Gruiz Marton.

Hello HANG

     Tudna nekem valaki kimenotrafo szamitasban segiteni?
     Egyutem SE.

     UDV

     Robert