Kedves Korosi Ur. 

	Aki nem hajlando minden ismeretszerzesi lehetoseget,
makacssagbol vagy eloiteletek miatt megragadni, az Rush
Limbaugh-ra, jelenleg a legnepszerubb konzervative amerikai "talk
show host"-ra emlekezetet, akinek egyik kedvenc szavajarasa, hogy
neki van "talent on loan from God", azaz Isten kulonleges
tehetseget kolcsonzott neki. Ezen alapul masik hires mondasa,
hogy az ellenfeleket le tudja gy\zni "with half his brain tied
behind him." Jelen eseteben on tanulni akar, a lehetosegek
felenek elore, elvbol valo elvetesevel. Ez hasonlo Limbaugh
ontomjenezesehez: neki az agyanak fele is eleg! Ilyen magabizott
emberrel, akinek a Forumon mar nincs tanulni valoja, nem tudok es
nem akarok vitatkozni. Hatha onnek is kulon tehetseget adott
kolcson a jo Isten.

	Jelen levelem celja nem a vita felujitasa a Szalonban,
csupan egy korrekcio. Kerdesemre, hogy mi a "resource" a magyar
kozgazdaszok zsargonjaban, on az irta, hogy energia. Ez a valasz
felrevezetheti azokat, akik olvastak elozo irasomat a korforgalom
modellel. Az energia IS tekintheto "resource"nak. De a
kozgazgasagban a resource sokkal tobb. Webster szerint "resource"
valami amit lehet hasznalni, amibol lehet segitseget szerezni,
vagy egy szukseg kielegitesere hasznalni. "Resource" lehet penz,
birtok, are, stb. Abban a jelenteseben amit kozgazdaszok
hasznalnak a korforgalom modelben (circular model) resource foleg
nyersanyagot es munkaerot jelent, ami a termelesben direkt
szerepet jatszik. Energia szukseglet altalaban nem a resource
kategoriaban jelenik meg! Mikor a kerdest feltettem, arra voltam
kivancsi, hogy van-e EGY magyar szo vagy kifejezes, ami megfelel
a szo angol jelentesenek. Ezt eddig nem kaptam meg. Mindenesetre
koszonom Korosi Ur igyekezetet.

	Egyeb kerdesei kozul pa'rra mar tegnap megfeleltem a
Forumban. Ha van ismerose, aki olvassa a forumot IS, talan o be
tud szamolni, vagy ha nem is rendszeres elofizeto, hogy elveit
meg ne sertse, SENDDOC-al is lekerheti a hetfoi szamot. A
tobbirol alkalomadtan irni fogok a Forumban.

	Egy`bk`nt erdekelne, hogy en, konzervativ letemre, miert
vagyok liberalisabb es mindket lapot olvasom, mig on, aki
gyanitom, liberalisnak vallja magat, ilyen konzervativ mikor a
tajekoztato szervekrol van szo? Ha en tudom a Szalont olvasni es
itteni cikkekre reagalni mig (az on szerint altalam kezdett, ami
persze teljesen lenyegtelen) a Forumon folytatom, miert nem tudja
on olvasni a Forumot, meg ha a szalonban vitatkozik is?

	Remelem, hu" maradva liberalis elveihez, feladja
kizarolagos allaspontjat es csatlakozik hozzank, a pluralista
(liberalisabb?) konzervativokhoz, a Forum olvasasaval. 

	Balogh Sandor

Kedves E.Ga'bor!

Nem volt ve'letlen a Capitalism, Socialism and Democracy-ra vonatkozo'
utala'som. A legto~bb politikai gazdasa'gtanos (ami nyugaton a gazdasa'gtan 
egy megleheto"sen szu"k szegmense, azok, akik a gazdasa'gtant csak politikai 
[=ideolo'giai] ce'lokra haszna'lja'k), csak ezt ismeri. (Most rosszma'ju'
leszek: politikai gazdasa'gtannal 95%-ban ugyanu'gy csak azok foglalkoznak, akik
ke'ptelenek mege'rteni (megtanulni) a modern ko~zgazdasa'gtanhoz szu~kse'ges
matematika't, mint akik komparati'v gazdasa'gtannal, vagyis ha't szocializmus-
kutata'ssal foglalkoztak volt.)

Schumpeter ugyan fontosnak tartotta ezt a mu"ve't, de ta'volro'l sem e'letmu"ve
csu'csa'nak. Sza'nde'ka szerint fo"mu"ve a Business Cycles (2 vastag ko~tet 
to~me'ny statisztikai elemze's), aminek sose volt komoly visszhangja, mert tu'l
nehe'z. Viszont mindma'ig fontos forra'smu" a konjunktu'raciklusokkal
foglalkozo'k sza'ma'ra. De ez persze az uto'kor feladata, hogy eldo~ntse, mi a
fo"mu"ve. 

A'ltala'nos elme'letto~rte'neti jelento"se'ge viszont az a'ltalam javasolt A
gazdasa'gi fejlo"de's elme'lete'nek van. Ezt 1911-ben, amikor i'rta, aze'rt
ismerte'k kevesen, mert nem e'rtette'k. Ke'so"bb meg aze'rt nem va'lt igaza'n
ismertte', mert akik mege'rtette'k, jobban le tudta'k i'rni, a ko~zben 
a'talakult ko~zgazdasa'gi nyelv konvencio'inak megfelelo"en. (E's angolul, 
nem ne'metu~l.) E'lete ve'ge'n Schumpeter is elkezdett elme'letto~rte'nelmet 
i'rni - ez az  osztra'k iskola tagjainak kedvenc o~regkori foglalkoza'sa, a 
modern gazdasa'gtant ma'r csak korla'tozottan e'rtik, de o~sszehasonli'thatat-
lanul mu"veltebbek, olvasottabbak angolsza'sz kolle'gaikna'l -, e's 
a'lli'to'lag az is nagyon e'rdekes. 

Ke'tse'gtelen, hogy a Kapitalizmus, szocializmus e's demokra'cia az egyetlen
ne'pszeru", ko~zismert ko~nyve a jo' tucatnyi ko~zu~l. Akik csak ezt olvasta'k,
azok persze konzervati'vnak tarthatja'k. Ha a konzervati'v = szocialsta
ellenes, akkor ez jogos is. Szocia'lis e'rze'ke sem volt sok, sza'ma'ra a
va'llalkozo' volt az egyedu~l fontos gazdasa'gi szereplo". Ha ezt jelenti a 
konzervati'v, akkor ez is jogos. De ha a ta'rsadalmi va'ltoza'sok, reformok 
elutasi'to'ja, a fenna'llo' rend ve'do"je a konzervati'v, akkor e'ppenhogy nem,
hiszen to~bb ko~nyve is arro'l szo'l, hogyan veri sze't a szabad va'llalkoza's 
a fenna'llo' ta'rsadalmi viszonyokat. S. egye'bke'nt - Mises-szel e's Hayekkal 
szemben - elfogadta Keynest, legfeljebb aze'rt volt keseru"se'g benne, hogy 
Keynesnek tulajdoni'tanak olyasmiket, amiket o" e'vtizedekkel kora'bban lei'rt. 

E'n elhiszem, hogy a konzervati'vok nagyon szeretik a K-sz-d-t. De elso"
ko~vetkezetes antimarxista mu"nek nevezni enyhe tu'lza's. Valamikor a 40-es 
e'vekben jelent meg. Addigra Mises ma'r megi'rta a maga'e't a 20-as e'vekben 
to~bbszo~r is, hogy ketteju~k ko~zo~s mestere'nek, Bo~hm-Bawerknek mu'lt 
sza'zad ve'gi mu"veit ma'r ne is emli'tsem. E's ez me'g mindig csak az 
osztra'k iskola...

Ha u'gy lehetett olvasni a szo~vegem, hogy S. marxista volt, akkor valamit
nagyon elfogalmaztam. Ta'vol a'llt to"le. Mindo~ssze - sok angolsza'sz
korta'rsa'val szemben - ismerte, e's i'gy e'rdemben tudta kritiza'lni. 
De ezt az osztra'k iskola ba'rmely tagja'to'l elva'rta'k. [Arro'l i'rtam, hogy
a javasolt vagyonado' szocialista. A progresszi'v vagyonado' akkor is
szocialista elven alapul, ha egy libera'lis, vagy konzervati'v javasolja. 
Kell-e mondanom: szocialista /= marxista?]

Ko"ro~si Ga'bor

U.i. Balogh Sa'ndornak e'pp aze'rt fa'j Samuelson, mert ne'pszeru" (e's jo').
     E's mert azt tani'tja, amit a "mainstream" ko~zgazda'szok a'ltala'nosan
     elfogadottnak tartanak, e's nem azt, amit a libertania'nusok tartanak
     elfogadhato'nak.

Kedves drusza'm!

Most, a visszajo~tt szo~vegen la'tom, hogy elkapott a hevu~let, e's
Samuelsonro'l le'nyege'ben ugyanazt i'rom, mint Te, de u'gy, mintha ma's lenne.

Bocs. Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Andra's!

A munkaero"piac ma ma'r kive'tel, az hivatalosan semmivel sem nyitottabb, mint
ba'rhol ma'shol Euro'pa'ban. So"t. Ne te'vesszen meg a Moszkva te'ren sorakozo'
erde'lyi munka'sok hada. Illega'lis munka'sok vannak sze'p sza'mmal szerte
Euro'pa'ban. Ausztria'ban a lengyelek mellett pl. gyakran magyarok.

Ha'rom e've me'g valo'ban nyitott volt a munkaero"piac, de azta'n elkezdtek
jo~nni a ki'naiak e's a vietnamiak, e's pillanatok alatt leeresztette'k a
rolo't. Ma ma'r egy ku~lfo~ldi ce'g 100%-os magyar lea'nyva'llalata'hoz is 
csak a ku~lfo~ldi tulajdonos jo~het ku~lo~no~sebb vegzatu'ra ne'lku~l, ahhoz, 
hogy igazgato'nak, vagy pla'ne, alacsonyabb beoszta'sba ku~lfo~ldit ku~ldjo~n,
ma'r komoly engede'lyeze'sen kell keresztu~lvergo"dnie maga't. Egy nyugati
multi persze viszonylag si'ma'n megkapja az engede'lyt. De ez i'gy van az
amerikai ce'gek euro'pai lea'nyva'llalataina'l is. Viszont na'lunk (me'g?)
gyakorlatilag ismeretlen az alacsonyabb szintu", saja't kezdeme'nyeze'su"
ku~lfo~ldi munkava'llalo'k kvo'tarendszere is. Egyedi elbi'ra'la's alapja'n
lehet jo~nni, de nincsenek szaba'lyok. Leginka'bb angol nyelvtana'rok kapja'k
meg az engede'lyt.

A to"kepiac is csak fe'lig igaz. Befele'. Kifele' ma'r ta'volro'l sem, a'mba'r
az engede'lyeze's gyorsasa'ga e's engede'kenyse'ge ero"sen fu~gg az ira'nyto'l.
Magyar-lakta teru~letekre viszonylag egyszeru" to"ke't exporta'lni, ma'shova
a'ltala'ban nem.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Korosi) Gabor!
A "Beke Veled" c. szosszenetemmel nem az egymassal valo vitatkozasr akartam
elkerulni, hanem annak a latszatat is, hogy hadakozunk egymassal.
A toke hianyara-nem hianyara adott valaszod szamomra teljesen elfogadhato.
Itt jegyzem meg, hogy soha nem tartoztam a kormany gazdasagpolitikajat
dicserok koze.
A lengyeleknek csak annyi kozuk van dr. B.S.-hez, hogy ok mar elkezdtek
maszni folfele, jo lenne nekunk is, az utobbi hogyanjarol szolt ez a vita,
meg akkor is, ha en sem kaptam igazan feleletet a hogyanra. DE (es ez nem
Rad vonatkozik!!!!) nem volt egeszen izleses, ahogy nehanyan nekimentek
dr.B.S.-nek, csak azert, mert szokatlan nezeteket hirdetett. Ha az igazsagot
akarjuk tudni, akkor bizony minden eshetoseget szamba kell venni.
Vegul ugy gondolom, hogy amikor takarekossagrol beszeltem, akkor nem az
orszag szellemi eletenek tonkrtetelere gondoltam. Volna nehany javaslatom
legalabb akkora tetelekre. Gondolok mindenek elott a kormany klienseinek
kenyeret ado, gombamodra szaporodo hivatalokra.
Udv Bela

Kedves Vizivari Bela !

	En egesz pontosan a kovetkezoket irtam:

SZK> elkovetkezendo egy ev gazdasagpolitikajaban keresendo. A ketkulcsos AFA
SZK> bevezetese az egyetlen realis eszkoz volt arra, hogy a koltsegvetes hianyat

Ebben a mondatban feltetlenul fontos a 'realis ' szo es az hogy a mondat a
magyar gazdasagra vonatkozik. Az IMF eleg vilagosan Kupa tudomasara hozta, hogy
a koltsegvetesi hianyt a szocialis kiadasok merseklesevel kellene csokkenteni.
Ha megnezed a koltsegvetes kiadasi oldalat, akkor lathatod, hogy a legnagyobb
tetelek (200 milliard FT nagysagrendu), a TB tamogatasa valamint az
onkormanyzatok tamogatasa (ez utobbi tartalmazza az alap es kozepfoku oktatas,
ovodai ellatas tamogatasa, mind szocialis kiadasok. (Csak a csaladi potlek kb.
80 milliard Ft-ba kerul). Tovabbi jelentos tetel a koltsegvetesi intezmenyek
tamogatasa. Ebbol finanszirozzak az egyetemi oktatast es alapkutatast. Vagyis a
tanacs logikusnak tunik es magunk kozott szolva jellemzo az IMF-re. Az elmult
15 evben a fejlodo orszagokban inditott IMF programok kovetkezmenyekent, ezen
orszagokban 25 %-kal csokkentek az orvosi ellatasra es 50 %-kal (!) az oktatasra
forditott kiadasok. Kupa annyira azert nem volt rossz politikus, hogy a 220
milliard Ft-os hianyt, ami a koltsegvetes kb 20 %-a, a szocialis kiadasok
drasztikus csokkentesevel faragja le. Ilyesmit csak egy diktaturaban lehet
veghez vinni.

	Kedves Kornai Andras !

	Kupa elodei kozul Meggyesi (Medgyesi vagy Medgyesy ?) es Bekesi voltak
szakmailag is kepzett penzugyminiszterek. Mindketten tisztaban voltak azzal,
hogy hogyan kellett volna a magyar gazdasag atalakitasat vegrehajtani, megsem
tettek meg. E tekinteben Kupa feltetlenul kompetensebb szakember volt, hiszen
nemcsak tudta, hanem merte is tenni, amit kellett. M. peldaul minden tiltakozas
nelkul elfogadta a bosi eromu 56 milliard Ft-os szamlajat (1987-es Ft-ban).
Bekesi pedig asszisztalt az MSZP gazdasagi "sikerpropagandajahoz".

Szabo Kalman

Elne'ze'st, hogy megint ilyen hosszu'ra nyu'lt. Ke'rem Iva'nt, tegye a
ve'ge're, ha valaki mo~ge'm keru~lne.

Egy technikai megjegyze's: elso" nekifuta'sra sikeru~lt annyi za'ro'jeles
megjegyze'ssel teleszurka'lni a szo~veget, hogy e'n is alig ismertem ki magam
benne. Egy re'sze't fa'jo' szi'vvel kiirtottam, a hosszabbakat jegyzetke'nt
a szo~veg ve'ge're vittem. A la'bjegyzetek helye't *1, *2, stb. jelo~li. Ez
viszont a ke'pernyo"n olvasva teszi a la'bjegyzeteket ne'mileg e'rthetetlenne'.

Nem tudok Mises mu"veinek magyar fordi'ta'sa'ro'l. Lehet, valaki dolgozik ma'r
rajta. Ha nem, ki'va'natos lenne, ha egy, a mu"veket jo'l ismero" nyugdi'jas
szo'rakoza'ske'nt nekikezdene.

Aki va'llalta, hogy ne'metu~l vagy angolul olvasson szakirodalmat, az
ku~lo~no~sebb nehe'zse'gek ne'lku~l hozza'fe'rhetett. Elme'letto~rte'netbo"l
e'rinto"legesen tananyag volt e'vvel ezelo"tt is, so"t, a szocializmus esku~dt
ellense'geke'nt ne'mi rekla'mot is kapott. To~bbet szerintem most sem
foglalkoznak vele, de ez csak e'rze's. Nincs konkre't ismeret mo~go~tte.
Re'gen nagysa'grenddel ko~nnyebben ele'rheto" volt, mint mondjuk Mao vagy
Trockij. Gondolom, nem romlott a helyzet, a'mba'r a mostani korma'ny
ideolo'gialag sokkal ta'volabb a'll to"le, mint a 4-6 e'vvel ezelo"tti, de a
15 e'vvel ezelo"ttine'l tala'n me'gsem. A'mba'r... Keynes hozza'fe'rheto"bb
volt, az A'ltala'nos elme'letet a 60-as e'vek ve'ge'n lefordi'totta'k.
Elme'letto~rte'netben Misesne'l le'nyegesen nagyobb teret kapott, de olvasni
o"t sem volt ko~telezo".

Balogh Sa'ndorral persze nem e'rtek egyet abban, hogy Samuelson helyett Misest
kellene tani'tani.*1 Samuelson persze csak elemi szintu" bevezete's, de egy
nagyon jo'l megi'rt tanko~nyv, ami vila'gosan elmagyara'z bizonyos fontos
gazdasa'gi fogalmakat, inte'zme'nyeket, o~sszefu~gge'seket, folyamatokat.
Persze nagyon le van egyszeru~si'tve, de indula'snak hasznos. Elo"szo~r meg
kell tanulni a szakma alapjait, azta'n lehet az elme'letto~rte'nettel meg a
ku~lo~nbo~zo" ira'nyzatokkal bi'belo"dni. Mises az alaptanko~nyve't 1940-ben
publika'lta, az angol kiada's is valamikor a negyvenes e'vekben jelent meg.
Akkor jelento"s volt, ma'ra elavult. Nem csak aze'rt, mert a gazdasa'gelme'let
sokat fejlo"do~tt azo'ta (pe'lda'ul re'g feloldotta'k az egyensu'lyelme'let
a'ltala teljes joggal bi'ra'lt korla'tozo' felte'teleit, statikussa'ga't),
hanem aze'rt is, mert alapveto"en megva'ltoztak a fontos gazdasa'gi
inte'zme'nyek, a gazdasa'g mu"ko~de'se.

Merthogy Misesnek szerintem ma ma'r csak elme'letto~rte'neti jelento"se'ge
van.*2 Pl. az infla'cio' nagyon jo' pe'lda arra, mie'rt. Mises sza'ma'ra az
aranype'nzrendszer az igazi, amiben az infla'cio' nem volt, nem lehetett gond.
Nem fogadja el, hogy egy belso" e'rte'k ne'lku~li, o~nke'nyesen pe'nznek
kinevezett papi'rdarab is teljes e'rte'ku" pe'nz.*3 Ez magyara'zza
jegybank-ellenesse'ge't.*4 I'gy tani'ta'sa le'nyege'ben irreleva'ns az
infla'cio' mege'rte'se'ne'l. Illetve csak annyiban releva'ns, amennyiben
ba'rmilyen neoklasszikus alapokon a'llo', szabadpiacot te'telezo" elme'let.

Ka'lma'n Laci szeretne' mege'rteni az infla'cio't, mi az oka. Sajnos ez egy
rossz ke'rde's. Azt kell mege'rteni, hogy mie'rt nincs infla'cio', vagy mie'rt
csak olyan kicsi? Az erre adott va'lasz komplementere az infla'cio'.

Az infla'cio' egy modern gazdasa'gban ege'sz terme'szetes. Mindenki szeretne
to~bbet kapni a'ruja'e'rt, szeretne a'rat emelni. Biztos vagyok benne, hogy
Ka'lma'n La'szlo' is nagyon szi'vesen sokszorosa'ra emelne' fizete'se't, vagyis
munkaereje'nek a'ra't. Az az abnorma'lis, hogy ezt nem teszik meg az elado'k.

Nem tehetik meg, ha a va'sa'rlo'k nem hajlando'k megadni a magasabb a'rat.
Persze mindenki szeretne mine'l olcso'bban va'sa'rolni. A legto~bb piacon
azonban a'ltala'ban to~bb va'sa'rlo' van, mint elado', teha't az egyes
vevo"knek kisebb a su'lya, az ereje, mint az elado'nak. Az elado' ero"fo~le'nye
az a'rak emelkede'se't eredme'nyezi.

A vevo"k korla'tozott pe'nzzel rendelkeznek, eze'rt nem fogadja'k el a
magasabb a'rat, bizonyos, a korla't szu"ko~sse'ge'to"l, vagyis a vevo"
a're'rze'kenyse'ge'to"l fu~ggo" a'r mellett inka'bb elmegy ma'sik termelo"ho~z
(kereskedo"ho~z), abban a reme'nyben, hogy ott olcso'bban meg tudja venni,
vagy egya'ltala'n nem va'sa'rol (megtakari'tja pe'nze't vagy ma'st va'sa'rol).
I'gy az a'rat tu'lsa'gosan emelo" termelo", kereskedo" hoppon maradhat, nem
tudja eladni a'ruja't e's i'gy nem jut beve'telhez.

Minden okozhat infla'cio't, ami ezt a folyamatot felbori'tja. Pe'lda'ul, ha
nincs ma'sik termelo", kereskedo", akihez el lehetne menni a tu'l magas a'r
elo~l meneku~lve. (Monopoliza'lt piac.) Pl. ha nincs ma'sik terme'k, amit meg
lehetne venni. (Hia'ny.) Pl. ha a vevo" arra sza'mi't, hogy a jo~vo"ben u'gyis
to~bb pe'nze lesz, e's i'gy nyugodtan ko~ltekezhet aka'r hitelre is. (Ezt
nevezi Kornai J. puha ko~ltse'gvete'si korla'tnak.)*5 Pl. ha a vevo" arra
sza'mi't, hogy az a'rak tova'bb fognak emelkedni, teha't a jo~vo"ho~z ke'pest
me'g mindig olcso'n va'sa'rol a mai magas a'rakon. (Infla'cio's va'rakoza's.)
Pe'lda'ul, ha egyes gazdasa'gi szereplo"k megunja'k a takare'koskoda'st, e's
ba'rmi okbo'l va'ratlanul elkezdek ko~ltekezni, pl. mert hirtelen megnyi'ltak
elo"ttu~k olyan hitelleheto"se'gek, amik ezt egyszeru"en leheto"ve' teszik
(hitelka'rtya!), vagy pl. mert megtudja'k, hogy AIDS-u~k van, e's me'g
e'letu~kben el akarja'k ko~lteni a pe'nzu~ket, vagy pl. a pe'nzu~gyminiszter
bu"ntetlenu~l megu'ssza a ko~ltse'gvete'si deficit elfuta'sa't. (Megva'ltoznak
a vagyon-preferencia'k.) E's sorolhato' a lista a ve'gtelense'gig,
ha'nyfe'leke'pp borulhat fel a gazdasa'gi egyensu'ly egy korla'tozottan szabad
piacon.

A bonyolultabb ke'rde's, hogy ma Magyarorsza'gon ezek ko~zu~l melyik hat.
Szabo' Ka'lma'n to~bb te'nyezo"t is felsorolt, szerintem azonban lista'ja
sokkal inka'bb e'rve'nyes volt 5-6 e've, mint ma.

Nyilva'n to~bb te'nyezo" egyu~ttes hata'sa'ro'l van szo'. Van infla'cio's
va'rakoza's, vannak (fo"leg az a'llam a'ltal szaba'lyozott szfe'ra'ban: pl.
ko~zu~letek) monopola'rak, stb. Meg vannak ma's te'nyezo"k, amiknek hata'sa
esetleg fontosabb is lehet. Meg vannak olyan te'nyezo"k, amiknek le'nyegesen
cso~kkenteni kellett volna az a'rakat. E's valo'ban, lassi'totta'k az
infla'cio't, nemde?

Elo"szo~r is tiszta'zni kell, mekkora is az infla'cio'? Nemre'g lei'rt Szabo'
Ka'lma'n ne'ha'ny sza'mot a forint rea'la'rfolyama'ro'l. Azok azon alapulnak,
hogy az infla'cio' az elmu'lt ha'rom e'vben 38, 30 e's 22% volt. Ugyanakkor az
MNB is ko~zo~lt az o~ve'nek ellentmondo' sza'mokat. Ezek azon alapulnak, hogy
az elmu'lt ha'rom e'vben az infla'cio' 10, 12 e's 15% volt. A ke't ido"sor
ugyanarra az 1990-92-es ido"szakra vonatkozik. E's mindketto" igaz.

Mert az elso" ke'rde's persze az, mi is az infla'cio'. Az elso" sza'msor a
fogyaszto'i a'rak (amit a boltban fizetu~nk) no~vekede'si u~teme. Ez lassul. A
ma'sik sza'msor a termelo"i a'rak (amit a kereskedo" a termelo"knek, meg a
termelo"k egyma'snak fizetnek) no~vekede'si u~teme. Ez gyorsul.

A ke't a'rindex a terme'kek ma's ko~re're vonatkozik. A termelo"iben benne van
a vasbuga a'ra is, a fogyaszto'iban nincs. Ma's a su'lya ugyanannak a
terme'knek is. Szo~vetet pl. boltban is a'rulnak, me'gis inka'bb csak
va'llalatok vesznek nagy te'telben. Ez azonban me'g nem magyara'zza az
elte're'st. Ko~zgazda'szok a termelo"i a'rat tekintik a fogyaszto'i a'r
infla'cio' legfontosabb meghata'rozo'ja'nak. Na'lunk nem erro"l van szo'?!

La'ssuk elo"szo~r a ku~lo~nbse'g okait. Ezek leginka'bb az a'talakula's
ko~vetkezme'nyei, e's i'gy egyedi, nem tarto's okok.

A fogyaszto'i a'rak legdinamikusabban no~vekvo" komponense az a'llam a'ltal
meghata'rozott szolga'ltata'sok a'ra, pl. ko~zu~zemi di'jak. I'gy a fogyaszto'i
infla'cio'ban az a'llam ko~zvetlenu~l felelo"s. (Ehhez hozza'tartozik ke't
dolog: 1 ezen szolga'ltata'sok di'ja gyakran valo'ban rendki'vu~l alacsony volt.
2. gyakran monopola'rro'l van szo', teha't nem nagyon lehet tudni, mekkora is
lenne a rea'lis piaci a'r.) Az idei A'FA emele's is ko~zvetlen infla'cio's
te'nyezo".

1989-90-ben a'tfogo' importliberaliza'la's volt,*6 a boltok jelento"s re'szben
eze'rt vannak sokkal inka'bb tele a'ruval, mint kora'bban. Ezek az import-cikkek
azonban gyakran dra'ga'bbak, mint a hasonlo' magyar a'ruk, pl. mert jobbak(nak
gondoljuk ezeket), mert nemzetko~zileg ismert ma'rka'k. I'gy a fogyaszto'i
a'rszint a kereskedelem szerkezete va'ltoza'sa ko~vetkezte'ben is gyorsabban
no"tt, mint a termelo"i a'rszint, mert megno"tt az azonos felhaszna'la'su',
de dra'ga'bb terme'kek forgalma.*7

No"tt a kereskedelmi a'rre's. A szocializmusban ezt tudatosan nagyon alacsony
szinten tartotta'k. Ahhoz azonban to~bb pe'nz, vagyis magasabb a'rre's kell,
hogy ki tudja'k fizetni a le'nyegesen magasabb u~zemele'si ko~ltse'geket
(mu"ko~de'si engede'ly, ko~zu~zemi di'jak, stb. nagyon megdra'gult); hogy a
kereskedo"k le'nyegesen to~bb a'rut tudjanak rakta'rozni, vagyis valo'ban
tele legyenek a polcok;*8 hogy legyen olyan sza'mi'to'ge'pes pe'nzta'rge'pu~k,
ami a rugalmas a'rpolitika't tesz leheto"ve' e's a rakta'rke'szletet is figyeli,
nehogy hia'ny legyen; hogy norma'lis, kellemes ko~ru~lme'nyek ko~zt
va'sa'roljunk, olyan boltban, amit rendszeresen felu'ji'tanak, nem hagynak
lerohadni. De pe'lda'ul rekla'mra is ko~lteni kell, hogy tudjanak a vevo"k a
boltro'l, e's ez is sokkal dra'ga'bb, mint kora'bban. Ezt mi is elfogadjuk
azzal, hogy gyakran a dra'ga'bb, de ismertebb, szebb e's nagyobb va'laszte'kot
ki'na'lo' boltba megyu~nk be.

No~velte a kereskedelmi a'rre'st e's a fogyaszto'i a'rszi'nvonalat az is, hogy
le'nyegesen cso~kkent a magyar kereskedelem monopoliza'ltsa'ga. A sok
sze'ttagolt kiskereskedo" nagyobb ke'szletet kell tartson ugyanolyan szintu"
kiszolga'la'shoz, mint egy kereskedelmi ha'lo'zat, e's a termelo"kkel szemben
gyenge'bb a piaci pozi'cio'juk, eze'rt dra'ga'bban va'sa'rolnak.

E's persze azt sem szabad elfelejteni, hogy az emberek most tanulja'k azt, hogy
kell viselkedni egy piacgazdasa'gban, ahol az a'rak aka'r naponta va'ltozhatnak.
Nem alakultak ki a megfelelo" fogyaszto'i taktika'k, eze'rt va'rhato'an
dra'ga'bban va'sa'rolunk, mint kellene. Nem alakultak ki azok a fogyaszto'-
ve'delmi informa'cio's szolga'latok, jogi szervezetek, amik segi'tenek
eligazodni a piacon, e's ve'dekezni a tisztesse'gtelen kereskedo"kkel,
termelo"kkel szemben. Re'szben eze'rt, re'szben, mert a va'llalkozo'k jelento"s
re'sze me'g ugyanu'gy csak most tanulja a modern piaci viselkede'st, sokkal
to~bb a tisztesse'gtelen u~zlet, mint a fejlet piacgazdasa'gokban. Ez is
dra'gi'tja a fogyaszta'st.

Hogy mie'rt no" az infla'cio' alapja't ke'pezo" termelo"i a'rindex? Re'szben az
a'llam a ludas. Az uto'bbi e'vekben rendszeresen, minden e'v no~vekvo"
ado'terhet jelentett a va'llalkozo'knak - ide'n is no"tt a szolidarita'si alap
befizete's -, amit terme'szetesen megpro'ba'lnak tova'bbha'ri'tani. Jelento"s
szerepe van maga'nak az infla'cio's folyamatnak is: a tu'le'le'se'rt ku"zdo"
va'llalatok minden eszko~zzel megpro'ba'lnak a'rat emelni, e's ezt nehe'z
visszautasi'tani, amikor a ko~ztudatban levo" infla'cio's u~tem sokkal
magasabb az a'ltaluk ke'rt emele'sne'l.

Ke't te'nyezo" fe'kezi a termelo"i a'rak emelkede'se't: egyre'szt a szinte
teljesen szabadon piacra zu'dulo' import a'remele'st akada'lyozo' versenye,
ami az MNB a'rfolyampolitika'ja ko~vetkezte'ben az istennek sem akar
megdra'gulni, ma'sre'szt a recesszio': nagyon nehe'z eladni a terme'keket,
musza'j olyan olcso'n a'rulni, ahogy lehet.

Ebben a helyzetben szerintem nem jelento"s infla'cio's te'nyezo" a
ko~ltse'gvete'si deficit, legala'bbis nem ko~zvetlenu~l. Ko~zvetve aze'rt
e'rdekes, mert magasan tartja a kamatokat, ami az elado'sodott va'llalatoknak
nagy ko~ltse'gteher, e's me'g ero"sebb a'remele'si sza'nde'kot hoz. Enne'l
azonban sokkal fontosabb az orsza'g hosszu' ta'vu' fejlo"de'se't fe'kezo"
hata'sa a nagy deficitnek: az a'tlagos hitelkamat ennek ko~vetkezte'ben 30%
ko~ru~l van, vagyis a va'llalkozo'knak a'tlagosan ko~zel 15%-os hozamot kell
produka'lnia, hogy ne legyen ra'fizete'ses beruha'zni. Ez 15%-os no~vekede'si
u~tem ko~vetelme'nyt jelent, ami nyilva'nvalo'an irrea'lis, ma ma'r keve's
va'llalkoza's ke'pes ilyen nagy profitra. (Ke't-ha'rom e've me'g nem volt ritka
a sokkal magasabb, 100% ko~ru~li hozam=no~vekede's sem, azo'ta azonban jo're'szt
konszolida'lo'dott a piac, a lezajlott szerkezet-va'ltoza's mellett ma ma'r erre
nem nagyon van leheto"se'g.) I'gy alacsony a va'llalatok saja't beruha'za'sa,
ami azt jelenti, hogy ke'so"bb sem lehet majd no~vekede's, ha a pe'nzu~gyi- e's
piacva'lsa'got sikeru~l is megoldani. De ez ma'r egy ma'sik to~rte'net.

                            *      *      *

Jegyzetek:

1. Amennyire tudom, Samuelson sem tananyag a ko~zga'zon, de ke'tse'gki'vu~l
felhaszna'lta'k a tanko~nyvi'ro'k.

2. Mint ahogy Keynesnek is. Keynes a vila'ggazdasa'gi va'lsa'gra adott egy
nagyon plauzibilis magyara'zatot, e's egy olyan megolda'st, ami bizonyi'tottan
mu"ko~dik, l. New Deal e's a hitleri fegyverkeze'si konjunktu'ra. Nem teheto"
felelo"sse' aze'rt, hogy ke'so"bb szellemi restse'gbo"l akkor is kritika'tlanul
ma'solta'k, amikor ma'sok voltak a bajok.

3. Nem tudom, va'ltozott-e ne'zete a 60-as e'vekben, akkor ma'r nem nagyon
publika'lt, az is inka'bb to~rte'nelmi munka. Ha tani'tva'nya, Hayek alapja'n
akarom megi'te'lni, akkor nem valo'szi'nu".

4. Mises, Balogh Sa'ndorral ellente'tben, nem a'ltala'ban volt bankellenes,
mindo~ssze a jegybanki papi'rpe'nzteremte'st bi'ra'lta. Igaz, a gazdasa'gi
ciklusban is fontos szerepet tulajdoni'tott a bankok hiteleze'si
politika'ja'na'k, de ezt a bankok raciona'lis viselkede'se'vel magyara'zta, nem
tulajdoni'tott tudatosan gonosz sza'nde'kot a bankoknak. Az osztra'k iskola
a bankot terme'szetesen a gazdasa'g fontos inte'zme'nye'nek tartja, nem
"fina'ncto"ke"-ellenes. Ele'g saja'tos egy o~nmaga't osztra'k iskola
tani'ta'sait ko~veto" libera'liske'nt definia'lo'to'l olvasni Csurka
naciona'lbolsevista duma'ja't.

5. Szerintem nincs olyan egye'rtelmu" a'tva'lta's az infla'cio' e's az
e'letszi'nvonal-cso~kkene's ko~zt, mint amit Balogh Sa'ndor emleget. Arra utal,
hogy ha cso~kken a lakossa'g rea'l-va'sa'rlo'ereje, amit legto~bbszo~r
(megleheto"sen hiba'san) az e'letszi'nvonallal azonosi'tunk, akkor a vevo"k
kevesebbet tudnak va'sa'rolni, keme'nyebb lesz a ko~ltse'gvete'si korla't, e's
ez leszori'tja az a'rakat. Ez a recesszio' jo'l ismert hata'sa. Csakhogy van
egy ellenkezo" ira'nyu' kapcsolat is: ku~lo~no~sen gyors(ulo') infla'cio'ban az
a'rak gyorsabban no"nek, mint a jo~vedelmek, i'gy az e'letszi'nvonal-cso~kkene's
az infla'cio'n keresztu~l valo'sul meg. Magyarorsza'gon mindketto" egyszerre
hat, i'gy eredo"ju~k nem egye'rtelmu". Sokaknak aze'rt cso~kken az
e'letszi'nvonala, mert infla'cio' van. Ez gyakran tudatos korma'nypolitika
az a'llamra szorulo'kkal, vagy az a'llami alkalmazottak bizonyos, ve'dtelenebb
csoportjaival szemben. Hata'rozottan az az e'rze'sem, hogy na'lunk a
ketto" egyu~ttmozga'sa, e's nem az a'tva'lta'sa az e'rdekes.

6. Nem e'rtek egyet Szabo' Ka'lma'n azon a'lli'ta'sa'val, hogy a magyar
gazdasa'g elszigetelt. Nem vagyunk ugyan tagja az EK-nak, de a gazdasa'g
nyitott, sok EK tagorsza'gna'l nyitottabb. Viszonylag keve's akada'ly van az
import elo"tt. Az e'lelmiszer-, vagyszer-, fegyver- e's auto'importra vannak
specia'lis engede'lyeze'si elja'ra'sok, kvo'ta'k, de ez nem ku~lo~nbo~zik
le'nyegesen a nemzetko~zi gyakorlatto'l. A fejlett orsza'gokbo'l sza'rmazo'
import a GDP kb. 20%-a'nak felel meg, ami ele'g keme'ny importversenyt jelent.
Szinte'n nem teljesen pontos a magas va'mok miatti panaszkoda's. Az a'tlagos
magyar va'mszint alig magasabb, mint a sve'd vagy osztra'k, e's a korma'nynak
nincs mo'dja'ban a va'mszintet emelni, ezt tiltja a GATT. Ha emel egy va'mot,
cso~kkenteni kell valami ma'st. A va'mszint 1990 o'ta nem va'ltozott, elo"tte
cso~kkent.

7. A "Mie'rt nem vesznek a magyar fogyaszto'k magyar fogkre'met?"-re to~bb
va'lasz is adhato'. Lehet, hogy a fluorita ugyanolyan jo' fogkre'm, mint a
colgate. Csak a colgate egy nagy nemzetko~zi ce'g, ami sokkal to~bbet tud
ko~lteni rekla'mra. Nemcsak na'lunk ismerik, hanem az ege'sz vila'gon. Ezzel
az a ke'p alakul ki bennu~nk, hogy jobb kell legyen, e's eze'rt hajlando'k
vagyunk to~bbet adni e'rte. Nem biztos azonban, hogy a fluorita ugyanolyan jo'.
Lehet, hogy a fluorita rosszabb, olcso'bb anyagokbo'l ke'szu~l, mint a colgate.
Ez is indokolhatja az elte're'st. A colgate egy nagy ce'g, nem csak rekla'mra
tud to~bbet ko~lteni, hanem kutata'sra is, folyamatosan fejleszti terme'ke't.
A kijo~vo" "u'j" terme'kek egy re'sze'nek persze csak a csomagola'sa u'j. De a
fluorita ma'r vagy 20 e've ugyanaz, vagy legala'bbis ugyanannak la'tszik.
Teha't lehet, hogy u'jonnan me'g jobb is volt, de nem fejlesztette'k, (mert a
magyar piacon ez is jo' volt, meg amu'gy sem volt ra' pe'nz), e's mostma'r
rosszabb. Mindenesetre to~bb okunk is van annak felte'teleze'se're, hogy a
colgate to~bbet e'r, eze'rt nem puszta sznobizmus, ha a colgate-e'rt to~bbet
adunk, mint a fluorita'e'rt. E's ezen egy korma'nyzati rekla'mkampa'ny nem
nagyon tudna va'ltoztatni, ehhez az kell, hogy a fluorita maga va'ltozzon meg:
legyen to~bb va'ltozatban, u'j i'zekkel, modern csomagola'sban, esetleg hozzon
ki egy ege'sz terme'kcsala'dot, rekla'mozza'k, stb. (Tudom, hogy a fluorita nem
o~na'llo' ce'g, e's van olyan halva'ny emle'kke'pem, e'pp a colgate vette meg
azt a ce'get, amelyik gya'rtja, de a le'nyeg szempontja'bo'l ez mindegy.)
Hasonlo'kat lehet mondani a Frigidaire fridzsider vagy a Privileg cimke's
Hajdu' moso'ge'p esete'ben is.

8. Olyan u~res polcokat e'n ma'r re'g la'ttam, mint most decemberben a
Corvinban: a cipo"oszta'lyon a plafonig tornyosult a 46-47-es cipo"k polca,
to~k u~resen. Lenyu"go~zo" volt, gyerekkori emle'keket e'bresztett bennem.