Kedves Vitazok!

> Felado :  [Hungary]-nak.

>>From: 
>>> Masreszt letezik olyan, hogy kulturalt alkoholfogyasztas.
>>        Szerintem kulturalt drogfogyasztas is van...
>ROTFL :-) Elmeselned hogy milyen az?

Bar nem en irtam a fentieket, de sokan, akik "vedik" a drogfogyasztokat,
altalaban a cannabist hasznalokra gondolnak. Nem is jo szo a vedes, sokkal
inkabb pontosabb a megertes. A kokainban nem vagyok otthon (annak is van
kult.), a cannabisban
sem fenekig, de par dolgot tudok rola:
A fogyasztasanak van kulturaja, de mivel uldozott az itthoni fogyasztasat -
nem tudnak rola az emberek. Hasonlatos kulturaja van, mint a
borfogyasztasnak, persze azt mar nem tudom, hogy mennyire nyulik vissza az
idoben. (Nem vagyok szakertoje a dolognak, hangsulyozom, csak leirom, amit
tudok. A neten is rengeteg anyag van errol, meg magyarul is.) Termeszetesen
a cannabis, de a borfogyasztok kozott is van olyan, aki megadja a modjat,
meg van olyan is, aki nem. Egy dolog egyre biztosabb: tobb helyen az
egeszsegugyben is hasznaljak a cannabist pl. a hanyinger csillapitasara.
Tobb gyogyhatasa van, allitolag azert nem publikaljak - fejlsztik, mert
allitolag tobb gyogyszergyar becsukhatna a kapuit.
Orvosokkal beszeltem regebben a temarol, akik egyontetuen azt vallotak,
hogy kevesebb karos hatasa van a cannabisnak, mint a cigarettanak vagy,
mint az alkoholnak. Persze a mennyiseg mindig fontos, mivel kis mertekben
orvossag, nagyban pedig mereg...:-)))
A fentiek ertelmeben a cannabist kulon kellene kezelni a kabitoszertol,
vagy, ha nem, akkor az alkoholt is oda lehetne venni???!!!

>Ezzel ellentetben a kabitoszert nem lehet alkalomszeruen,
>fuggoseg kialakulasa nelkul hasznalni.

Ezt elsosorban a heroinra ertik, hogy mar az elso alkalommal is nagy a
valoszinusege, annak, hogy fuggoseghez vezethet.
Rengeteg embert ismerek, akik "fuves" cigit szivtak huzamosabb ideig, mar
nem teszik ezt es semmifele nehezseget nem okozott nekik a "leszokas". En
is tobbszor szivtam mar cannabist, de kozel sem lettem fuggo.

Szerintem a cannabist vedd ki a drog-listadrol.

Bocs, hogy nem mutatkoztam be a listanak, ha valaki kivancsi reszletekre
megteszem, akar maganba, akar a listara.

Bekes Unnepeket Mindenkinek!

B. Rolland

Elnezesta hejesirasi hibajimert!


Ui.: Nincs szandekomban vedeni senkit, felnott embereket fokent nem, ha
raszoknak vmire.:-)))))

> Felado :  [Hungary]:

>megint szigoruan maganvelemeny:
>nem volt semmi gond addig, mig meg nem nyertek a valasztasokat
>(A.J. a kerekasztal idejen nagyon kulturalt benyomast keltett), es
>meg nem alakult az uj kormany az elvhu, brancsbeli haverokbol es
>a kozeli munkatarsakbol; az egesz kormanyban nem volt egy
>gyakorlati szakember/politikus sem :-(

Nem ertem mi a kulonos abban, ha egy miniszterelnok olyan emberekbol
allitja ossze a kormanyat, akiket jol ismer, es akikben 100%-ig
megbizik.
Szerinted kikbol kellett volna az uj kormanyt megalapitani? Netan a
volt munkasorokbol vagy AVOsokbol?
Na es a "szakember/politikusok". Mar megbocsass de kisse vicces a
megallapitasod. A Kadar rezsimben barsonyszekekbe ultettek a
felmuvelt sudribunkokat az eke szarva mellol, akik 4 elemivel a
zsebukben partegyetemet meg foximaxit vegeztek, es 40 even at
vezettek az orszagot. :-(
Talan ok voltak a politikus/szakemberek? Vagy jogutodjuk, az onmagat
szakertonek nevezo Horn-kormany, akiknek szakerteleme legfeljebb a
korrupcio targykorere, es a tomegek hulyitesere korlatozodott?
Nos hozzajuk kepest Antallek magasan kvalifikalt, es azon felul
korrekt uriemberek voltak.
(Ossze lehetne hasonlitani az iskolai vegzettseguket is.)

>b) a horthysta M.o. kulsosegeinek szanalmas es nevetseges
>restauracioja, kombinalva klerikalis felhangokkal

Nem emlekszem semmilyen horthysta kulsosegekre az Antall kormany
idejebol. Kerlek hogy nevezz meg nehany konkretumot ha mar szoba
hoztad. Egyebirant nem ertem hogy a Horthy rendszer kulsosegei miert
szanalmasak es nevetsegesek? Csak azert mert a magyar nemzet
kulturajat es hagyomanyait tukrozik, nem pedig a manapsag divatos
"amerikanisztikus" multikulturat? Azt sem ertem hogy mit nevezel
klerikalis felhangoknak.
40 evig elnyomtak az egyhazakat. A komenistak megkinoztak es megoltek
a papokat. Spiclik lestek karacsonykor, husvetkor, vagy sima
vasarnapokon hogy ki az aki templomba megy, hogy utana
ellehetetlenitsek es egzisztencialisan megnyomoritsak. Most hogy az
egyhazak ujra lelegzethez juthattak, vagyonuk egy reszet
visszakaphattak, rogton klerikalizmusrol kell beszelni?
Sajnos engem ez az otvenes evek politikai stilusara emlekeztet. :-(

>halala utan partja nem tudta hasonloan hiteles szemellyel potolni,
>buktak is akkorat, mint Rottenbiller... (vele is buktak volna, de
nem
>ilyen megalazoan nagyot)

Az MDF bukasat nem a vezeto szemelye, hanem a media kormanyellenes
hecckampanya okozta. Tudniillik az irott es elektronikus sajtoban
eroteljesen ervenyesult (es ervenyesul most is) a kesobbi koalicio,
kivaltkepp az SZDSZ  dominanciaja.
Erdekes modon, ugyanaz a sajto az MSZP-SZDSZ koalicioval szemben
meglehetosen lojalisnak mutatkozott. De most hogy megbukott a
kommunista kormany, ismet tamadora vettek a figurat.

udv
PeteR

Mint uj belepo sok szeretettel es tisztelettel koszontom a 
vita rovat valamennyi vitatkozojat es ezzel egyutt boldog 
karacsonyi unnepeket es sikerekben gazdag uj evet kivanok!

Ugy latom, hogy tobbeket foglalkoztat Antall Jozsef 
szemelye es szerepe. 
Az a szereny velemenyem, hogy nem teljesen helyes felfogas 
minden politikai valtozast egy szemelyhez kotni. Ugy 
gondolom, hogy Antall Jozsef egy "mozgalom egyik termeke" 
volt. Bebizonyosodott - es nem csak hazankban -, hogy a 
kommunista ideologia hosszu tavon GAZDASAGI tekintetben 
kudarcot vallott s mi meg azt tanultuk a politikai 
gazdasgtanban, hogy az alap a gazdasag s a tarsadalmi 
berendezkedes pedig felepitmeny. Azaz szilard alap 
hianyaban egy felepitmeny elobb-utobb osszeroppan.
A rendszervaltozasnak tobb szereploje volt es azt nem 
szabad elfelejteni, hogy mindket oldalon!!! A korabbi 
hatalom birtokosai (eleg szep szammal)is lattak, hogy a 
"helyzet" tarthatatlan, az orszag csodbe tart s ezert 
szabad folyast engedtek a valtozast akaro eroknek, nem 
allitottak ezzel szemben pl. katonai erot. Sot a hatalom 
birtokosai kozul tobben is "atalltak" a masik oldalra. A 
rendszervaltozassal a valtozast akaro erok jutottak 
hatalomhoz s kiemeltek maguk kozul embereket, akik aztan a 
hatalom gyakorlas kulonbozo szintjeire kerultek. E folyamat 
tette Antall Jozsefet az egyik legnagyobb meltosagga. Nem 
akarom azt mondani, hogy semmi szemelyes szerepe nem volt 
az akkori es a kesobbi esemenyekben, de hiba lenne azt 
hinni, hogy minden jot es rosszat o kovetett el.
Nagy erdeme a rendszervaltozasban betoltott szerepe, hogy 
az elso fuggetlenul megvalasztott  magyar miniszterelnok 
volt (mondjak, de akkor ki volt Batthany Lajos?), de a 
politikat nem o csinalta egyedul.  
A "politikai inga elve" azt kivanta, hogy a hatalom uj 
birtokosai mindenrol kimondjak, hogy rossz, ami a 
kommunista eraban volt es hogy azok a politikusok - kivetel 
nelkul - akik a rendszervaltozast kozvetlenul megelozo 
idoben hatlamon voltak egytol egyig "voros ordogok", vagy 
legalabbis "rozsaszinuek". 
Az Antall kormany sem volt mentes gazdasagi baklovesektol, 
amelyet azonban ment az a korulmeny, hogy a valtoztatas 
irant igen eros elkotelezettseguk volt, ugyanakkor a 
szakertelmet nem egy esetben a "minden rossz, ami regen 
volt" elv potolta. Gondoljunk a privatizacio beinditasara, 
a karpotlasra, a mezogazdasagi szovetkezetek szetveresere, 
a hirtelen, nagy merteku piacnyitasra, arra az 
idealizmusra, hogy a szabad piaci verseny raszabaditasa az 
orszagra majd evolucios modon kitermeli a magyar 
piacgazdasagot is. S ehhez jott meg a vilagkiallitas hiu es 
koltseges abrandja, amibol az osztrakok elegansan kileptek, 
mert ott gyozott a jozan esz...
Ugy gondolom, hogy az 1994-es valasztasokon a 
valasztopolgarok arrol is velemenyt mondtak, hogy nem 
egeszen ertenek egyet a gazdasagi folyamatok alakulasaval, 
a szakeretelm hianyabol fakado, csak a politikai 
elkotelezettsegeken alapulo s azzal argumentalo 
politikaval. A valasztopolgarok nem "rozsaszin" valtozast 
akartak, hanem SZAKERTELMET! S ennek hianyat a valasztasi 
kuzdelmekben nem lehetett kommunista riogatasokkal 
ellensulyozni.
Az MDF kormany szerintem akkor, 1994-ben megbukott, de nem 
az a poltiikai iranyvonal bukott meg, amelynek Antall 
Jozsef markans kepviseloje volt!!! Az a garda bukott meg, 
amelynek egyes szemelyisegei ma is a magyar politikai elet 
szereploi. (Ezek a politikusok levontak a megfelelo 
kovetkezteteseket s ha valaki venne a faradsagot s 
osszehasonlitana  mondjuk 1991. evi megnyilvanulasaikat a 
maiakkal, akkor erne nehany meglepetes. De ez igy helyes, a 
mult hibait ma erennye kell atformalni, azokbol tanulni 
kell!!!)
Es jott a Horn kormany....
De errol majd legkozelebb!

Udv
Imre bacsi (aki nem csak koranal fogva bacsi, de azert is 
mert mar latott nehany dolgot.)

Ugye a fejlett világról, elsősorban az USA-ról beszélsz?
 wrote in message ...
>Marpedig akkor a kovetkezokeppen kellene
>eljarni: meg kellene nezni, hogy a Foldnek mekkora eroforrasai vannak.
>Ide ertendo az ivoviz, a koolaj, a szen, az erdok, a hulladek lerakasara
>alkalmas hely, etc. Utana meg kellene nezni, hogy ebbol mennyi jut egy
>fore. Na most aki tobbet annal mint amennyi jutna ra, annak kellene
>elsosorban korlatozni a fogyasztasat - mindannyiunk erdekeben.
>
>Udv: Afonya
>

Ide tartozik a korabeli poén: Mi a magyar mezőgazdaság 5 legfőbb
ellensége? - A négy évszak és a Kisgazdapárt!
 wrote in message ...
>/ide vehetjuk meg a mezogazdasag taccsra tetelet reszben hozza
>nem ertes miatt, reszben Eu. parancsra/

Attól tartok, te is. Az általad felhozottak kétségtelenül igazak, azonban a
pápaság intézményéhez még jónéhány logikai láncszem hiányzik. Például arról
nincs szó, hogy ettől még Péter egyszemélyi vezetésre kapott volna jogot.
 wrote in message ...
>Attol tartok, hogy tevedsz.Az evangeliumban Jezus adja a Petrus ( szikla)
>nevet Peternek, hozzateve, hogy Te vagy a szikla melyre az egyhazamat
>epitem.
>Peter volt romai puspok, es a jezusi igeret szerint az o utodai a papak.
>
>Sandor
>

Ha megnézed Tőkés László magyarországi szerepléseit, sajtónyilatkozatait,
akkor semmi meglepő nincs az egészben. Tulajdonképpen aki irredentizmussal,
sovinizmussal vádolná meg (egy részüket) az nem állna távol az igazságtól.
Márpedig ez időnként pénzt ér. Lásd MIÉP és Szabó Lukács kirúgása.
 wrote in message ...
>Sziasztok!
>
>Egy kiragadott mondat az erdelyben tanult, es vegzett foiskolas
>diplomaosztasrol keszult elmenybeszamolojabol:
>
>> Aztan itt van az RMDSZ nevu maffia, a "Petofi-Schiller egyetem
>>kiharcolasa" cimszo alatt szamolja el a milliokat, amibol autot
>>vesz vagy eppen Hollandiaban nyaral. A GDF csendben mar 4 eve
>>anyanyelven oktat - ezert minden elismeresem a Selinger ure.
>
>Bar ez csak egy velemeny, aminek nem tudom mekkora a
>valosagalapja, de mindenesetre elgondolkoztato, hogy egy
>erdelyi diak igy ir az RMDSZ-rol es a magyar nyelvu oktatas
>kiepiteseben vegzett szereperol.
>
>Udvozlettel:
>
>
> Istvan
>

>  Csak mert mint altalaban kivancsi vagyok, hanyan hallottatok rola hogy
> sokkal tobb evangelium (Gospel) letezik mint amennyi az Uj Testamentumba
> vegul bekerult? Hallotattok mar a Tamas, Peter, Maria, Fulop es Igazsag
> evangeliumairol?
> 
>    Es ha mar itt tartok, megkerdezhetnem a tisztelt vakbuzgo hivoket hogy
> ezek miert nem voltak eleg fontosak (es igaznak talaltatottak) hogy
> belekeruljenek az Uj Testamentumba?
Tamaserol hallottam, allitolag megjelent magyarul kb. harom eve
marcsak azert is erdekes lehet, mi allhat ezekben az apokrifokban, 
mert magat a Bibliat is minden vallasi felekezet maskent ertelmezi 
es emiatt kopkodik is egymast rendesen
a sok baba kozt meg elveszett a gyerek; mindenki a szovegekkel 
torodik, az iras szellemet es a bennfoglalt szimbolikus utalasokat 
ignoralva
a mu, terjedelmenel fogva roppant alkalmas arra, hogy reszeket, 
mondatokat kiragadva barminek a megideologizalasahoz forraskent 
szolgaljon, ha nincs benne komoly ellentmondas. Mivel 
tudomasom szerint a mostani tartalom mintegy 150 ev alatt allt 
ossze, az uralmat ez alapjan felepiteni szandekozo papi retegnek 
volt eleg ideje a nem ideologiakonform irasokat kigyomlalni abbol a 
korbol, ami a szoveggyujtemeny alapjat kepezte. Hogy ezek az 
irasok legalabb annyira autentikusak voltak, mint a vegul bekerult 
reszek, az lathato abbol, hogy "szamizdatban" bar, de mindmaig 
fennmaradtak. Igy is maradt eleg ellentmondas, amit a nem hivo 
egybol eszrevesz (a hivok nem, mert ok a B.-t szentiraskent fogjak 
fel)
mindazonaltal erdekes lehet, mi lehet ezekben a 
"mostohagyerekekben", nincs meg valakinek elektronikus 
formaban magyarul, vagy nemetul?


Palaci

 wrote: Ne haragudj, de mi koze a klonozasnak a
rabszolgasaghoz? Klonozassal embereket Ez csak egy remalom, aminek semmi
realitasa

> sincs. Olvastad A. Huxley "Szep uj vilag"-at? Ott jon elo ez az
> egesz eugenika orulet, Huxley megprobalkozik, hogy racionalis
> alapokra helyezze, de a valosag az, hogy az o utopiaja a
> legidealisztikusabb, legirracionalisabb amit valaha olvastam. (ha
> valaki olvasta, erdemes volna rola beszelni, nagyon izgalmas tema,
> "ezredvegi felelmeink Bibliaja")
>

Az a konyv szatiraja annak az utopianak es ovo figyelmeztetes.
Ennek okan nem is igazan utopia. ( amely egy kivanatos tarsadalom abrazolasa
lenne a mufaj torvenye szerint.)

"Szoma ha mondom
segit a gondon
egy-ket kobcenti
helyre biccenti"


     Sandor

On 23 Dec 98, Jozsi wrote:

> Mindenkinek kellemes unnepeket es Boldog Uj Evet kivanok.
> 
> Mindenki unnepel amit hiszekenysegenek jonak tart.
> A legjobbakat hozza.
Valaki felhozta a multkor a gonosz apukat, aki beperelte Uj-Del-Wales 
kormanyat.
Teljesen vilagos, hogy az eredeti iras hatalmas csusztatas volt, 
egyetlen ember sem akarja betiltani a karacsonyt. Nem ismerem a 
konkret esetet, de biztos vagyok abban, hogy az allami iskolakban, 
teruleteken stb. kivanta korlatoztatni a karacsonyt, mivel az allamot 
es az egyhazat eleg regen szetvalasztottak es az allam nem engedheti 
meg egyetlen vallasnak sem, hogy az a sajat vallasi unnepet 
vilagnezetileg semleges helyen unnepelje. Szinte biztos vagyok benne, 
hogy errol szolt a tortenet...
Es csak hogy lassa kedves ausztral baratunk, hogy van mit tanulnia az 
amerikaiaktol, beideztem Jozsi jokivansagait. Nem kellemes karacsonyt 
kivant, hanem kellemes unnepeket. Hatalmas kulonbseg. Az utobbi 
egyarant szol keresztenyekhez, zsidokhoz, zen-buddhistakhoz stb. 
Amerikaban mar rajottek, hogy telen nem csak egyetlen vallasnak van 
unnepe, ezert a kellemes karacsonyt helyett a kellemes teli unnepeket 
divik. Es ehhez a felismereshez bizony sok-sok per juttatta el oket. 
Olyan perek, ahol allami iskolakat pereltek be nem-keresztenyek a 
karacsonyfa felallitasa miatt, leven az vallasi jelkep, amelynek 
nincs helye egy allami iskolaban. Erdemes lenne Jozsi jokivansagain 
eltoprengeni, ahelyett, hogy gunyos es csusztato leveleket 
irogatunk...

Jozsi, kulon koszonom, hogy rank, nem keresztenyekre is gondoltal, 
amikor megirtad jokivansagaidat.

Gabor

*****************************************************
Zalai Gabor

Ha surgos a mail:  (max. 160 char)
Tel/Fax:(36-1)-351-5587
Bunkofon:(36-20)-9814190

On Tue, 15 Dec 1998 05:41:33 EST,   wrote:

>. A kabitoszert
>hasznalok legalabb 50 %-a kemeny drogos lesz elobb vagy utobb.

Egy - kisse eltero - liberalis amerikai velemny. Ime:

Steven B.  Duke: Hozzászólás
"A drogháború nem eredményes" - mondja Bill Buckley. Ez való igaz, ha
feltételezzük, ahogy ô teszi, hogy a drogháború célja annak elérése,
hogy Amerikában csak engedélyezett drogokat fogyasszanak. De ahogy a
háború elhúzódik, kétségeink támadnak valódi céljait illetôen.
Amennyiben az a célja, hogy bűnözôt csináljon minden harmadik
afrikai-amerikai férfiból, sikeres. Ha az a célja, hogy létrehozza a
világ legmagasabb bűnözési rátáját - és ezzel gyúanyagot adjon a
demagógoknak, akik a bűnözés ellen szónokolva ígérgetik, hogy tesznek
ellene -, már el is érte célját. Ha az a célja, hogy de facto
visszavonja a Bill of Rightot, az Emberi Jogok Nyilatkozatát, közel
áll a gyôzelemhez. Ha az a célja, hogy a személyes szabadságot a
központi kormányzatra ruházza át, éppen olyan jól megteszi, mint
bármelyik valóságos háborúnk. Ha az a célja, hogy hadizónává
tegye és lerombolja belvárosainkat, a végsô gyôzelem elôtt állunk.
A drogháború legtöbb hatása, amelyrôl az elôzô esszék panaszkodnak,
már az alkoholtilalom alatt is széles körben tapasztalható volt.
Mindenki tudhatta volna elôre, mi fog történni, ha a tilalmat más
drogokra alkalmazzák. Már több mint egy évtizede világos, hogy Milton
Friedmann figyelmeztetése a tilalom visszahatásáról igazolódott
(Prohibition and Drogs. Newsweek, 1972. május 1.). Az alkoholtilalmat
követô negyven éven keresztül a drogtilalom megsértését nem vettük
nagyon komolyan. Amikor azonban kikeveredtünk a vietnami háborúból,
Richard Nixon bejelentette a "teljes körű, globális háborút a
drogveszedelem ellen", és ezzel megkezdôdött a probléma
militarizációja. Miután Ronald Reagan újra kihirdette a háborút, és
George Bush ezt megerôsítette, ezerszer akkora lett a drogháború
költségvetése, mint amikor Nixon felfedezte az új ellenséget. A háború
célját homályban tartják, így megítélése megnehezedik. Az egyik jogcím
például az, hogy a tilalommal a nemzet erôfeszítést tesz a súlyos
bűncselekmények megelôzésére. Bill Clinton droggenerálisa, dr. Lee
Brown így nyilatkozott a kongresszus elôtt: "A drogok - elsôsorban a
szenvedélyképzô, keménydrogfogyasztás - állnak a legtöbb utcai
bűncselekmény hátterében, amelyet a fogyasztók követnek el, ogy
finanszírozzák életmódjukat, és amelyek a dealerek területharcával
járnak együtt [...] A félelem hovatovább olyan szintre emelkedik
közösségeinkben, hogy példa nélkülivé válik történelemünkben..."
Ezeket az észrevételeket pusztán a "tilalma" szóval kellene
kiegészíteni, áris igaz lenne, és rendkívüli politikai visszhangja is
volna. Dr. Brown azonban azt állítja, hogy maga a drogfogyasztás a
felelôs a "maffiaharcokért" és más felsorolt bajokért, noha akárcsak
más drogharcos, ô is jól tudhatja, hogy ez nem igaz. Egyetlen
lehetôség ijesztôbb annál, hogy vezetôink képmutatók: az, hogy esetleg
maguk is elhiszik azokat a képtelenségeket, amiket elôadnak.
Keveset tudok hozzátenni az eddigi esszékben felsorolt háborús
károkhoz. iigazítanám azonban Mr. Buckley "kvantifikációs" érvelését.
Mint ahogy áshol már kifejtettem, a drogháború a felelôs a súlyos
bűncselekmények öbb mint a feléért. A U. S. News and World Report
által meghallgatott zakértôi bizottság szerint Amerika bűnözésének évi
költsége 674 milliárd dollár. Ennek a fele, 337 milliárd volt
nemrégiben, 1975-ben a teljes szövetségi költségvetés. A
drogtilalomnak csak a bűnözési költsége az egész 1995-ös szociális
költségvetés 150 százaléka. Úgy vélem, Mr. Buckley az általa
eufemisztikusan "kellemetlenségeknek" nevezett, nem kvantifikálható
veszteségeket is alábecsüli. Nemcsak a Central Parkban való éjszakai
séta ér fel közel egy öngyilkossággal, de némely város egyes
kerületeiben sem elmenni hazulról, sem otthon maradni nem biztonságos.
Vannak amerikaiak, akik fürdôkádban alszanak, gondolván, az golyóálló.
A tilalom keltette erôszak amerikai városok egész kerületeit
pusztítja. Drogháború vagy egészséges városok: mindkettô nem lehet.
Mi, kritikusok, itt összegyűjtött tanulmányainkban a drogháború árára
hívjuk fel a figyelmet. A háborúzók jogosan hánytorgatnák fel, ha
elfelejtenénk megemlíteni a hasznát. Vessünk hát egy pillantást a
"hasznossági" oldalra. Ha nem folytatnánk a drogháborút - mondják a
tilalompártiak -, a zombik országává válnánk. A DEA (Drog Enforcement
Administration) 60 milliót kapott elô a levegôbôl: azt mondják, ennyi
kokainistánk volna, ha nem küzdenénk ellene. Dr. Herbert Kleber, a
Center of Addiction and Substance Abuse munkatársa, a kokainisták
feltételezett számát a tilalom visszavonása után jóval alacsonyabbra,
20-25 millióra becsüli. A kormány felméréseibôl viszont az derül ki,
hogy jelenleg csak mintegy 3 millióan fogyasztanak alkalmanként
kokaint és csak 500 ezren hetente. A prohibicionista forgatókönyvnek
nincsen alapja sem Amerika történetében, sem más kultúrákban. A kokain
és a heroin több országban olcsó és legalábbis de facto legális.
Mexikót elárasztják az olcsó drogok, külügyminisztériumunk állítása
szerint még sincs náluk komoly drogprobléma. A kokaint és a heroint
mindenütt a világon csupán a népesség kis hányada fogyasztja. Nincs
okunk feltételezni, hogy Amerika lenne az egyetlen kivétel. Lee Brown
régebben az alkoholtilalomra hivatkozott annak bizonyítására, hogy a
legalizálás az egész nemzetet rászoktatná a drogra, ahogy az
alkoholfogyasztás is felszökött a tilalom visszavonása után. Ma már ô
sem érvel ezzel, minthogy kimutatták, hogy az alkoholfogyasztás
csupán 25 százalékkal nôtt a tilalom visszavonása után. De még ha
feltételezzük is, hogy a jelenleg illegális kábítószerek fogyasztása
minden tapasztalat ellenére megduplázódik vagy akár megháromszorozódik
a visszavonás után, még ennek a megnövekedett fogyasztásnak a
megakadályozása sem írható a drogtilalom javára. A tilalom
visszavonása után ugyanis a drogokat szabályoznák: tisztaságfokuk és
hatásfokuk fel lenne tüntetve a dobozukon, ahogy Mr. Buckley is
rámutatott ennek fontosságára, és ott lenne a megfelelô figyelmeztetés
is, amely felhívná a figyelmet a káros mellékhatásokra. A
túladagolásból és toxikózisból eredô halálozások száma csökkenne, nem
pedig növekedne. Ezenkívül, ahogy Richard Cowan kifejtette (National
Review, 1995. december 5.), a visszavonás után a fogyasztás a könnyebb
drogok irányába tolódna el. Az alkoholtilalom elôtt sörivó nép
voltunk. A tilalom a tömény szesz felé kényszerített, és ebbôl még
mindig nem gyógyultunk ki. A Harrison Act elôtt sok amerikai híg
oldatban, például Coca-Colában fogyasztott kokaint. A tilalom
visszavonása véget vetne annak a kegyetlen gyakorlatnak is - amelyet
Ethan Nadelmann írt le -, hogy megvonják a fájdalomcsillapítót a
rászorulóktól. Használható lenne végre orvosi célra a marihuána,
azonkívül a kábítószer-fogyasztóknak nem kellene halálos betegségeket
terjesztô közös tűt használniuk. Lényegesen növekedne azoknak a száma,
akik súlyos egészségkárosodás nélkül fogyasztanak kábítószert. Ezért a
tilalomnak egész egyszerűen nincs egészségügyi haszna, semmilyen
legalizálás utáni szcenáriót feltételezve sem.
Úgy érzem, ezen a fórumon be kell vallanom, nem vagyok és soha nem is
voltam konzervatív. Mint kívülállónak talán megbocsátják nekem, hogy
képtelen vagyok következetességet látni a konzervatívok szokásos
drogpolitikájában. Azt még belátom, hogy valaki, aki úgy véli, hogy a
kormányzatnak rá kell kényszerítenie bennünket a helyes életre - még
ha tévesen is -, a drogtilalmat támogatja. De azt nem értem, hogyan
támogathatja bármely konzervatív a drogháborút. Ez számomra a
legnagyobb rejtély. Néhány további, kisebb rejtély is zavarba ejt. Íme
néhány: Miért prédikálja olyan sok konzervatív a "személyes
felelôsséget", akik ugyanakkor buzgón megbüntetnék az embereket,
amiért bizonyos anyagokatfogyasztanak, azaz megtagadnak tôlük egy
jogot, amely értelmet adna ennek a felelôsségnek. Ugyanezek a
konzervatívok túlzásnak tartanák, ha a kormány törvényben szabályozná,
mennyi kalóriát vehetünk magunkhoz, vagy milyen testmozgást kell
végeznünk, noha egy ilyen törvény célja egészségünk megóvása,
munkaképességünk megôrzése és ezáltal az egészségügyi kiadások
csökkenése volna. A konzervatív álláspont következetlenségét látom
abban is, hogy egyes embereket megvédendô saját bolondériájuktól, más
emberekre, akik mentesek ettôl a bolondériától, hatalmas költséget
rónak, azonkívül bűnözéssel, korrupcióval és az emberi jogok
csorbításával sújtják az egész társadalmat.
Newt Gingrichnek, Charles Murraynak és más konzervatívoknak teljes
mértékben igazuk van, amikor aggódnak amiatt, hogy olyan sok amerikai
családból hiányzik az apa. De hol vannak ezek az apák? Legalább
félmillió börtönben van, csak azért, mert valamilyen kábítószer volt a
birtokában. A konzervatívok nagyra becsülik a tulajdonhoz való jogot.
Mégis, a konzervatívok ugyanolyan boldogan támogatják a kábítószerek
elkobzását, mint a liberálisok. A kongresszus felmentett a bűnvádi
eljárás szükségességétôl olyan személyek esetében, akik, akárha
indirekt módon is, kábítószerekkel hozhatók kapcsolatba. Egy egész
házat el lehet kobozni, csak azért, mert a tulajdonosa egy
marihuánanövényt növesztett a fürdôszobában. Egy nagymamának
elkobozhatják a házát csak azért, mert az unokája kábítószert rejtett
el a pincében, amit a barátainak árul. A Legfelsôbb Bíróság azt mondta
ugyan, hogy vannak az elkobzásnak alkotmányos határai, de egyelôre még
nem találták meg ezeket. Henry Hyde képviselô tiszteletre méltó
kivételével (lásd Forfeiting our Property Rights című könyvét) a
legtöbb törvényhozót nem foglalkoztatja az alkotmányos határok
meghúzása.
Sok konzervatív támogatja az ügyek átruházását a szövetségi
kormányzatról az állami vagy a helyi kormányzatra. De egyetlen
konzervatív politikus sem tűnt még fel, aki ezt az elvet a drogtilalom
kérdésére alkalmazná. Pedig az alkoholtilalom kezelési módja pontosan
ez volt. Amikor visszavontuk a XVIII. alkotmánykiegészítést, nem azt
mondtuk ki, hogy az alkoholkereskedelem minden formája mentesül a
tilalom alól: a XXI. alkotmánykiegészítés egyszerűen az államokra
bízta, döntsék el ôk, hogyan akarnak eljárni az alkohollal. Némelyik
száraz maradt. Volt, amelyik átadta a döntési jogot a városoknak és a
megyéknek, amelyek közül néhányban a tilalmat mind a mai napig
fenntartják. Sweet bíró úr és mások erôteljesen követelik ennek az
eljárásmódnak a kiterjesztését az alkoholon kívül más drogokra is.
Miért nem javasolta egyetlen konzervatív képviselô sem, hogy legalább
tegyék megfontolás tárgyává e javaslatot?
A tilalom fenntartásából egyetlen elônye származik Amerikának: az
állandó bűnbak jelenléte nyújtotta pszichikai kényelem. De miért éppen
egy olyan ellenséget kell kipécéznünk, amely ellen ilyen önpusztító
dolog hadat viselni? Jobban tennénk, ha a repülôcsészealjakból támadó
ufók nyakába varrnánk bajainkat.
                Fordította: lakner judit