Megprobaltam a neten utananezni az 5000 eves recept egyes osszetevoinek. 
Nehanyat nem talaltam, ezek valszleg csak fantazianevek (az nem letezik,
hogy egy noveny Indicus valtozatarol par ezer talalatot ad az Alta Vista
a Marsupeum valtozatrol meg nullat). Nehany komponensrol fuggetlennek
tuno helyeken olvastam, hogy nem inzulindependes cukorbetegeknel hatasa
van a vercukorszint szabalyozasara. Egy indiai fuszernovenyrol pedig azt
irtak, hogy csokkenti a cukor felszivodasat, sot, az edessegerzetet is,
igy a cukros etelek iranti vagyat.

Udv///lms

Kedves Tudosok,

	A tegnapi rengeteg magyarazat gravitacio ugyeben mutatja,
azert van meg olvaso kozonsege a Tudomanynak.
	De ha lehet kerni ne csak akkor irjatok, ha valaki kerdez. Sot az
ugyeletes otletgazdakat megkernem a temak feldobalasara. Ha nem megy,
nezzetek bele a december kozepi szamokba.
	4 nap mulva megyek vissza Koreaba igy feltehetoleg nekem is tobb
idom lesz majd irni. Most csak egy radio musort szeretnek megemliteni. 

December 26.-an reggel 9-10 kozott a Kossuth adon volt hallhato.
Gondolom a Szonda kulon szama lehetett. Roviden az elhangzottakrol;

	Az egesz (gondolom a karacsony miatt) a tudosok Isten hiterol
szolt. (Kovezzetek meg, de en a Szondaval ertek egyet, es a temat
tudomanyosnak tartom.)

1. Marx Gyorgy volt az elso. A szokasos mondokajat mondta el. Ami azert
nagyon szep szoveg, es nekem tetszik is csak mar sokszor hallottam. Persze
fuszerezte nemi anekdotakkal is (pl. Heisenberg, Teller).

2. Teller interju.

3. David Attemborough -val is volt egy interju. Most csak egy momentum;
A riporter kerdez: Abbol, hogy a fajok ilyen szep tokeletesek nyilvan
sokan a teremtore kovetkeztetnek.
	A valasz:
Mar hogyan lennenek tokeletesek. Mondott is ket peldat a tokeletlensegre.
a, Van egy kenguru faj, amely tagjai allandoan fara akarnak maszni. Holott
szegenyek abszolute nem alkalmasak a famaszasra. Nem is tudnak fel maszni,
csak probalkoznak mindenfele ugrabugralassal.
b, Az ember gerincoszlopa. A genincoszlop nagyon jo megoldas a negy
labuaknak, de a ketlabuaknak nem. Ezert faj a hatunk is peldaul.

4. Volt egy magyar agykutatoval is riport. Ebbol is egy dolgot emelnek ki.
Ha jo emlekszem egy honapja irta itt a TUDOMANYban valaki, hogy az agyat
mar milyen jol ismerjuk (talan igaz is), es az agykutatok nagy reszenek
nincs szuksege Istenre, ezert nagy reszuk nem is hisz bennuk.
(ha pontatlan az emlekem kerlek pontositsatok)
	Nos emberunk szerint Nagy-Britanniaban volt egy felmeres errol, es
az Agykutatok (gondolom orvosokrol van szo) 70%-a valamilyen formaban
istenhivo.

5. Sajnos a Mezga Geza miatt ezt mar csak felig-meddig hallgattam. Reszben
azert mert szerintem egy kicsit ??tudos volt. pl. Egelyre hivatkozott.
No nem ezert altudos, de erre meg majd visszaterek a jovo heten.

	Ha valaki hallgatta a musort, kerem irja meg velemenyet es ha
emlekszik irjom kicsit tobbet mint en. Koszi.
	Tud valaki Szonda homepage-rol? Vagy az emlitett interjuk irott
valtozatarol?


	Nehany befejezetlen temank tavalyrol:

1. Fekete-Lyuk (kulonosen a Kerr)
2. Idevag az IDOGEP tema.
3. EPR
4. Janos nem hisz a fotonban.

					Istvan Horvath,     Budapest

Mindenkinek koszonom a megvilagosito leveleket a fold vonzasaval 
kapcsolatban.
Jozsi

>allsz az egesz a talpad alatt van -mar mint a Fold- es merre vonz? Lefele,
>azaz hozzad kepest lefele. De ha elindulsz a Fold kozepe fele, minnel
>lejjebb jutsz annal tobb kerul a fejed fole es az mar folfele fog teged
>vonzani. Igen am, csakhogy a Fold kozepe marha suru ezert, minnel kozelebb
>mesz annal jobban vonz, de mivel fejed felett egyre tobb anyag van -igaz
>kevesbe suru - az is mind jobban igyekszik vonzani teged. Vegul el fogod
>erni azt a pontot, ahol tested sulya mar csokkenni fog, egeszen a Fold
>kozepeig ahol mar sulytalan leszel.(nem hirtelen)
1. Amikor lefele mesz, pontosan CSAK az alattad levo gomb vonzasat
erzed, a folotted levo gombhej nem vonz sehova. Ha felirod a homogen
gombhej gravitacios potencialjat rajossz hogy hejon belul konstans,
kivul olyan mint a kozeppontban levo pont potencialja. (konzervativ
eroter) Tehat NEM vonz sehova.
Ha ugy lenne ahogy irod mar feluton sulytalan lennel.
2. Emlekeim szerint a g melyseg szerinti fuggese a valosagban olyan,
hogy lefele a foldkopenyben kisebb elteresektol eltekintve konstans,
(nem csokken) sot a foldmag hatarahoz kozeledve meg novekszik is, es a
kopeny-mag hataron maximalis (kb. 1.02 g). A folyekony fem anyagu magban
mar tobbe-kevesbe linearian csokken a melyseggel es a kozeppontban
valoban nulla. 
Azert van ez igy, mert a Fold surusege lefele eleg meredeken no a
melyseggel, ugyhogy hiaba van kisebb tomeg a labad alatt, az a kisebb
joval surubb (felmegy 12 g/cm3 fole is) tehat jobban is vonz. Emiatt van
ez a gyenge maximuma is melyen lent a mag hataran, mert a mag nagyon
suru.

udv:
VAti

Tisztelt elmelkedok!
Regi, elavult konyvek: elfelejtett ertekek?

  "Az aberracio tunemenye es a csillagaszat. Lehetseges, hogy a csil-
lagaszat is szolgaltat majd egy napon erre vonatkozo adatokat, hiszen
a kerdest is tulajdonkeppen o vetette fel azzal, hogy a feny
aberraciojanak nevezett tunemennyel megismertetett bennunket. Ha
durvan kezeljuk az aberracio tunemenyet, igen erdekes eredmenyekre
jutunk. A csillagok latszolagos helyzete kulonbozik a valosagtol a Fold 
mozgasa miatt, mivel pedig e mozgas valtozo, ezek a latszolagos hely-
zetek is valtoznak. A valodi helyzetet nem ismerhetjuk meg, de
megfigyelhetjuk a latszolagos helyzet valtozasait. Az aberracio
megfigyelese tehat nem a Fold mozgasat mutatja, hanem e mozgas
valtozasait s kovetkezeskepp nem ertesithetnek a Fold abszolut
mozgasarol.
  Ez legalabbis az elso megkozelitesben igaz, de mar nem volna igy, ha 
a masodperc ezredreszeit is merni tudnank. Ekkor azt latnank, hogy a
rezges amplitudoja nem csupan  a mozgas valtozasatol fugg - a
valtozas ismeretes, mivel a Foldunknek az elliptikus palyajan valo
mozgasarol van szo -, hanem e mozgas kozepertekerol is, ugyhogy az
abberacio allandoja nem lenne ugyanaz az osszes allocsillagokra, s e
kulonbsegek a Foldnek a terbeli abszolut mozgasat adnak tudtunkra.
      Ez, mas alakban a relativitas elvenek a bukasa volna. Az igaz, hogy
messzi vagyunk a millimeter ezredreszenek meresertol, de elvegre is -
mondhatna valaki - a Fold teljes abszolut sebessege talan sokkal na-
gyobb, mint a Naphoz viszonyitott relativ sebessege; ha pl. 300 km
volna masodpercenkint 30 km helyett, ez elegendo, hogy a tunemeny
megfigyelheto legyen. "
Poincare H.: A tudomany erteke. 172-173. old. (Pfeifer Kiadas,
1925.-Eredeti kiadas 1905.)
     A 300 km-masodperc mar bosegesen megvan.  Mit mond erre a
csillagaszat?
    Fenntartva, hogy a voroseltolodasbol az egitestek radialis iranyu
tavolodasanak valodi erteket ismerjuk meg, csak ido kerdese, a jelen-
legi trend szerint hogy a fenysebesseget megkozelito sebesseggel
tavolodo egitestek eszlelesehez jussunk. (PL. kvazarok.) Ebben az
esetben megengedheto axialis sebessegek egyre csokkennek. Igy
kulonbozo iranyu axialis mozgasokbol allo csoport segitsegevel nagy
biztonsaggal kijelolheto akar tobb abszolut mozdulatlan viszonyitasi
pont az egbolton. Ezen uton is az  abszolut  koordinatahoz, mozgas-
hoz jutunk, jo kozelitessel helyettesitve Newton nagy tavolsagban
 levo abszolut nyugalomban levô testeit.

Tisztelettel   B. Janos

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: fold vonzasa ( 17 sor )
> 
> Koztudott minel magasabban vagyunk annal kisebb a sulyunk (pl. a
> Himalajaban). Minel lejjebb annal nagyobb.
> A fold kozeppontjaban azonban sulytalanok vagyunk. Hogy van ez? Ahogy
> megyek le a fold kozeppontjahoz egyre nagyobb a sulyom, a
> kozeppontban pedig egyszercsak hirtelen 0 ?
> Kerdes: tegyuk fel kifurom a foldet a kozepen atmeno alaguttal.
> Tegyuk fel letra van benne. Elkezdek lemaszni a felszinrol a
> kozeppontig. Indulaskor a sulyom G. Hogy valtozik a sulyom amint
> folyamatosan lefele haladva elerem a fold kozeppontjat?
> Kulonosen az utolso nehany milimeter erdekel. (tegyuk fel hogy 1 mm
> atmeroju golyo vagyok)

Jozsi, a valaszt eleg nehez elmagyaraznom.
Kepzeld el, hogy a sulyod a gravitacios gyorsulasnak koszonheto, ez pedig 
egy vektor, ami a Foldunk kozeppontja fele mutat.Nevezzuk a fold kozepet 
O -nak. Tehat a G = g * m 
(                G a sulyod
                 g a gravitacios gyorsulas (ez no, ahogy haladsz O fele
                 m a tomeged (ez allando)
)

g iranyitasa O, ami azt jelenti, hogy ha pont az O-ban allsz akkor a rad 
hato eredo erovektor hossza nulla, ami azt jelenti, hogy merteke 0.==> 
sulyod=0
         _   _
         g*m=G     
     Te (m)------>                      O

Az, hogy mekkora vagy, tokeletesen mindegy ebbol a szempontbol, eppugy 
lehetsz 1mm atmeroju golyo, mint 1 mikrometeres molekula vagy 1 m-es 
szikla.

Es bocs, ha nem vagyok eleg ertheto.. 

	Nemeth Botond

    email:				homepage:
		        http://vega.unitbv.ro/~nemethb6/