Kedves Korosi Gabor!

Ugy gondolom nagyon leegyszerusitve iteled meg a gazdag orszagok
erdekeit. Nem vagyok kozgazdasz, de ugy gondolom, hogy nehany fontos
szempontot nem vettel figyelembe, mikor azt allitottad, hogy a gazdag
orszagok erdeke a szegenyek meggazdagodasa.
Ha a fejledo (ill. meg csak nem is fejlodo) orszagok lakossaga
elerne a nyugat-europai szinvonalat, az energia hordozok, asvanyi
nyersanyagok ara megsokszorozodna. A mai fejlett orszagok ezen
termekekbol netto importorok.
Eddig a kornyezetszennyezobb iparagakat, es az ipari szemetet lehetett
a harmadig vilagba exportalni, amit hasonlo fejlettsegi szinvonal
mellett nem lehet.
4-5-szorosere none a vilag szennyezettsege, amit velemenyem szerint
a Foldre vegzetes lenne. (pl. CO2)
Egy egyszeru pelda. Mi lenne, ha Kinaban a motorizacio olyan fokra
fejlodne, mint amilyen Nemetorszagban vagy USA-ban most?
Szoval a szegeny orszagok felemelkedese a gazdagok szamara nem csak
piacot (es konkurenciat), hanem oriasi problemakat fog okozni.
Szerintem ezt, csak egy eletmod es gondolkozas mod valtassal lehet
atveszelni.
Ha a gazdasagi fejlettseg nem egyenlitodik ki, akkor robbanas fenyeget.
Vegso soron en jobban szeretnek egy bekesebb gazdasagilag kiegyensulyo-
zottabb vilagban elni esetleg alacsonyabb eletszinvonal mellett mint
most. De ez mar az en szubjektiv dontesem.
Mi a gazdag orszagok erdeke? Nem tudok ra valaszolni. USA-ban mar az
is problemat okoz, hogy a Clinton kormany nehany szazalekkal megadoz-
tatja a benzint. Az olcso es biztos olajert hajlandoak voltak akar
haboruzni is. A globalis kornyezetszennyezodesert elsosorban felelos
USA (CO2, freon) Rioban nem volt hajlando semmijen korlatozast el-
fogadni. (A lokalis kornyezet vedelmeben eloljarnak, hisz az kozvet-
lenul oket szennyezi, ott belatjak.)
Meg ha a tobbseg nyugaton (az OECD orszagaiban) moralis alapokon
elfogadnak a fejlettlen orszagok fejlodesenek nem gatlasat,
amint problamak jelentkeznek, vedi az eddigi helyzetet.
Pl. Kelet-Europa: Nyugaton mindenki,a lakossag is tamogatni akarja
a Kelet-Kozep-Europai demokraciakat. Ami erdeke is, hisz a nagy gradiens
bunozest, nepvandorlast okoz. Amint azonban a vasmunkasok munkahelyerol,
mezogazdasagi termekek importjarol van szo, vagyis konkret problemakrol
akkor a sajat erdekeben keresztul viszi a megszoritasokat.
Azaz nem vilagos szamomra mi a gazdag orszagok erdeke. Ha a szegeny
orszagok felfejlodese lenne, akkor sem vilagos, hogy a sajat lakossaga,
kulonbozo lobbik nem fognak-e megtenni mindent ennek elleneben.
Tisztelettel Wolf Gyorgy

Ko"ro~si Gaborral mar valtottunk errol egy-ket levelet, de, hogy
"nyilvanosan" is legyen ennek valami jele, idezek roviden az elso valaszom-
bol:

        Majdnem biztos vagyok benne, hogy Afrikaban, vagy Papua-New Guinea-ben,
vagy...akarhol most is vannak izolalt o"skommunizmusban e'lo" kozossegek, de --
szerintem legalabbis -- ez semmit nem bizonyit fejlett(ebb) ipari orszagok
lehetseges, eletkepes rendszereirol. Hogy Marx & Co-nak ez miert volt fontos,
az most mar nem teljesen vilagos; lehet, hogy AKKOR egy erv volt, bar nekem
gyerekesnek tunik.

        Mint mondod, a tulajdon jog alaposztonnek tunik es a kommunisztikus ko-
zossegekben is -- akar allat-, akar ember-kozosseg -- a fonoknek mindig tobb
"jar". Az az erzesem, nem volt egy rossz otlet a penz bevezetese, ha sok prob-
lemat is okoz legtobbunknek...

        F. Miki

A szerdai (Sept 1.) SZALON-ban lattam Nemenyi Peter cikket, "Horthy
Ertekeles tobb oldarol".  Elmerengtem  rajta egy ideig mert, megvallom en
is bedoltem a mesenek, hogy Horthy meg Franco nem kulomboztek lenyegeben. 
Pedig, a Peter altal leirt tortenelmi esemenyek nelkul is automatikusan
szamba kellet volna vennem, hogy a tortenelem irasba, ha nem is mindenki
hazudik, akkor is mindenki torzit, mert a tortenelemben is leteznek
szempontok, majdnem ugy mint az abrazolasban, csakhogy, ritkan vesszuk
szamba a oket.

Peldaul vehetjuk a kovetkezot:

>Erdemes elolvasni Mr. Randall riportjat a Foreign Office fele 1943 oktober
>14.-en joval a Magyarorszag nemet megszallasa elott. Ebbol egy reszlet igy
>szol: ...conversation with Professor Namier of the Jewish Agency who feared
>that premature desertion of Germany by the Hungarian Goverment might result
>in German occupation of Hungary followed by the extermination of 800.000
>Jews who now enjoy comparative security there...........
>Miutan a British War Office a Jewish Agency felkeresere minden kommunikacios
>csatornat lezart a bekekotesi kiserletek iranyaba, igy ez a "pancsersag"
>nem Horthy bune, hanem azoke akik a kiugrast megakadalyoztak.

En ezt elhiszem.  Valoszinunek tunik.  De meg ha nem is lenne igaz, akkor
is meg kene kerdezni, hogy miert maradt ki a koztudatbol, hogy ezt is
irtak.  Ha valaki hamis adatnak latta volna, nem szolt volna?

Peter sok olyanra hivta fel a figyelmemet amit ertenem kellett volna. 
Elsosorban arra, hogy egy tortenelmi ertekeleshez szukseges a kontextust
szamba venni.  Ezt meg a regi "Valosag" cimu folyoiratban egy megfeleloen
'balos' tortenesz emlitette amikor arrol volt szo, hogy a harmincas evekben
mindenki allamositott, persze ahoz kepest, hogy menyire voltak mar
allomasitva.  Es pont igy volt az internalassal, mindenki a maga stilusa
szerint internalt a haboru idelyen - csakhat az amerikai stilus
'civilizaltabb', es ok legalabb bocsanatot kertek, elismertek, hogy
hibaztak - na most ha az indianok foldjet is vissza adnak.... Viszont 
senki sem nacizta le Rooseveltet, es kinevetik azt aki lekommunistazza.  
Valosagban, tehat, a politikai szempontok sokkal arnyaltabbak mint ahogy
vitak heveben latjuk.   

Igy, akarmilyen szemelyes vagy politikai okbol probalja Antall Bacsi ulyra
ertekelni Horthy Miklos tortenelmi szerepet, ha a magyarok megbunhodtek a
mult es jovendovel egyut a jelent is, akor tamogatni fogjak az o
ertekeleset, miszerint Horthy Miklos becsuletes magyar konzervativ volt es
nem naci.  Mitobb, minden becsuletes magyarnak joga van arra, hogy a hamvai
bekeben pihenjenek a magyar foldbe.  Ez az onmegbekules minimuma.  Ha nem
tudunk magunkal megbekulni, hogyan kepzeljuk, hogy bekeben fognak hagyni?

Ezen kivul, jo lenne, ha a magyar kozvelemeny akar jobb oldali akar bal,
kihirdetne, hogy ragalomnak veszi a nacizast.   Minden orszagban voltak
nacik.  Amerikaban tobbfele is volt, meg van is.   Meg az afrikai
szarmazasu amerikaiknal is volt Marcus Garvey.  De a magyarok nagy tobbsege
nem naci, meg ha egy kicsit konzervativ is.  

Nekem ket megfontolasbol is latszik, hogy ez igy van.

Eloszor is abbol,  hogy Magyarorszag es talan Irorszag teljesen bunmentes
az imperialismus vaddal szemben - minekunk nem voltak gyarmataink, mi
gyarmat voltunk.  Igaz, hogy a  Magyar korona teruleten voltak nemzeti
kissebbsegek, es az is igaz, hogy ezek nem voltak teljesen egyenloek a
magyarokkal.  De ez egy olyan vilag rendszerben volt, ahol minden orszagban
volt egy elonyben levo nemzetiseg.  Viszont amikor az Osztrak-Magyar
birodalom felbomlott, az osszes kissebbseg kepes volt fuggetlen sajat
nyelvu orszagot szervezni.  Kepzeljuk el, hogy mi lenne ha az Angol korona
arra kenyszerulne, hogy 'Wales'-t, 'Cornwall'-t, vagy Skociat
felszabaditsa, melyik ilyen uj orszagba lehetne az angol feliratokat
eltuntetni?

Masodszor, a sajat nagyapam, az anyam apja, aki egy konzervativ videki
ugyved volt, hat zsidot bujtatott amikor a deportalasokra kerult a sor.  A
jo tett helyebe azt nyerte, hogy miutan kiszabadult a fogsagbol  (mert, hat
vegul valaki besugta es letartoztattak) mindenet elvettek, es a fiat meg
elvittek kenyszermunkara.

Tehat, vannak konzervativ magyarok es socialistak is, ha bekes modon
ervelnek velemenyukkel, akkor tisztelni kell oket, ha nem is ertunk veluk
egyet.  Ez a demokracia.  Es akarmijen nehez is, a multat meg kell
bocsajtani, mindenki tud atrocitasokrol beszelni, a nemzeti kibekules
sokkal nehezebb, kulonosen egy buszke nepnek.

Meg szeretnek egy megjegyzest tenni a borfejuekrol.  Nem hiszem, hogy nagy
problema lenne beloluk, ha lenne a szemukben emberi letre valo kilatas. 
De, sajnos, Lehel ota mindig ugy voltunk, hogyha valaki vadolt es ugyis
egyre ment, akkor megmutattuk neki, hogy milyen igaza van.  Ugyan ez
valoszinuleg egy nemzeti tulajdonsag, azt hiszem, hogy jo lenne
megfontolni: nem e kene valtoztatni rajta.  

Amikor pedig, a kovetkezoket olvastam:

> vagyis a romaniai zsidotorvenyeket: Romaniaban a Vasgarda
>mar 1940-ben verfurdot rendezett. 1941 juliusaban Jasiban 14 ezer, Sztroinet es
>Radauti megyekben 15 ezer zsidot oltek meg. Junius 22.-en 108 ezer zsidot
>deportaltak Raszticniaba ahol Karinet es Pecsona megsemmisito taboraiban 64556
>elpusztult.....S a sor folytatodhatna. Mig Horthy zsidotorvenyei Hitlert
>tartottak vissza, nehogy a magyar zsidosag a szlovak zsidosag sorsara jusson
>akiket meg a haboru elejen deportaltak es akik kozul sokan Magyarorszagon
>talaltak buvohelyet, a romaniai vezetes onhatalmulag gyilkolta az artatlan
>zsidok ezreit, holott orszaguk nem volt nemet megszallas alatt. Nos melyik
>zsidotorveny kedvezett a zsidosagnak jobban?

... egy aggaszto gondolat sorozat jut eszembe.  Miota az ember ember,
ugyvett minden rosszat, hogy az rossz cselekves kovetkezmenye.  Ezert meg
maig is, a gyujtogeto, halasz, vadasz eletet elo emberek nagyon ovatosak,
hogy a sok tabut betartsak.  A kozepkeleti civilizacioknak korulbelul nyolc
vagy tizezer evvel ezelott egy otlete tamadt: artatlan aldozat elharithatja
bunos cselekedetek kovetkezmenyet.  Kezdetben gyermekeket aldoztak a
baaloknak, kesobb kecskeket meg baranyokat a Jehovanak, vegleg, mire
Europaba erkezett a sema, Krisztus egyszer es mindenkorra valo aldozatara
tamaszkodtak.  Amikor a vilag gazdasaga utoljara majdnem csodbe ment, a
zsidokat aldoztak.  Remelem nem a magyarokon van a sor pont azert mert
artatlanok, legalabbis relativen.  Dehat ilyet nem gondol ep eszu ember. 
En is elfelejtem.

Laborfalvi Benke Tibor

Kedves Pataki Istvan,

annyi mindentol lehet felni manapsag, kulonosen Kozep-Europaban: 
haborutol, diktatoroktol es diktator-jeloltektol, atomfegyverrel 
felszerelt maganhadseregektol, tomeggyilkosoktol es tomeggyilkos-
jeloltektol.  Te azonban a kereskedok miatt felted magadat es 
csaladodat.  Elismerem, hogy vannak eleg ijeszto kereskedok; 
nemelyik hasznalt-autokereskedonek mar a kockas zakojatol 
kiver a hideg veritek.  Nagyon kell veluk vigyazni, az igaz, 
de talan nagyobb es kozvetlenebb veszelyek is leselkednek rank 
a kozeljovoben.

-----
Fencsik Gabor

Kedves Akos!

>Cser Ferinek
>
>> Az amerikai kulturarol:
>
...
>     Feri, en meg ehhez hasonlot sem mondtam. Nem gondolom, hogy az
>emberiseg utja a puszta manipulacio fele vezet. En csak azt mondtam,
>hogy az ertelmisegiek tarsadalmi helyzete valtozik ma Mo-n. Ebbol a
>gombnyomogatas eppen ugy nem kovetkezik, mint az, hogy Hamori Csaba
>rendes fiu.

Termeszetesen nem mondtal ilyet. Azt mondtad, hogy Mo. jovoje Amerika. En
pedig a gondolatot tovabbvittem es megprobaltam bemutatni, hogy merre fele
halad Amerika. Ezek utan kerdeztem meg: most is igy latod? Levelemmel
egyidejuleg (ill. elotte) kozolt irasod eloszlatta a gyanumat: nem igy latod,
igy azt hiszem megnyugodhattam, mert a ketelyek benned is orolnek es
dolgoznak, te sem akarod, hogy a mai amerikai fejlodes legyen a kovetkezo cel.

Abban, hogy az ertelmiseg es a nep valtozik teljesen egyetertek. En azonban
az egeszet nem neveznek en-bloque amerikanizalodasnak. Vannak a fejlodesnek,
a valtozasnak olyan elemei is, amik az amerikai kulturat IS jellemeztek, de
ez meg nem jelenti azt, hogy a valtozas iranya es hajtoereje 100%-ban azonos.
Tudom, hogy Te is igy gondolod, hiszen ezt irod:  

>Az elmult harom evtizedben kulturajaban Europa is amerikanizalodott egy
>bizonyos fokig. Lehet, hogy mi is csak annyira fogunk mint ok, de
>most eppen ez a valtozas folyik. (Meg egyszer ideirom Cser Ferinek,
>ebben a valtozasban eppen annyi jo van mint rossz. A valtozas
>tenyenek leszogezese sem nem felkeres Kulturkampf-ra, sem nem
>az amerikai kultura apologiaja.)
>
>    Lehet, hogy hosszu tavon a jovonk nem Amerika, hanem Ausztria.
>Egyelore, ami valtozik az Amerika iranyaba valtozik, es csak annyibol
>hasonulunk Ausztriahoz, amennyiben Ausztria maga isamerikani-zalodott.

Korosi Gabornak es Kalman Lacinak:

Lehet, hogy Lengyel nem itelheto el a jogos torvenyek alapjan. Eppen ezert
irtam azt, hogy ez egy jelzes a tomegeknek: ha sikerul Lengyelt elitelni
(marpedig Antall celja ez, hogy eliteltessen), akkor ez a birosagok egyertelmu
kormanybefolyasoltsagat jelenti, azaz erot, hogy kezben tartjak az
esemenyeket, es nem turik a visszapofazast. Remelem, hogy nem itelik el
Lengyelt, meg ha Lengyel stilusa nekem sem mindig fekszik, akkor sem, mert
nagyobb veszelynek erzem az erobol politizalast es csipobol tuzelest a
mertekado szellemekre, semmint a pimasz provokalast. (Ezzel nem allitom azt,
hogy Lengyel pimaszul provokalt!!)

Janos Jozsefnek:

Ezt irod:

>Cser Ferenc kirohant a minap (a tobbi kozott) a grammar checker-ek
>ellen, mintegy peldanak hozva fel, hogy az [amerikai]
>szamitastechnika hogyan silanyitja a kulturat, adott esetben az angol
>nyelvet.

Mondd, Jozsefem, Te ezt komolyan gondolod? Marmint, hogy kirohantam. En ugy
ereztem, hogy egy problemat vetek fol, azt elemzem es esetleg
nemtetetszesemnek adok hanmgot. De hogy kirohanas...? 

>Eloszor is, a szamitastechnika nem az amerikai, hanem az egyetemes
>emberi kultura resze. (Kultura es szamitastechnika egy mondatban?!)

Ezzel messzemenoen egyetertek. Egyebkent, miert ne lehetne a szamitastechnika
resze a kulturanak? Muszaj szembeallitani a kettot?

>Valo igaz persze, hogy tomegenel fogva sok teruleten az USA diktalja
>az iramot, szabvanyokat.

Nos, itt leirtad, amit en is mondani akartam: az USA DIKTAL! Mondd, miert
szamitana az USA nagyobb tomege, ha szabvanyrol van szo? Miert o diktalhatja
csak az iramot? Masnak ehhez nincs joga? (Persze, hogy nincs, mert akkor az
USA eredekeit serti es azt az USA megvedi az allampolgarai legnagyobb
megelegedesere. De pl. az, hogy az en erdekemet mondjuk serti az, ha itt
Ausztraliaban az USA erdekei ervenyesulnek, az egy mas teszta!)

> Masodszor, a grammar checker-ek nem azert
>egyszerusitenek, mert el akarjak sorvasztani a nyelvet, hanem azert,
>mert tobbre nem kepesek. Termeszetes nyelv felismeres egy regi es
>kemeny dio, amit mar tobb mint 20 eve probalunk feltorni, egyelore
>hajszalrepedesekig jutottunk.

A fenti gondolatokat akar el is lehetne fogadni. En megsem fogadom el. Ez
ugyanis a kerdes megkerulese, azaz mellebeszeles. A gramar checker ugyanis nem
nekem magyar szuletesu bamba meszarosnak, hanem elsosorban angol nyelvterulet
muveloinek keszult. Masodszor, ha kezbeveszed a grammar checker tobb
generaciojat - [buntudattal kell bevallanom, hogy az elozo kiadas coppyntott
peldany volt, de annyira utaltam, hogy egyetlen alkalomtol eltekintve nem
hasznaltam, ezt pedig upgrade mellekletkent kaptam, penzt nem adnek ki erte
igy utolag megallapitva] - akkor meglathatod, hogy ezek a tetelek konzekvensen
fonnforognak! Es nem nekem, hanem az angol anyanyelvueknek szolnak, hiszen ok
kepezik a tomeges felhasznalot es ok is keresik igazan (pl. egyetemunk diakjai
tularado mosollyal csapnak le ra!). Masreszt, a checkernek nem kell a teljes
mondatot elemeznie, akkor miert firkalja azt ki, hogy "tul hosszu, nehez
megerteni", meghogy "tulzottan sok a jelzo, egyszerusits, mert a sok jelzot
nehez megerteni". Vegulis egyetertek: nehezebb megerteni egy hosszu mondatot,
mint egy tomondatot. Ketsegtelenul nehez. Kulonosen, ha az embert az egesz
iskolazasa alatt arra nevelik, hogy csak szepen, tisztan, egyszeruen fejezd
ki magad. Keruld a bonyolult gondolatokat, mert nehez megerteni. Es ha sokaig
gyakorlod, akkor tapasztatalattal tudni fogod, hogy tenyleg nehez megerteni,
azutan ez a tapasztalatod meg fog szuni, mert csakis a buta kulfoldiek
mondanak tobb soros gondolatokat, amit nem is fogsz megerteni es ezzel a
rendszer  maris tokeletesen mukodik: csavar vagy egy gepezetben! Ertheto? 
Vagy fejezzem ki mindezt tomondatokban?

De talan nem is pattogtam volna ezert es el tudnam fogadni a Te allaspontodat,
ha mar 1980-as evek elejen nem kapom vissza a publikacioim egy reszet ilyen
megjegyzessel: simplify! too much complicated to understand for an average
scientist! Ugyanis nem egy gondolat volt a cikk, hanem tobb. Simplify! Tul
bonyolult egy atlagos amerikai kutato szamara! Dobbenetemben csak nyeltem az
epet. Es most itt latom ugyanazt, amit Te igy ertelmezel:

>Egy szabvany uzleti levelre, vagy egy program dokumentaciora grammar
>checker nyugodtan hasznalhato. Jogi szerzodes, Ph.D tezis, vagy
>regeny ellenorzesere nem. Ettol a nyelv meg nem szegenyedik. A

es megsem az uzleti levelek ellenorzesere hasznaljak, mert arra stereotip
szovegeket coppyntanak be a style-bol, hanem az utobbiakra. Regenyre nem,
merthat a regenyt nem szovegszerkesztovel gyartjak a jobbak, hanem irogeppel.
Vagy tevednek? Azutan kezhez kaptam a MS dokumentaciokat es megint csak az
oversimlified szerkezetek otlottek a szemembe. Tomondatok, passziv kizarva,
mert ugye a Nagy Mester, Carnegee azt irta az "Ervenyesules iskolaja"-ban,
hogy az embereket szemely szerint kell megszolitani, mert akkor jobban
manipulalhatok. Manipulalunk, manipulalunk es a nyelvet kozben elszegenyitjuk,
vele a gondolkozast is elsekelyesitjuk, de ez vegulis nem baj! A baj az, ha
doglenek a disznok! Egyebkent most talaltam egy cikket a Nemzetorben, ami
pontosan ugyanigy ertelmezi az amerikai szandekokat, amint en. Ha idom engedi
folteszem a SENDDOCra into tanulsagul.

>Az [amerikai] szamitastechnika eppen hogy az altalad kivant iranyba
>hat. Pl. a mernoki munka elkepeszto meretu szamitogepes segitese
>(CAD/CAM) a mernokok *kreativitasat* serkenti. Alternativak
>kiprobalasahoz, megtervezesehez nem honapok, hanem orak kellenek. (Es
>persze muszaki rajzolok tomege kerult az utacara, ez megint egy mas
>kerdes.)

Nos, azert ehhez is lenne nehany megjegyzesem. Hajdanaban az utcan mar
messzirol folismertem, hogy milyen auto jon. Most nem. Miert? Mert ugyanazt
a programot hasznaljak alak optimalizaciora! Meghogy a kreativitast elosegito
tenyezo?! Elegge beszukitett menurendszerbol valogatni kreativitast elosegito
tenyezo! Komolyan igy gondolod? Az, hogy orak elegendok a megtervezeshes es
nem kell muszaki rajzolo, ezt elfogadom. De, hogy ezekre a buvos szot
illesztd: kreativitas! - ez azert megrazo.

>A kommunikacio es digitalis technika jovoltabol meg az evszazad vege
>elott bejarhatom a Louvret es az Ermitazst egy nap alatt, anelkul,
>hogy felallnek a karosszekembol. Hogy fogom-e [akarni] ezt csinalni
>az ujra egy mas kerdes.

Valahogy nagyon magaval ragadott a leveled, hogy ennyit idezek belole. De
sajnos nem tudok ellenallni: mondd, miert jo az, ha a szamitogepd mellol nezed
vegig a Louvret? Es hanyan lesznek, akik elnek a lehetoseggel? Gondolod, hogy
ez is olyan uzlet lesz, mint a CD a koncert helyet? Megis elmennek az orult
100000-ek a koncertre. Miert? Egy kepet nezegetni, mint egy CD-t hallgatni,
nem mondom, furcs otlet. Majdnem biztos vagyok benne, hogy en az eredetit,
vagy egy nagyon finom felbontasu kopiat szivesebben nezegetem majd, mint egy
TV kepernyot, amit mar amugyis kezdek szivbol utalni.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Tisztelt SZALON!

78000 ember vett reszt Horthy temetesen. Elgondolkoztato szam! Akik ott
voltak, tiszteletuket fejeztek ki jelenletukkel, azt hiszem, hogy ez nem
vitathato.

A temeteset megelozoen felforrosodott indulatok lattak napvilagot tobb oldal-
rol is. Miert? Horthy szemelyisege miatt? Talan azert is, de ugy erzem,
hogy nem ez a fo ok.

Azt hiszem, az elfogadhato, hogy Horthy nem volt fasiszta. Nem volt nacio-
nalista. Horthy elsosorban katonatiszt volt konzervetiv neveltetessel. Hor-
thyt - azt hiszem - a hazaja iranti elkotelezettsege vezerelte es tulajdon-
keppen a rola elnevezett rendszer politikai kepebe nem mint akcio meghatarozo
szolt bele, sokkal inkabb, mint partsemleges es az alkotmany ore. Katonatiszt-
kent bator volt, sot vakmero. Emberkent becsuletesnek ismerik es semmi okom
ebben ketelkedni. Mint politikus es diplomata viszont nem volt kivalo, de nem
is szolt bele a kormanyzasba, azt a parlamentnek alarendelt kormany csinalta.
Horthy nem volt vezer, nem volt politikus. Egy nemletezo kiraly helytartoja
szerepet jatszotta el, idonkent megkiserelve azt is kitalalni, hogy egy igazi
kiraly az adott szituacioban neki milyen utasitast adott volna, (pl. Ferenc
Joska).

Hogy hazai foldben nyugodjon es nevet megtisztitsuk a rarakodott szelsoseges
kritikatol ezt indokoltnak tartom es helyeslem.

Mas azonban a helyzet azzal a korral, amit az o neve femjelzett. Ez maga is
nagyon ellentmondasos. Ketsegtelenul volt egy nagy gazdasagi fellendules, ami
egy vesztett haboru es egy igazsagtalan megcsonkitast kovetoen nagyon pozitiv.
Hogy ebben mi a szerepe a kormanyzatnak es mi a hazai tokenek, az vitathato,
nem is kivanok ebbe belemerulni. Tarsadalmileg a korszaka sok negativummal
kezdodott. Az igazsagtalan beke okakent az 1919-es kommunista forradalmat is
felelosse teve igyekezett az uj hatalom megtorolni a serelmeket. Ezen a teren
pl. a tiszti kulonitmenyek semmiben sem kulonboztek Kun Bela legenyeitol. Sem
a torvenyesseget, sem az igazsagossagot tekintve. Horthy ezt kemeny kezzel le-
allitotta kesobb. Azutan a konzervativ, jobboldali kormanyzat jeleskedett. 

Nos ezek utan kezdodnek a gondok. Ugyanis, amig Horthy tevekenysege tobb
figyelmet es pozitiv erzest is megerdemel, addig a kormanyzat es az azt
befolyasolo ketkamaras parlament tevekenysege sok szempontbol alaposan kri-
tizalhato. Az uram/batyam felfogas, a gogos nacionalizmus keveredett a szo-
cialis erzekenyseg demagogiajaval. Egy szervezett es kello ereju erdekvede-
lemmel megaldott munkassag mellett ott volt egy vegtelenul kiszolgaltatott
es elszegenyedett parasztsag. Pozitivum es negativum parhuzamosan. A latszo-
lagos parlamentarizmus mellett ott voltak a kemenyen negativ csendorterror
hivei es kepviseloi es a tarsadalom tulajdonkepen harom retegre szakadt:
nemzeti foldbirtokosokra, polgarokra es polgariasodo munkasokra es a nincs-
telen, vagy kisbirtokos, de mindenkepen kiszolgaltatott es kvazi jogfosz-
tott parasztsagra.

Horthy ujratemetesevel kapcsolatos indulatok elsosorban nem Horthynak maganak
szolnak, hanem annak a korszaknak, amit neve femjelzett. Nem o csinalta a
korszakot magat, hanem a kormanyzat, amire nem sok hatasa volt maganak
Horthynak. Nehanyszor maga is kozremukodott egy-egy nagyon negativ kormany-
program, ill. miniszterelnok megbuktatasaban, de ezt szemelyes kapcsolatain 
es a parlamenten keresztul csinalta. A gondom az, hogy azok, akik ma Horthyt
nemzeti hoskent piedesztara akarjak emelni, azok a korszakanak politikajat
akarjak vele egyutt rehabilitalni es annak jogfolytonossagat meghirdetni.
A ki nem mondott gondolatok ismertek (neha ezt ki is mondtak). Marpedig 1993
nem 1939, az akkori kor politikaja mar ezert sem folytathato. De az akkori
kor belpolitikaja azutan semmikepen sem. Egyaltalan nem kivanatos, hogy
Magyarorszagon restauraljak az uram/batyam-nemesi/kisnemesi korszakot. Egyal-
talan nem indokolt a tekintelyuralmi rendszer erositese, esetleg kiterjesztese.
Amugyis tulzottan sok a tekintely, aki uralkodni es nem szolgalni akar.
Horthy temetesevel kapcsolatos piedeszta hangulat ellenzoi elsosorban a kor-
szak restauralasi kiserletet akarjak mar csirajaban elfojtani es ebben nekik
is igazat kell adnom. Hogy a korszak kulpolitikajabol mi vonatkoztathato a
mai realitasra az megint kerdes. Ezen a teren ketsegtelenul voltak pozitivu-
mok, de ezek semmikepen sem indokoljak, hogy csomagtervkent a visszautasitando
szemleletet es belpolitikat is rehabilitaljak es restauraljak.

1993-at irunk. Mas a tarsadalmi felepites. Ez a nep mar nem azonos azzal a
neppel, aki 1939-ban elt Magyarorszagon. Masok az igenyek, masok a lehetosegek
1939 semmikepen sem lehet vonatkozasi pont. Ezt a Horthy korszakot ujra be-
vezetni akaro "uraknak" meg kell erteniuk. Melldongeto nacionalizmusukkal ez
a szandek egyenesen vezethet az igazi es nem csak az altaluk oly gyakran
konnyaradatban megfurosztott nemzethalalhoz.

Horthyt magyar foldon eltemettek. Nyugodjek bekeben. Temessuk el azonban azt 
a szellemet is, amit a nevevel femjelzett korszak kepviselt. Hengergessunk ra
hatalmas koveket, hogy soha tobbe ne szabadulhasson ki. Azutan beketlenkedjek
ott magaban, ahogy akar, de hagyja bekeben az eloket, akik _elni_ akarnak!

Udvozlettel:  Cser Ferenc