>honorariumok tb jarulekara. Irtozatos volt a felhordules es akkor ideztem is
>(azt hiszem a Szalonban) egy kulonosen izlestelen irast a magyar sajtobol
>egyik
>"ertelmisegunktol," aki szerint a kormany jobban tenne, ha nem huzna ujjat az
>ertelmisegiekkel, mivel csak a kormany veszhet ebben a kuzdelemben.

Kedves Eva!

Mar masok megirtak neked, de ugylatszik elfelejtetted. Te egy viclappol
ideztel!!!

udv,
	Kornel

Nehany megjegyzes Balogh Eva tegnapi cikkere:

> Gondolom
>mindenki igen jol emlekszik a Bokros-csomag azota alkotmanytalannak itelt
>honorariumok tb jarulekara. Irtozatos volt a felhordules es akkor ideztem is
>(azt hiszem a Szalonban) egy kulonosen izlestelen irast a magyar sajtobol
>

Az iras valoban izlestelen volt, de ez az intezkedes megiscsak jogtalan
(talan nem a legjobb szo, de nem talaltam hirtelen jobbat) volt szerintem,
mivel az elvont jarulek fejeben nem nyujtott volna semmi szolgaltatast.

Masreszt, ez nem csak a human ertelmiseget erintene (bar valoszinuleg oket a
legerosebben) hanem az ertelmieseg mar reszeit is. Pl.
szoftver-fejlesztessel es ertekesitessel foglalkozokat is (ebben en is
erdekelt vagyok, nyilvan ezert faj nekem is a dolog :-().

Egyebkent a korlatozasok szuksegessegeval altalanossagban egyetertek, 
a human ertelmiseg szereperol pedig nem tudok sajat velemenyt mondani.

Hidas Peter
Sydney

Bizony Zsiga, igy vagyunk te is en is o is, meg a tancosno is,hogy
ha politikai kabitoszermentesen megallapitunk valamit akkor azon 
nyomban mukodni kezd az a bizonyos nagy magyar huzoero, ami
nem a dolgokat probalja elobbre lokdosni hanem a talajt alolad kihuzni.
Es figyelj meg megegyet: igazat fogsz adni nekem. Miutan elgancsoltak
a futball palyan azonnal elkezdenek masrol beszelni, hogy szongya:
" Geza kek az eg, visszafele is, meg hogy lapis ignis, jam celum,"
szoval ilyen szellemi fokon, kiidezve irasaidbol azt ami tetszik, ugy
mintha valaki az eskuvoi torta kozepebol vagna ki egy szeletet s 
utana mutogatna, hogy ugy-i a torta milyen ronda? Esterhas Illes
azt talalta volt irni, hogy en minden harmadik (helyesbit) masodik  
levelemben ledorongolok valakit! En tudtommal eddig fokepen elveket
dorongoltam le, a nevek erdektelenek voltak, mert azzal csak a jo
amerikai modszeru " publicityhez " segitettem volna a minden egyes
szamban amugyis szazegyszer szereploket. E publicity modszer
lenyege, hogy "mindegy ki rug fenekbe, fo az, hogy az egesz vilag
lassa!" 
    Van azonban az AMIK-nak egy jobb sloganjuk is, ami igy szol:
" I created a monster" - amivel azt mondjak, hogy belesegitettek 
valakit vagy akarcsak egy allatot is egy olyan szituaciokba, ahol
- nincs mas valasztasa -  vissza kell harapnia! 
    Ne felj Zsigam, meglatod, hogy erre is sorkerul majd. 
    Rovidesen!

-lajcsi-

Hat eljutottunk vegre ide is, nem tartott sokaig, kibujt a szog a zsakbol!
Hazank s mas kozepeuropai koldusok a gazdasagpolitikai hivalkodasban
de par "kimuvelt emberfovel" az egyetemi tetok szelkakasain forgolodva
a "go ahead" lista aljan kullognak a human ertelmiseg jovoltabol? Vagy
mi a szosz? A "kibiceles" miatt a sajtoban? A tan kisse tulonerzetes
felszisszenes miatt az idokozben megsemmisitett adootlet kapcsan?
    168 ora ide, 169 ora oda, Augusztus 15 ide es Augusztus 21 oda 
(lam,lam milyen "naprakeszek" vagyunk...) a ket statisztikai adat 
osszevetese, hogy nevezetesen human ertelmisegi szinten Europa
kremjehez, ambator gazdasagi eredmenyesseg tekinteteben a kontinens
pacaljahoz tartozunk eklatans peldaja a bottal csinalt statisztikai 
elemzesnek es Nagybandro Andras krokijanak arrol, hogy "ha nincs
akvariumod, akkor buzi vagy!" 
    Aki nem elmenckedett bornirt schweizi milliomosokkal, szemellenzos
dan uzletemberekkel, nem szegyelte magat vilagkoruli utakon 750
multimilliomossal osszezarva 3 honapon at azok embertelenul alacsony
kulturalis szintje miatt, hogy feltel egy Bartokot egy Camust egy
Flaubertet, egy Albert Maltzot csak megemliteni is, akkor azoknak 
ajanlom, hogy fontoljak meg mielott eszmei sikra vetitenek fel hazug
bar tetszetos teoriakat, amiknek se fule se farka s csak arra jo, hogy
bajt es szenvedelyeket szittson egy amugyis melyen sebzett s nehezen
gyogyulo fajtaban. Ahogy a Mennydorgos Istennyila heavy metal zene-
karnak is mindig lesznek visito kovetoi, az ilyen elmeleteket is 
lelkendezve kapjak fel az onallo gondolkodasra keptelenek! 
     Konyorgom, csak egy kerdesre feleljunk: KI FOGJA AZT A BIZONYOS
GAZDASAGI FELEMELKEDEST MEGVALOSITO TARSADALMAT 
FELNEVELNI, MIFAJTA ERTELMISEG, S HONNAN HUZZUK MAJD
ELO OKET?
     C'mon!...Hogy mar egy amerikai slogant is hasznaljak...

- lajcsi -

----- Begin Included Message -----

>From ethlms Mon Aug 21 18:37:32 1995
To: 
Subject: Re: nyugdijkorhatar
Reply-to: 
X-Lines: 42

Szia Pyro,

Olvasgattam az elmult napok Forumjait, Eva ervelese kozgazdasagilag
nulladik kozelitesben helyes (es nem is mondott vele ujat), csak epp...

1. A gazdasag (frazis kovetkezik:) strukturalis valsagban van.

2. Ha a melosokat kesobb engedjuk nyugdijba, valoban kevesebb lesz
   a nyugdijakra kifizetett osszeg, de gyorsan novekedni fog a 
   palyakezdok munkanelkulisege (a strukturalis valsagot ugyanis
   kozvetlenul NEM a sok nyugdij okozza, bar a koltsegvetesi hiany
   csokkentese feltetlenul szukseges a strukturalis rendbehozashoz),
   tehat a penzt rajuk kell elkolteni.

3. Ha az allam nem akar hozzajarulni a palyakezdo munkanelkuliek
   megelhetesehez (es valoszinuleg erre jatszanak), akkor csak at-
   raktuk a szart a masik vodorbe, mert ebben az esetben a mar dol-
   gozo idosebb szuloknek kell eltartaniuk munkanelkuli gyerekeiket
   (a nyugdijak realertekenek csokkenese eseten pedig a munkaba allo
   gyermekeknek kell segiteni idos szuleiket).

   Egyik eset sem igazan jo, mert olyan ponton szoritja meg az allam-
   polgarokat, ahol kulonosen erzekenyek: az onallosag, onfenntartas
   teren (erkolcsi erzekenysegre gondolok). Nyugdijas koru emberek,
   akik vegigdolgoztak az eletuket, nagyon rosszul erzik magukat, ha
   ra vannak szorulva valakire. Eleteros fiatalok, akiknek viszont nem
   jut (?) munka, es mar 3-4 eve tengenek lengenek szuleik nyakan,
   *elszoknak* a munkatol, az onallosagtol --> vegtelenbe vezeto tar-
   sadalmi (beilleszkedesi, csaladalapitasi, stb) problemak.

Ergo: ez egy nagyon rossz pont a koltsegvetesi hiany csokkentesere.
Csak ez a kormany (mint sok mas is) annyira nem ismeri a megoldando
problemakat, hogy meg azok bonyolultsagat sem kepes felfogni, igy
nagyon okosnak hiszi magat (kulonosen a kormany egyes miniszterelno-
kei, hogy konkret nevet ne kelljen mondanom)

Udv: Laci

P.S: Ezt talan bekuldom a Forumba is.

P.S: Gyula elojott a Naccsandorral.
     Megut a szel: farkasra bizni a kaposztat mar falo kecsket...

----- End Included Message -----

Toth Laci nagyon kedvesen megkuldte a Forumnak irott levelet, es igy alkalmat
adott arra, hogy meg ebben a szamban valaszolhassak.

Azt irja Laci Pyronak:

>Eva ervelese kozgazdasagilag
>nulladik kozelitesben helyes (es nem is mondott vele ujat)

Bizony nem mondtam ujat vele. Hogy is mondhatnek. Ez egy jol ismert teny. De
meg erre egy kicsit kesobb kiterek. Most egyelore a kovetkezot szeretnem
megkerdezni Lacitol. Mit ert ez alatt:

>Ha az allam nem akar hozzajarulni a palyakezdo munkanelkuliek
>   megelhetesehez (es valoszinuleg erre jatszanak), akkor csak at-
>   raktuk a szart a masik vodorbe, mert ebben az esetben a mar dol-
>   gozo idosebb szuloknek kell eltartaniuk munkanelkuli gyerekeiket

Atya Isten, ez ugy hangzik, mint egy oteves terv! Hogyan fog az allam bacsi
hozzajarulni a palyakezdok megelhetesehez? Es Toth Laci irasabol az cseng ki,
hogy az allam (ez a rettenetes rossz allam!) egyszeruen nem ohajt, rosszabb,
ki akarja jatszani [hogy Laci szavait hasznaljam], ezt a hozzajarulast. De
hiszen Laci mar majdnem negyven eve el Kanadaban es igy tudhatja, hogy a
piacgazdasagban nem igy mennek a dolgok. Az allam direkt modon nem jarulhat
hozza semmihez. De igen, indirekt modon, serkentheti a gazdasagi fejlodest,
ami ugyanakkor modot adhat a palyakezdok konnyebb elhelyezkedesenek.

De visszaterve a nyugdijhoz. A vasarnapi New York Timesban volt egy erdekes
cikk a tarsadalombiztositasrol ("Misunderstanding Social Security"). Ebbol
kitunik, hogy a legtobb amerikai halalbiztos abban, hogy oneki ez a havi
csekk jar, mivel o ezert "megfizetett." Mint a cikkbol kitunik, egy atlagos
nyugdijas harom es fel ev alatt "eli fel" azt a penzt, amit 30-40 ev alatt
tarsadalombiztositas alapjan levontak a fizetesebol. Gondolom a helyzet nem
nagyon mas Magyarorszagon sem, ugyan nem hiszem, hogy erre lennenek adatok,
mivel a multban a tarsadalombiztositasbol befolyo osszegeket nem kezeltek
kulon.

Balogh Eva

A legutobbi forumban olvastam:

>>Tan csak nem azt akarod mondani, hogy a nyugdijkorhatarnak a GDP-tol
>>kell fuggenie?

>De bizony azt. Ugyanis a nyugdijasokat, akik nem produktivak, az orszagnak

Ilyenkor elgondolkodom, hogy leteznek-e alapveto emberi jogok es ezek kozt
szerepel-e az, hogy bizonyos mennyisegu ledolgozott ev utan nyugdijba vonul-
hasson az ember. Az is jo kerdes, hogy ezeket a jogokat ki vagy mi hatarozza
meg es milyen jogon. Nem is olyan regen azt vetettek a szememre (pontosabban
a Magyarorszagon elo magyarok szemere), hogy oly erkolcsi melysegig sulyedtek,
hogy meg akarjak tagadni (pontosabban el mernek jatszadozni az otlettel, 
hogy megtagadjak) az adossagok, vagy csak kamataik fizeteset. Ez pedig, 
milyen katasztrofalis volna szegeny nemet es japan nyugdijasoknak. Kerdem 
mennyivel etikusabb a fennti idezethez hasonlo kijelentest tenni?
Ez volna az erkolcsi nivo, ahova a magyaroknak el kellene jutni ?!?

Zsargo Janos

Csakhogy draga Eva asszony, valahogy pont forditva kellene lennie 
annak a nyugdijkorhatarnak, nem? Ahol nagyobb a GDP, ott ezek szerint
alacsonyabb a nyugdijkorhatar. De, mint irtad, az USA-ban halalig 
nem mehet valaki nyugdijba, s ezek szerint az USA-nak kicsi a GDP-
je? Valamit nem ertek. 

A masik, a halapenzrol.
En annak orulnek a legjobban, ha itt is evi 80000 USD-t keresnek, de 
ha maskent nezzuk, akkor az atlagmunkas berenek az otszoroset, s 
akkor bizony nemigen gondolkodnek a halapenzen, hanem megtehetnem, 
hogy kategorikusan azt mondjam, koszi szepen nem kell.  De amig itt 
ez a helyzet van, hogy mennel tobbet tanulsz, annal kevesebb a bered, 
addig bizony meg kell talalni a lehetosegeket a tulelesre.

Mellesleg ha tenyleg jol dolgozol, a betegek nagy resze meg van 
sertve, ha az O penzet, amit O ad visszautasitod!
 
S ismet hangsulyozom, hogy a torveny szerint adott halapenz onkentes 
adomany, ra szamitani nem lehet, kerni tilos, s ha elore adjak, akkor 
mar nem hala-, hanem kenopenz, ami ugye buntetheto dolog! Es itt jon 
a poen, egy megvesztegetesi uzletben sajna a megvesztegetot is 
lecsukjak! Es fenntartom a velemenyemet, hogy az egesz kenopenzes 
rendszer abbol fakad, amit ma szocialista eleterzesnek nevezunk, de 
akar lehet liberalis eleterzes, ami ugy szol, hogy minden ember 
egyenlo, azonos jogokkal bir, de attol fuggoen, hogy mennyi penzed 
van, egyenlobb lehetsz a tobbinel, es azonosabb jogok jarhatnak 
neked is. Ennel mar a legdurvabb hierarchikus vilag is jobb, mert 
nem kenyszerul az ember aljas, szemet tetufeszek modjara viselkedni, 
kegyekert kuncsorogva! 
Es ismet azt mondom, hogy ha meg nem valt szet az agyadban a ket 
fogalom, akkor probalj meg elgondolkozni azon, hogy mi a differencia 
a hala- es a kenopenz kozott. Bar eleg nehez lesz, mert itthon is van 
egy-ket fereg juratus, aki megprobalja a kettot osszemosni!
( Apro pelda: ha a pincer jol szolgal ki, akkor te borravalot adsz. 
Hogy mennyit a 10-15%-on belul, az attol, fugg, hogy dolgozott. Sehol 
sem latsz olyat, hogy elore kelljen a borravalot kifizetni!!!)


                                            Pyro

Tisztelt Forum!
A konkret problemra viusszaterve - az ELTE-en vegrehajtott
letszamcsokkentesre es modjara - eloszor is szeretnem hangsulyozni,
hogy nem a konkret esetre szerettem volna felhivni a figyelemet,
hanem az elvi problemara, amly akkor jelentkezik, ha piaci "logikat"
akarnak raeroltetni az oktatasra. (A konkret kerdesben egyebkent sem
akartam allastfoglalni, mert az ELTE-en dolgozo barataim kozul idaig
csak aTTK-an tudtam tajekozodni). Ha a magyar szellemi elet fejlodesi
tendeciait es a Karsai Tamas altal felvetett problemat - az
ertelmiseg egyes csoportjainak a politikahoz valo viszonyat akarjuk
megerteni, akkor viszont vissza kell lepni az idoben. A tudomanyok es
az ertelmiseg szerepenek fontossagat a magyar politika iranyitoi a
reformkortol vilagossan felismertek es ennek megfelelo sullyal
kezeltek. Az organikus fejlodesben sulyos tores kovetkezett be a a
szocializmus 1948-as uralomra jutasaval. A tudomanyos kapcsolatok
szinte teljessen megszakadtak. A termeszettudomanyok teruleten egyes
tudomanyos teteleket ideologiai alapon egyszeruen eltunttetek. Az
alaptudomanyokat igyekeztek, mint a termelesben kapcsolatban nem
allokat, felszamolni. A tarsadalom tudomanyokat gyakorlatilag
likvidaltak es uj "tarsadalom tudomanyokat" definialtak a
marxizmus-leninizmus keretein belul. A muveszeti eletet pedig a part
politika terjesztesenek eszkozeve degradaltak. Az ertelmiseg
onmagaban is gyanus, a munkasosztaly hatalman alapulo ideologiaba nem
beillesztheto jelenseg volt. A magyar ertelmiseg ebben az idoszakban
elethalal harcot folytatott a fennmaradasert es az orszag szellemi
megsemmistesenek megakadalyozasaert. A kuzdelemet egyeni tragediak es
megalazo komromisszumok sorozata jellemezte. Moldova Gyorgy tollara
kivankozik peldaul a magyar szamitastechnika letrejotte, amelyet a
bortonben, a koncepcios perek soran bebortonzott mernokokkel
valositottak meg. Ha voltak kivetelek is, az ertelmiseg az orszag
sorsa iranti felelosegtol vezereltetve tette a koteleseget, ahol
lehetett. Az irok es koltok szerepe az 1956-os szabadsagharc
elokesziteseben kozismert. Az 1956 utan letrehozoptt rezsim egyes
csoportjaiban volt annyi politikai bolcsesseg es erkolcsi tartas is,
hogy 1956 tragediajat az orszag szamara igyekezzenek kamatoztatni. A
legjelentosebb eredmeny, az 1968-as gazdasagi reform beinditasa
volt. Kevesbe kozismert, hogy a szellemi eletben is bekovetkezett
ekkor egy, szinten korlatozott, liberalizacio. Legkedvezobben a
termeszettudomanyos es muszaki ertelmiseget erintette a folyamat. A
termeszettudomanyok megszabadultak az ideologiai beklyoktol.
Visszaterhetett a magyar tudomanyba a kvantummechanika es a
hatarozatlansagi relacio. Ez utobbi korabban tiltott volt, mert
ellenkezett a marxizmus determinisztikus felfogasaval. Ujra
polgarjogot nyert Albert Einstien, aki a tagulo vilag elmelet miatt
volt nemkivanatos leven azt sugalta, hogy a vilagegyetem valamikor
keletkezett. Ki lehetett soporni a "micsurini-liszenkoi alkoto
darvinizmust" is es a molekularis biologia is polgarjogot nyert. Az
uj szellem nyitasat Marx Gyorgy atomfizikus professzornak az Uj
Irasban megjelent "Gyorsulo ido" cimu tanulmanya jelentette. A
tanulmany program ado volt es egyes magallapitasai a mainapig is
ervenyesek - "Foldunk ma mar egy nagy falu" , amely most kerul at "
a Guttenber galaxisbol a Marconi constellacioba". Ez utobbi
megallapitas az inetrnet es a highway reven kezd most kiteljesedni.
Nehezsegek igy is maradtak. Az utazasokkal kapcsolatos korlatozasok
tovabbra is akadalyt jelentettek a nemzetkozi a nemzetkozi
kapcsolatok epiteseben. Az emlitett Marx Gyorgy tanulmany  - a
tudomanyos technikai forradalom gondolatan keresztul - kozvetett
modon meg az uralkodo tarsadalmi rendet is megkerdojelezhette. Ezzel
szemben a Szelenyi-Konrad szerzoparosnak "Az ertelmiseg utja a
hatalomig" cimu konyvert retorziokkal kellett szembe nezni. A
tarsadalom tudomanyok, koztuk a kozgazdasagtan, pedig tovabbra is
szigoru ideologiai kontrol alatt maradtak, ami meglehetossen sokaig
gatolta, hogy ezen tudomanyokban is meginduljon a felzarkozas. A
rendszervaltasban az ertelmiseg szerepvalalasa jelentos volt, aminek
kovetkezteben alakult ki az ertelmiseg bizonyosmerteku
tulreprezentaltsaga az elso szabadon valasztott magyar parlamentben.
Ez onmagaban nem lett volna baj, de a magyarviszonyok kozott
bizonyos ertelmiseg illuziok politikai szintre emeleset eredmenyezte.
A problemak gyakorlati kezelese helyett a elvi-elmeleti vitakkal
dominaltak a politikai eletetet. Az ertelmiseg megosztottsaga
politikai cselekvokeszseget rontotta. A parlament es a kormany
ketsegtelen eredmenyeihez, ketsegtelen politikai dilettantizmus
tarsult. A valasztok elott komoly kontrasztkent lebegett a Nemet
kormany sokkal profibb miniszterei, koztuk Glatz Ferenc, Kulcsar
Kalman es a kulugyminiszterkent meg profi Horn Gyula. Az MSZP a
valasztasi kampanya kozeppontjaba, jo erzekkel, a szakertelmet
allitotta es nyert. Ezzel egy olyan regi-uj politikai elit kerult
hatalomra, amely a rendszervaltas elotti aparatusban szerezte a
"szakertelmet". Az ertelmisegellenesseg eredetileg is a zsigereikben
volt. Ezt csak sulyosbitotta, hogy 89-90 az ertelmiseg elorozta
eloluk a rendszervaltast, amit nem ilyen radikalisra terveztek es
sajat hatalmukat akartak atmenteni benne. Marcius vegere sikerult a
politikat a maguk arcara formalni, ahol vegre relevans a regi,
jolbevalt szakertelem. A szovjet politburo helyett, az IMF-
ajanlasokra lehett szettart karokkal mutogatni. Gondolkodni most sem
kell, hiszen az IMF-programban mar mindent pomtossan szamszeruen
megadtak, mint a regi jo tervgazdasagos idokben. Meg szukseg van
nemi strukturalis reformra, hogy megszunjek az a zavaro anomalia,
hogy mindfele onkormanyzat, meg szakszervezet onalloan gazdalkodik. A
gazdasagot is jol el lehet iranyitani a marxizmusban tanultak
alapjan, hiszen minden alapfoku szeminarium megmondta mar, hogy az
elso vagyonokat ossze kell lopni, igy remelhetoleg a nep is megerti
ennek fontossag es nem fog tul sokat okvetetlenkedni, hogy miert
ingatja meg jobban a gazdasagot a gyesbol, csaldpotlekbol,
elbocsajtasokbol be nem folyt 12 milliard, mint a privatizaciobol be
nem folyt 150 milliard.  Annak idejen szerencsere gondossan
besujkoltak mindenkibe, hogy hogyan kell kinezzen szocialista
szemuvegen at egy kapitalista gazdasag.
Bathori Gyorgy

nem tortennenek hasonlo dolgok? Biztosan unatkoznanak egyesek. Tavolletemben
  jelent meg a FORUMon Rubin Gyorgy cikke. Ebben az az aljassag, hogy tudnia
  kellett, hogy nem tudok valaszolni neki. Talan nem is fontos az egesz.
  Talan csak koronank legszebb gyemantja nem mas, mint rubin.

  Idezem ot:

>Felado : Rubin Gyorgy
>E-mail : 
>Temakor: Olorinnak a kalapnak ( 24 sor )
>Idopont: Mon Jul 31 02:28:21 EDT 1995 FORUM #1703
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Olorin irja:
>
>>Azt a kritikat kaptam, hogy miert irtam azt, a zsidoktol felnek az emberek,
>>amikor egyenesen gyulolik oket. De erre csak azt tudtam felelni, hogy az
>>ember akkor gyulol amikor fel. A felelmet (es ezen kivul az ellenszenszenvet
>>es a gyuloletet) erositi az orokos holocaustozas.
>
>Kerdeseim a kovetkezok:
>
>- Mondd Olorin, kik azok az emberek akik felnek es eppen ezert gyulolik
>  a zsidokat: a rendes, becsuletes emberek, a vallasos keresztenyek,
>  a magyarok, netalantan egesz emberiseg vagy csak az antiszemitak es a
>  fasiszta erzelmuek?
>- Olorin, te azt hiszed, hogy a vilagon mindenki ugy gondolkodik es erez,
>  ahogy te, es ezert erezted jogosnak azt a kijelentest: "az EMBEREK
>  egyenesen gyulolik oket." ?
>- Olorin, az EMBEREK szerinted meg az ujszulott zsidokat is gyulolik, a
>  rendes zsido embereket is gyulolik, a szepen es hasznosan elo zsido
>  csaladokat is gyulolik, nagy zsido muveszeket es tudosokat is gyulolik, stb?
>- Mondd Olorin, te a melylelektan teruleten is akkora bazi nagy szakerto
>  vagy, mint az emberi tudas egyeb teruletein?
>- Honnan veszed, hogy az ember akkor gyulol, ha fel?
>
>Attol tartok, nem kalap vagy te Olorin, hanem faszkalap.

Noha Rubin Gyuri komank nagyszeruen mellelott, megis tartozom neki valasszal,
  ugyanakkor ballepeseit cikkenek zaro sora miatt, pellengerre allitom, ahe-
  lyett, hogy ertelmes emberek modjara, ertelmes kerdesre kelljen felelnem.
    Elso kerdesere, miszerint "kik felnek a zsidoktol?"  ezt felelem:
  Eloszor is, ez tipikus mellebeszeles. Nyilvanvalo volt, hogy kikrol beszelek.
  De azert megis elmagyarazom, mert ezekutan hiaba latom a rosszindulatot es
  aljassagot Rubin szandekaban, jo lesz visszaforditani fegyveret onmagara.
  Akik a zsidoktol felnek, tetteikrol ismerhetoek fol, Gyurika, nem felekezeti
  elavagy foglalkozasi, szarmazasi, lakhelyi sajatossagaikrol. Nem sorolhatoak
  semmilyen mas csoportba, csak egyetlen egybe. Ennek a csoportnak az a jellem-
  zoje, hogy minduntalan kifele vadaskodik, sajat szerencsetlenseget es tudat-
  lansagat vetiti ki masokra. Magyaran, minden rosszert ami ot eri, valaki mast
  igyekszik felelosse tenni. Ugyan ez ervenyes zsidokra es nem zsidokra, fug-
  getlenul attol, hogy mifele nacio tagja az illeto. Ez emberi sajatossag.
    Masodik kerdesere, miszerint "azt hiszem hogy mindenki ugy erez mint en es
  gyuloli a zsidokat?", ezt valaszolom:
  Rubinunk megcsak a maga altal tolem idezett cikkreszletet sem olvasta, nem-
  hogy az egesz eredeti irast, csak ezzel magyarazhato, hogy elfelejtette, mit
  irtam: kritikat kaptam. Mindamellett emberek gyulolnek zsidokat, ahogyan
  emberek gyulolnek szerbeket, nemeteket, indianokat, negereket. Igy aztan
  rubinpiros szinbe borult Rubin Gyuri szamara, mar valojaban csak az Olorin
  iranti gyulolet maradt az egyetlen valasztas.
    De vegyuk a harmadik kerdest, amely ugy hangzott, hogy "vajon minden
  zsidot gyulolnek-e az emberek?"
  Rubin Gyorgy mikor ezt irta, valoszinuleg mar orjonghetett. Kulonben nem
  irt volna ekkora butasagot. Nem az emberek altalaban gyulolik (felik) a
  zsidokat. V A N N A K, akik igy ereznek. Nem az EMBERISEG. Azokrol van
  szo csupan, akik zsidoellenesek. Igy ertheto? Ebben az osszefuggesben
  pedig igenis mindenfele zsidot gyulolnek es legszivesebben elgazositanak
  valamennyit. Rubin Gyuri: en nem azt irtam, hogy minden ember, ez csupan
  a te fejedben fogant meg mintha en igy gondolnam. Andaxi, andaxi.
    A ket utolso kerdesre egyidejuleg felelek: annak megitelese, hogy az
  emberek mit miert tesznek joval bonyolultabb dolog, mint amirol a melyle-
  lektan tanulmanyozasa soran, megfelelo tudatossaghoz juthatnank. Emiatt
  aztan, akar melylelektani szakerto is lehetnek (mint ahogyan vagyok is),
  akkor sem tudnek tobbet a dologrol. Amint azt egyes kiserletek jol igazoltak
  az emberek gondolkodas nelkul kepesek absztrakt cselekedetekre. A felelem
  pedig megcsak nem is absztrakt dolog. Kulon tanulmanyt erdemel, hogy a fele-
  lem mi mindent valt ki az emberekbol. Ettol inkabb tartozkodom es ajanlom az
  idevago szakirodalmat.
Gyuri, nem kellett volna a szavaimat kiforgatnod aztan jol behergelned magadat
  az Olorin elleni utalkozasba. Ezzel mellefogtal, ami pedig a cikk megjelene-
  senek idoziteset illeti...
       Valamit azert te is kell, hogy tudj a gyuloletrol, kulonben nem gya-
korolnad. Andaxi.                                                          O.F.

Lehet, hogy Rubin Gyurival is az a baj, hogy a zsidok irant tapasztalhato
  ellenszenvet, gyuloletet nem hajlando elfogadni tenykent. Ha hajlando lenne
  erre, akkor megismerni is hajlando volna es megerthetne mibol ered, mit je-
  lent, mennyit er, mennyire veszelyes vagy veszelytelen. Ehelyett minduntalan
  azt latom, hogy a temat kodbe igyekszenek burkolni egyesek, nagy misztikumot
  sejtenek a hatterben, vagy szitanak direkt, esetleg csak addig jutnak el,
  hogy a masikat anyazzak, amikor az probal eligazodni.
Ha homokba dugjuk a fejunket, akkor mit sem tudunk a korulottunk levo vilag
  dolgairol. Igy is el lehet vegetalni. Valahogy megsem mukodik igazan a dolog,
  ha folyvast, mindentol elfordulni igyekszik az ember. Az elet arrol szol,
  hogy dolgok foglalkoztatnak minket, akar jo ez nekunk, akar nem. Az is ele-
  tunk resze, hogy valamivel nem foglalkozunk. Ennek is megvan a maga szerepe,
  helye, oka, kovetkezmenye.
      Az elet nagyobb teher mint amit elhordhatunk, es nagyobb konnyedseg,
mint amit folfogni kepesek vagyunk.                                     Olorin