-------ProMail-Boundary-07081998-
Content-type: text/plain; charset=ISO-8859-1
Content-transfer-encoding: Quoted-printable


  HANGoljunk!


  Melegseget erzek a szivem tajekan! Vegre az elso felvetesem ami nem
honapos kesleltetessel hozott mozgast:-)

>leginkabb az Analog Devices, a Burr-Brown, esetleg a Linear
>Technology nevevel lehet talalkozni. A tobbi ceg eszerint
>kizarolag szemetet gyart nagy tomegben.

 Szerintem is ebben a sorrendben bar az LT-nek van ket emesztheto
darabja. A NATIONAL is neha-neha hoz valamit. Persze mindent nem 
probaltam, azt meghagyom azoknak akiknek ez a kenyeruk de egy ido 
utan lehet sejteni mint macska az esot, hogy melyik parameterre
erdemes  figyelni. Olvasni meg  mindig egyszerubb mint be es ki-
forrasztani.

>  Audiofu:l korokben szokas az OP-IC-k ledorongolasa. Legtobbszor
>jogosan. Ismerjuk be, az esetek tobbsegeben azok a keszulekek,
>melyek ilyen mu:tyu:ro:ket hasznalnak hangerositesre, igencsak
>kozepesek. Ha valamelyik gyartonak megis sikerul egy OPA-IC-n
>alapulo jo hangu berendezessel kirukkolnia, akkor vagy hallgatnak
>azok akik hangoskodtak, vagy egyszeruen kijelentik, hogy az a
>elo/veg/integralt erosito vagy cd-jatszo nem is jo, csak azok,
>akik annak halljak, nem eleg rutinosak, nincs izlesuk, stb,

  Szivembol szoltal :-))

  A BUF634-et most keszulok probalni bar megmondom oszinten az
eddigi tapasztalataim szerint es a sok helyen hangoztatott vezer-
velemeny ellenere nem lelkesedem a video fokozatokbol atoltozte-
tett hangerositokert. Az NE5534/32-ot sokat hasznalhatjak CD
spillerben, en is lattam parat. A jo oreg TBA231! Meg RIAA korrek-
tort is lehetett belole epiteni. LF357, TL07x stb. Ok kicsit sokat
zajonganak, tenyleg nem jok mar semmire.

>  Nekem csak olcso IC-kkel vannak tapasztalataim. Bar kivancsi
>volnek mit lehet kihozni egy AD797-es, vagy egy OPA627-es IC-bol,

  En veletlensegbol (es egyszerubb hozzaferhetoseg miatt) Az LT1115 
es LT1028-at probaltam. Szerintem kifejezetten jok bar mind a harmat
 kizarolag zajkritikus helyen erdemes hasznalni. Olcsonak nem olcsok;
10~15 maki korul boklaszik egy peldany ara. Hogy az OPA627 miert
a duplaja es az OPAx134 miert az elobbi  tizede arban azt nem ertem.
Vegulis a x134 szeria papirparameterkben nem igazan kulonbozik a 
627-tol.

>Jo, tudom, az IC-knek meg sok egyeb hibaja van (pl. nagy
>nyilthurku erosites -> nagy visszacsatolas -> TIM) es meg

  Ez elvileg is magyarazhato. Bar en  mar annyi csodaparametert
lattam mar tundokolni es bukni, hogy nem lepne meg ha egy szep
napon kiderulne, hogy az egesz TIM tortenet smafu.

>ezen kivul is ezer sebbol vereznek. Ennek ellenere sokszor
>egesz jo hangot produkalnak.

  Felvezeto ugyben volt szo rola, hogy a termikus egyuttfutas milyen
fontos. Nos, egy IC-ben ez garantaltan a leheto legjobb (elvileg). 
Rovid jelutak, szinten ma divatos jelszo, es a tomegtermeles ellenere
kissebb--nagyobb mertekben torteno trimmeles kulonbozo paramete-
rekre. Nem tudom ezek utan miert ab ovo jobb egy diszkret.

  Mas.

>A kvarc a sarkain allandoan valtozo lezarasokat lat,ettol csusz-
>kal es un harmonikus jitter keletkezik.

 Biztos Istvan, hogy a csak ez az egyetlen ok=3F

>Van un nemharmonikus jitter,amely pl motorrezgesekbol,razkodasbol
>es meg az ordog tudja mitol keletkezik. Ez alig erzekelheto es 
>ez vegul a kristaly mechanikai "modulaciojabol" keletkezhet,igy
>annak csillapitasaval (habszivacsba gongyoles,rugalmas felfug-
>gesztes) csokkentheto. Ez imho hulyeseg,mert vegul nem dominans.

  Szerintem nem. Ha valami mechanikailag erzekeny egy DAC-ban
akkor az a kristaly. Merni nem mertem(nincs mivel). Masreszt a
gongyoles/gumizas par filler. Egy regebbi NAD jatszoban lattam
"meggumizott" orajelpanelt. Ovszer a jitter ellen ;-)

>A kvarc a sarkain allandoan valtozo lezarasokat lat,ettol csusz-
>kal es un harmonikus jitter keletkezik.

  Annyit tennek meg hozza, hogy a jo mesterora szukseges de nem elegseges 
feltetele a jitterszegeny analoga visszakonvertalt es meg szuretlen jelnek.
Amennyiben a a szeparalas, digitszures es konvertalasban resztvevo jopar
kapu ossze vissza billeg (ertem alatta a a billenesi kuszobok es idok miatti
szorasokat) es elbarmolja a dolgot nincs mar mit tenni.

 Mas.

>A bambusz is joreszt cellulozbol all, melyrol koztudottan nagyon rosz
>nagyfrekvencias tulajdonsagokkal rendelkezik. Az egyeb novenyi osszetevoi

 Tud valaki bovebbet a Pana "bambuszos" elkoirol=3F

 Mas.

>Ha megengeded, hogy belekotyogjak

Megengedem-e=3F Megtisztelsz, Attila. Komolyan!

> termeszetesen megvizsgaltuk az osszes 

Nem semmi, tenyleg.

>IC-t is hangzasi szempontbol.

Mit tartasz az LT1010-rol=3F En ui. inkabb azzal kokettalok mint a BUF-al.

> Csak megerositeni tudom, ez az IC alkalmatlan [ AD826 ]

 Igen. Ritkan szoktam hangugyben "tyu. az annya" meg " a nemjojat"-ra 
fakadni de ez az IC valami kegyetlen sz@r erdes es tertelen hangot adott. 
Ugyan csak vonali elvalasztonak hasznaltam de egy ven iszapszemu LM833 
messze szebbet 
domboritott.

>Tipikus peldaja a preciz mernoki valasztasnak:
>csak az adatlapok parameterei hatarozzak meg mi keruljon ebbe a pozicioba.

 [Filozofalo MODE ON] Irtam regebben is rola, hogy egy muszaki termek ter-
vezesekor  a konstruktor kenytelen-kelletlen a muszaki parameterekre hagyat-
kozni mert az alapjan lehet mernoki tervezest letrehozni. Ha elektromos 
aramkort tervezek kenytelen vagyok az elektromos parametereket figyelembe 
venni hiszen  a "jol szol + sin(x)" nem egy muszaki fogalom. Persze hogy a 
kiindulasi alap a gyarto termekspeckoja, minek is kene mindent utana 
mernem. Miert 
kell elatkozni azokat az embereket akik igenis az (elso) szelektalast az 
adatok 
alapjan  csinaljak=3F Rendben van, megegyeztunk mar abban, hogy minden 
parametert 
ami a "jo hang"-ot jellemzi nem tudjuk megadni mert jobb hijjan meg  
definialni 
sem tudjuk. A megadott parametereknek viszont van egy nagy elonyuk: 
objektivek. Vegulis 
a BMW-nel sem ugy kezdik, hogy kimennek egy vasgyarba es egyszercsak 
felkapnak
egy darba acelt, hogy "Na, ez jo lesz kerekfelfuggesztesnek". Biztos vagyok 
benne, hogy Nalatok, az AO laborokban is talalnek par kataogust. Nem a 
Quelletol:-) Azonban ahogy minden muszaki alkoto munka nyilvan valo, hogy 
az  elektroakusztikai is egy interaktiv folyamat ugy, maradva az autoknal, 
a 
BMW-nel is csinalnak  rendesen crash-teszteket  es akad egy-par verzofeju 
dummy az 
oltozoben. Hiaba minden komoly tervezes. Iskolapeldaja az utobbi idok 
muszaki  bukfencenek a baby Mercedes valodi bukfence. Nem tudom, Attila, 
hogy miert 
gondolod, hogy uram bocsa' a kommersz gyartok nem alkalmazzak ezeket a 
modszereket pl. a CD-jatszoknal=3F  Volt egy small talk-om egy ficerevel 
aki pl. a SONY-nak hallgat. Berbe. Gondolom, az  AO-nal sem jutnatok arra, 
hogy 
40nV/ sqrt (Hz) es IC-t MC eloerositonek akarcsak egyszeris meghallgassatok.

[Filo MODE OFF]

  .... es koszonom a turelmet.

  SaZ





-------ProMail-Boundary-07081998---

Haliho!

Maci írta:
> Nem HIX HANG irta, hanem Maci :-) Angol roviditesekrol van szo:

Nocsesz! ;-) Koszi az infot! igy mar vilagosabb.

Peter írta:
> Azert mert ez valoban jo poen. Amazt meg komolyan irtak. Es, ha bekerul,
> akkor ma mar arrol folyna a cseveges, hogy milyen rendszeru erosito
> hangjatol tejelnek jobban a magyartarka tehenek.

;DD

Ok. Bar szerintem nem irta komolyan.
(Tenyleg:A tehenek miert tejelnek jobban zeneszora? ;-))

Marton írta:
> Ha nincs kulon lemezjatszo (phono) bemenet, akkor nem lehet vele
> kozvetlenul lemezjatszot erositeni!

A PU szerintem lemezjatszobemenet, csak lehet, hogy forditva kell
bekotni a DIN csatit hozza.

Pa:Magic

> Felado :  [Hungary] irta:

>Mar jo nehany eve, a polipropilen kondenzatorok dicseretetol
>hangos az audio szakma. Engem az erdekelne, hogy mi az oka a
>poliprop (KP,MKP) kondenzatorok jobb hangminosegenek. Tenyleg
>jobbak? Hol, milyen helyen erdemes hasznalni a poliprop kondikat?

Eppen lehet muszaki magyarazatot talalni ra. Egyertelmuen legalabb
ezeket ajanljak audio celra. Mindenutt erdemes legalabb ezeket
hasznalni. Vagy jobbat.

>Kevesebbet hallunk a polikarbonat kondenzatorokrol. Ezeket hol erdemes hasznal
ni.

Azok nem elegge jok. Sem hangzasra, sem muszakilag. Tisztessegesebb
audio
elektronikakban nem is hasznaljak oket. Viszont olcsobbak.

>En eddig ket fajta polipropilen kondenzatort hasznaltam: Roederstein (ERO)
>MKP1841 (1 uF/250V) es Wima FKP2 (220pF/100V, 1nF/100V). Az ERO-t csatolasra,
>a Wimakat frekvenciafuggo visszacsatolas beallitasara hasznaltam. Mivel
>ezeket nem csereberelgettem mas dielektrikumu kondikra, nem
>tudom, hogy milyen valtozas kovetkezne be a hangzasban, ha pl.
>polieszter kondi lenne a helyukon.

Ezek mar megfeleloek hifire. Foleg a Wima MKP 4-es sorozat. De
highendhez ezek mar nem igazan jok. Legfeljebb alarendelt helyekre.
Konkret jelutba semmikeppen.

>Arrol is olvastam, hogy ha egy adott aramkori pozicioban lehetseges a fémezett
>(MKP, MKT, MKS) es nem fémezett (KP, FKP, FKS, KT) kondenzatorok hasznalata,
>akkor inkabb a nem fémezettet valasszuk. Ennek mi az oka?

Ezt valoban irjak. De sajat meghallgatasaim nem erositettek meg ezt.
Tobb fugg az adott konder minosegetol, mint attol, hogy femezett, vagy
femfolias.  MKT, MKS nem hifibe valo imho.

>Polieszter kondenzatorokat tobbet hasznaltam: ERO, Philips,
>Siemens, stb. A Philips MKT370, MKT371 es MKT470 tipusu kondik
>nalam nagyon bevaltak.
>Polipropilen es polieszter kondenzatorok osszehasinlitat eddig
>csak adatlapokon ejtettem meg, s mint tudjuk ez semmit sem arul
>el hangminosegukrol. Szamomra a sotet lo a polikarbonat kondenzator.

Az idezet vege sokat elarul az elejerol. Tehat nem hasonlitottad ossze
oket, ezert nagyon bevaltak. Ezert. Mert ha osszehasonlitod oket, akkor
a poliesztert, polikarbonatot orokre elfelejtheted. Az adatlapok azert
valamit gyakran elarulnak. Legtobbszor azt, hogy valami muszakilag nem
jo. Akkor azert nagy a valoszinusege, hogy hangzasilag sem. Vannak
kivetelek persze, de a kondik dielektrikumanal nem jellemzoek.

>Ha vannak hangzasbeli kulonbsegek - valoszinuleg vannak -,
>azt a dielektrikumok sajathangjanak tekinthetjuk? A konstrukcio
>nem szol bele? Ha a dielektikum az egyeduli felelos a jobb-
>rosszabb hangert,

A konstrukcio is erosen beleszol. En sokat hallgattam azonos
dielektrikumu kulonbozo kondikat. _Nagyon_ elteroen szolnak. Sokszor
ugyanazon gyarto ugyanazon sorozataban is elteroen szolnak a kulonbozo
ertekek. Tehat nem a kapcsolas igenye hatarozza meg, hogy adott kondibol
milyen erteket hasznalok. Mit szamit, hogy az also hatarfreki 2,3 vagy
2,8 Hz? Hanem az, hogy melyik kondiertek szol jobban. Tehat velemenyem
szerint a
polipropilennel muszakilag rosszabbakkal felesleges kiserletezni, veluk
es a nala jobbakkal viszont hatarozottan igen. Jobbnak tartjak a
polisztirol [nem polieszter], teflon, es hangzasra az olajpapir
kondenzatorokat. Azokra erdemes figyelni. Es foleg frekifuggo
visszacsatolashoz minel jobbat erdemes hasznalni.

> Felado :  [Hungary] irta:

>A teflonrol mint audiocelra hasznalatos szigetelorol nagyon rossz velemenyem v
an,
>nem ajanlom kiserletezesre.

Hogy mit ajanlasz, abba nem tudok, es nem akarok beleszolni, de azert a
teflont egy rakas kitunonek tekintett gyarto hasznalja. A nagyon jo
Kimber kabeleknek, es a kituno Cardas, es Nirvana kabeleknek is ez a
szigeteloanyaga. Es a jobb csatlakozoknak is. Ezeket a kabeleket, es
csatlakozokat rengeteg highend gyarto alkalmazza belso kabelezesre,
csatlakoztatasra. Sok highend lemez es felvetelgyarto ezzel szereli a
studioit. [Pl. a Chesky Nirvanaval.] Teflonszigetelesu Cardast hasznal
csak
mutatokeppen a  keszulekeiben az Eminent Technology, a Paragon, az
Atma-Sphere, Sonic Fronters, Rowland, Theta, Avalon, Ayre, Wadia, Conrad
Johnson, Convergent Audio Technology. Annyira rossz csak nem lehet, hogy
ne ajanlhatnank  _legalabb_ "kiserletezesre" a lista olvasoinak. Es nem
is beszeltem a draga teflondielektrikumu specialis audiofil
kondenzatorokrol.

> Szoval a digitalis jelnek az informaciotartalmat a bitek es az idozites (jitt
er)
> hordozza. Ezert csak ez a ketto lehet a felelos a hangzasert.

>Ezek szerint ragaszkodsz a makrofizikai meghatarozottsag es a hangzas
>egyeduli korrelaciojahoz?

Szerintem sarkitott a kerdest igy felvetni. A hang egyertelmuen a levego
rezgese. Semmi mas. Tehat ha ezeket a rezgeseket nagyobb huseggel
tovabbitjuk, akkor a zene elethusege is nagyobb. Analog technikaban
persze a torzitas [harmonikus, intermodulacios, tranziens] nem az
egyeduli hibaja az alakhusegnek, ezert a torzitasmeres, amit
szinuszjellel mernek [ez nem zenei hang] az intermodulacios es a
tranziens torzitas, amit szabvanyban rogzitett szinten egyszeru jelekkel
mernek, [nem pedig zenei informacioval], nem eleg a rendszer minosegenek
jellemzesere. De ha mondjuk egy eleg bunyolult, es hosszu, valtozatos
zenei jellel mernenk az erosito ki es bemeneten az
eltereseket, akkor imho eleg jol megfelelne a meresi eredmeny a
meghallgatasi ertekeleseknek. De hat ez a bonyolult zenei jel eleg
nehezen kezelheto, leirhato.

Digitalis technikaban egyszerubb a helyzet. Az _elektronika tisztan
digitalis reszeben_ a jelnek valoban ez a ket tulajdonsaga van. Raadasul
a jitter nagyon jol javithato. Tehat a biteket akar papiroson, tintaval
irva, vagy lyukszalagon legipostan is elkuldhetjuk a vilag tulso vegere,
ott megfeleloen elektronikus formaba konvertalva, ahol a kis jitterrol
jo minosegu keszulekekkel gondoskodunk pontos, hu masolatot keszithetunk
a digitalisan kodolt zenei informaciorol. Raadasul kozben megfelelo
hibajavitas es bitellenorzes eseten tetszoleges szamu konverziot is
elvegezhetunk rajta.

En ugy gondolom, hogy nincsen a digitalisan kodolt jelnek mas
"dimenzioja". Nem hat ra az, hogy milyen mikrostruktutaju anyagokon
keresztul tovabbitjak az elektromos formaju jeleket, hogy milyen
mikrostrukturaju kozegen rogzitik, hogy milyen mikrostrukturaju anyag
van a "kozeleben", es hogy jol imadkozott-e a kezeloje. Egeszen addig,
amig ez nem okoz bithibat, jitterelterest, de utolagos jittercsokkentes
eseten meg ez utobbi
sem fontos.

Nem hiszem, hogy Isten azzal szorakozna, hogy megszallott hifistakat
froclizzon megismerhetetlen misztikus hangzasi jelensegekkel. Persze
egyaltalan nincs kizarva, hogy meg teljesen ismeretlen fizikai
effektusok, hatasok befolyasoljak az analog, vagy digitalis jelek
viselkedeset. Galvani elott az elektromagnesessegrol csak annyit tudtak,
hogy a megdorzsolt borostyan vonz egy rakas dolgot es a termeszetes
magnes vonz masfele dolgokat. Es azt, hogy a nedvesseg csak az elozo
hatasat szunteti meg. Esetleg az elektromos rajakat ismertek. Slussz.
Tehat lehetnek uj felfedezesek. De azt, hogy a digitalis informacio
"ketdimenzios" [0 vagy 1 az ido fuggvemyeben] es az analog zene is
"ketdimenzios" [a ter egy pontjan csak a pillanatnyi legnyomas, vagy
keszulekben a feszultseg erdekes az ido fuggvenyeben] az egy elvi
kerdes. Ott nem johetnek uj felfedezesek. Egyszeruen ezt tekintjuk
digitalis, vagy analog jelnek, mint ahogy a
levego mechanikai rezgeset hangnak. [Az elobbiekben eltekintettem a
sztereo es egyeb terhatasok miatti egyszeru kiegeszitesektol] Ismetlem,
Isten nem szorakodik velunk. Eddig meg mindig kovetkezetesnek
mutatkozott. Elobb-utobb meg lehetett/lehet ismerni a vilagot. Miert
pont, es egyedul a szegeny hifistak megorjitesevel szorakoztatna magat?

Udv, Peter.

Kedves HANGosok!

Kedves Attila!

> Ezek szerint ugy gondolod a jitter altal okozott torzitas, ami ha nem
> tevedek
> mindig -90dB-s szint alatt van hallhato?

Miert, talan a multik erositoinek nagy a "torzitasa"?
Ha van egy keszulekem, amibe bemegy egy jel, majd kijon es a hangzas 
megvaltozik, akkor a jel tolzult valamennyire. Nem?
Az most mindegy, hogy mi okozza ezt, tolem lehetnek a "mikrostrukturak" is. 
A  lehetseges _torzulas_ nehany specialis tulajdonsaga alapjan definialtak 
nehany _torzitas_ tipust, amelyekhez meresi utasitast is krealtak, amivel 
akar szamszerusiteni is tudjuk oket. Ez a helyzet szerintem a digitalis jelnel
is, azzal a kulonbseggel, hogy ez a "torzulas" okozhat bithibat (amire kicsi 
az esely, ezert "jo" a digitalis technika), minden mas esetben valamilyen 
jittert okoz. 

Udv, Gruiz Marton.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: OPA, folia kondenzatorok ( 100 sor )
> Idopont: Sat Mar 13 05:23:26 EST 1999 HANG #370

Kedves Tibor!

A pp kondenzatorok szigeteloanyaga apolaros ezert jobb mint a tobbi.
De a PP-k kozott is oriasi hangzasbeli kulonbsegek vannak amiket mar nem
lehet osszhangba hozni a villamos jellemzoikkel.(ennyit a makrofizikai
parameterek elegtelensegerol)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: valaszok ( 141 sor )
> Idopont: Sat Mar 13 19:32:55 EST 1999 HANG #370

Kedves Peter!

> Ha letaglozni nem is akarsz, de azert eleg nagy grammatikai erofeszitest
> teszel itt azert, hogy megprobalj hulyenek beallitani, ezert nem hagyom
> szo nelkul. Ki beszelt itt bambusz _anyagu_ szigetelorol? Ezt irtam...

Olyannyira nem grammatikai fogasrol van szo, hogy ket napra a bambuszugyben
konkretan foltettem a kerdest neked: Honnan van az informaciod mert en
bambusszigetelorol nem hallottam. Tehat valoban felre ertettem, sot utana is
erdeklodtem hatha en nem tudok rola. Csak ennyit a szemelyeskedo
tulerzekenysegedrol.......

> Egyebkent, ha komolyan maskepp gondolod, akkor surgos es konkret >valaszt
kerek Toled arra vonatkozoan, hogy a modul allvanyod fedlapja >sonkas, vagy
teliszalamis szendvicsbol keszult-e, es a margarinkrem rajta >milyen
nagyfrekis tulajdonsagokkal rendelkezik? Mert Te is csak "szendvics"t
> irtal. :-)   ;-((((( [>Ennek a szenvicsnek valoban van rezgeselnyelo
> kepessege. [hang#361]] Nem kellene a sorokat ilyen mubalhekra pazarolni.

Talan neked nem kellene az energiadat mubalhekra pazarolni.. lasd font.
Egyebkent is a szakmai vitainkban rosszindulatot es mas negativ dolgot
feltetelezned oktalansag. Akar nyugodtan le is hulyezhetjuk szakmai vitaban
egymast, az meg nem jelent szemelyeskedo tartalmat. Te jocskan meghaladod
a jozan ketelkedes jogossagat- egyszeruen bizalmatlan vagy velem szemben.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: reagalasok ( 46 sor )
> Idopont: Sat Mar 13 04:26:27 EST 1999 HANG #370
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Az en 1000-es Technics erositomben allitolag bambusszal (peppel,  vagy
> valamilyen szarmazekaval) vannak toltve a kondik. A gyarto szerint
> ez jobb hangu, es ok erre tapasztalati uton jottek ra, fizikailag nem
> magyaraztak. Abban biztos vagyok, hogy direkt nem faradoztak a
> hangminoseg rontasan. Hol itt az igazsag?

Nem pontosak az informacioid, de Technics reklam is megeri a penzet.
Jo kis kodositessel azt irjak ok bambuszt alkalmaznak az audioelkoikban.
Nos ez a nagy csoda minden aluelkoban benne van hiszen az elektrolit
felszivasahoz minden ceg papirt vagyis kvazi cellolozt hasznal. A bambusznak
is ugyanez a szerepe legfeljebb egy kicsit mas az osszetetele mint az egyeb
papirnak.

 Udvozlettel Bese Attila

AUDIOKULTURA I.

A kovetkezo irasban az alabbi kerdesekkel foglalkozunk:
Hogyan tudjuk helyesen megitelni egy keszulek hangzasminoseget?
Milyen strategiat folytasson az, aki nincs felvertezve tudomanyos
ismeretekkel? Mennyire bizhatja magat a sokszor csaloka erzekszerveire egy
keszulek megvasarlasanal?
Ezek a kerdesek reszben a hallas fiziologiaja es az audiokultura
kapcsolatanak kerdeseihez vezetnek.

Kezdjuk az elso kerdessel, ami az erzekszerveink kepessegeire utal.
Elsosorban az erzekszervek segitsegevel iteljuk meg egy keszulek
hangzasminoseget. Ez termeszetesen nem jelenti azt, hogy a muszaki
parameterek korrekt teljesitese ne lenne kotelezo minden keszulek eseteben.
A szabvanyok rogzitik a muszaki jellemzok hatarait, valamint a
kompatibilitashoz szukseges felteteleket.
Az a kerdes viszont mar egy szakmai vita targyat kepezheti, hogy a
szabvanyokon tul mennyire erdemes az egyes darabok szabvanyt meghalado
adatait figyelembe venni. Minden esetre a torzitasi es frekvenciamenet
adatainak lenyeges  kulonbsege sokkal tobbet arul el egy hangszoro eseteben,
mint egy erositonel. A hangszorok torzitasa, frekvenciamenete ugyanis minden
esetben nagysagrendekkel rosszabb, mint az erositoke. Gyakorlatilag a
hangszoro hatarozza meg a teljes rendszer torzitasat. Megis, az esetek
tobbsegeben kitunoen meg tudjuk itelni az erositok kozti kulonbsegeket annak
ellenere, hogy latszolag a hangszoronak olyan merteku elfedest kellene
okoznia, hogy fullel erre ne legyunk kepesek. A fulnek ilyen es ehhez
hasonlo felismero-analizalo kepessegere probalunk a tovabbiakban valaszt
talalni.

Mert itt nem lehet celunk, hogy akar vazlatos fiziologiai leirast is adjunk
az erzekszerveink mukodeserol, csupan a szamunkra legerdekesebb
vonatkozasait emeljuk ki, bizonyitva ezzel, hogy meg a tesztelesben
jaratlanok is batran hagyatkozzanak rajuk.

Kezdjuk egy onmagaban is meghokkento adattal: A leggyongebb es a fajdalom
kuszobot elero legerosebben erzekelheto hang intenzitas aranya 10 13. Az
also hallaskuszob hihetetlen erzekenysegenek az a fiziologiai hattere, hogy
az erzekelo idegeket fedo hartya, a hidrogen atomatmero  ezredreszenek
megfelelo elmozdulasat is kepes erzekelni. Hogy meg erzekletesebbe tegyuk
ezt a szamadatot, vonatkoztassuk azt egy mas teruletre, a fenyerzekelesre:
ez az adat itt atszamitva azt jelentene, mintha egy 25W-os izzolampaval 1400
km tavolsagbol  olvasnank! Ugyanebben az esetben a dobhartya kiterese
tizedresze a hidrogenatom atmerojenek. Ezek az adatok igencsak
elgondolkodtatoak, hisz azt mutatjak, hogy az ember meg a mikrostrukturak
nagysagrendjebe tartozo elmozdulast is kepes kozvetlenul erzekelni. A hallas
fiziologiaja meg mindig nem teljesen feltart terulet es a gyakorlati
tapasztalatok miatt feltetelezhetoen a fulnek is vannak olyan kepessegei,
melyekrol meg semmit sem tudunk. Ezt a feltetelezesunket megerositik az orr
fiziologiajarol feltart ujabb  eredmenyek. A legmegdobbentobb kovetkeztetes,
hogy szinte nehany molekula illatat is kepesek vagyunk folismerni.

Az mindenki szamara termeszetes, hogy a fenyt es a hot szinte minden eloleny
kepes erzekelni egy bizonyos frekvencia spektrumban nagy amplitudo
kulonbsegekkel. Az elektromagneses sugarzasnak ezen teruletei ugyanugy a
mikrostrukturak fizikajaval irhatoak le, mint az elektronok mozgasa es
energiaszintje barmilyen kozegben. Miert ne lenne elkepzelheto akkor, hogy a
ful az akusztikai hullamok olyan informacio- tartalmat is kepes erzekelni,
amely jelenlegi muszereinkkel nem detektalhato.

Az eddigiekbol is kitunik, hogy a meromuszerek sok esetben meg se kozelitik
a human erzekeles kepessegeit, bar, tegyuk hozza, egyetlen  erzekszervunk
sem tokeletes muszaki ertelemben, sot meg is csalhat bennunket. De minden
esetben az erzekszerveink dontik el, mennyire kozeliti meg a  valosagot a
mestersegesen letrehozott ket vagy haromdimenzios kep vagy akar a hang. Ez
azt is jelenti, hogy amig a  hangreprodukcios azonos kategoriaba esnek
rendszerek, addig szubjektiv lehet a kulonbsegek megitelese. Kello
gyakorlattal azonban el lehet erni, hogy kis kulonbsegeket is helyesen
ertekeljunk. Kulonbseget kell azonban tennunk, hogy az ertelmezes
felhasznaloi vagy tervezesi szintjen tesszuk ezt. Mig a felhasznalo a
keszulekek osszevalogatasaval er el egy hangzasi idealt, a tervezonek a
hangzasert felelos alkatreszeket, muszaki megoldasokat, stb. kell objektiv
modon meghataroznia. A tervezonek meg kell kuzdenie azzal a nehezseggel,
hogy gyakran ellentmondas van bizonyos muszaki parameterek es a hangzas
kozott,  ugyanakkor, optimalis esetben,  el kell kerulnie a szubjektivitas
csapdajat.

A leendo vasarlonak a meghallgatas mellett a kovetkezo javaslatunk segithet
a valasztasban:
Ne vegye keszpenznek a hangzatos, sokat igero reklamokat. Szanjon ra minel
tobb idot es energiat, hogy megismerkedjen a gyarto ceg keszulek
leirasaival. Az ismertetok atbongeszesenel mindenek elott arra kell
figyelni, hogy milyen fejlesztesi koncepcio alapjan tervez a gyarto. Sok
esetben az egyes keszulekrol nincs hasznalhato informacio, de egy mas
tipusrol igen. Ezert jobb hijan celszeru az errol irtakat figyelembe venni,
mert ha azonos koncepcio alapjan terveztek meg egy keszulekcsaladot,
elvarhato, hogy hasonlo hangzasi karakterrel rendelkezik.  A vasarlasi
dontes meghozasaban fontos, hogy az illeto bizzon sajat  iteleteben es
izleseben. Bizonyara sokan megeltek mar, hogy masok  velemenyere hagyatkozva
vasaroltak meg egy keszuleket, amely kesobb keseru csalodast okozott. Azt
javasoljuk tehat mindenkinek, hogy legyen batorsaga a "sajat fulere"
hallgatni es onalloan velemenyt alkotni. Ahhoz, hogy  masok velemenyebol a
szubjektiv faktorokat kiszurjuk, es azokat mint szamunkra hasznos
informaciot felhasznaljuk, ahhoz nagyon nagy gyakorlat  kell. Arra is
torekedni kell, hogy a rendszer minden tagja azonos hangzaskepessegu legyen,
mert csak ekkor alakul ki egyensuly. Nincs fontossagi sorrend a lanc egyes
tagjai kozott. Altalaban tobb marka kozul  kell valogatni, ritkan talalhato
ugyanazon ceg valasztekaban harmonikus rendszer. Az osszevalogatasban
segithetnek a kereskedok ajanlasai, ha nem reszre hajloak valamilyen okbol
egy gyarto ceg termekeivel szemben.