Tobben emlitettetek, mint a legnagyobb csellomuveszt. Megneztem, 1876-1973
kozott elt. Tehat az otvenes evek derekan mar nyolcvan eves volt!
Ennek ellenere vannak "jo" felvetelei? Vagy O meg 80-90 evesen is kitunoen
jatszott?

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Kovary Peter irta:

> Pre-vel [Angel, CSO, Barenboim]. Egyikkel sem vagyok hifisztikailag
> elegedett. A csello mindenhol kituno, de a zenekar tobbi resze kevesbe.
> Ezert kerdezek ra a Rosztropovics felvetel technikailag milyen?

Na pont erre fog Neked valaki kompetens valaszt adni! :))))

> >/Steinway vs. Boesendorfer/. Borzasztoan szubjektiv, kinek melyik
> tetszik.
> 
> Hajaj, de mekkora kulonbseg! De azert jo cuccon mindegyik zongora, ill.

Mit szeretsz es mit nem szeretsz bennuk?

> eleg jo melyatvitelu rendszer kell. Tisztan hallhato, mikor a studio
> alatt
> harminc meterrel idonkent elduborognek a metroszerelvenyek.

Aztan nehogy kideruljon, hogy alattad duborog neha a foldalatti! :))))
(Erre nem kell valaszolnod, mert csak vicc volt.)

De komolyan: Honnan tudod, hogy metro :) es nem - mondjuk - a hangkarod
rezonal?

Tibor irta:

> Bizony nem rossz, hanem az egyik legjobb eloadas a Starkere.
> Ne kerdezz vissza a kovetkezo mondatomra, mert nem tudom megmagyarazni,
de

Jo, jo. Bocs, hogy kicsit "eroszakosan" kerdezgettelek Teged, de hat Te
vagy itt az egyik komolyzenei "szakerto"... :)))

> Minden idok 100 legjobb komolyzenei lemeze koze sorolta a Gramophone
> magazin Muti Aidajat, Domingo, Caballe, Cosotto-val (EMI). Annyira
hibatlan
> felvetel, hogy meg Domingo sem tudta elrontani. Igaz akkor meg enekelt.

Latom nem kedveled Domingot, ez egy eleg "durva" kritika volt. 
Mi a baj vele?
(Nem kell megijedni, en nem egy Domingo rajongo vagyok... :)))

Es Pavarottit sem szereted? Bevallom nekem tetszik a hangja, mert
hihetetlenul egyedi, teljesen elut mas enekeseketol. Bar en egyaltalan nem
ertek az operakhoz, igy nem tudok megitelni helyesen semmit...

Richterrol irtad:
> film ami valaha zeneszrol keszult. Megdobbenve olvasom, hogy bar
> szembenallt a rezsimmel, megis o zongorazott Sztalin temetesi
ceremoniajan,
> s ez a rajta van a videofelvetelen.

A multkor altalam emlitett doc.filmen is szo volt errol, arra emlekszem
hogy kotelezo volt, es akkor nem volt apellata... 
Volt itt meg valami "humoros" sztori is, mert valami olyasmivel vadoltak
meg, hogy robbantani akart, de erre mar nem emlekszem hogy volt pontosan.

> Erdekesseg.
> Gyakran jatszotta Beethoven 1. es 3. zongoraversenyet (az elobbit o a
> legjobban), de a 2-at, 4-et es 5-et soha. Jatszotta a legtobb, de nem
mind

:((((
Hat akkor soha nem lesz meg az 5. Richtertol!
Pedig azt nagyon szeretem...

Tibor, megegyszer koszonom Neked, hogy sok faradsaggal leirogattad ezeket
az erdekes dolgokat, de azt hiszem nem csak en, hanem mindenki nagy orommel
olvasta oket.

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Jartam az "Audio Tuningban", ahol a Sonus Faber Amati volt bekotve, Copland
cd-jatszo, Nu-vista elofok (kiallitason ez meg nem volt), Nu-vista vegfok. 
A kiallitashoz kepest jobb, de meg mindig nem idealis korulmenyek kozott
volt a hangfal. A lenyeg az, hogy ez volt nekem a legjobb hang, mint amit
eletemben hallottam! Szamomra egyesitette az elektrosztatikusok es a
dinamikus hangszorok elonyet, a hartanyok nelkul + hozzatett meg "valamit".
Raadasul elbuvuloen gyonyoru...
Hogyan fogja ezt uberelni a keszulo Stradivari? :))
(Ez lesz a Sonus majdani csucsmodellje.)
Lehet, hogy tullottek a celon?
Majd meglatjuk...

Udv, Gruiz Marton.

Peter irta: 

>  > Felado :  [Denmark] irta: 
> 
>  >> "Frederich Chopin - "Valzer, Barcarolle, Notturni" - Dinu Lipatti 
>  >> (piano) - EMI (AAD) nem tudnam jobb e mint az en Rubinstein 
>  >> gyujtemenyem. 
>  >Kezdo Chopin-keszletnek en is egyertelmuen a 11 CD-bol allo Rubinstein 
>  >keszletet ajanlanam. Lipatti azonban sokkal elegansabban, szinesebben, 
>  >magavalragadobban jatssza a keringoket, mint Rubinstein, akar a 
>  >studiofelvetelekre, akar a besancon-i utolso koncertjere gondolok. 
> 
>  Elegansabban, szinesebben, magavalragadobban? 

Igen. 

>  En Rubinsteint nagyon-nagyon szeretem. Mindig elerzekenyulok a 
>  "tokeletesseg" hallatan. Lehet meg ennel is jobb? 

Eloadasok osszehasonlitasanal ha lehet, kerulom a "jobb" jelzo hasznalatat.
A ket muveszt nehez osszehasonlitani, Dinu Lipatti egeszen mas egyeniseg,
mint Arthur Rubinstein - legiesebb, torekenyebb, misztikusabb eloado.
Viszont o is egyike azon keves eloadoknak, akikre a "tokeletes" jelzo
raillik. Mindenesetre annyit bizton allithatok, hogy Lipatti meggyozobben,
karakteresebben jatssza a Chopin keringoket, ami valoban nagy dolog, mert
Rubinsteinnel meggyozobb Chopin-interpretatort nehez talalni. 

Hozzad hasonloan en is megszallott Rubinstein-rajongo vagyok, a szamos
felvetel kozt azonban, amit eloadasaban hallottam, van egy par - es valoban
csak egy par -, amit nem tartok tul inspiraltnak. Vagy me'g pontosabban: ugy
tunik, hogy Rubinsteinnak nem minden esetben sikerult megragadnia az egyes
darabok egyediseget, konkret mondanivalojat. Ilyennek tartom 1963-as Chopin
keringo-felveteleit, es ilyennek a scherzokat is. A keringoket kellemesen,
az o"ra' olyannyira jellemzo meleg hangon jatssza, de mintha mind egy kicsit
egy kaptafara menne: az elso par darab meghallgatasa utan mar nagyjabol
tudja az ember, hogy az osszes tobbi milyen lesz. Azonkivul - az en
izlesemnek legalabbis - tul sok rubatoval jatssza a keringoket: a
nokturnoknel ez kivanatos, a mazurkaknal izleses mennyisegben me'g elmegy, a
keringoknel viszont mar celt tevesztettnek tunik.

Erdemes (vagy inkabb erdekes) meghallgatni azt a ket keringo-felvetelt, 
amelyek Rubinstein lemezfelveteli karrierje kezdeterol, 1929-bol es 1930-bol
szarmaznak (hozzaferhetok az EMI Reference sorozataban, ill. a BMG 
Rubinstein osszkiadasban). A maroknyi melleutes ellenere tuzes, mindent
elsopro interpretaciok. Bar Rubinstein a negyvenes-otvenes evekre joval
diszciplinaltabb  eloado lett - legalabbis ami a melleuteseket es a
technikai feluletessegeket illeti -, viszont az e korszakbol szarmazo
felveteleken me'g mindig ott langol az a tuz, ami hatvanas evek beli sztereo
felvetelein mar kialvoban - vagy inkabb tudatos elfojtas alatt - van. Ez
elony bizonyos darabok eseteben - szivesebben hallgatok estenkent egy
nyugodt, bensoseges hangulatu nokturnt, mint egy tuzeset -, viszont a mono
korszakban rogzitett keringok, mazurkak, polonezek szinesebbek,
magukkalragadobbak, mint ezek a kesobbi felvetelek. 

Ezert irtam olyan lelkesen egy utobbi levelemben, hogy izgatottan varom, 
hogy meghallgathassam a Rubinstein osszkiadasban nemreg megjelent 1953-as 
keringo felveteleket. Ha ezek ugyanolyan jok, mint az ezekkel egyidos 
polonezek es mazurkak, akkor nagy kinccsel gazdagodott a CD-n hozzaferheto 
Rubinstein diszkografia. 

Rubinstein legtobb Chopin-felvetele a kinyilatkoztatas erejevel hat ram. A
keringok eseteben azonban ezt mindeddig csak Lipattival eltem at, a scherzok
eseteben pedig Vlagyimir Szofronyickij (1. es 2. scherzo), valamint Martha
Argerich (3. scherzo) eloadasa volt ram ilyen hatassal. 

>  Koszi a tippet. 
>  Utana fogok jarni. 

Tedd meg feltetlenul! Ha valaki bunkosbottal sarokba szoritana, es azt 
kovetelne tolem, hogy nevezzem meg az evszazad ot legnagyobb zongoristajat -
amugy szivbol utalom az eloadok effele "leg"-es osszehasonlitgatasat -,
akkor Dinu Lipatti egeszen bizonyosan koztuk lenne. 

Dinu Lipatti igeretesen indulo karrierje tul koran szakadt meg, amikor a
muvesz 1950-ben, mindossze 33 evesen rakban elhunyt. Rank hagyott oroksege 
mindossze ot CD-t tolt meg, de ez a par felvetel zeneileg nagyobb erteket
kepvisel, mint nemely mas neves zongorista teljes rogzitett karrierje. Az ot
CD az EMI - hirhedten tulfilterezett - ujrakevereseben jelent meg, es
tartalmazza Lipatti osszes autorizalt studiofelvetelet es hires besancon-i
utolso koncertjet. Neked, mint LP-kedvelonek - ha ezt jol ertettem utobbi
leveledbol - viszont a nemet EMI/Electrola altal a hetvenes evekeben kiadott
Lipatti-osszkiadas osszegyujteset ajanlanam. Ezek a lemezek adjak vissza
leghuebben Lipatti jatekanak szingazdagsagat es sze'les dinamikai skalajat.
(Viszont ova intelek az osszes tobbi, angol, francia es amerikai EMI
preselesektol, amelyek ugyanolyan filterezettek, mint a CD-k.) Ha valaki
viszont mindenaron CD-n akarna megismerkedni Lipatti muveszetevel, azoknak
az angol APR lemeztarsasag "Signature" sorozataban nemregiben kiadott Dinu
Lipatti albumot (APR 5509) ajanlanam, amely a muvesz 1947-es angol Columbia
studiofelveteleit tartalmazza. A hanghuseg visszaadasaban ez az egyetlen CD,
amely felveszi a versenyt a nemet Electrola LP-kel. (Ennek teljes anyaga
rajta van az EMI CD-ken is, de mint mondtam, komprimaltabb hangminosegben.) 

Jo zenehallgatast! 

Gyuri

Hello,
 [Hungary]

>egy s-vhs videoval ?
a DVD kimenetet kodoljak, hogy ne lehessen atvenni :-( Pontosabban fel kell
ra keszulni ;-)

(Mar ki van talalva a DVD film MPG fajlkent winyora masolasahoz a dekodolo
program is...)

Tisztelettel:

Németh Zoltán
Marketing Manager
mailto:
Tel:88/462102, Fax:88/422224

Hello,

Andras irta:

>Tehat: Hulye vagyok en? Rossz a fulem? ( A TV sipolast szinte sosem hallom,
>pedig 24 eves vagyok csak.) Lehet, hogy bizonyos parameterekrol
:-) hulye biztos nem vagy... Ha ez a hang megfelel neked, mi okod lenne
kidobni.
A rendszered nagyon hasonlit szerintem sokunk elso rendszerere, ami jo sok
evig muzsikal(t).

A fuled? Orulj, hogy nem zavar a TV sipolasa. En e miatt gyu"jto:k egy
100Hz-es jobbfajta Thomsonra.
(valahol, remelem, felborul egy kamion addig :-) (bar ezeknek meg biztos a
ta'pja zug)
A regi receiveremnel meg a pilotjel is zavar(t), pegig az 19k.

Tisztelettel:

Németh Zoltán

Eladom 3 par 
Audio Note AN/S osszekoto kabelemet 
(Uj AFA-s listaar: 57.000.-)
valamint Alisca modifikalt AN E hangdobozaimat
(Uj AFA-s listaar: 623.000.-)
A hangdobozok ara 150.000.-
A kabelek paronkenti ara: 40.000.-
Mindet kizarolag csoves elektronikaval 
hasznaltam.

HighEnd

Kedves Listalatogatok!

Azt szeretnem kerdezni, hogy az augusztusi
napfogyatkozas TV-kozvetiteseben
(MTV1) a totalitas idejen
jatszott zene kinek a munkaja?
(Ha valaki meg emlekszik ra.)
Klasszikus mu, magam is hallottam mar,
de megsem tudom (mert lyukak vannak a
zenei muveltsegemen... is.)

Elore is koszonettel

VGY

>Jot mulattam magamban azon, hogy a Sokol marka milyen halhatatlanna valt,
>legalabbis a neve. Erre biztosan nem gondoltak annakidejen a ceg dolgozoi!
>:)))
>Milyen marka volt ez? Szovjet? Vagy esetleg lengyel?
>Mi lett vele kesobb?
>
>Egy regota kulfoldon elo hazankfia nem is ertene, hogy mi az a "Sokol".
>:)))
Szovjet. Mellesleg eletem elso elektronikai tenykedese is a Sokol radiohoz
kapcsolodik:
gyermekkent anyam koromollojaval modszeresen kioperaltam az osszes
tranzisztort a csalad Sokol radiojabol :))))))
Hat nem dicsert meg.... 

Topy

> Felado :  [Hungary]

>Csak annyit kivantam Peter mondandojahoz hozzatenni, hogy technikai
>okok miatt ritka a termeszeteshez hasonlo felvetel.

Mivel a hangmernok akarmit is tesz, azt technikai eszkozokkel csinalja,
ezert lehet ezt mondani. De szeretnem az olvasokat emlekeztetni a hifi
Kovary fele elso Paradoxonara: "Nekunk hosszu eveket kell
kiserletezgetessel
veszkodni es milliokat kell 1998-ban kifizetni azert, hogy lehetoleg
maradektalanul kiolvassuk azt a csodalatosan gazdag zenei informaciot
a lemezbol, amit jo regen, mondjuk 1958-1962 kozott egyszer mar
standard, kereskedelmi studioeszkozokkel a barazdakba rogzitettek.
Pedig akkor, ott imho nem sokat vacakoltak allvanyokkal, kabelekkel es
egyeb audiofil varazslatokkal. Ennyit a tudomany es technika negyven
eves rohamos fejlodeserol.

>> A lemezek gyakoribb hibaja inkabb a tompasag, reszletnelkuliseg,
>> osszemosas.
>Itt van egy erdekes problema. Ugyanaz a felvetel ami mondjuk nalad igy
szol
>egy mas berendezesen kemenynek, agresszivnak tunik.

Nem hiszem, hogy ez megtortenhet. Hogy van ilyen. Tompa, reszletnelkuli,

osszemosott felvetel mas [rossz] rendszeren sem lesz kemeny, agressziv.
A meglevo, termeszetes tranzienseket egy gyenge rendszer gyakran kepes
eltulozni, tulhangsulyozni. De ha azok nincsenek a lemezen, mert az
tompa,
reszletnelkuli, osszemosott, akkor a cucc nem kepes a semmibol banto
tranzienseket csinalni. Sajnos meg normalisakat sem.

>> Ha jol szolt a cucc, akkor a konstruktor szerint azert volt jo, mert
>> minden lemez szepen szolt rajta. Ha meg rosszabbul szolt, akkor meg
>> azert volt kituno, mert "ez kihozta" a felvetelek hibait. :-)))))
>> Akkoriban csak az ellentmondason derultem. Ma mar tudom, hogy az
>> elozo valtozat all sokkal kozelebb az igazsaghoz.
>Szerintem egyik sem helytallo ma mar.

Persze, hogy nem helytallo. Csak azt irtam, hogy "az elso all sokkal
kozelebb az igazsaghoz." Mert valoban messze nem minden lemez szol jol
a jo rendszeren. Fennebb beszeltunk tompa... lemezekrol. Ha mar itt
tartunk. 100 altalam vasarolt lemezbol kb. 30at leselejtezek,
30at megtartok, bar nem tul jo, 20at nagyon jonak tartok, es 10et meg
egeszen ktiunonek.  Es ezek mar mind atestek egy elozetes rostan,
belehallgattam mar a bolt erosen midfi berendezesen, tehat az igazan
rosszakat meg sem veszem. Es ez imho nem rossz arany. Ha az evtizedek
soran vesz az ember mondjuk ketezer lemezt, akkor lesz haromszaz nagyon
johangu lemeze, amibol 100 nagyon kis joindulattal tokeletesnek
nevezheto.
A fenti sorokat hifi tesztek soran hasznalt, tehat meglehetosen johangu
lemezekkel kapcsolatban irtam. Ugy helytallo. Ott hangzott el a fenti
ket
jellemzo allitas.

>Az igazan jo lejatszoberendezesen teljesen mindegy mit hallgatsz.
>Kulon megallapithato a felvetel osszes hibaja/erenye, ugyanakkor az is
>erezheto, hogy  semmi!! koze sincs a lejatszo rendszernek az adott
>hangzashoz. Valahol itt kezdodik a hanghuseg.

Nagyreszt egyetertek. Bar itt is ki kell zarni a tompahangu lemezeket.
Mert ha csak azt teszunk fel nagyon nehezen eldontheto, hogy a lemeznek,

vagy a cuccnak van koze az adott hangzashoz.

> Felado :  [Hungary] irta:

>> A basszusgitar imho erositojevel egyutt hangszer. Hallottatok mar nem

>> erositett [unplugged] basszgitart?
>Igy igaz. Ez azonban velemenyem szerint nem mond ellent annak,
>hogy adott esetben jol hallhato a pengetes technikaja. Ugyanez igaz a
>szologitarra, (noch dazu: dobra, csorgore...) amely tobbnyire ugyancsak

>erositon keresztul hallhato.

Igy, hogy "jol hallhato" persze szivesen elfogadom.

>>  Meg az akusztikus gitar eseten sem szeretem a kozelmikrofonozott
pengetesi
>> tranzienseket.
>Izles dolga, elfogadom. Egykori (1963...) gitartanarom - felmeteres
>kormeivel  - mindig azt mondta: "Uraim, a gitar nem zenegep, az ujjak
csuszasa
>a huron, vagy a pengetes hangja hozzatartozik a hangszerhez, annak
>hangzasahoz."

Na ja! A gitartanar tobbnyire magat hallgatja. Fule kb. 60 centire van a

hangszertol. Es kicsi csillapitatlan szobaban. Nana, hogy neki ez a
termeszetes.
Emlekezz mit irtam a sajat hegedum hangzasaval kapcsolatban. Sikitanek,
ha
koncertfelvetelen olyant hallanek. Vagy emlekezzunk a Dravas altal
idezett
[es kivetelesen rosszul ertelmezett] esetre! Megkerdeztek egy
audiofulet, hogy
szerinte egy kituno karmester jo lenne-e hifis tesztelonek. A valasz:
Nem!
Mert o altalaban mas poziciobol hallgatja a zenet. En egyetertek a fenti
neves
audiofullel.

>A legnagyobbak (Paco di Lucia, McLaughlin, vagy akar Segovia, Benko
Daniel,
>Mark Knopfler, stb) gitarjatekaban nemegyszer kifejezett szerepuk van
az ilyen
>"pengetesi tranziens"-eknek, vagy egyszeruen csak becsusznak a koncert
heveben,
>es a jobbak (bocs: a  _szerintem_  jobbak... ) ezt benne is hagyjak a
>felvetelben, pedig ma mar gyerekjatek utolag eltuntetni.

En is benne hagynam. Mert ugy termeszetes. A fentiek ugye tobbnyire
akusztikus
gitaron jatszanak. Ott az [akusztikus] mikrofon sokkal erzekenyebb is
ezekre,
mint a gitarpickup. Es hajjal kenegetik ilyenkor a hifista hallgato
hatat.
"Hu, de franko a cuccom, hogy hallhato, amikor XY ujjait csusztatja a
hurokon!
Ahhh!" Nalam is hallhato. Sot egy PdL, JMcL eseten termeszetes is. Mert
jellemzoen spotcsarnokban, erositetten, [kozel]mikrofonozva is
hallgatjak
eloben. Gitarkoncertre keveset jarok, nem az en mufajom. De jol
emlekszem egy
kedves baratom, volt osztalytarsam koncertjere a Budai Var epuleteben.
Nagy terem teleszekezve, a muvesz egy alacsony fadobogon jatszott minden

erosites nelkul. [szoloban] Nos ott nem voltak jellemzok a fenti
nuanszok a
hangban. Annal inkabb az Opus3 demolemezen, ahol direkt erre "jatszottak
ra".
Szinte mast sem csinal a ficko, mint csusztatgatta az ujjait a hurokon.

Meglehet felreertettetek. Ha ott van a lemezen, persze szolnia kell.
Csak
eroszakosabb hifik ezt jellemzoen tuldimenzionaljak, tehat konnyen
meglehet
[nem azt irom, hogy mindenkeppen ugy is van!], hogy amelyik rendszeren
ez _nagyon_ kijon, az ezer sebbol verzik. Rogton kiderul mi ujsag, ha
enekhangot hallgatnak vele.

> Felado : Kaczmarek Edvard irta:

>> Most olvastam, hogy a szabvany szerint a CD egy masodperc alatt 200
>> korrigalhato hibat tartalmazhat. Ebben velem megtalalni annak okat,
hogy
>> ritkan vannak egeszen johangu CDk is. Nyilvan azokat meg ujszeru
>> matricaval preseltek. Aztan mikor az elhasznalodas miatt mar sok
rajtuk
>> a [javithato] hiba romlik a hangzasuk. Szerencsesek a preselesi
folyamat
>Ha javithato a hiba, akkor miert romlik a hangzas? Vagy a javitason
>interpolalas ertendo? Akkor ertem.

Az adott forras nem irja, hogy elsoszintu, vagy masodszintu
hibajavitassal
kell javithatonak lennie. De a CD masolatok gyengebb minosegenek tuti ez
az
oka. Mert a grabberek nem vegeznek semmifele hibajavitast. [Hogy miert,
azon el lehet gondolkodni] Tehat a leszedett wav mar sokkal rosszabbul
szol,
mint az eredeti. Ehhez jonnek meg az irasnal keletkezo ujabb hibak.
A tobbszor olvaso [megtevesztoen hibajavitosnak nevezett] grabberek sem
jelentenek megoldast. Mert ott sem a lemezen rogzitett redundans infoval

tortenik a korrekt hibajavitas, hanem csak egyszeruen a tobbszor
olvasott
adatokat tekintik jonak. Aminek nem sok koze van a korrektseghez. Pl. ha
egy
millimeteres furoval atfurod a CDt, a lejatszast ez nem zavarja.
Korrektul
helyreallitja a redundans infobol az eredeti hangot. De ugyanezt
barmivel
grabbelve egeszen fals hangot lehet kapni, ha ugyan ki nem kopi a
grabber.
Gyakori hibajavitaskor valszeg sokat romlik a jitter, de errol a nalam
hozzaertobbek illetekesek nyilatkozni. Udv, Peter.

 [Hungary] ira gy sorozatrol

 Kb. 70e Ft az egesz Az eloadokrol azt irjak a tajekoztatoban, hogy
Karajan, Claudio Abbado,
Martha Argerich, Michael Schwalbe, Berlini Filharmonikusok, Londoni
Szimfonikus Zenekar. Ami miatt engem izgat ez a dolog, az a muelemzest es
egyeb infokat
tartalmazo konyvecske, amelyet minden CD-hez adnak."

En ismerek es szeretek egy sorozatot, a DG Classikon (The library of great
classics). Termeszetesen nem minden darabjat vettem meg, veszem meg, de
egeszen kivalo felvetelek vannak rajta, a DG-re jellemzo megbizhato, jo
hanggal.
A sorozat erenye a nagyszeru zenen es az elso osztalyu muveszeken kivul a
konyvecske. Ez tartalmazza az eloadok fenykepet. Nem is keves informaciot a
szerzorol, a muvekrol, az elso eloadasrol, a mu keletkezesenek korarol
(tortenelmi attekintes), majd rovid oszefogalo a korszak kulturtorteneterol
(Pl. Ravel lemeze eseteben Schonbergrol, Csehovrol, Huxley syb-rol tesz
emlitest). Vegul a lemezen szereplo muveszeket mutatja be. Szoveges mu
eseteben a szoveg is szerepel az angol forditassal egyutt.
Nagyszeruen hasznalhato, kivalo sorozat. Zenei konyvtarat felepiteni a
legjobb.
Japanban 1000 yen, kb 2200 Ft, ugyhogy elkepzelheto, hogy azonos sorozatrol
beszelunk.
---------------
Ivan es Peter is ir Rostropovich-al kapcsolatban

"Szerencsesek a CD-t elviselok. Barmit megvehetnek."
Ez bizony tevedes. Csak azt amit szeretek, meg amelyiknel le tudom gyurni a
buntudatomat, hogy megint koltom a penzt.

Az alabbi Dvorak cselloversenyeket birtoklom:
Rostropovics (DG)
Harrell (Decca)
Piatigorsky (elfelejtettem)
Perenyi (Laserlight)
Fournier (Szell)
Nemo-May (Denon-Supraphon)
Ma (Sony)
Starker (Mercury)
H. Schiff (Philips)
Gendron (Philips)
DuPres (EMI)
Ezek kozul a Rostropovich, Schiff, Fournier, Starker , Perenyi eloadast
szeretem a  legjobban.
De mint mar korabban annyiszor szerettem volna elmondani, de valamiert soha
nem jutott ra idom, az az , hogy
1. ebben a pillanatban az egyik felvetelt szeretem a legjobban a masikban a
masikat. Szeretem a hoesest es szeretem a nyari tengerpartot. Tetszik
Latinovits Ady-ja es tetszik Majore. Keves olyan felvetel van (talan
egyszer irok roluk, amik nem turnek meg, vagy alig turnek meg maguk mellett
egyeb felvetelt).
A hibat akkor kovettem el, amikor kijelentettem, hogy a Rostropovich Dvorak
felvetele a legjobb. Egyebkent az altalam gyakran idezett Gramophon magazin
ezt a lemezt tekinti Rostropovich legjobbjanak. Persze ez sem mervado

2. sajnos nincs deneverfulem :).
A Rostropovich felvetel nekem szepen szol, de neked, Peter?
Ami nekem csodalatosan szol, lehet, hogy nektek recseg, a basszusa ilyen a
magas hangja olyan. Mikor szuper digitalis felveteleket hallgatok, akkor
mindig megfogadom, hogy eleg az archiv dolgokbol, szeretnem hallani a
felvetelen a harfas lany szempillajanak rezduleset. Azutan megveszek egy
recsegosebb mosottabb 1930-as evekbeli Schnabel vagy Menuhin lemezt s
hallgatva, a harmadik utem utan eltunik minden zaj, csak a zene szol.
Orulok, hogy igy van, mert megfosztanam magam a regi muveszek adta
elmenyektol. Pl. Furtwangler. Szemben Toscaninivel, egyetlen sztereo
felvetel sem keszult vele, bar halala idejen mar rendelkezesre allt az
ilyen felveteli lehetoseg.
Ez az en sajat kulonbejaratu velemenyem.
------
Peter irja:
"En Rubinsteint nagyon-nagyon szeretem. Mindig elerzekenyulok a
tokeletesseg" hallatan. Lehet meg ennel is jobb? Koszi a tippet.Utana fogok
jarni."

Feltetlenul tedd meg. Amit ez a csodalatos s szerencsetlen vegzetu
fiatalember tudott a zenerol az valami megfoghatatlan. Richter mellett
szamomra o a szazad masik nagy zongorista zsenije. En soha intimebb,
lelekhez szolobb zongorazast nem hallottam. Ha az o besancon-i utolso
koncertjet hallgatom, az mindig unnep szamomra. Sajnos 5-7 lemeznel tobb
nem maradt fent vele, otot az EMi adott ki. A hangzasuk nem Hi-Fi. De
kerlek ne hagyd ki.
 -----
A Menuhin -Klemperer felvetel pont a metro miatt hires, sajnos itt mar
erzodik Menuhin technikai problemaja. Jobb amit Kempe-vel keszitett.

Udv: Tibor