Re: 

Hello!

Egyszeruen megoldhato az egesz atjatszas!
Csupan megfelelo vegu kabelekre van szukseged. Ha viszont "egyedi" a kimenet,
akkor te is krealhatsz egyet...
Kell meg hozza egy korrektor.
Ennek az a feladata, hogy az analog lemezen kiemeli a mely-tartomanyt
egy bizonyos fuggveny alapjan.
Ti. a lemezen le vannak csokkentve a melyek, hogy lejatszaskor a tun ne legyen
akkora oldaliranyu dinamikus terheles. (Lehet, hogy az utobbi nem pont igy van,
 de most nem
ez a lenyeg...)
Azt hiszem, igy meg lehet oldani, bar meg nem probaltam.
Az viszont lehetseges, hogy kicsi lesz a kimeno jel.
Ebben az esetben kell hozza egy eloerosito.

Udv.: Laci

Hello,

> retnem kihozni a leheto legtobbet. Ehhez szuksegesnek latom
> a CD-lemezeimet megtisztitani az idokozben rarakodott portol-
> szennyezodesektol (hiaba a kimeletes banasmod, azert ezek is
a laser fokuszaltsaga miatt a feluleti por nem nagyon zavaro a nagy
kiterjedesu karcoktol, foltoktol elteroen. (Egy kamera is atlat a
drotkeritesen, max halvany foltot latsz az elesre allitott targyon.)
> koszolodnak). Az erdekelne, Ti milyen lottyel tisztogatjatok a
> lemezeket, es hol, mennyiert lehet beszerezni ezeket? (Ha egy
> mod van ra, a reklamszovegbol -- "eztet me'g kaveval is leborit-
> hatja, megtaposhatja, a minosege nem valtozik" -- nem kerek.)
Ne rohogjetek, de en az ugralo lemezeket GABI fogkremmel (+ kis viz)szoktam
polirozni. Tobbnyire sikerrel! Lemosas a CD-t nem oldo alkohollal
lehetseges, de az szaradas kozben (igy manualisan) foltot hagyhat.

CD kezelessel kapcsolatos intelmek :-))
CD-t (CD-R-t foleg) asztalra pofaval lefele lerakni TILOS! Olyan mint a
ragogumi, "vagy a szajban, vagy a kukaban". Vagy utban kozottuk.
A nyomtatott felere nem irunk (csak megfeleo alkoholos filccel), nem
ragasztunk, mert ott a tukrozo reteg, ha az megserul, nincs az a fogkrem,
ami segit. A por szaraz letorlese karcol, ezert tobbet art, mint hasznal.

poros CD nem ugrik, csak a karcos, vagy a mocskos.

NZoli

Hello,

Nico wrote:
>mondom: analog cd-t nem nagyon fogunk hallgatni.
pedig van ilyen:-)  analog/vinyl/bakelit lemezt laser tapogat le. Kozel
20ezer dolcsi, es allitolag jo.


NZoli              mailto:
  ICQ center: http://wwp.mirabilis.com/12420521
http://www.geocities.com/siliconvalley/bay/3467

Hi!

> Ha karcolas van rajta, akkor x. ujraolvasas sem tudja beolvasni.

Ez azert nem biztos! Foleg olcso lejatszoknal elofordul, hogy van
egy kicsi karc, egy kicsit rossz a fokusz, a sugar is eppen jar
mint a hulye, ilyen esetben elofordul, hogy nehanyszor
ujraolvasva mar kedvezoek lesznek a korulmenyek.

A lezersugarat remegtetik egy bizonyos frekvenciaval (sajna
megint nem figyeltem oran, 850Hz??), es ezt nem motorral
csinaljak, hanem a lezerdioda aramaval baszkuralnak. Kerdesem:
hogyan?


HH>> Ez bizony kinos ugy, nem tudom hogy foglak az ellenkezojerol meggyozni...
> Sehogy :-)))
> (Bocs.)

Ne is akard meggyozni mert neki van igaza.


> Hosszu. Kettonkon kivul szerintem nemsokan kivancsiak itt erre.
> Ha gondolod, folytassuk maganban. Cim: 

Na engem is erdekel, mar harman vagyunk!


> Azok soha nem fognak megegyezni. A CD-n pit-ek vannak, es csak 1-2
> trukk utan lesz belole bit. a bitek utan is jon 1-2 trukk, es
> ebbol lesz a PCM jel, amit kabellel at lehet vinni egy kuslo
> D/A-ra.

Igen, nem is 1-2 trukk hanem tobb. Egy regi szamban irtam rola
valamit, ha erdekel vkit.


> Az audioCD-ken nem tortenik_ hibajavitas_ olyan ertelemben, mint pl. a
> CD-ROM lemezek eseteben.

Ja. Van a dupla CIRC ezzel visszahozhato x folyamatos hibas bit,
az olyan hiba ami e folott van, nem nagyon fog helyrejonni.
Esetleg lehetne probalkozni az ujraolvasassal, de ez nagyon
lelassitana.

> PL. van egy rosszul beolvasott minta. Ezt a hibat hogyan javitod ki Te?
> Mert CD jatszok pl. veszik az elozo mintat, meg a hibasat kovetot, es
> a ketto minta alapjan kiszamolja(tobb-kevesebb sikerrel), hogy milyen
> erteke van a hibasan kapott mintanak.
> Tkeppen 'tulmintavetelez'.

Vagy inkabb interpolacio. (nem mintha a tulmintavetelezes nem
interpolacio lenne a javabol...) Egyebkent az altalad emlitett eset eleg
ritka. Ha olyan rossz a CD, hogy a CIRC-visszaforgatas utan nem
lehet kijavitani, akkor mar az szokott a problema lenni, hogy a
spiralis palyara nem talal vissza, tehat az utana jovo adatot
csak kesve tudja olvasni. Ezert inkabb 'ugrik' egyet, mint hogy
az interpolalassal vacakoljon.

Javitsatok ki: a lezersugar remegtetesenek ott van szerepe
egyreszt, hogy konnyebben erzekelheto legyen a pozicioelteres.
Fokuszhibanal ez nem szamit, csak a korong merete, amit a
keselprizmakkal bontanak szet. Vagy hulyeseget beszelek?


> "Klasszikusan" termeszetesen nem, es egy lemezjatszonal, vagy magnonal nem
> is lehet ilyesmit megengedni. De a CD-nel egyaltalan nem kovetelmeny az
> egyenletes olvasasi sebesseg, ha tulzottan elore megy, akkor varhat egy
> kicsit, stb. Keretik eszrevenni, hogy a CD mint formatum, meg hogy
> egyaltalan forog, csak technikai reszlet; ha egybol elektronikusan
> olvashato formaban lennenek az adatok, akkor egy csomo logikai buktatot ki
> lehetne kerulni.

De kovetelmeny.

Udv:Mico
                                               Niedermayer Miklos
                                                

Hi!

CD lemezek tisztitasara hagyomanyos alkoholt hasznalni halalos. Celszeruen
hasznalhato a hagyomanyosan kaphato CD tisztito lottyok valamelyike, nagyon
nem lehet mellefogni veluk, vagy megis.... En mindenesetre a DEJA CD
tisztitojat hasznalom, az eredmeny elfogadhato. A CD lemezt egy spec.
tartoba kell tenni, majd pumpas spraybol kifujod a tisztito folyadekot, ami
izopropil alkoholt es denaturalt szeszt is tartalmaz. Kicsit varsz majd egy
szarvasbor koronggal sugariranyban belulrol kifele attorlod a lemezt. A
vatta semmikeppen nem megfelelo, mert nem lehet vele egyenletesen letorolni
a feluletet. Egyeb cuccok tisztitasara tiszta denszesz a legjobb, ugyanis az
alkohollal ellentetben nem oldja (oregiti) a gumi es muanyag alkatreszeket,
valamint gyorsan elparolog.

Mas!

Ha valaki ellatna nehany WEB cimmel, amelyen europai, elsosorban nemet Hi-Fi
arlistak (friss) talalhatok, tudnam ertekelni!

Barbi   

Egy hete tortent hangfalvasarlassal vegre osszealt valami lancnak 
nevezheto dolog. Per pillanat a kovetkezo reszekkel:

Technics SL-PG480A  cd-jatszo
Technics SU-V500    erolkodo,kb 35W
Mission 703         hangfal,2 utas, max terh 150W

(nem kell fintorogni, csak most kezdem kostolgatni a temat)

A gondom az, hogy a melytartomany teteje/kozeptartomany alja fele erzek 
jelentos gyengeseget.  A magasak gyonyoruek(nekem tetszik), es a 
legeslegmelyebb gyomoringerlo hangok is megvannak. A mely/kozep hataron 
viszont jelentos hiany van, kerdesem, hogy ezt elsosorban melyik 
komponens hatarozza meg. Egyatalan melyiket lenne erdemes lecserelni 
(mindet:))
Szemely szerint en az erositore gyanakodok, ugyanis a korabbi videoton
radioerolkodommel a hangaranyok ilyen szempontbol sokkal jobbak voltak
(most kerdezhetne mindenki, hogy minek csereltem le, hat mert vissza 
kellett adnom a faternak), de akkor gondoltam, jo hangfalakkal, bejaratva 
jobban fog szolni, de ez nem igy lett. Bar a CD is alapvetoen felfele 
huz, azert nem gyanakszom ra, mert fejhallgatoval(sony mdr-cd450) a 
hangaranyok jonak tunnek. 
Masik kerdesem, hogy milyen erositore lenne erdemes lecserelni a mostanit,
max 70000 forintig, ami lehetoleg kompenzalna a cd magas dominanciajat 
egy megfogottabb, eroteljesebb, kemenyebb basszussal. (marantz?,pioneer?)

Elore is koszonom a valaszokat

Kalman Tamas )

Sziasztok!

El tudna vki kuldeni a  *** HIX HANG *** #203-at???
Elore is thk

SziaSztok
   OttO

Hello Csaba!

kedd, 29 szeptember 1998, -kor írt üzenet:

HH> Na akkor most 1:1 :), de szerintem ne abba az iranyba menjunk, hogy kinek
HH> van igaza, hanem nezzuk a konkretumokat, mit is lenne jo tisztazni:
:)
Megfogattam, hogy nem valaszolok, de nem sikerult.

HH>   ez high-end cuccokban is igy tortenne. Gondoljunk bele: a CD jatszo
HH>   orajelevel kodoljuk az adatfolyamot, aztan rakuldjuk egy kabelre, hadd
HH>   szedjen ossze egy kis jittert, aztan ezt a beteg orajelet helyreallitva

Melyik orajelre gondolsz? (Van 1par) Az EFM jelet lehet jittermentesiteni nem a
PCM-et.

HH> Jo lenne, ha valaki elmeselne, hogy hogy is vannak ezek a dolgok.

Szerintem felesleges. Ugyis belekotsz vmibe. Ha az ember meg valaszol,
akor meg nem hiszed el, hogy igy mukodik.

HH>   Ha a D/A sajat orajelet hasznal, akkor egybol kizarhato, hogy a kabelnek
HH>   barmilyen hatasa lehetne, ha pedig regeneraltat, akkor nagyon kivancsi
HH>   lennek arra, hogy ugyan miert jo ez?

Talan azert, hogy szinkronba legyenek?!

HH> Erdekes kerdes... Valoszinuleg a gyarto nem igazan erdekelt ilyesmiben,
HH> mert ha a tulaj latja, hogy a gep sosem interpolal, egyszeruen nem lesz
HH> miert megvegye a kovetkezo, meg dragabb modellt :)

Nem vagy Te tul optimista?

Pa:Magic

Segitseget keresek az alabbi temaban:

8 Ohm-os erositomhoz 4 Ohm-os hangfalaim vannak. Az erosito 2 x 70 Wattos, a
hangfal Videoton DC2520-as (sajnos igy fejbol nem tudom, mekkora a
teljesitmenye). Szeretnek ezt a szerkot osszekotni.

Ugy hallottam, hogy impedanciailleszto reven, ami nem mas, mint egy kis
ellenallas, a dolog minden tovabbi nelkul megoldhato lenne. Azonban hiaba
jartam a boltokat, ilyen nem kaphato - volt, nem is volt, stb.

Keresek valakit, aki - termeszetesen tisztesseges dijazas mellett - elkeszitene
a fenti illesztot.


Best regards / Üdvözlettel / Mit freundlichen Grüßen
          Salutations / Salutazione / Yoroshiku


AMON Csaba

HANGoljunk!
     
     >Elmeletben tenyleg jol hangzik, de ha pl 2x-es sebesseggel olvasol,
     >akkor elobb utobb betelik a puffer, mivel csak 1x-es sebesseggel
     >olvassak ki. Ha megtelet, akkor pedig leallitod az olvasast?
     >Korulumenyes. Pl. visszatalalni oda, ahonnan folytatni kell az
     >olvasast.
     
     Ezt ugye azert nem gondoltad nagyon komolyan? ;-)
     
     >Ha ez a modszer eszrevehetoen javitana a hangminoseget,
     >biztosan lennenek ilyen gepek.
     
     Errol csak egy Murphy torveny jut eszembe. De nem jopofaskodni 
     kivanok.
     
     >hH>horribilis lovekat tesznek az egyedileg lezertrimmelt D/A-kba es
     >HH> kozben meg csak nem is gondolnak a tobbszoros sebessegu 
     
     >De gondolnak. A tobbszoros sebessegu futomuvek mechanikailag 
     >precizebb kivitel kell, es ezeket bele is rakjak az audiofil gepekbe 
     >is. (Esetleg ha nem teccik rata valami modifikaljak.)
     
     Hat nem tudom. Szetszedtem mar tobbszor a PIONNEER 12x-esemet a 
     kompimbol. Egy remseg. Sehol femalkatresz. A >10.000 DM es 
     ringlispilek pedig sok fem alkatreszt tartalmaznak. Persze a nagyobb
     olvasasi sebesseg bizonyos fokig kepes kompenzalni a mechanikai 
     hibakbol eredo hibas olvasat. De nem az a lenyeg, hogy egy 32x-es
     futomuvet veszek es 1x-es sebessegen hajtom. Ez mar eleve egy 
     marhasag. (Lasd fennt!) A kerdes az, hogy a komoly jatszok kihasz-
     naljak-e az eloreolvasas lehetoseget. Szerintem nem.
     
     >HH> Persze CD leszorito rezkorongot meg parancsra bezavarosodo uveget 
     >jo draga penzert szivesen eladnak.
     
     >Ezek mik?
     
     Ha a gyartokat es tipusszamokat kerdezed akkor megfogtal. Mar 
     tortenelembol is gyenge voltam mert a szamokat nehezen jegyzem meg:-) 
     A rezkorong egy az analog vilagbol ismeretes modon mukszik; kivasalja 
     a CD-t a lejatszas idejere, hogy ne legyen hullamos mert (most 
     figyelj!) kevesebb a teves olvasas. Tiszta sor. A gyorsitott ill. 
     fekezett tomeg irdatlanul megno, de ez a hangvisszaadasnal masodlagos. 
     Talan SONY-n lattam.
     
      A tejuveg. Ez egy nagy gep volt (JADIS, ML ???). A korong egy uveglap 
     alatt forgott es mivel rajottek, hogy az eros hatterfeny a CD-n 
     keresztul zavarhatja az olvasast az uvegre felvitt muanyag elektromos
     feszultseg hatasara tejszeruve valt es vedte az olvasast a beeso kulso 
     fenytol.
     
     >> kijelzoje a hibajavitonak es az interpolalonak? Marminthogy 
     >>hanyszor kellett beavatkozniuk.
     >
     >Ha szerzel gepkonyvet, esetleg megoldhato. (Lehet, hogy dragabb lesz,
     >mint egy uj jobbfajta CDjatszo)
     
     Ugy en is tudok;-) Mindenesetre egy egyszerubb Sunyin kiprobalnam,
     szivesen vennem ha a meropont kereseseben segitenel. Foleg az 
     interpolalas a lenyeg mert onnantol kezdve izolodhet el dramatikusan a 
     hangminoseg.
     
     Az uveg vs. muanyagrol meg mindig csend van ;-)
     
     Van valakinek gyarto tippje a teflon kondikkal kapcsolatban?
     
     SaZ

> a CD kiolvasasat (tobbek, pl. a savontartas, kozott) PLL (faziszart hurok)
> szabalyozza, megpedig ugy, hogy egy pontos idoalap segitsegevel a CD-rol
> erkezo jel szabalyozza a forgatomotort. A jel ugy van kodolva, mint pl. egy
> PCM jel a telefoniaban: van neki egy (frekvenciatartomanybeli)
> normal-eloszlasa (haranggorbe), aminek a csucsat reprezentalo freki az
> alapfreki, ami kodolastol fuggoen fele, harmada az adataramlasi
> frekvencianak. Ezt a jelet kiszurik, raadasul ismert frekvenciarol van szo,
> es erre all be a szervo. Ugye a PLL a ket freki kulonbsegebol allit elo +
> vagy - jelet. Ez az elv a radioknal is.
> A bemeneti jel ertelmezesehez igy all elo a szinkronitas. Ezutan beirhato
> mindenfele taroloba, es kiolvashato barmikor.

Eddig ertem.

> Mint latszik, az alaporajel minden hibaja mar az elejen hozzaadodik a
> rendszer ossz torzitasahoz. Legeloszor ezt kell rendbe tenni, azaz a leheto
> legjobb minosegure csinalni. Jelen esetben erre ugynevezett "analog kvarcok"
> kepesek, ami nem egy UFO csoda, hanem a belso felepiteseben rejlo finomsagok
> teszik kulonlegesse. Pl. a jitter minimalis. (a benne levo komparator mindig
> ugyanott billen, stb)

Ezt viszont mar nem. Ha mar taroloba van irva, akkor kit erdekel az
alaporajel? Onnan kezdve mar minden a kiolvaso orajelen mulik...

> > Nem karcolt CD-t akarunk javitani,
> > hanem karcoltalan CD-t olcso jatszo + kabel kombinacioval ugyanolyan
> > minosegben lejatszani, mint meregdragakkal.
> 
> Szerinted miert draga a draga?

Borzaszto jo kerdes :)

> Olvad el, hogy mit irt  Kovary a sajat erositojerol.

Na eppen errol van szo. Egy analog cuccnal, bar en nem hallom, megsem
lehet elvileg kizarni, hogy akar egy drot csereje is valtozast okoz. Egy
digitalis eszkoznel viszont ez mar nem igaz, egy adott szint folott minden
drot egyforman jo.

> En nem mondtam olyat, hogy nincs kulso orajelem.

Helyes, akkor mar kar is tovabb feszegetni a dolgot. Amugy azt mondtad,
hogy az orajel a CD-re van kodolva. Ezek utan ez nem tudom mit jelent, de
legalabbis igen szerencsetlen megfogalmazas.

> > Ez mind igaz, de a digitalis atvitelben eppen az a szep, hogy ezen hatasok
> > mind kikuszobolhetoek, nem is olyan bonyolultan.
> 
> Meselnel errol kicsit bovebben?

Termeszetesen :) Ugyebar arrol volt szo, hogy a drotnak vannak mindenfele
csunya parameterei, amik bantalmazzak szegeny jelet. A gep, amin ezt irom,
egy kommersz Ethernet kabelen log, a level megis egy cseppnyi torzitas
nelkul atmegy...

> > > Az audioCD-ken nem tortenik_ hibajavitas_ olyan ertelemben, mint pl. a
> > > CD-ROM lemezek eseteben.
> > Akkor a CIRC mi???
> 
> Ugylatszik rosszul fogalmaztam. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy nem lehe
t
> az audioCD-tol a CD-ROM-ok 'hibatlansagat' szamonkerni.

Ezt a kijelentest azert valamilyen aranyokkal nem artana szemlelteni, azt
megirtam, hogy audioban hany bit javithato egzaktul, tudja valaki, hogy
CD-ROM-nal ez mennyi?

> Altalaban van egy meropont a CDjatszokban, ami arrol tajekoztat, hogy van e
> hiba, ill. javithato-e.
> Hat nem erdekes, hogy meropontkent beletervezik, de 1 kis LED-el az elolapon
> nem mutatjak. (Talan mert folyamatosan vilagitana?! ).

Vagy folyamatosan sotet lenne :))) Az a meropont szerintem a szervo
beallitasara, ellenorzesere szolgal, es egy jo allapotu CD-nel eppen azt
kellene latni, hogy nem, vagy nagyon ritkan szolal meg.

> > Viszont ennek a megoldasnak a
> > hasznalatat semmilyen elvi ok nem indokolja, legfeljebb regebben igy volt
> > olcsobb.
> 
> Hacsak az nem, hogy _EZ A SZABVANY_.

Marmint az a szabvany, hogy az egzakt javitas tilos, tessek interpolalni?
Megneznem azt a szabvanyt...

> Miert Te hogyan csinalnad meg a hibajavitast?

Egy darab DSP, nem ertem, mi a gond, foleg, hogy kesobbi megjegyzesed
szerint mar a tiz evvel ezelotti lejatszok is igy csinaltak...

> > De nem gyozom ismetelni a kiindulo kerdest, ami az volt, hogy az
> > uveg kabel lehet-e jobb a muanayagnal...
> 
> Nemtudom. Nem ertek az uvegszalakhoz.

Ez jo, miutan eppen innen indulva kalandoztunk el jo messzire...

> HH> A gyorsabb olvasassal el tudod erni, hogy par masodpercnyi adatot
> HH> eltehessel egy pufferbe, es amit nem sikerult jol elolvasni, az
> HH> "lassan, de biztosan" legyen ideje elolvasni a CD lejatszonak,
> HH> akar 0.5x-os sebesseggel! Ez elmeletileg jol hangzik, gyakorlatban nem
> HH> tudom, hogy igy hasznalja-e valamelyik lejatszo (szamitogepen kivul).
> 
> Elmeletben tenyleg jol hangzik, de ha pl 2x-es sebesseggel olvasol,
> akkor elobb utobb betelik a puffer, mivel csak 1x-es sebesseggel
> olvassak ki. Ha megtelet, akkor pedig leallitod az olvasast?
> Korulumenyes. Pl. visszatalalni oda, ahonnan folytatni kell az
> olvasast. Ha ez a modszer eszrevehetoen javitana a hangminoseget,
> biztosan lennenek ilyen gepek.

Mi korulmenyes? A puffer megtelese nem varatlan esemeny, ezt figyelve
kello idoben vissza lehet venni az olvasasi sebesseget, leallni nem kell.
Ami a visszatalalast illeti, a szabvany szerint ezt 1/75 masodperc
pontossaggal kell tudnia a jatszonak. A megoldas: menjunk mondjuk vissza
1/10 masodpercet, es az elozo minta vegevel osszehasonlitva a megfelelo
helyen johet a toldas. A rafinaltabb grabberek ezt csinaljak is, de 
erre is csak azert van szukseg, mert a grabbelesnel neha varni kell a
winchesterre. Ha viszont RAM-ba olvasunk, es jo allapotu a CD, akkor nincs
is szukseg a visszatalalasra.
 
> HH> El tudom kepzelni, hogy a regebbi CD jatszokban (foleg az olcsobbakban),
> HH> ha jott egy hiba, akkor meg sem probalta egzaktul javitani, hanem inkabb
> HH> interpolalt, vegulis 10 eve hol volt a szamitastechnika a maihoz kepest..
.
> HH> De ma mar ez nem akadaly, sem sebessegben, sem arban, ugyhogy egy korrekt
> HH> lejatszonak eloszor az egzakt helyreallitast illene megprobalni.
> 
> 10 evvel ezelott is igy csinaltak.

Bravo! Akkor nem ertem, hogy kisse korabban miert regelsz arrol, hogy
hacsak szabvany nem irja elo az egybol valo interpolalast. Persze ha csak
l'art pour l'art vitatkozol, az mas...

> HH>      horribilis lovekat tesznek az egyedileg lezertrimmelt D/A-kba es
> HH>      kozben meg csak nem is gondolnak a tobbszoros sebessegu futomuvekre.
> 
> De gondolnak. A tobbszoros sebessegu futomuvek mechanikailag precizebb
> kivitel kell, es ezeket bele is rakjak az audiofil gepekbe is. (Esetleg
> ha nem teccik rata valami modifikaljak.)

Ehhez kepest az elobb ezt irtad:

> olvasast. Ha ez a modszer eszrevehetoen javitana a hangminoseget,
> biztosan lennenek ilyen gepek.

Akkor most vannak, vagy nincsenek?

> >Na mindegy, ezek utan azt hiszem nem nagy kockazat azt mondani, hogy egy
> >nem tul rossz allapotu audio CD-t be lehet olvasni hibamentesen, amint
> >erre meglehetosen sok tapasztalat van CD-ROM-ok eseten, ahol meg ha a
> >formatum mas is, azert az elv ugyanaz.
> 
> Mit jelent Nalad ez a "beolvasni"?
> Ha masolasi celut akkor erosen vitatom. Mint irtam a grabbelok nem
> "olvassak be" a redundans infokat a CDrol, ezert _lehet_ rosszabb a
> masolat.

Marmint nem irjak ki a redundans infot, hanem csak a javitott adatokat.
Foljebb mar irtam, hogy mitol lehet rosszabb a masolat, de azt is, hogy
hogy kell a problemat megoldani.

Meg a grabbeleshez: az a bizonyos 1/75 masodperc miatt ha ketszer
probaljuk meg ugyanazt grabbelni, eltero lesz az eredmeny, hiszen nem
mindig ugyanott kezdodik a minta, es ugyebar az elejet nincs mihez
illeszteni. Ez egy lenyeges elteres a CD-ROM-hoz kepest (nem hang adatnal
ilyen elteresek nem engedhetok meg), de ettol meg a kiolvasott informacio
megegyezik azzal, ami a CD-n van, csak a kezdo es vegpont bizonytalan 1/75
masodperc erejeig. Azt hiszem zenehallgatas kozben ez nem igazan problema
:)

Megertem Kovary reakciojat. En meg sohasem voltam vallalkozo,
szoval biztos ezert nem ertem, hogy mi mennyibe kerul. Ha masokkal
akarod kifizettetni, hogy neked van egy szenvedelyed, es annak mar
mondjuk 30-eve hodolsz, es mar qrva sokat koltottel ra, az a te bajod.
Amit a HIFI kiallitasokrol irtal, meg egyeb jarulekos koltsegekrol,
azt alairom. En magam is mar vagy 300 bakelit LP-t vettem az utobbi 3 evben,
es rakoltottem kb. 1 milkat mai arakon szamolva (sajnos a jazz LP-k
nem 20-30 Ft-ba kerulnek, mint a Dob utcaban a klasszikusok).
De ez a sajat hulyesegem avagy szenvedelyem, es nem probalom kifizettetni
majd masokkal peldanak okadek ugy, hogy majd hazilag erolkodoket barkacsolok,
es tuladok rajtuk 100 %-os felarral vagy egyeb mas modon csencselessel.
   En maximalisan meghajlok Kovary Peter "highendes" ismeretei elott,
amelyeket korabbi leveleiben szolgaltatott. Valoban sok hasznos tanacs volt
kozottuk. De az arszabasban tovabbra sem tudok egyeterteni. Egy dolgot
nem vesz figyelembe. Azt, hogy mig Lajtatol nyugatra 2000$ korul van egy
atlagfizetes, addig kis hazankban 200$. Van egy nagysagrend kulonbseg.
Azt tudom, hogy az alkatreszeket a vilagpiacrol kell beszerzni, de amit
ezen felul felszamolsz, az mar hazai "hozzaadott" jarulek. Azaz tudomasul
kellene venni, hogy "illene" etikusabb dijszabast alkalmazni.
Ha valaki persze a milliomosknak akar dolgozni, sja kerem, az mas kerdes...
 Az adozas sem tud meghatni, ui. ez is koztudott, hogy legtobben a
hazilag barkacsolok kozul nem adoznak, majd hulyek lesznek adozni, es
ezzel azt hiszem mindenki jobban jar. Az allamnak sem nagy veszteseg.
 Az mas persze, ha mar nagyban csinalnad, akkor mar celszeru adozni.


  Udv. Durbincs