------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Fri, 28 Jun 91 06:42:12 CDT Date: Thu Jun 27 22:48:16 EDT 1991 Subject: *** FORUM *** #266 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : bodorgeza@wugcrc.wustl.edu Temakor: Re: Buvkarakterek ( 36 sor ) Felado : bodorgeza@wugcrc.wustl.edu Temakor: M.O. vs. Latin Amerika ( 59 sor ) Felado : demo%zel780.dnet@zam048.zam.kfa-juelich.de Temakor: Csile ( 4 sor ) Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Romania= Chile= Jugoszlavia ( 152 sor ) Felado : hidas@cernvm.bitnet Temakor: Jugoszlavia= Romania ( 63 sor ) Felado : hidas@cernvm.bitnet Temakor: Jugoszlavia= Romania =2= ( 28 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Kis vitaink a nagyvilagrol ( 96 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Mielott valaki kiigazit... ( 2 sor ) Felado : voros@argon.berkeley.edu Temakor: Jugoszlavia ( 13 sor ) Felado : zalan@cs.uchicago.edu Temakor: Jugoszlavia ( 29 sor ) Felado : hollosi%helios.ucsc.edu@ucscc.ucsc.edu Temakor: buvkarakterek ( 1 sor ) =============================================== Felado : bodorgeza@wugcrc.wustl.edu Temakor: Re: Buvkarakterek ( 36 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Erre valaszolok eloszor, mert ez konnyu. ^LKorosi Gabor levelei utan kovetkezo hianyt az uzenetben maradt ?Z = Control-Z karakter okozza. Ha jol emlekszem, akkor az ASCII 29, ami egyebkent End-Of-File karakter (ez biztos). Vax/VMS mailer, de nagyon sok mas program is, amint azt meglatja, abbahagyja az olvasast. Hiaba van meg informacio a file-ben, a program azt hiszi, hogy mar vege. Ezt onnan tudom, hogy megneztem a binary ertekeket a file-ben. Szinten le is testeltem a VMS mail programot, igy tudom, hogy az nem kepes ?Z-n tul olvasni. Mit lehet csinalni? 1. Ha a mail-ben veszed eszre, hogy meg van hianyzo uzenet, akkor tul keso megmenteni azt a bizonyos file-t. Ilyenkor en kuldok egy uzenetet az XMAIL-re hogy SENDDOC arch FORUM.###.Z, a beerkezo mail-t olvasas nelkul "extract"-olom, majd az igy nyert xxx.TXT;* file-t valamilyen "editor"-ban elolvasom. Eddig ez a megoldas meg mindig mukodott. 2. Minden TIPP vagy FORUM szamot, amibe Korosi Gabi levelet irt, auto- matikusan "extract"-olsz mintegy megelozeskeppen. A baj az, hogy mas mailer is elkovetheti ezt a hibat, illetve Gabor leveleinek csak egy elenyeszo hanyada tartalmaz ?Z-t, igy folosleges munkat kell vegezni. 3. Korosi Gabornak vesznk egy kisfejszet, azt neki elkuldjuk, es ot szepen megkerjuk, hogy hasogassa mar szilankokra azt a nem tudom en milyen computer-t amin a ?Z leveleit irja. ;-) BTW: #3 megvalositasahoz havi US $1000.00 -ra van szuksegem. Felajanlasokat barmilyen penznemben elfogadok. Elozetes "pledge" szukseges. Irjatok CRTLZ3 = dollarosszeg. :} Udv, Geza =============================================== Felado : bodorgeza@wugcrc.wustl.edu Temakor: M.O. vs. Latin Amerika ( 59 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Korosi Gabor es Pannon Jozsef vitajahoz: Ugy latom, M.O. Del-Amerikahoz hasonlitasa erzelmeket kavart fel. Mig Pannon Jozsef szivesebben latna a parhuzamot Ausztriaval, addig Korosi Gabor azt irja: " [M.O.] oda [Del-Amerikahoz] tartozik minden le'nyeges ta'rsadalmi-gazdasa'gi mutato' tekintete'ben". Ismerve a Del-Amerikai foldmuves sztereotypiajat, aki a nap jelentos reszet atalussza az arnyekban mig orszaga elmerul az adossagok tengereben, ertheto az e kep elleni tiltakozas. Ennek ellenere, szerintem is Korosi Gabornak van igaza. A rendkivul hasonlo gazdasagi mutatokon tul nagyon sok mindenben hasonlit M.O. a Del- es Kozep-Amerikai allamokra. A hasonlosag mar legelso Mexicoi latogatasom alatt feltunt. Mig San Diegoban laktam sokszor hetente atugrottunk Tijuana-ba, 25 merfoldre delre egy kis kikapcsolodasra. Az utak allapota, az emberek hangulata, a hirtelen meggazdagodasra vagyok "minden elado" mentalitasa az elso szembetuno jelenseg Mexicoban. A Bp.-i lengyel-piac arukinalatat es szinvonalat ideztek emlekezetembe az utcai arusok. Igazan konnyu volt elkergetnem az Ulloi ut - Nagy Korut keresztezodeseben a Muncheni rendszamu kocsim ablakat lemosni szandekozo "vallakozok" hadat, hisz ebbe mar Tijuana-ban beleedzodtem. Puert Nuevo vakolatlan hazai a malteres ladaval az udvarban akar a Balaton partjan is lehetnenek. A kulonbseg csak annyi, hogy itt (PN-ben) rakot arulnak a csaladi haz also szintjeben berendezett vendeg- lokben, mig a Balatonon langost vagy sult keszeget. ^L Hangsulyozom, Mexicot nagyon szeretem. Tobb ezer merfoldet vezettem a Baja felszigeten es a Yucatan felszigeten is jartam, igy meg tudom itelni az ottani allapotokat. Eddig meg minden magyar ismerosomet, ha lehetett, atvittem Mexicoba. Tobbseguk velemenye megegyezett az enyemmel, a ket orszag nagyon hasonlit egymasra. M.O. szerencsetlensegere, Mexiconak hatalmas elonye van abban, hogy mindket oldalan subtropusi tengerrel rendelkezik, mig M.O. nem. Az emberek legalabb olyan tortetoek es eros akaratuak, mint a magyarok. Nekik is csak egy bajuk van, az, hogy impotens es korrupt kormanyok nyomorba dontottek a gazdasagot. Ismerem meg tovabba a Holland Antillakat, ami erezhetoen mas kultura, mint M.O., viszont gazdasagilag jobban allnak nalunk. Ez megint ertheto, mert a hollandok rengeteg penzt nyomtak belejuk. Nekik is meg van az az elonyuk, hogy a Carib obolben fekszenek. Kedves Pannon Jozsef! Mikor azt irod: "Nem hiszem hogy sok otthonit vigasztalna az a tudat hogy 'hat azert mi sem allunk rosszabbul mint a szudaniak'.", sajnos ujra kell ertekelned vilegkepedet. Az elmult evtized(ek)ben a vilag bizony haladt, raadasul nagyobb leptekkel, mint az M.O.-rol elso pillantasra tunik. Sok orszag nagydob es trombita nelkul csak terult-fordult, es segitett magan. Mig Szudanhoz nem tudom M.O.-ot hasonlitani szemelyes tapasztalatok hijjan, addig azt teljes biztonsaggal mondom, hogy sok Lati-Amerikai orszag bizony beerte vagy el is hagyta M.O.-ot. En bizony azt mondom: "Hat azert a magyarok sem allnak sokkal rosszabbul, mint a mexocoiak." Bodor Geza P.S.: Nem emlekszem Mexico egy fore juto GNP-re, de kivancsi volnek vajon $3000 alatt van-e. Demokracia ugyanis van. BG =============================================== Felado : demo%zel780.dnet@zam048.zam.kfa-juelich.de Temakor: Csile ( 4 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Elnezest mindenkitol, de szerintem Csile az nem Csile, hanem vagy csille, es akkor a banyaszok hasznaljak, vagy Chile, es akkor egy orszag. Sorry. Ra1cz Imre =============================================== Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Romania= Chile= Jugoszlavia ( 152 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - > BUCHAREST, Romania (AP) _ Romania's chief rabbi is calling for > banning anti-Semitic political parties and ``fascist propaganda > and publications'' that he says threaten the nation's fragile > democracy. > > Rabbi Moses Rosen on Monday criticised the Romania Mare, or > ``Greater Romania,'' party formed last week. Party leader > Corneliu Vadim Tudor publishes a popular magazine that recently > has printed attacks on Jews. Ebben az a nagy baj, hogy Rosen rabbi nagyon lejaratta a hitelet a ^LCeausescuval valo egyuttmukodesevel, olyannyira hogy errol az 1989 decemberi roman forradalom utan a Washintom Post, meg a National Public Radio is megemlekezett. Mivel megoriztem a Washinton Post akkori cikket, hadd idezzek belole egy par idevago passzust: "In return, Ceausescu's demands were high. He received hard cash for every Jew who left the country, money that reportedly went into his own personal slush fund. And he got much more -- Rosen's active cooperation in persuading the West that Ceausescu was a pragmatic maverick whose human rights record was acceptable and who was worth doing business with. With the aid from U.S. Jewish groups and from the state of Israel, the rabbi helped Ceausescu obtain and keep 'most favored nation' trade status... ... His critics contend the rabbi was Ceausescu's envoy and agent, a key player in a conspiracy to deceive the world that helped maintain in power an increasingly ruthless and maniacal tyrant and prolonged the ordeal of the Romanian people. There are Jews who describe how Rosen used to boast of his influence with the 'Great Man', and how his wife, Amalia, would speak of her friendship with Elena. -------------------------------------------------------- Egyebkent a cikket Glenn Frankel irta, s en a Seattle Times 1990. feb. 22-i masodkozlesebol ideztem. A National Public Radio kb. ugyanabban az idoben foglalkozott vele, hasonlo ertelemben. Ezekre pedig nem lehet azt mondani hogy antiszemitak. Korosi Gabor irja: > A Pinochet-rendszer annyiban nem volt fasiszta, hogy nem volt expanzi'v. > Egye'bke'nt messze tu'lteljesi'tette a Benito nyu'jtotta minta't, a terror > szisztematikussa'ga, kegyetlense'ge e's sze'lesse'ge a ne'met minta't > ide'zte. Meg a koncentra'cio's ta'borok is. Nem tudom, mie'rt ne lehetne > fasizmusnak nevezni? Szerinted mie'rt nem volt a Pinochet-diktatu'ra fasiszta? A szotaram szerint a fasizmus definicioja: "fascism: a political philosophy, movement, or regime that exalts nation and race, and stands for a centralized autocratic government headed by a dictatorial leader, severe economic and social regimentation, and forcible suppression of opposition." A Pinochet rezsim nem volt rasszista, nem volt kozpontositott, s nem eroltetett semmifele regimentaciot. Egyszeruen csak egy tipikusan latin-amerikai autokratikus rendszer volt, semmi esetre sem totalitarius, ami jellemzo a fasiszta es kommunista rendszerekre. > Amerika'ban van ne'ha'ny nagyon jo' egyetem. A Berkeley is ko~ze'ju~k tartozik . > Te'nyleg biztos jo'l e'rezne'm magam ott. E's ha e'n Amerika'ban e'lne'k, bizt os > bu~szke lenne'k arra, hogy a vila'g legjobb egyetemei ott vannak. Persze en az ottani politikai hozzaallast ertettem, nem pedig az akademiai szintet. > haszna'lt cowboy mo'dszerei [pl. tengere'szgyalogosok Libanonba, Grenada'ba, > Panama'ba, Kuvaitba ku~lde'se] ritka'n hoznak tarto's eredme'nyt. Ezek > legfeljebb, nagyon szerencse's esetben, tu~neti kezele'st jelentenek. ^L Ugy latszik elfelejtetted azt hogy eleinte a libanoni beavatkozast a lakossag orommel fogadta, mivel ez egyben az izraeli csapatok kivonasat is jelentette. Csak kesobb lett az egesz dologbol problema amikor beavatkoztak az ottani polgarhaboruba az egyik oldalon. Ez az amire celoztam amikor az ostoba amerikai kulpolitikarol beszeltem. (Motto: a pokolba vezeto ut gyakran van joindulattal burkolva.) Egyebkent a grenadai beavatkozast is a nep nagy resze orommel fogadta. Azt hiszem az megis csak mervadobb mint a kivulallo Baloldal velemenye. > Ha jo'l veszem e'szre, senki sem ta'mogatja Szlove'nia e's Horva'torsza'g > kiva'la'sa't. Nem csak az USA fanyalog. Ennek nyilva'n sok oka van. Pl. fe'lne k > atto'l, hogy ebbo"l [polga'r?]ha'boru' vagy keme'ny katonai diktatu'ra lesz. Ugy latszik felreertetted az erre vonatkozo velemenyemet. Nem azt vitattam hogy sok allam ellenzi a horvatok es szlovenek onallosagi deklaracioit, hanem azt vajon azoknak joguk van-e diktalni azt hogy mas nepek mit csinaljanak. Elvegre az a horvatok es szlovenok dolga vajon egyutt akarnak-e elni a szerbekkel vagy nem. Ez az egesz kulso allaspont valahogy ugy nez ki nekem mintha X be akarna avatkozni az Y es Z hazassagaba, s diktalni akarna vajon elvalhatnak-e vagy nem. Semmi koze hozza! En a magam reszerol teljesen megtudom erteni a horvatokat hogy eleguk van a szerb dominaciobol. A problema mar akkor el volt vetve amikor osszetakoltak azt a szornyszulott orszagot ahol nemcsak 6 kulonbozo nepet akartak osszehozni, de ket teljesen kulonbozo kulturat: romai es bizanci oroksegut. Azaz, egy nyugatit es egy keletit. Egyebkent en nem latok semmi ellentmondast abban hogy pont most kezdenek "nemzetieskedni" amikor az egyesult Europa hazaba akarnak bebocsatast nyerni. Ne felejtsd el, hogy Nyugat Europaban is volt eleg nemzeti ellentet a haboru ota amig eljutottak a mostani helyzetig. Gondolj csak a flamand-francia ellentetre Belgiumban, pl., vagy a regebbi nemet-francia feszultsegre. Vegulis azok az orszagok csak ugy tudtak idaig jutni az egyesult Europa gondolataval, hogy elozoleg elertek egy magabiztossagi szintet a nemzeti letukben. Azt hiszem ezen kell a horvatoknak es szlovenoknak is keresztul menniuk mielott elegge kenyelmesen erzik magukat ahhoz hogy sajat joszantukbol hajlandok legyenek valamit fel is adni abbol a szuverenitasbol az europai egyesules erdekeben. > Nekem nem vila'gos, hogy egy fu~ggetlen Szlove'nia vagy > E'sztorsza'g nem ellente'tes-e a Helsinki egyezme'nnyel. Ami azt is mutatna', > hogy rossz az egyezme'ny, de azt is jelenti, hogy az ala'i'ro'k keze't > megko~ti.) Nekem az eleg nyilvanvalo hogy a Helsinki egyezmenyek a hataroknak kulso eroszak elleni garanciajat jelentettek, nem pedig tilalmat az onrendelkezes gyakorlasa ellen. > Mindezzel nem a horva'tok e's a szlove'nek fu~ggetlense'ghez valo' joga't > akarom ke'tse'gbe vonni. De mege'rtem azokat a politikusokat, akik nem > lelkesednek. Nem-lelkesedes az egy valami, de amikor Baker olyanokat emleget hogy Horvatorszagot bojkottalni fogja az USA, etc., az mar beavatkozas masok belugyeibe. Nem mintha minden esetben elleneznem az ilyen beavatkozast, de ez valahogy furcsanak tunik, mivel egy meg mindig kommunista rendszert (Szerbia) tamogat egy kommunizmust lerazott rendszer ^L(Horvatorszag, Szlovenia) ellen olyan dologban amiben en nehezen latok amerikai nemzeti erdeket. Elvegre tucatnyi kisebb fuggetlen ENSZ allam is letezik mint Szlovenia, pl. > Sza'momra me'g az sem vila'gos, hogy a szlove'n e's a horva't korma'ny > te'nyleg ki akar-e le'pni, vagy ez csak az alkudoza's re'sze. Az, hogy nem > ke'szi'tette'k elo", azt sugalja, hogy olyan nagyon nem akarnak o~na'llo'ak > lenni. Az e'sztek pl. sokkal to~bbet tettek aze'rt, hogy valo'ban o~na'llo'ak > legyenek. Jelenleg Szlove'nia e's Horva'torsza'g o~na'llo' a'llamke'nt nem > e'letke'pes. Elo"bb teremtse'k meg a fu~ggetlense'g felte'teleit. Milyen feltetelekre celzol amiben az esztek elobbre vannak? Pannon Jozsef =============================================== Felado : hidas@cernvm.bitnet Temakor: Jugoszlavia= Romania ( 63 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (Pannon Jozsefnek) Amit az amerikai politikarol irtal, az valahol osszevag azzal, amit en is gondolok. Azt hiszem, a naivitas es dilettantizmus kisse nagyobb foka lelheto fel az amerikai politikusokban, mint az europaiakban, ezt is a kulpolitikara ertem. Ez modjuk nem csodalnivalo, hiszen a "kivalasztodasukban" a belpolitikanak sokkal nagyobb a szerepe. Nagy orszag, kevesbe van raszorulva a taktikus kulpolitikara. El is van szeparalva egy kulon kontinensre, kevesebb szomszedja van, mint egy europai orszagnak. Hogy milyen esemenyek kapcsan merult fel bennem a dilettantizmus ? Az irani sah bukasat meg 1-2 honappal bekovetkezte elott sem vartak. Azutan ott volt a pocsek tuszmentes. A Kelet-europai valtozasokat a CIA sem varta 1989-ben (ezt otthon, amerikai forrasra hivatkozva hal- lottam). A masodik vilaghaboru utani bekerendszerben is vannak hia- nyossagok, nem lehet mindent Sztalin szerzodesszegesere fogni. Persze Trianont az europai hatalmak toltak el. Konkretan Jugoszlaviarol. A magam reszerol erzelmileg tamogatom a horvat es szloven torekveseket, de a fegyveres konfliktusokat nem. Ezert is tartottam nagy hibanak a fegyverszallitasokat. Ha langbaborul a Balkan, mi is kaphatunk egy-ket lovetet, es bizony mar nincs szovjet hadsereg, akinek a puszta jelenlete stabilitast jelentene. Egyebkent en ugy hal- lottam 1989-ben, hogy a szovjet hadsereg a roman hatar menten keszult- segben volt, allitolag Ceausescu kapott egy halk intest, hogy ha a ro- man csapatok atlepik a magyar hatart, akkor eloszor szovjet egysegekbe fognak utkozni. A Szu nyilvan el akart kerulni egy (akkor meg letezo) VSZ-en beluli konfliktust. Egyebkent 1989-ben a magyar TV-hirado mu- tatott egy terkepet az eppen folyo magyar hadgyakorlatrol, ahol a fel- tetelezet delkeletrol tamado ellenseg elleni hadmozdulatokat gyakorol- tak. Nem alltunk mi sem messze egy kis lovoldozestol, a bukoban levo roman rendszer (hogy mennyire bukott, az nagyon is ketseges) kiszamit- hatatlan dolgokat cselekedhetett volna. A gazdasagi elkulonulest Jugoszlavian belul nem tartanam szerencsesnek, a politikainal meg ott van a problema, hogy a hatarok nem kovetik a nemzetisegi hatarokat. Ebbol a szempontbol a jelenlegi polgarhaborus helyzetben a teljes szakitas az atszakadt kisebbsegeket hozna lehetet- len helyzetbe, es az onrendelkezes joga oket is megilleti. Szloveniaban ez kisebb problema, mert az tulnyomoreszt szloven, de Horvatorszag mar nagyon kevert. Sem a jelenlegi allapot, sem a szetvalas a mai hatarok- ^Lkal nem szerencses. Foderacio helyett probalkozhatnanak laza konfode- racioval, de nekik kell donteniuk. Es akkor itt van az altalanos europai biztonsag, a status quo kerdese. Vegleges megoldast csak a hatarok fokozatos eltuntetese jelenthet, ahogy azzal az EK probalkozik. A leghelyesebb, amit a kulfold tehet, az a targyalasokra osztokeles es a fegyveres megoldas akadalyozasa. A vegleges megoldast azonban nekik kell megtalalni. Nem szabad merevn ragaszkodni sem az egyseghez, sem a szetvalashoz. Romaniaval kapcsolatban egyre pesszimistabb vagyok, sajnos pl. Francia- orszag sem szanta ra igazan magat a "kis testver" komolyabb figyel- meztetesere. Ez olyan "objektiv" korulmeny a magyar politika szamara, ami bennunket ovatossagra es ugyesebb lobbizasra kell hogy intsen. Udv Hidas Pal =============================================== Felado : hidas@cernvm.bitnet Temakor: Jugoszlavia= Romania =2= ( 28 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (Pannon Jozsefnek) Most olvastam el a preview-t. Amit a mai szamban irtal, abban rengeteg igazsagot latok. Azert kette kell vilagosan valasztani azt hogy a forab- bi lejaratta magat a Ceusescu rendszerben, ill. amit mondott, mert amit mondott, azt sokan masok is mondjak es igazuk van. Ebben a kerdesben a rabbinak is. Attol felek a magyarok is megtapasztaljak majd, hogy meny- nyire. Egyebkent a Ceusescuval valo uzletelesben Amerika, Nemetorszag es Izrael is hibaztathato. A tobbi dologhoz viszont nemigen van mit hoz- zafuznom. En is ugy gondolom, hogy kelet es nyugat hatara Szerbia es Horvatorszag kozott huzodik, kulturalis ertelemben, ezert nem tartanam szentsegtoresnek, ha ez tenyleges hatarvonalban is megnyilvanulna. (Korosi Gabornak) Sajat penzt a Szlovenek is letrehoztak mar 1-2 eve, de nem kerult for- galomba, most viszont ezt is elhataroztak. Ezt majusban hallottam, ami- kor otthon voltam. Az elokeszitesben a dolguk nehezebb, mint nekunk pl. a KGST-bol valo kivalasnal, mert ok formnalisan sem fuggetlenek. Egyeb- kent, ha jol tudom, a Nyugat-Europaba iranyulo jugoszlav export 40%-a Szloveniabol szarmazik, pedig a lakossagarany durvan 10%. Ez is azt je- lenti, hogy jobbak az eselyeik Horvatorszagnal. Udv Pali =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Kis vitaink a nagyvilagrol ( 96 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A kisbalta't e'n is meg tudom venni, de a bi'r(o')sa'got ki fizeti? De te'nyleg: e'n is Vax/VMS-en vagyok, e's nekem olvasa'sna'l semmi gondot sem okoz. Ma's viszont nem szu~l file-ve'g jelet. Sok van mi csoda'latos... ^L Mexico: az utolso' adat az International Financial Statisticsban 1987-es(!) (az IMF az egyik leggyorsabb nemzetko~zi adatforra's). Ke't a'rfolyam van (Pesoban van meg a GDP), az egyik (piaci) alapja'n durva'n 2200$/fo", a ma'sik (hivatalos) szerint to~bb mint 4000$/fo". (E's nekem ilyen adatokkal kell dolgoznom.) Valo'szi'nu"leg 3000$/fo" alatt van. Sajnos me'g nem voltam Mexicoban, csak olvastam ro'la. Eddig minden va'laszta's elo"tt/uta'n jelento"s csala'sokro'l. Mindig az Inte'zme'nyesi'tett Forradalmi Pa'rt java'ra. Lehet, nem igaz. De ha igen, akkor az alapteszten megbukott. Chile [bocsa'nat!!!!] nem egy szoka'sos Latin-Amerikai diktatu'ra volt (egy olyan orsza'gban, ahol elo"tte ilyesmi nem volt szoka's). Me'g Pannon Jo'zsef defini'cio'ja szerint is: a "social regimentation" egy pillanatig sem ke'rde'ses. A gazdasa'git egy ta'je'kozatlan ko~nnyen hamisnak tartja, de nem az. Majdnem olyan a'tfogo' gazdasa'ga'talaki'to' programjuk volt, mint egy tervgazdasa'gnak, csak ma's ira'nyban (vagyis ira'nyokban, mert to~bbszo~r va'ltozott). A ke'tszeri privatiza'cio' ko~zu~l az elso" u'gy zajlott le, hogy Pinochet [politikai e's szeme'lyes] bara'tai kapta'k meg az a'llami ce'gek jobbik fele't potom pe'nze'rt, majd miuta'n ne'ha'ny e'v alatt annyira to~nkretette'k o"ket, hogy az a'llamnak kellett szana'lnia o"ket [ebben aze'rt a vila'gpiac meg az ado'ssa'gva'lsa'g is ludas volt], az a'llam to~bbet fizetett (rea'le'rte'kben) a to~nkrement ce'geke'rt, mint amennyie'rt eladta. Ma'sodszor ma'r sokkal u~zletibb alapon privatiza'ltak. E'n a rasszizmust nem tartom a fasizmus fontos alkoto're'sze'nek, Olaszorsza'gban pl. nem volt az. Egye'bke'nt nekem is van szo'ta'ram e's eszerint: (Hornby: Oxford Advanced Learner's Dictionary of Current English) "fascism: n. Philosophy, principles and organisation of the aggressive nationalist and anti-communist dictatorship started in Italy in 1922 and dissolved in 1943; similar movement in other countries. fascist n. supporter of ~. adj. of ~; extreme right-wing; reactionary." Ez sokkal ko~zelebb a'll ahhoz, ahogy e'n haszna'lom. Pedig nem ennek alapja'n va'lasztottam szo'ta'rat, itt valo'szi'nu"leg megint Euro'pa-Amerika ku~lo~nbse'g is van. De ez ma'r szo~rsza'llhasogata's. Rosen rabbi: Roma'nia u~gyben NSzK (e's szeme'lyesen Genscher) is sa'ros. O"k ugyanu'gy emberkereskede'st folytattak, e's az alku egyik re'sze ugyanu'gy a hallgata's volt. E's Genscher is hallgatott. Pedig ez az NSZK sajto'ja mellett nem volt ko~nnyu". Nehe'z eli'te'lni, nyilva'nvalo'an embere'leteket mentettek. Ha szo' szerint tala'n nem is, de abban az e'rtelemben, hogy az EMBERI e'letre adtak a megva'sa'roltaknak leheto"se'get, biztosan. Ko~zben nagyban hozza'ja'rultak ugyan a rendszer stabilita'sa'hoz is - az emberkereskedelem beve'teleinek is jelento"s re'sze volt abban, hogy Roma'nia 1988-ra visszafizette ado'ssa'gai tu'lnyomo' re'sze't - de az me'gis megbukott. E's biztos vagyok abban is, hogy Rosen rabbi a felese'ge ne'lku~l utazott ku~lfo~ldre. Nem mondhatott aka'rmit, ha e'lve akarta viszontla'tni. Most viszont nem egy jo'l szervezett diktatu'ra'val a'll szemben, hanem a ba'rmikor elszabadulhato' terror vesze'lye'vel. Sajnos potencia'lisan most me'g sokkal vesze'lyesebbnek tu"nik a helyzet (a magyarok sza'ma'ra is) mint Ceaucescu alatt alatt ba'rmikor. A konduka'tor hiu' volt, adott a ku~lfo~ld ve'leme'nye're. A mostani sze'lso"se'geseket a ku~lfo~ld ve'leme'nye teljesen hidegen hagyja. E'n el tudom hinni, hogy Rosen rabbi u'gy e'rzi, most minden zsido' ko~zvetlen e'letvesze'lyben van. O'vatosan ba'nne'k az eli'te'le'se'vel. Ki tudja, ha'ny ember e'lete't mentette meg az egyu~ttmu"ko~de'ssel. E'sztorsza'gban ke'sz to~rve'nycsomagok va'rja'k a fu~ggetlense'get, az e'szt korona (legala'bbis az indula'shoz szu~kse'ges mennyise'g) ke'sz, mega'llapodtak ne'ha'ny jelento"sebb e'sztorsza'gi orosz politikai ero"vel - akivel csak lehetett - gyakorlatilag ma'r saja't nemzetgazdasa'guk van a szovjetto"l elte'ro" a'r/be'r e's ado'rendszerrel. Biztos nem ke'szu~ltek me'g el mindennel, nyilva'n van olyan, ami csak a fu~ggetlense'g uta'n lehet, de a sokkal fejlettebb e's nyitottabb Szlove'nia ehhez ke'pest sehol sincs. ^LHorva'torsza'gro'l ne is besze'lju~nk, a szlove'nok legala'bb megpro'ba'lta'k felme'rni, mibe is va'gnak bele. (E'n u'gy tudom, hogy a szlove'nok csak tervezgette'k a lipa't. Lehet, te'vedek, de a 2 e'v biztos nem stimmel. Akkor me'g meg sem bukott a JKSZ Szlove'nia'ban. A va'laszta's tavaly volt.) [Nyilva'n nem Magyarorsza'g a viszonyi'ta'si alap.] A Ko~zo~s Piacot illeto"en E'szak-I'rorsza'g jobb pe'lda lett volna, mint Belgium; nem ve'letlen, hogy Anglia a hata'rok elto~rle'se'nek egyetlen igaza'n harcos ellenzo"je. De ha Jugoszla'via'n belu~l nem tudnak a szerbek e's a horva'tok be'ke'ben e'lni egyma'ssal, akkor mie'rt tudna'nak a Ko~zo~s Piacon belu~l? E's ki akarja a nyaka'ba venni ezt a politikai cso"dto~meget? Ko~zben elolvastam az amerikai nyilatkozatokat, e's nekem sem tetszettek. De ha politikus lenne'k e'n sem merne'k semmi olyat mondani, amibo"l az deru~lne ki, hogy esetleg ta'mogatna'm az elszakada'st, nehogy a fejjel a falnak rohano'k biztata'snak vegye'k. E'n atto'l tala'n nem fe'lek, hogy egy jugoszla'viai polga'rha'boru'ba mi is belekeveredhetne'nk. Etto"l me'g nem jo' e'rze's a hata'rokon la'tni a tu~zet. Nyilva'n senki ku~lso" e'rdemben nem szo'lhat bele, hogy elva'ljanak-e vagy sem. Ha az egyik fe'l va'lni akar, nem jo' ero"szakkal fenntartani a ha'zassa'got. De az a ha'zassa'gna'l sem ele'g, hogy az egyik fe'l kijelenti, mostanto'l nem e'r a nevem. Meg kell ta'rgyalni egyma'ssal is, meg a ki'vu~la'llo'kkal is el kell fogadtatni. Eddig a jugoszla'vok mindig arro'l ta'rgyaltak, milyen felte'telek mellett tudna'nak egyu~ttmaradni. Most Szlove'nia e's Horva'torsza'g kijelentette, hogy nem tud maradni. De ez legjobb esetben is csak kezdete a va'lo'pernek. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Mielott valaki kiigazit... ( 2 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az e'szt pe'nz ma'rka e's nem korona. Lesz majd. Tala'n. Reme'lheto"leg. =============================================== Felado : voros@argon.berkeley.edu Temakor: Jugoszlavia ( 13 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tom Lantos kepviselo erelyesen nyilatkozott az amerikai politika ellen, Horvatorszag es Szlovenia fuggetlensegi torekveseinek kapcsan. A State Dept. es a Feher Haz allandoan figyeli a lakossag hangulatat, ezert mindketto fenntart egy un. "comments" vonalat. A kovetkezo szamokon lehet velemenyt nyilvanitani (nem kerdezik, van-e szavazati joga az illetonek): State Department - Comments: 202-647-6575 White House - Comments: 202-456-1111 Udvozlettel Voros Katalin =============================================== Felado : zalan@cs.uchicago.edu Temakor: Jugoszlavia ( 29 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ^L A vilagpolitikanak megfeleloen mi is elkezdtunk vitatkozni rola. En nem tudom, hogy mi az oka az ottani helyzet ilyen gyors romlasanak, nyilvan a tobbek altal emlitett nemet / bizanci orokseg is. Bizony nem kell zseninek lennie az embernek ahhoz, hogy Ljubljana vagy Zagrab illetve Belgrad vagy Szkopje utcain setalva eszrevegye a kulonbseget. Szerintem viszont nagyon fontos szerepe van a legprozaibb oknak, tudniillik a penz. Valaki irta (sajnos nem tudtam megtalalni a cikket), hogy Szlovenia es Horvatorszag nem lenne kepes gazdasagilag az onallo eletre. Ez szerintem maszlag, eppenseggel - nyilvan par ev zurzavar utan - nagyon is jol megelnenek. Ahogy Hidas pali is irta, Szlovenia allitja elo a Jugoszlav export legnagyobb reszet. Azt viszont nem irta Pali, hogy Horvatorszag gyujti be viszont az idegenforgalmi bevetelek 80 %-at, ami szinten szep summa. Tudjatok egyebkent, hogy miert kaptak meg a Horvatok az elso vilaghaboru utan (a belso hatarok kialakulasanal) a tengerpart tulnyomo tobbseget? Eleg ranezni a terkepre, es ez abszolute nem tunik logikusnak, es, ha jol tudom delebbre szerb tobbseg is el. (Emiatt is van most arrafele nagy zur.) En olyan pletykakat hallottam, hogy akkor (is) a gyoztes szerbek diktaltak, es akkortajt a sziklas tengerpart nem ert valami sokat, viszont Vajdasag igen, igy aztan Szerbia megkapta azt, viszont cserebe lemondott egy csomo tengerrol. Ez akkor biztos jo csere volt, manapsag mar nem az, es szegeny ottelo magyarok is emiatt jarnak porul. Zalan =============================================== Felado : hollosi%helios.ucsc.edu@ucscc.ucsc.edu Temakor: buvkarakterek ( 1 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ld. a mai TIPP-et. Jozsi.