Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 1231
Copyright (C) HIX
1996-11-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: *** SZALON *** #1227 (SZALON # 1228) (mind)  53 sor     (cikkei)
2 pit bullterrier (mind)  55 sor     (cikkei)
3 Re: Kerdes Balogh Evanak (mind)  36 sor     (cikkei)
4 A hadsereg mint politikai ero??? (mind)  14 sor     (cikkei)
5 Pitbulltenyesztes & mas disznosagok (mind)  41 sor     (cikkei)
6 Alapszerzodes-valasz, az uj helyzetben (mind)  225 sor     (cikkei)

+ - Re: *** SZALON *** #1227 (SZALON # 1228) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:

>Nagy reszuk pedig epp e
>rendszernek koszonhette letet. Szoval, velemenyem szerint, az 
>SZDSZ egy
>mitoszt terjesztett aminek nagyon sokan bedoltek. A negetiv 
>oldala a
>mitosznak az hogy az ellenfel csak foldhozragadt,8 erkolcstelen 
>es
>fajuldozo fasista.

Beleavatkoznek ebbe e temaba en is. En annyira SZDSZ-parti voltam, hogy
1990-ben csak azert utaztam Budapestre, hogy reszt vehessek a valsztasokon
es az SZDSZ-re szavazhassak! En is bedoltem az SZDSZ-propagandatrukknek,
hogy csak az SZDSZ jelent teljes rendszervaltast, mig a MDF valamifele
kriptokommunista szervezet. Hala Istennek, idokozben a SZDSZ megmutatta
igazi arcat, mikor koaliciora lepett a posztkommunistakkal.

>Velemenyem szerint a fo dolog az hogy az ertelmiseg ne fogadja 
>el a
>suggalt kepet, azt csak a magyar politikai eletnek csak ket 
>polusa
>letezhet. (Jobb es bal, nationalis6ta es kozmopolita stb).

Szerintem Magyarorszagon azert megsem ketpolusu a politikai elet. Hiszen
vannak posztkommunistak (MSZP), baloldali liberalisok (SZDSZ, FIDESZ),
jobboldali liberalisok, konzervativok (MDF), nem-liberalis jobboldal (MIEP).
Mi, itt Bulgariaban orulnenk egy ilyen politikai eletnek, nalunk
gyakorlatilag csak volt-kommunista es volt-kommunista-ellenes van, szoval
itt van az igazi ketpolusu politikai rend.

>Szamomra ugy tunik hogy az SZDSZ a regi rendszer liberalis 
>alarca. DE csak
>alarc hisz vezetoinek semmi koze a liberalismushoz.

Dehogynincs kozuk a liberalizmushoz! Nagyon is sok kozuk van. Sot, egyenesen
radikalis liberalisok, engem az legdemagogabb amerikai szelsoseges
liberalisokra emlekeztetnek: teljes egyeni szabadsag hivei, mindenfele
kitalalt kisebbsegekrol beszelnek egyfolytaban, szektakat szponzoralnak,
ateistak, stb.

>Magyar demokracia eselyei
>azon mulnak hogy sikerul e ujra felrobbantani az MSZP-et, mint 
>ez felig
>sikerult is 1990-ben.

Jo lenne. De nem hiszem, hogy sikerulne ezt megegyszer megcsinalni...
Szerintem a lenyeg a hazafias erok konszolidacioja lenne, bar nem tudom,
hogy ez lehetseges-e. Szinten nagyon hasznos lenne a hagyomanyos
(nem-liberalis) jobboldal erosebb reszvetele a politikai eletben. Satan
egyre erosebben munkalkodik a vilag politikai eleteben, s minden erovel a
liberalizmust tamogatja. Jo pelda erre az amerikai tarsadalom egyre erosebb
elperverzulese, mivel Satan az USA-bol iranyitja jelenleg tevekenyseget...
+ - pit bullterrier (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A pit bullterrier nem tul regi fajta, valamikor a mult szazad kornyeken
keresztezett egy angol figura ket masik harci kutya fajt, hogy kedvezobb
tulajdonsagokat kapjon. Ez tobbe kevesbe sikerult is, a pitbull hosszu
ideig a kutya-arena (a "pit") ura volt.

Hogy viselkedik egy rendes allat (= nem harcikutya), ha fenyegetes eri
territoriumat? Eloszor is: a harcot mindket fel (tamado es vedekezo)
igyekszik elkerulni, mert meg gyozelem eseten is olyan sulyos seruleseket
szenvedhet, hogy elpusztul. Tehat elso lepeskent morognak, felborzoljak a
szoruket, fenyegetoen, tamado pozicioban allnak es felmerik egymas erejet.
A talalkozasok jelentos reszeben a tamado ugy iteli meg, hogy erofolenye
nem elegendo ahhoz, hogy megerje a territoriumert folyo harcot, es elolda-
log. Masik jelentos resz, amikor a vedekezo fel latja, hogy ha harcra ke-
rul a sor, eselytelen, es eloldalog. A maradek -- amikor tenyleges harc
alakul ki -- eleg csekely hanyad (az allatok eleg jol megtanultak felbe-
csulni a masik es a maguk erejet; aki rosszul becsult, elpusztult), es az
indoklolatlannak tuno harc mogott nyomos okok (pl. kolyokallatok) vannak
amelyekrol a tamado nem tudhatott. Ha megis harcra kerul a sor, tamadas
eseten a gyorsabb felnek jo eselye van arra, hogy sulyosan megsebesiti az
ellenfelet, o pedig sertetlen marad. Ehhez azonban idoben eszlelnie kell a
masik fel tamado magatartasat.

Mindenesetre egy hetkoznapi kutyaval viadalt rendezni eleg remenytelen
vallalkozas. A nezo nem azert fizet, hogy ket felborzolt szoru, morgo
kutyat lasson, amelyek legtobbszor egymasnak sem ugranak. Ezert keztek
kitenyeszteni a harci kutyakat.

Milyen tehat a jo harci kutya?

1. testfelepitese eros, zomok, fogai es allkapcsa eros, hogy akar
   egyetlen sikeres tamadassal is legyozhesse ellenfelet.
2. a fajdalomra majdnem erzeketlen (sulyos serulesnel sem hatral meg)
3. a tamadast bevezeto jelzo, fenyegeto szakasz rovid
4. ha agressziot (fenyegeto magatartast) tapasztal, azonnal, jelzes
   nelkul tamad.

Szeretnem kihangsulyozni, hogy ezeket a tulajdonsagokat a termeszetes
szelekcio "nem szereti", a szabadon elo allatfajok kozott ez a magatartas
nem kifizetodo. Ezeket a tulajdonsagokat igy osszegyujteni es kifejlesz-
teni csak tudatos tenyesztessel, szelekcioval lehetett. A staffordshire
terrier, bandog, pit bullterrier, bullmasztiff genjeiben hordozza ezeket
a tulajdonsagokat. Szeretettel, nevelessel elnyomni kb. olyan sikerrel
kecsegteto vallalkozas, mintha valaki nemetjuhaszbol akar sikeres harci
kutyat nevelni.

Az utolso ket pont, tehat a tamadast bevezeto fenyegeto szakasz rovidulese
es az agressziot koveto azonnali tamadas teszi nagyon veszelyesse ezeket
a kutyakat. A legtobb kutyafaj morgassal figyelmeztet es lehetoseget ad
a menekulesre. A harci kutya nem. A legtobb kutyafaj az agressziora (nem
kell valami nagy dologra gondolni: a kutyak azt is agresszionak tekintik,
ha felemeled a kezed vagy egyszeruen a szemebe nezel, probald ki a szom-
szed hazorzojevel a keritesen keresztul) morgassal valaszol es lehetoseget
ad a visszakozasra. A harci kutya nem. 

Uff. En szolottam.
+ - Re: Kerdes Balogh Evanak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Horvath Pista erdeklodott tegnap a szerzodesekrol a jogallamban. Ma olvastam
egy interjut a 168 oraban Soos Karoly Attilaval a Lapzarta rovatban.
Termeszetesen a Tocsik-ugyrol is folyt szo. Itt van a reszlet:

Kerdes: Tocsik Marta ugyvedje elmondja, hogy a rendorsegi meghallgatason
benyujtotta az afa0atutalasok bizonylatait, igy szerinte nehezen tarthato az
adocsalad vadja. Szogyenyi Jozsef ugyved ugy latja, a zugiraszat vadja sem
megalapozott. A vedo elmondta, hogy Tocsik Marta ujabb rendorsegi
kihallgatasa egyelore nem varhato.

Valasz: Jogallamokban elofordul, hogy valaki nyilvanvaloan erkolcsileg
sulyosan elitelheto dolgot muvelt, megsem lehet vele szemben szakciokat
alkalmazni, mondjuk azert, mert ugyesen kerult meg jogszabalyokat. Az
ilyesmit az emberek nehezen fogadjak el, de ez hozzatartozik a demokracia
lenyegehez. Az adott ugyben en remelem, hogy nem igy lesz. Ket problemat
latok Tocsik Marta ugyvedjenek erveleseben. Az egyik az, hogy a szerzodes
megtamadhato, ha a szolgaltatas es az ellenszolgaltatas nyilvanvaloan nincs
aranyban egymassal. A masik pedig az, hogy az ilyen kozvetitesben,
szerzodes-elokeszitesben megiscsak lehetnek olyan dolgok, amelyeket csupan
ugyved vegezhet el.

        Gondolom Pista arra gondolt, hogy "a szerzodes megtamadhato, ha a
szolgaltatas es az ellenszolgaltatas nyilvanvaloan nincs aranyban
egymassal." Szerintem, legalabb is amerikai gyakorlatban, ez ertelmetlen. Ha
van egy jogilag ervenyes szerzodes, tisztara mindegy, hogy a szolgaltatas es
az ellenszolgaltatas nincs aranyban egymassal. Hiszen, az a fel, amelyik
beleegyezett abba, hogy Tocsik Marta 10%-os sikerdijat kaphasson, az
pontosan tudta, hogy mi a szolgaltatas es az ellenszolgaltatas. Szoval
szerintem Soos Karoly Attilanak, legalabb is innet nezve, nincs igaza. Ami
pedig a szerzodes-elokeszitest illeti, en sehol sem olvastam, hogy Tocsik
Marta maga keszitette elo sajat szerzodeset az APV-vel, amit "csupan" egy
"ugyved" vegezhet el, megpedig Tocsik Marta, ugyan jogot vegzett, nem
ugyved. Az APV-nek allitolag 28 "ugyvedje" van--tehat ugyvedekben nem volt
hiany.

        Balogh Eva
+ - A hadsereg mint politikai ero??? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Igen Tisztel Szalon!

Az alabbi hirbol megtudhatjuk, hogy nalunk a honvedseg politikai intezmeny,
khm, kohom...

> elsosorban a politika irant nagyon erdeklodok koreben romlott a
> kormany megitelese. A politikai intezmenyek iranti bizalom a
                        ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
> kovetkezokeppen alakult: koztarsasagi elnok 64-4,
> Alkotmanybirosag 55-3, radio 51-2, televizio 50-4, ujsagok 49-3,
> honvedseg 48-2, birosagok 48-2, rendorseg 45-3, onkormanyzatok
> 44-0, kormany 30-5, parlament 30-4, szakszervezetek 27-1, partok 24-2.

     Udv: Nandi
+ - Pitbulltenyesztes & mas disznosagok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A harci kutyak ilyen elfajzasa emberi tevekenyseg gyumolcs. Pontosabban a
tamado es csakis tamado viselkedes kialakitasa. Azonban azt nem kell hinni,
hogy ez CSAK a harci kutyak sajatja. Vannak olyan
'idomitasitechnikak'melyekkel latszolag agressziora keptelen kutyafajok is
tamadova nevelhetoek. Ilyenkor az altalad emlitett valaszadasi peridus igen
rovid.

Ezek a kedvencebol fegyvert faragok tipusu hirdetesek. Magyarorszagon van
olyan allatorvos, aki ilyen mutetetkre specializalta magat. Ez egy agymutet,
amikor az allat bizonyos kozpontjait roncsoljak, es akkor egy ideges,
nehezen kordaban tartahto tamado allat lesz akar az ujfoudlandibol is,
amelyik ellenorizhetetlenne valhat. Ennek ellenere, mivel kivaloan veres
viadalokat lehjet igy meg szokatlan fajtakka is csinalni, csinaljak.

A kutyak helyett en a maga reszerol az ilyesfajta nevelest, mutetet es
viadalt hirdeto emberekt csuknam be egy kis idore, esetleg eppen elvaditott
kedvenceik koze, termezetesen megkotozve. Legyen min elmelkedniuk.

A viadalok tartasa azonban egyertelmuen maffia uzlet, megpedig az ott folyo
fogadasi piacnak resze. Ha hinni lehet a illetekes szakembereknek, itthon
ezt a piacot most osztjak fel, a (ex)jugoszlav, ukran es olasz bandak,
amelyek Magyarorszagot latnak jo piacnak erre a celre.

Kulonben ez nem uj jelenseg. Mert az USA-ban korabban volt, majd filemn
lehetett latni, vegul az eletben is megjelent egy masik hasonlo dolog, amit
halalig tarto harcnak neveznek. Itt ket ember viv egymassal valamilyen kezi
fegyverrel, vagy eppen fegyver nelkul harcot, ami egeszen az egyikuk, vagy
mindkettojuk halalig tart. Magyarorszagon mar voltak ilyen kuzdelmek, de a
magyar hullajeloltek pedig a lengyel es cseh arenakbn merkoznek. Az
eltuneksek egyik, egyelore kissebbik oka ez lehet. Itt a hazai tenyallas
tisztazott: emberolesi kiserlet, illetve annak minositett esetei, vagy a
kulonos kegyetlenseggel tipusu emberolesi esemeny.

Nagy az Isten allatkertje, es az Ember a legnagyobb allat benne.....
     Janos KIS Journalist of Computer technics & FIDO VIRNET BPEST BBS SYSOP
E-mail:   E-mail: 
 
    

     Janos KIS Journalist of Computer technics & FIDO VIRNET BPEST BBS SYSOP
E-mail:   E-mail: 
+ - Alapszerzodes-valasz, az uj helyzetben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Paller Gabor valaszol 1219-es vitacikkemre az 1224-es szamban. Mielott
valaszolnek, a legutobbi hirek fenyeben es a vita temajahoz kapcsolodva
kiegeszitem az 1229-es irasomat, ami valasztasok elore sejtheto eredmenyenek
kovetkezmenyeit taglalta. A helyzetmegitelesem pontatlan volt - de nem tul
optimista, hanem tul pesszimista. Ugyanis nem remeltem, hogy az RMDSZ-nek
annak ellenere felajanljak a reszvetelt a kormanyban, hogy - mint vartam - 
az eddigi ellenzek ket fo erejenek egyutt kenyelmes tobbsege lesz az uj
parlamentben, es ugyanakkor kulon-kulon viszont egyik se juthat az RMDSZ-szel
egyutt sem tobbseghez.
  
  En bizony me'g 1994-nel tartottam, amikor az RMDSZ latszolag vegzetesen
szembekerult a keresztenydemokratakkal az autonomiakovetelesek kapcsan. (Nem
akarok csusztatni: nem a Gabor altal emlegetett szekely teruleti, hanem egesz
Erdelyt erinto, nem teruleti autonomiakovetelesek kapcsan.) Miutan (ha jol
emlekszem) Farkas Gabor idezett egy, az RMDSZ-t es a Funar-fele RNEP-t egy
sorba allito roman publicisztikat, es kesobb megirta rola, hogy ez mersekelt
ellenzeki velemeny, me'g jobban megerosodott a pesszimizmusom ez ugyben. De
kozben fontos dolgok tortentek. A roman ellenzek nalam sokkal jobban
ertekelte, hogy az RMDSZ elnokjeloltje az a Frunda Gyorgy lett, akit Tokesek
nem is olyan reg arulonak tekintettek, mert harmadmagaval le mert ulni egy
amerikai szervezet altal rendezett beszelgetesre aktiv roman politikusokkal. 
Me'g jobban ertekelte Frunda kampanyat, amely nem arrol szolt, hogy mit 
akarunk kiharcolni a termeszetuknel fogva elnyomo romanok ellenere, hanem 
arrol, hogy "le kell rombolni a romanok es a magyarok kozotti pszichologiai 
berlini falat". De mindezek mellett: erre a fordulatra az alapszerzodes 
nelkul semmikepp se kerulhetett volna sor. Az alapszerzodesig a romanok nagy 
resze meg volt rola gyozodve, hogy Magyarorszag hosszutavu celja a hatarok 
modositasa, tehat a romaniai magyarokkal nem lehet szovetkezni. A szerzodes 
par mondata (a hatarok serthetetlensegenek elismerese, es a teruleti
autonomiarol valo  lemondas) eleg volt eloszlatni ezt a felelmet. 
  
  Bar a labjegyzet kollektiv jogokra vonatkozo resze engem is bosszant, es,
miota megtudtam Gabortol, hogy az 1201-esben szo szerint szerepel ez a
kifejezes, a Nyugat elott konnyen kepviselheto allaspontnak latom, ha itt nem
engedtunk volna, az RMDSZ kormanyba invitalasa utan megint modositok a
velemenyemen. Ha nyilvanos nemzetkozi vitak nelkul megkotott alapszerzodessel 
(es persze a normalis RMDSZ-politikaval) ennyit nyerhettunk, orultseg lett 
volna egy aka'r sikeres kuzdelmet is kezdemenyeznunk azert, hogy ne "mondjunk 
le" itt a kollektiv jogokrol. (Azert az idezojel, mert a szerzodes vagy szo 
szerint, vagy az 1201-esen keresztul sok, a hagyomanyos magyar ertelmezes 
szerint ideeso jogot rogzit.)
  
  Sokan talan ugy velik: korai az oromom. Elvben valoban elkepzelheto, hogy a
KDNPP (melynek partelnoke es allamfojeloltje egymastol fuggetlenul jelentette
ki az RMDSZ-szel valo koaliciokotes szandekat) egy jatszmat kezdett tegnap, es
elore arra keszul, hogy elutasitsa az RMDSZ felteteleit. Ezt mar csak azert se
hiszem, mert a leendo kormany masodik ereje, a Demokrata Part mar korabban 
deklaralta a varhato feltetelekrol, hogy szamara elfogadhatok. Kulonben is,
mindket fel nyilvan tudja, hogy a lenyeg nem az lesz, mit erhet el az RMDSZ
azonnal, hanem az, hogy mit er el az uj kormany elso eveben. A roman valaszto
szamara is nagy ertek a kormany stabilitasa, ugyhogy az RMDSZ a kormanyban
maradasaert sokat kerhet majd a kormany megalakulasa utan.  

  Folytatom a Gabornak irt valasszal, amit a fentiek persze erosen
befolyasolnak. Tudom, hogy az o irasa me'g a regi helyzetrol szolt, de nekem
ettol fuggetlenul a sajat mostani velemenyemrol kell elsosorban irnom.
  
>>  Ez az idezet, elismerem, talalt. (Az 1201-est alighanem illett volna szo
>>szerint olvasnom egy ilyen vitahoz.) Ezek utan en is hibanak latom, hogy a
>>"kollektiv jog" kifejezest beengedtuk a labjegyzet lemondasaba, az autonomia
>>melle.
>	Erdekes, hogy mennyire nem ertjuk meg egymast. A kollektiv jogokrol
>szolo 1201-es reszlet szerintem teljesen alkalmatlan arra, hogy kollektiv
>jogokat koveteljunk a romanoktol az erdelyi magyarok reszere, ezt csupan
>arra irtam valaszkent, hogy a nyugatiak elutasi'tana'k a kollektiv jogok
>gondolatat is. 

  Persze, hogy alkalmatlan. A lemondas lehet elvileg alkalmas arra, hogy
koveteleseket tamadjanak vele a romanok (mint a leveled kesobbi reszeben te is
irod). 

>a szekelyeknel
>azonban az autonomia a kovetkezo lepcsofok, ezt hagyomanyaik alapjan is
>igenyeltek, elvartak es nagyon csalodottan vettek tudomasul, hogy a magyar
>kormany eljatszotta ennek meg a lehetoseget is.

  Nem tudom, szekely ismeroseid mennyire reprezentaljak a szekelyseg
velemenyet. Viszont, miutan tobbszor emlitetted, hogy az alapszerzodes az
RMDSZ celjait keresztezi, es a szekely teruleti autonomiarol mar tobbszor
megirtam, hogy az RMDSZ nyilvanosan sose ambicionalta, most ezt me'g hadd
egeszitsem ki azzal, hogy az egyik magyar lap szerint egy, Tokeshez kozel
allo, szinten Borbely nevu politikus (aki persze nem azonos a multkor 
emlitett, Maros megyei Borbelylyal) azert nem kerult fel a Hargita megyei
listara, mert a szekely autonomiat koveteli. Errol a lapnak nyilatkozo
RMDSZ-politikus (nem emlekszem ki, legkozelebbre utananezhetek konyvtarbol) azt
mondta, hogy ez "nemzetallam lenne a nemzetallamon belul, es ezt senki se
akarja". Magyarul: az RMDSZ-ben ugy erzik, hogy (az 1947-1968 kozti helyzethez
hasonloan) egy szekely autonomia annak elismereset is jelentene, hogy a
Szekelyfoldon kivul viszont nem sok jog illeti meg a magyarsagot. 
  Miutan mar sok mindent felreertettunk egymas irasaiban, ismet leszogezem, 
hogy mindezzel egyutt ertelmes vitatemanak gondolnam a szekely autonomia 
hasznossagat, ha egyreszt volna realitasa, masreszt most, a valasztasok utan 
nem latszana, hogy a tema "ejtese" onmagaban rengeteget lendit a 
roman-romaniaimagyar viszonyon.  
  
>	A szorvany problemait az autonomia nyilvan nem oldja meg, erre
>ugy vettem eszre jelenleg az onkormanyzatisag a varazsszo, ezt most
>Eorsi Matyastol es az MDF-tol is hallottam. Mi ez, ha nem autonomia ?
>Az onkormanyzati jogok kiterjesztesere a romanok rohogve mutogathatnak
>az alapszerzodesre, de hiszen megallapodtunk, hogy ilyen nincs !

  Ezek szerint Magyarorszagon 3200 teruleti autonomia van? Egeszen nevetseges 
lenne, ha az onkormanyzatok jogainak megnoveleset parhuzamba allitanak a
kisebbsegek tobbsegi teruleteinek teruleti autonomiajaval. Ugyhogy gondolom, 
a "mi ez, ha nem autonomia" mondatot "mi ez, ha nem kollektiv jogok"-nak kell
olvasnom (hiszen a labjegyzet kizarolag a *teruleti* autonomiarol szol), es az
"onkormanyzat" szo alatt se a nalunk hasznalatost kell ertenem (ilyen alapon a
jelenlegi roman onkormanyzatok szukebb jogairol is elmondhatnank, hogy a
szerzodes szerint ilyen nincs) hanem egy affele - csak a mieinkenel jobban
mukodo - kisebbsegi onkormanyzatot. Hat igy igen, itt valoban nem hasznal a
labjegyzet. Csak hetfo ota ugy latom, itt a "lemondas" volt az ut a jogok
megszerzesehez.    

>>Ami a tobbit illeti: most mar nagyon
>>ovatos vagyok, minden velekedes nelkul csak kerdezek (mert ugy erzem, eleget
>>kestem, nem akarom konyvtarban keresgelni az alapszerzodest) hol van me'g
>>csonkitas?
>	Nehany demonstrativ pelda. Az 1201-esbol csak sajat forditasomban
>idezek, aki ellenorizni akar, megtalalhatja az angol szoveget a
>http://stars.coe.fr/doc/adoc0196/erec1201.htm cimen.
>1201, 7. szakasz, 4. bekezdes:
>"Azokon a teruleteken, ahol a nemzeti kisebbseg jelentos szamban el,
> a kisebbseghez tartozo szemelyeknek jogaban all sajat nyelvukon
> feltuntetni a helyi neveket, jelzeseket, feliratokat es egyeb hasonlo
> informaciokat a nyilvanossag szamara lathatoan. Ez nem fosztja meg
> a hatosagokat attol a joguktol, hogy a fenti informaciokat az allam-
> nyelven is feltuntessek"
>Alapszerzodes, 15. cikk, 3. bekezdes:
>"Azon terueleteken, ahol jelentos szamban elnek
> az illeto kisebbsegekhez tartozo szemelyek, mindket fel lehetove teszi,
> hogy a kisebbsegek nyelven is kifueggesztesre kerueljenek a hagyomanyos
> helysegnevek, utcanevek es mas, a nyilvanossagnak szant foeldrajzi feliratok.
"
>
>1201, 7. szakasz, 3. bekezdes:
>"Azokon a teruleteken, ahol a nemzeti kisebbseg jelentos szamban el, a
> kisebbseghez tartozo szemelyeknek jogaban all anyanyelvuk hasznalata
> az allami szervekkel valo kapcsolattartasban es a birosagon valamint
> a jogi eljarasokban"
>Alapszerzodes, 15. cikk, 3. bekezdes
>"A Szerzodo Felek biztositani fogjak azuokat a felteteleket,
> amelyek lehetove teszik az anyanyelv hasznalatat is a helyi hatosagokkal valo
> kapcsolataikban, oesszhangban az ervenyben levo belso torvenyekkel es a ket
> Fel altal alairt nemzetkozi koetelezettsegekkel."
>	Kell meg pelda ?

  Komolyan mondom, biztos velem van valami hiba, de: hiaba olvasom a szerinted
onmagukert beszelo parhuzamos szovegeket egyszer, ketszer, haromszor - nem
latom, mi a kulonbseg koztuk. Kerlek, ird meg.   

>>  Konkretan mit kertunk szamon, amit az alapszerzodes teljes szovege alapjan
>>ezutan mar nem kertunk? Autonomiaformakat szerintem eddig sem ker(het)tunk
>>szamon.
>	Jo, akkor most itt az ideje, hogy leirjam, szerintem milyen lett
>volna az adott helyzetben realis alapszerzodes. Tegyuk fel, ugy dontunk,
>elfogadhato hataridon belul meg akarjuk csinalni, hogy rendezodjenek
>a kapcsolatok es oldodjanak a romanok felelmei. Nem tudjuk elerni, hogy
>olyan tavlati celok, mint az autonomia es a kollektiv jogok belekeruljenek,
>a romanok erre meg nem kaphatoak. Ekkor a helyes alapszerzodes minnel tobb
>jogot biztosit, amit nem tud biztositani, arrol meg nem beszel. A 1201-es
>lehetoseget adott volna, hogy ra valo hivatkozassal kesobb is kuzdjunk
>az autonomiaert, hogy a magyar kormany belement egy olyan *hazugsagba*,
>miszerint a 1201-es ezt nem tamogatja, felhaborito es lenyegesen rosszabb
>helyzetbe hozza azokat, akik kesobb erre torekednek. 

  A romanok azt a valasztast kinaltak fel, hogy vagy nem fogja emliteni a
szerzodes az 1201-est, vagy egy labjegyzetben utana kijelentjuk, hogy az
1201-es nem beszel kollektiv jogokrol es teruleti autonomiarol, vagy nincs
szerzodes. A kollektiv jogokra vonatkozo kovetelesukbe, aminel a Nyugat
mellenk allt volna, kar lett volna belemennunk, ha mindez nem jarult volna
hozza az RMDSZ elott most adodo oriasi lehetoseghez. Az autonomiarol, ha nem
mondunk le, akkor az eleg sok cikkelybol allo 1201-es teljes egeszeben kimarad
a szerzodesbol. Jobban tudod, mint en, hogy mik azok a jogok, amiket akkor nem
lehetne a szerzodesen szamonkerni, igy pedig lehet. 

>a romanok nem adnak oda semmit,
>csak amit elveszunk toluk.

  Na, hat pontosan ez az. Ugy ertem: ez a hozzaallas az egesz vita lenyege. Ez
az, amivel soha semmire nem lehet menni (hacsak nem akarunk hadat uzenni 
:-) ).  Ezzel fordult most vegre szembe az RMDSZ is. Es ez nem is igaz. A
romanoknak egyaltalan nem celjuk, hogy amennyire lehet, elnyomjak a
magyarokat. Az celjuk, hogy amennyire lehet, az altaluk ehhez szuksegesnek
tartott lepeseket tegyek meg a hataraik hosszu tavu biztositasara. Ezeket a
hatarokat akkor erzik veszelyben, ha ugy latjak, hogy a magyaroknak celjuk ezek
megvaltoztatasa. Akkor valoban "nem adnak oda semmit". Ha a szamukra fontos
garanciakat megadjuk arra, hogy mi erre nem torekszunk, akkor szerintem nem 
kell "elvenni" toluk semmit, nincs szamukra akadalya annak, hogy adjanak. 
  
  Gondolj arra a jelenetre, amikor iden a Babes-Bolyai evnyitojan egy magyar
beszed elejen egy csekelyertelmu nyugdijas professzor kozbekiabalt, hogy
"turjuk, hogy egy roman intezmenyben magyarul beszeljenek?" es a roman
tobbsegu hallgatosag egyhanguan ravagta, hogy "igen!".   

  (Persze, amikor most "romanok"-at emlegettem, nem Funarra gondoltam. Nem is
Iliescura, aki ugy latta, hogy politikailag hasznos szamara, ha nacionalista
lesz, es hozzanott ez a szerep. Vagyis ha mas lett volna a valasztas 
eredmenye, nem tamadhattam volna ezt a ket sorodat ilyen hevesen. Tehat
elismerem, hogy Iliescu gyozelmet es tartos hatalmon maradasat feltetelezve 
volt letjogosultsaguk. Most viszont uj helyzet van, es nagyon fontosnak 
tartottam, hogy leirjam, ebben a helyzetben mar mi mulhat ezen a 
hozzaallason.) 

>ujra felteszem a kerdest: *miert* elfo-
>gadhatatlan 
[Romania szamara] 
>az autonomia ? Turelmetlenul varom a valaszt, hiszen az
>alapszerzodes es az 1201-es is megakadalyozza Romania teruleti integ-
>ritasanak serelmet.

  Az elobbi ertelemben a romanok szamara nem garancia se az alapszerzodes, se
az 1201-es. Az a garancia, ha nincs autonom tartomany. A teruleti autonomia
letrehozasat a hatarmodositas elokeszuletenek tekintik, me'g akkor is, ha az a
Szekelyfoldon van. (Felelmuket en nem latom indokoltnak, de a felelem tenyen 
nagyon csodalkozni sem tudok, a harom egykori foderalis kelet-europai allam
sorsara gondolva.) Ilyen zsigeri szorongasok nem mulnak el 5 ev alatt, az
altalad emlitett idohatarok kozul ehhez inkabb a 20-30 ev a szukseges ido. 
  
  Gondolom, sok olvaso szamara, koztuk szamodra is nagyon naivnak tunhet, amit
irtam. Magam se vagyok szaz szazalekig meggyozodve az uj roman kormanypartok
joszandekarol, hanem mondjuk hetven szazalekig. Ugy gondoltam, egy vitacikkben
inkabb "egysegesen kepviselem a tobbsegi allaspontomat", minthogy magammal is
vitatkozzak. Par het mulva okosabbak leszunk. 

                                                             Monta'gh Bala'zs

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS