Kedves Vegh Laszlo,

Megvallom egy kicsit en is szkeptikus vagyok a sumer-magyar rokonsaggal
kapcsolatban, bar elemzest meg nem olvastam rola, csak azt, mennyire nem
tudjak a sumer nyelvet hova tenni, ahogy a baszkot sem.

Leginkabb az erdekelne, hogy mivel magyarazzak a finnugor rokonsagot el-
vetok azt, hogy a magyar nyelvtan finnugor szerkezetu. Bar olyan nyelvat-
vetelt leirtak mar, hogy a hodito apak es meghoditott anyak gyermekeinek
"anyanyelve" termeszetes modon az anya nyelve lett, mert o volt otthon a
lurkoval. Mondjuk a hun apa es ugor anya gyermekerol badarsag tagadni
akar a hun, akar az ugor rokonsagot. Ilyen szempontokat megragtak, vagy
csak akkorat akartak eloadni, hogy tele legyen a Golyavar ?

Udv,
     Hidas Pal

Az eloadassorozat harmadik reszet, Puspoki Nagy Peter tortenesz eloadasat,
mondanivalojat a higgadtsag, szenvedelyektol mentesseg, targyilagossag
jellemezte. Bizony nem is kapott akkora tapsot. Azt elemzte, a honfoglalas
tajan kik laktak a Karpat-medenceben, milyen politikai szervezodesek
mukodtek, milyen kulturalis hatasok ervenyesultek. Elsosorban az irott,
kisebb reszben a regeszeti adatokra tamaszkodott.

  270 even at a Karpat-medence az avar kaganatus fennhatosaga alatt allott.
Az avarok belso viszalyai, az "igazi" avarok, a hunok es a bolgar-torokok
kozott feszulo ellentetek alaastak a birodalom erejet. De Nagy Karoly elso
hadjarata eredmenytelen volt. Az avarok mindent kiuritettek a tamadok elott,
igy azok, elelmuk felet elfogyasztva kenytelenek voltak visszafordulni. Pipin
deli tamadasa kesobb sikeres volt, hatba tamadott egy nagyobb avar sereget.
Az avar birodalom osszeomlott, kb 800 tajt.

   Azonban az avarok nem tuntek el. Pannoniaban kereszteny avarok eltek,
hercegi rangu szemely  es puspokok kormanyoztak oket. Puspoki Nagy az aacheni
birodalmi gyulesre utazo avar kuldottseg letet a fuldai kolostor kronikajaval
bizonyitja. Oda is, vissza is ott szallt meg a delegacio a foapat bejegyzese
szerint.  Az avarokra vonatkozo irasos utalasok meg ket evvel a honfoglalas
utan is fellelhetok. Arpad nepe es az avarok bekeben talalkoztak, nem harcoltak
egymas ellen, erre is vannak irasos utalasok.

  A nyugati kronikak szerint a Duna-Tisza kozen a szarmatta hunok eltek, akik
regi hun nyelvet beszeltek, a romai kor ota honosak voltak ott. A Felvideken
es delen szlavok eltek, nem tul nagy szamban. A halottaikat elegeto szlavok
urnainak szama eltorpul a honfoglalok sirhelyeinek szamaval osszevetve. Azok
a feltevesek, miszerint a honfoglalok itt a szlav tengerbe telepedtek volna
be, alaptalanok.

  Arpad nepe tehat avarokat, szarmatakat, szlavokat, kisebb szamban letelepedo
germanokat talalt itt. Arpad majdnem a magyaroke'val azonos szamu
kabar nepesseggel valamint meg jelentos szamu kijevi orosszal
erkezett. Az utobbiakra utal a szamos, honfoglalaskori, oroszira
vegzodo helysegnev.

  Az itteni nepek es a bevonulok osszeolvadasa tobb evszazados folyamat
eredmenye, amely kb Nagy Lajos korara fejezodott be, o mondta ki az
uj, egyenlo allapotu nemesseg elvet. Szent Istvan nem csupan
eszmei alapon hirdette a sok nepbol allo orszag erejet, ez akkor politikai
valosag volt. Jobb volt annak elonyeit kiemelni mint
hatranyai miatt sirankozni. Puspoki Nagy az osszeolvadassal
magyarazza a magyar nyelv
szinonim szavainak peldatlan gazdagsagat. Mint mondta, mas nyelvekben az
oreg ember jelolesere eleg egy szo, a magyarban van az oreg, ven, idos,
agg, elemedett, szipirtyo stb, mind kulonbozo nyelvekbol eredhet.
   Udv, Laszlo

Kedves Cser Ferenc!

O:ngo'l 1.
>A kettoseg, a jo es a gonosz isten letenek a hite vezetett az elso nepirtashoz
>Europaban, a Cathari-keresztes hadjarathoz. A cathariak "bune" csak az volt,
>hogy a kettos isten hitet komolyan vettek es mindent, ami anyagi, a Satan mu-
>venek tartottak, igy a hus/ver Jezus is csak egy volt a profetak kozul es igy
>a papokra nem volt szukseg, hogy kozbenjarjanak az Isten es a halandok kozott,
>ami Roma szemet rettentoen csipte.
Nos Ro'ma a nem megte'rtek oldaladon a'll. Minden olyan tani'ta'st u:ldo:zo:tt,
mely az o" e'rdekeit se'rtette. I'gy pe'lda'ul a Biblia aka'r csak re'szletes
tarta'sa anyanyelven ma'glya't e'rdemelt. A (szent) Bertalan e'jszaka uta'n,
amikor ne'ha'ny nap alatt nagysza'mu' hitvallo' hugenotta't me'sza'roltak le,
Pa'rizsban ko:rmenetben u:nnepeltek, amire megjo:tt a pa'pai a'lda's.
Jel. 017:004 "O:lto:zo:tt vala pedig az asszony bi'borba e's skarla'tba, e's
         mege'kesi'ttetett vala arannyal e's dra'gako"vel e's gyo:ngyo:kkel,
         keze'ben egy aranypoha'r vala, tele uta'latossa'gokkal e's az o"
         para'znasa'ga'nak tiszta'talansa'ga'val,"
017:006 "E's la'ta'm, hogy az asszony re'szeg vala a szentek ve're'to"l e's
         a J'ezus bizonysa'gtevo"i ve're'to"l; e's nagy csoda'lkoza'ssal
         csoda'lkoza'm, mikor la'ta'm o"t."
017:009 "Itt van az elme, a melyben van bo:lcsesse'g. A he't fo" a he't hegy,
         a melyen az assszony u:l."
017:018 "E's az asszony, a melyet la'tta'l, ama nagy va'ros, a melynek ki-
         ra'lysa'ga van a fo:ldnek kira'lyain."
(Ez nem csak az o'kori Ro'ma'ra a'll.)

O:ngo'l 2.
>Nem ragadtam volna billentyuzetet Hunor szovegenek elemzesere, ha eppen most
>nem lett volna ongyilkos felszaz ember az onfolkent Messiasal egyetemben.
E'n itt a ke't sva'jci e's egy kanadai helyszi'nen to:rte'nt eseme'nyekro"l
hallottam. A HVG-beli cikk szerint a vezeto"t (Luc Jouret) me'g nem azonosi'-
totta'k, so"t ko:ro:zik, mivel az a'ldozatok egyre'sze'vel go'lyo' ve'gzett,
mi'g ma'sok feje'n zacsko' volt, e's ero"sen el voltak ka'bi'tva , tova'bba'
valo'szinu"leg telefonhi'va'sra robbantak a tanya'k. Ugyanezen HVG sza'm i'r
a vezeto"ro"l: Luc Jouret belga a'llampolga'rke'nt a Kikwitben szu:letett
Belga-Kongo'ban 1947-ben. Bru:sszelben orvosi diploma't szerzett. 1976-77-ben
Fu:lo:p-szigetek csodadoktoraito'l tanult. Tanulma'nyozta a kinai,indiai elja'-
ra'sokat e's az ezoterika't. ...
Itt is az okkultal valo' o:nfeledt ja'tszadoza's vezetett a trage'dia'hoz.

>De jo lenne mar egy kis bekesseg, az aldas meg valahogy elviselheto....
"Be'kesse'get hagyok ne'ktek; az e'n be'kesse'gemet adom ne'ktek: nem u'gy
 adom e'n ne'ktek, a mint a vila'g adja. Ne nyugtalankodje'k a ti szi'vetek,
 se ne fe'ljen!" (Ja'nos 14,27 a Je'zusban hi'vo"kho:z)

Kedves Attila!

Mark 9,38-40-et ide'zted, e'n ezt most Karolibo'l irtam ki:
"Ja'nos pedig felele ne'ki, mondva'n: Mester, la'ta'nk valakit, a ki a te
 neveddel o:rdo:go:t u"z, a ki nem ko:vet minket; e's eltilto'k o"t, mivelhogy
 nem ko:vet minket.
 Je'zus pedig monda: Ne tiltsa'tok el o"t; mert senki sincs, a ki csoda't tesz
 az e'n nevemben e's mindja'rt gonoszul szo'lhatna felo"lem.
 Mert a ki nincs ellenu:nk, mellettu:nk van."
Melle'teszem Je'zus szavait Ma'te' 7,22-23-bo'l:
"Sokan mondja'k majd ne'kem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben pro'fe'-
 ta'ltunk-e', e's nem a te nevedben u"ztu:nk-e' o:rdo:go:ket, e's nem csele-
 kedtu:nk-e' sok hatalmas dolgot a te nevedben?
 E's akkor valla'st teszek majd ne'kik: Sohasem ismertelek titeket; ta'vozzatok
 to"lem ti gonosztevo"k."

>Hova teszed azokat a kereszt[y]en[y]eket, akik Jezus Krisztus neveben napja-
>inkban is gyogyitanak? Vagy akar az apostolokat? Vagy magat Jezust?
>Ahogy gyogyitanak, az [mai szemmel nezve] parajelenseg, azaz szerinted gonosz
>szellemi erok muve. Engedj teret a Szent Szellemnek a gondolataidban!
Jakab 5,14 re'szletezi, mit kell tenni, ha valaki beteg. Tudni kell, hozza',
hogy abban az ido"ben az olajjal valo' megkene's gyo'gymo'd volt, i'gy ma is az
e'ppen legmoderbnebb gyo'gymo'dot kell alkalmazni. A bibliai gyo'gyi'ta'sokna'l
mindenki meggyo'gyult, mi'g ma szinte senki. Akkor ez valo'ban hite'breszto"
volt Je'zusba, de ma csak ve'gso" reme'nyu:ket is elvesztett betegek to:mege
ta'vozik az ilyen szea'nszokro'l, mivel ma nincs olyan gyo'gyi'to' ki minden-
kit meggyo'gyi'tana.

>Irod:
>>Vesze'lyes ja'te'k,azt hirdetni, hogy ezen ero"k felett az ember urra' lehet.
>Ez nem jatek! Jezus azt mondta, hogy ha akar csak mustarmagnyi hited is van,
>es azt mondod egy hegynek, hogy menjen odebb, az odebbmegy.
Ero" a Je'zusba vetett hitben van. Pe'ter akkor kezdett su:llyedni, amikor ma'r
nem Je'zusra ne'zett, hanem megpr'oba'lta felfogni helyzete't a vizen ja'ra'st.
Ugyani'gy a Je'zusba vetett hit tesz ke'pesse' ma is "hegyet megmozgato'" cse-
lekedetekre. O:sszefoglalva: Ima'dkozzunk a betege'rt az Atya'hoz Je'zus neve'-
ben, e's bizzuk ra' a gyo'gyi'ta'st, ha ez kedves elo"tte. Ille's "musta'rmag-
nyi" hite'ro"l:
Jakab 5,17 "Ille's ember volt, hozza'nk hasonlo' terme'szetu"; e's ima'dsa'ggal
ke're', hogy ne legyen eso", e's nem volt eso" a fo:ldo:n ha'rom esztendeig e's
hat ho'napig:" (Ezzel bizonyi'tva, hogy az ima'dott eso"isten csak ba'lva'ny.)

>Szerinted veszelyes azt hirdetni, hogy isteni tokeletesseget erhetunk el?
>Es mit mondasz arrol, aki arra szolit fel minket, hogy legyunk olyan
>tokeletesek, mint Isten?
A megszentelo"de's egy folyamat mely a megte're'ssel kezdo"dik e's hala'lunk-
ig vagy ha az elo"bb lesz, akkor az elragadtata'sig tart, amikor is megkapjuk
a halhatatlan e's romolhatatlan bu"ntelen testet.
A megszentele'st Isten ve'gzi bennu:nk:
Fil 001:006 "Meg le've'n gyo"zo"dve arro'l, hogy a ki elkezdette bennetek a jo'
             dolgot, elve'gzi a Krisztus Je'zusnak napja'ig."

A'lda's, be'kesse'g!  Hunor )

>   Estefele hazamenett azon gondolkodam, mi lenne, ha a vilagon mindenki ugy
>fogna fel, itelne  meg dolgokat, mint en. Minden engem tukrozne, jaj de jo
>lenne! De ez csak egy pillanatra dobott fel, rajottem, rossz
>koordinatarendszerbol szemlelem a vilagot. Ez csupan azt jelentene, mindenben
>ugyanaz a velemenyem mint mindenki masnak. Ez pedig szornyuseg, tiltakozom!
>A csodas szimmetriak csak dermedt, fagyott rendszerekben eszlelhetok.
  En mar eleg regota ugy velem, hogy a legszornyubb atok, amit csak egy
emberre lehet mondani, az hogy "Teljesuljon minden kivansagod!". Vagyis, nem
csak az, amit az ember kimond, hanem az is, amit csak gondol, es az is, amit
nem is gondol, mert elfojtja... (Ld. Stalker)

Pe'ter

>Kedves Peter, az irasodat ugy tudnam roviden leforditani, hogy mivel
>te tapasztaltad, hogy egyes lenyeges dolgokat nem tudsz racionalisan
>megkozeliteni, ezert ez soha nem is sikerulhet senkinek.  Minden
>bizonyitas nelkul kulonbozo formakban elismetled meg parszor, hogy
>abcug racio ("a tudattalanra epul, vagyis a racionalitas lombjat a
>tudattalan, az irracionalis gyokerzete taplalja, a tudatot tehat nem
>lehet megismerni a tudattalan ismerete nelkul...", "objektiv vizsgalat
>szamara hozzaferhetetlen"): jo elhiszem, te igy tapasztalod.  Felarcu,
>a nagy saman meg egesz valojaval megtapasztalta ("alapvetobben es
>kozvetlenebbul, mint barmi mast"), hogy a csillaghullas nem lehet mas,
>mint a csak misztikusan felfoghato demonvilagbol erkezo fenyegeto
>uzenet.
  Kedves Andras, itten kavaras esete forog fenn. Egyreszt, lehet, hogy nem
hivatkoztam elegge surun, de a fentebb kiemelt idezetek elegge egybevagnak
egy rakas pszichologus es egyeb mokus nezeteivel, emlitettemm pl. Jungot. A
sajat tapasztalataim alapjan nem mereszkedek odaig, hogy ilyen kovetkeztetese-
ket vonjak le. Azt viszont, hogy a tudattalan semmifele modon nem ismerheto
meg teljes egeszeben, Jung mondja, en meg elhiszem neki (merthogy egybevag a
tapasztalataimmal). Ha te nem hiszed, akkor probald meg o"t is leforditani ;->
  Felarcut meg nem tudom, minek kellett belekeverned, most nagyon megsertodott
emiatt ram is. Kenytelen leszek neki valami dzsudzsut vinni, hogy megbekitsem.
  Egyebkent nem tudom, hogy gondolod ezt a bizonyitast. Ajanlatom: ha BEBIZO-
NYITOD, hogy az eg kek, en is hajlando vagyok foglalkozni a dologgal.

  Az en szemszogombol nezve te teljesen felreerted a dolgot. Nem arrol van 
szo, hogy "en nem tudom leuszni a 100 metert 1 perc alatt, tehat az teljesen 
lehetetlen", hanem arrol, hogy pl. metrokocsiban nem erdemes a Dunan hajokazni.
Nem azert, mert a metrokocsi hasznavehetetlen, hanem mert NEM ARRA VALO. Masra
attol meg remekul lehet hasznalni. Es lehet allitani azt is, hogy de igenis,
semmi gyakorlati akadalya nincsen annak, hogy metrokocsit hasznaljunk hajo-
zasra; sot at is lehet esetleg alakitani azt a metrokocsit ugy, hogy vizallo
legyen. Es ez egeszen addig diadal, amig az ember nem lat egy HAJOT. Hat en
mar lattam. Elobb-utobb te is fogsz latni, csak tartsd nyitva a szemed.

>Igy tovabba is szamon kerem rajtad ezt a vakmeroseget.  En elhiszem,
>hogy a hit (ugye hitrol beszelsz, az az, ami ilyen megtapasztalas
>soran keletkezik), es az a tudat, hogy senki mas se fogja tudni azt,
>amit en nem tudok, biztonsagot nyujt. De a mi vitank nem errol szol.
  Erdekes, ezt en is igy gondoltam... Ugyhogy nem tudom, minek hozol elo
ilyeneket. De van egy kis szemelyeskedes-ize a dolognak. En nem keresek olyan
hitekben biztonsagot, hogy "senki sem lehet nalam okosabb". 
  A tapasztalas es a hit meg nem eppen igy fugg ossze. A tapasztalasra nem hit
epul, hanem egyfajta modell, mint a tudomanyban. A modell akkor lesz hit, ha
mar visszahat a tapasztalasra es modositja azt, peldaul ugy, hogy figyelmen
kivul hagy neki ellentmondo tapasztalatokat. En szeretem azt hinni magamrol,
hogy nem ragaszkodom a modelljeimhez, es kepes vagyok azokat a tapasztalatok-
hoz igazitani.

>A tudatnal is eltevedsz itt, osszekevered a targyalast es a kimerito
>megertest. (Amugy se csodald, hogy a tudattal kapcsolatban meg alig
>ertunk el tudomanyos eredmenyt, minosegileg bonyolultabb minden eddig
>vizsgalt rendszernel.) Az viszont mar nalam is csak feltetelezes, bar
>nem tudok olyanrol, ami ellentmondana neki, hogy a targyalas a kimerito
>megismeres fele konvergal (nb: a nem teljes sokasagnak nincs hatara,
>ugyhogy legvegul meg ott maradhat az irracionalis).
  Melyikunk is irta, kedves Andras, hogy a jovo szazadra a tudatot is
meg fogjuk erteni? Megkerdezhetnem esetleg, hogy mire alapoztad a joslatot,
ha egyszer alig van eredmeny e teren, masreszt a problema minosegileg bonyo-
lultabb az eddigieknel?... Es akkor melyikunk is epit legvarakat?...
  Azt, hogy a targyalas a kimerito megismeres fele konvergal, eleg egyszeruen
eldontheto. Ve'gy egy embert, tedd be egy konyvtarba, ami tele van szexualis
felvilagosito konyvekkel, amik pontosan leirnak mindent, amit csak tudni 
lehet a szexrol. Betehetsz neki erotikus irodalmat is, szexujsagokat, -videot,
gumino"t, barmit, csak egy igazi no"t nem. Tetszo"leges ideig oktathatod.
Aztan ha talalkozik egy igazi novel, megismeri a szerelmet es utana azt 
mondja: "na, semmi ujdonsag nem volt benne", elismerem, neked volt igazad.

>Abban igazad van, hogy az alapveto tudomanyos modszer, miszerint a
>megerteni kivant bonyolult egeszt analizaljuk, reszein keresztul
>probaljuk felfejteni, kivannivalokat hagy maga utan. De meg ez se a
>racio kudarca, csupan a modszere. Honnan tudod, hogy nem talalunk majd
>jobb modszert?  (csak halkan: vagy akar a matematikanal kifejezobb
>nyelvet a vilag leirasara?)
  Mit mondjak erre... valami azt sugja nekem :-) 
Ugyanis alapvetoen az a problema a modszerrel, hogy objektivitasra torekszik.
Azt mondja, hogy vagyok EN, mint megfigyelo, es van a vilag, es a ketto 
ELKULONITHETO, tehat vizsgalhatom a vilagot objektiven. Na, ez az, ami nem 
igaz. Mielott meg rakerdeznel, hogy "na de miert mondod ezt", olvass el nehany
pszichologiai konyvet. Aztan majd visszaterhetunk a temara.

Amit latok, az az, hogy amiota az elso, helyenvalo megjegyzesedre a filozofi-
arol valaszoltam, egyfolytaban egeszpalyas letamadast folytatsz az ellen,
amit irok. Aztan egyszercsak kiderul, hogy a nezeteid kicsit megkapargatva
a legkevesbe sem allnak biztos talajon: feltetelezesek, ohajok meg hasonlok
alkotjak az alapot. Talan eppen ezert vagy olyan vehemens?...
  Igy persze sok ertelme nincsen a vitanak. De ha gondolod, folytathatjuk.

Az ifritek hordjanak ne'ked me'zes szo:rbetet,
Pe'ter

>  Ez mar szemlelet kerdese. A buddhista meg akar tisztulni, nem a vilag
>csodalatramelto rendjeben, harmonikus differencialtsagaban gyonyorkodik,
>hanem a vegso tisztasagot, egyszeruseget, felszabadultsagot keresi. Nem akar
>ujat alkotni, felfedezni, az orokkevalo valtozatlant keresi. Mi itt inkabb a
>differencialodott vilag csodaiban gyonyorkodunk, a me'ly osszefuggeseket
>keressuk, ezeknek orulunk inkabb. Ez pedig mindig adhat szamunkra ujat.
  A megtisztulas es a vilagban valo gyonyorkodes nem ket kulonbozo dolog.
Eppen ellenkezoleg. Aki maga nem tiszta, az a vilagot sem latja tisztanak,
gyonyorkodni sem kepes benne, hanem szenved. Ugyanakkor "a tisztanak minden
tiszta", Pal szerint, ha jol ideztem.

>   Csak arra gondoltam, ha van kollektiv tudatalattink, vagy tudatunk, akkor,
>ha valaki valamire rajott, akkor barhol a vilagon  masoknak mar konnyebb lesz
>ugyanazt felismerni. Csak a technikai, tudomanyos felfedezesekre hivatkoztam,
>igaz-e ez rajuk.
  Szerintem a kollektiv (vagy kozmikus) tudattalan valami olyan dolog, amiben 
minden benne van. Nincs ertelme azt mondani, hogy "valami bekerul". Ha valaki
kapcsolatba kerul vele, akkor az o" tudataba kerulnek bele dolgok, de a
kozmikus tudattalan nem valtozik.

Pe'ter

Tisztelt Egybegyultek!

Mi lenne, ha...
 ha tobb NPP-t termelnenk?

Ez ketseg kivul hasznos. De mi az NPP?
A  bolygo fenntartokepesegenek felso hatarat a novenyi fotoszintezissel
biokemiai energiava atalakitott napenergia teljes mennyisege es a novenyek alta
l
a sajat eletfolyamataikhoz felhasznalt energia kozti kulombseg adja meg. Ezt a
Fold netto primer termelekenysegenek (NPP: Net Primary Productivity) nevezik, e
s
ez minden elet alapveto taplalekforrasa.
Az emberi beavatkozas elott elott a Fold osszesen mintegy netto 150milliard
tonna szerves anyagot tudott eloalitani. Peter Vitousek, a Stanford Egyetem
biologusa szerint (ezek becslesek) az ember a szarazfoldi NPP 12%-t egyszer es
mindenkorra elpusztitotta, es tovabbi 27%-at hasznalja fel kozvetve, vagy egyeb
fajokon keresztul. Tehat egyetelen faj, a homo sapiens sajatitja ki a
szarazfoldi taplalekforrasok majdnem 40 szazalekat, es csak 60 szazalekot hagy
meg a mas millio fajnak.
Tehat az NPP a nap energiabbol szarmazo plusz, amit novelni kell mindenkepp,
hogy a sok ehes ember jolakjon, es masok is eletteret kapjanak.

Hogy leghet tobb NPP-t termelni?
Sok t jarhato bizonnyal, en azt javaslom, hogy igen negy NPP termelesu noveny
fajokat termesszunk, mint peldaul a gyorsan novo puhafak, azaz nyarfa es tarsai
 .
Igaz a nyarfa ember szamara kozvetlenul nem felhasznalhato termest ad, mint a
buza, de sok szerves anyagot termel, amit biztosan at lehet alakitani ember
szamara is elvezheto formaba, peldaul valamijen avaremeszto szervezet
segitsegevel, min a gombak vagy kulombozo fergek, rovarok.
Kepzeljunk el egy erdot, rengeteg nyarfaval.
Ez az erdo minden osszel lehulajta lombjat, labunk ele vetve a rengeteg NPP-t.
Mi ossze gyujtjuk azt, s megemesztetjuk egy szervezettel.
Az emesztes salakjat szetszorjuk az erdoben, ezzel taptalajt biztositva a
nyarfaknak.
Az emeszto szervezet testet pedig mi fogyasztjuk el.
IGY PONTOSAN azt a MAXIMALIS NPP-t foloszhetjuk le, a MAXIMALISBOL ami egy adot
t
teruleten MEGTEREMHET, s az erdoben madarak, mokusok, leveltetvek, stb... is
eletterhez jutnak.

Mostmar csak az a kerdes hogy tenylegesen a puha fak adjak egysegnyi ido alatt
egysegnyi teruleten a legtobb NPP-t, s ha igen melyik az a lebonto szervezet,
amely
 ember szamara fogyaszthato,
 tragyanak minusulo salakot ad,
 s jo hatasfoku.
Ilyen szervezet lehet a foldigiliszta (nem kimondottan a szaraz avart kedveli),
az avarbonto gombak (melyeknek taplalkozasi erteke inkabb csak kiegeszito), az
apro fergek, rovarok (tul kicsik, hogy elveszhetok legyenek).

Tehat itt egy otlet, amin meg van mit alakitan, de ha ez megvalosulna, akkor...
 akkor konnyen bekerulne a megvalosito a tortenelem konyvekbe, s a milliomos
klubokba a kornyezetert tett kimagaslo tevekenysege elismerese kepp.

Udvozlettel
 Kusper Gabor

Amikor kivagod az utolso fat,
Amikor kifogod az utolso balnat,
Amikor megmergezed az utolso folyot,
Akkor jossz ra, hogy a penzt nem eheted meg!

Tisztelt Egybegyultek!

Mi lenne, ha.....
 ha az ipariviz, a mosogatoviz, a furdoviz es az ivoviz nem egy
csapbol folyna?

Az otlett onna jott, hogy agy alkalommal a konyhaban habzo viz
csordogalt a csapbol, mialatt a furdoszobaban normalis ihato viz volt,
legalabbis en ittam belole. Elgondolkoztam, hogy a szenyvizet vagy a
dunavizet draga penzen ihatova teszik, es mi ugyanezt a viszonylag jo
minosegu vizet pazaroljuk mosakodasra, mosogatasra, talan az iparban
nem ezt hasznaljak a cukorrepa tisztitasara, de ebben sem vagyak biztos.
Az ivoviznek, gondolom van egy szabvanya, ami leirja, hogy mit nem
tartalmazhat, mit tartalmazhet s abbol mennyit. Ha nincs ilyen, akkor
felve iszok vizet ezutan, ki tudja mi jon a csapbol.
Tehat biztosan van egy ivoviz szabvagy, en ennek mintajara javaslok
 ipariviz,
 altalanos celu haztartasi-viz es
 uj-ivoviz szabvanyt.
Mit varok ezektol a kulombozo minosegu vizektol:
 funkciojuknak megfeleloek legyenek, az ivoviz ihato, a furdoviz
kellemes, az ipariviz hasznalhato legyen,
 az uj-ivoviz  egesegesebb legyen a klorozott csapvitol,
 az altalanos celuhaztaztasi-viz olcsobban eloalithato legyen, ebben
nem kell minden korokozot megolni, a klorszintet leszoritani, mert ezzel
csak mosogatni akarok,
 az ipari viz ne ivoviz legyen, mert megis csak szemetseg, hogy a
draga biologiai tisztitok repamoso vizet termelnek.

Ha ez megvalosulna, akkor...
 akkor kicsit takarekosabban, egezsegesebben elhetnenk...

Udvozlettel
 Kusper Gabor

Amikor kivagod az utolso fat,
Amikor kifogod az utolso balnat,
Amikor megmergezed az utolso folyot,
Akkor jossz ra, hogy a penzt nem eheted meg!

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Kedves Gabor,
szemely szerint nagyon orulok cikkeidnek es remelem, erdekes vita bontakozik 
ki majd belole. Mivel a temaban kicsit jartas vagyok szakteruletemnel fogva,
hadd jegyezzek csak annyit meg, hogy a viz minosegere jellemzo vizkemiai
parameterekre nagyon szigoru szabvanyi eloirasok vannak, ezek ertekeit 
kulonbozo hatosagok rendszeresen ellenorzik es igen szigoru intezkedeseket
(is) hoznak (olykor). A lenyeg, hogy az ipari gyakorlatban szeles korben 
megvalositjak, amit ajanlasz: az ivoviz es az un. ipari viz kulon van valaszt-
va minden magara kicsit is ado uzemben, mar csak azert is, mert az ivoviz 
lenyegesen dragabb. A haztartasokban ez Magyarorszagon nem elterjedt,
bar ilyen peldarol is tudok. Kulfoldon sok orszagban nagy hagyomanyai vannak,
kulonosen olyan helyeken, ahol a viz nagy resze minosege folytan nem alkalmas 
emberi fogyasztasra. 
De a vitat nem akarom kisajatitani, szoljon hozza mas is!
Radnai Tamas
(moderator)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>