Tisztelt tudomanyos kozosseg!

Egy megfigyelesemet tennem kozze ezen a forumon is. A kovetkezo 
cikkem jelent meg 1995 decembereben a francia atomrobbantasok idejen 
a Kurir bulvarsajtoban.

Kerem azokat akik adatokat tudnanak a temahoz szolgaltatni 
sziveskedjenek elkuldeni. Elore is koszonom. Ugyanis a tovabbi 
adatokhoz csak nagyobb anyagi raforditassal tudtam volna hozzajutni, 
ami nem allt rendelkezesemre. Mindenesetre evek ota figyelem a 
jelenseget.

Lehulyezest is el fogok viselni, azert csak finoman, hatha megis 
igazam van.

A megjelent cikk szo szerint:

Francia atomkiserlet okozta a foeldrengest Varpalotan?

Kiserleti atomrobbantas = foeldrenges 18000 km tavolsagban

Aktualis tema napjainkban a kiserleti atomrobbantasok felujitasa egyes
orszagok reszeril. |ltalaban a fi veszelyforrast a robbantas
koevetkezteben keletkezi es esetleg a legkoerbe vagy a tengerekbe juto
sugarszennyezidesben latjak. Thetajsagcikkek jelennek meg arrol, hogy
milyen gonddal keszitik eli ezeket a kiserleteket, megakadalyozando a
sugarzas kiszabadulasat.

Egy masik veszelyril azonban mindezidaig nem hallottunk. Nevezetesen
ezen kiserleteknek a foeldrengeseket eliidezi hatasarol. Nem keruelnek
nyilvanossagra a rengeskelti hatas adatai bar merik, sit talan eppen
ezt merik elsisorban, hiszen mi masbol koevetkeztetnenek a hatas
erissegere ha nem a rengest kelti hatasanak erissegebil. 

Lehet, hogy csak egy kicsit kellene uegyesebbnek lenniuek a franciaknak,
es csak nehany szaz kilometerrel kellene eltolniuk a Mourourois-tol a
robbantasok helyszinet, ahhoz, hogy a kilengi Eiffel-tornyuk csucsa -
mint valami gigaszi merimiszer mutatoja - jelezze a Parizs sziveben
eliidezett foeldrenges erisseget.

A kinaiak es az oroszok sajat orszagukban robbantgatnak, ez latszolag
sajat beluegyuek es elfogadhato lenne de mint ahogy a radioaktiv
sugarzas sem ismeri az orszaghatarokat igy a loekeshullam sem es eppen
Del-Amerika lakoi lehetnek a karvallotjai. 

Feltetelezesem, miszerint egy foeld alatti atomrobbantas a foeldgolyo
ellentetes oldalan - akar  a robbantas koezeleben mert foeldloekest
felerisitve - foeldrengeskent jelentkezhet, koezepiskolas fizika
ismerettel is bizonyithato.

Ha nem is mindnyajan, de nehanyan biztosan emlekszuenk arra a
koezepiskolas fizikai kiserletre, melyben penzermeket rakunk sorban
egymas melle ugy, hogy erintkezzenek egymassal, majd a sor egyik
vegehez uetkoeztetuenk egy masik ermet. Az uetkoezi erme impulzusa atadodik
a sorban koevetkezi ermenek amely azt tovabbitja ismet a mellete
levinek majd a sor vegen allo penzerme megkapva a mozgasi energiat,
mivel nincs koevetkezi erme amelynek atadhato az energia, kilenduel a
sorbol. Ebbil az igen egyszersqrt modellbil kiindulva juthatunk el ahhoz
a gondolathoz, hogy amennyiben a foeldgoemb valamely pontjan foeldalatti
atomrobbantast hajtanak vegre, a loekeshullam minden iranyban terjedni
kezd, de a foeldfelszinhez koezeli puhabb foeldretegek lefekezik, viszont
a foeld koezeppontja fele az egyre kemenyebb retegek keves
csillapitassal vezetik tovabb a loekeshullamot a melyebb retegek fele,
igy az akar a foeldmagon keresztuel, akar toebbszoeroesen elteritve a
foeldgoemb szemben levi oldalara terjednek at ahol sugariranyban a
foeldfelszin fele haladnak es foeldrengeskent jelentkeznek. A
loekeshullam mechanikai hullam aminek a terjedesi sebessege
nagysagrendekkel kisebb mint pl. az elektromagneses hullamoke. A
tavolsag amit ezen loekeshullamoknak meg kell tenniuek minimum a
foeldatmeri (kb. 12500 km), aminek a befutasahoz altalaban 7-8-10-12-14
nap vagy meg toebb szsqrtkseges. A foeldrenges tehat altalaban a
robbantastol szamitott egy-ket-harom heten beluel varhato a foeldgoembnek
a robbantassal szemben levi pontjanak akar toebb szaz km-es
koernyezeteben.

Hullamok talalkozasakor interferencia jelenseg lep foel amikor is
csillapithatjak, kiolthatjak de erisithetik is egymast, vagyis a
robbantas koernyezeteben artatlannak tsqrtni 4-es 5-oes erissegsqrt renges
joval tavolabb akar erisebb is lehet illetve toebbszoeroes elterites es
visszaverides is bekoevetkezhet. Mindez a foeld belsi szerkezetetil, a
robbantas erissegetil, helyetil, idejetil fuegg elsisorban. Nagyon
valoszinsqrt, hogy a robbantasok szamitogepes szimulaciojanak egyik
titkolt celja eppen a Foeld belsi szerkezetenek jobb felterkepezese (de
milyen aron!) es a katonai beavatkozas ilyen formajanak kidolgozasa.

Kerdes, hogy lehetseges-e celzott helyen foeldrengest eliidezni es az
ezzel valo kiserletezgetes mekkora felelitlenseg az emberiseggel
szemben?

Ez lenne a modern hadviseles uj fegyvere?

Korrelacio mutathato ki a kiserleti atomrobbantasok idipontja es ezen
idipontok utani harom heten beluel bekoevetkezi foeldrengesek idipontjai
koezoett. A ket, harom sit negy hetes idieltolodas a ket esemeny koezoett
egyaltalan nem meglepi a loekeshullamok altal befutando nagy tavolsag
es a viszonylag kis terjedesi sebesseg miatt.

Nezzuenk nehany aktualis esemenyt:

1995 majus 15 Kina kiserleti robbantast hajott vegre
*       majus 17 foeldrenges Goeroegorszagban
*       majus 29 foeldrenges Cipruson, Olaszorszagban es a Szahalin szigeten
(Oroszorszagban)

1995 augusztus 16 Kina kiserleti robbantast hajott vegre
*       augusztus 25 foeldrenges Eszak-Horvatorszagban es Magyarorszagon

1995 szeptember 5 1. francia kiserleti robbantas 
*       szeptember 12 foeldrenges Varpalotan
*       szeptember 18 foeldrenges a Duna-kanyarban
*       szeptember 24 foeldrenges Peruban es Thetaj-Zelandon
*       szeptember 28 foeldrenges Goeroeg- es Toeroekorszagban

1995 oktober 2 2. francia kiserleti robbantas (ketszeres erissegsqrt)
*       oktober 7 foeldrenges a Fueloep Szigeteken *    oktober 9 foeldrenges
Mexikoban

1995 oktober 27 3. francia kiserleti robbantas
*       november 8   foeldrenges Indoneziaban
*       november 10  foeldrenges Ausztriaban
*       november 21 foeldrenges Egyiptomban es Izraelben

1995 ...............  4. francia kiserleti robbantas
 ....................... folytassa a sort kedves olvaso, ha ugy erzi, 
hogy erintett lehet a dologban.


(C)  Kiss Gabor
1995 nov 20.

> Felado : Sarkadi Dezso                                       V5.TXT
E-MAIL: 
Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.
Paks, 1997 majus 27.

> Temakor: Pontositott gravitacio, osszefoglalo 

Isme't Sarkadi Dezso vagyok, udvozlok Mindenkit, akit erdekel a gravitacio!

A nyari vakacio elott szeretnem az alabbiakban osszefoglalni a
pontositott gravitaciora vonatkozo, Bodonyi Laszloval kozosen elert
eredmenyeinket, valamint nehany erdemi kerdesre is szeretnek valaszolni, 
amiket a hozzaszolasokban kaptam.

Elotte azonban kenytelen vagyok nehany, nem egeszen a targyhoz tartozo
megallapitasokat tenni. Nehany hozzaszolas mellett nem tudok szo nelkul
elmenni, mert ugye a "hallgatas beleegyezest jelent". Igerem, rovid
leszek.

Albert hozzaszolasat minden vonatkozasaban vissza kell utasitanom,
kulonosen Bodonyi Laszlo "lejaratasat" celzo probalkozasait.
Allitom, Bodonyi Laszlo emberi tulajdonsagai es fizikusi tehetsege
csak tiszteletet es megbecsulest erdemel, es a legtobbunk szamara 
csak elerhetetlen peldakep lehet.
Ez egyben vonatkozik K. Zoltanra is, akitol mar varnek egy sajat
gondolatot is.

Aki barmilyen tudomanyos kerdeshez hozzaszol, szamolnia kell azzal,
hogy a stilusaval es mondokajaval sajat magarol, emberi ertekerol 
is kiallit bizonyitvanyt, amelyet az olvasok erteekelnek.

A MAGABIZTOS TUDASU EMBER a tudomany szamara elveszett, erte'ktelen!
Sajnos, nagyon sokan vannak ilyenek. Azonnal hozzateszem, hogy en
mindenben ketelkedem, csupan azt szoktam mondani, hogy valami nagyon 
valoszinu, illetve kevesbe valoszinu.

Sok fizikus, akiknek egesz eleteben, soha onallo gondolatuk nem volt,
jobb hijan belepnek a tudomany Graal-lovagjainak soraba, akik a 
"tiszta tudomanyt" vedelmezik. Fogadatlan proka'toroknak .... , mar nem 
emlekszem, mi a fizetseguk. 

Kenytelen vagyok "teszolg" Peternek is uzenni, ha az embereknek nem lett
volna absztrakcios kepesseguk, meg mindig Arisztotelesz szintjen
maradtunk volna, miszerint a "mozgas fenntartasahoz ero szukseges".
Szerencsere semmi sincs lezarva a fizikaban, igy a gravitacio kerdese sem.

EZZEL be is fejeztem a kiteroemet, es elnezest azoktol, akiket tenyleg
csak a targyszeru dolgok erdekelnek.

Reszben a nyari vakacio miatt, reszben a keves idom miatt most egy
reszosszefoglalot szeretnek adni a pontositott gravitacios torveny
vonatkozasaban. Tekintetettel kell lennem azokra is, akik nem olvastak
vegig az eddigi gravitacios kozlemenyeimet.

1. KISERLETI OLDAL  

Az elmult evekben Bodonyi Laszlo es Sarkadi Dezso nagy tomegu fizikai 
ingaval vegzett kiserleteket a gravitacio vizsgalata celjabol. 
Ugy gondoltuk, hogy eddig nem igazan vegeztek mereseket azonos,
illetve kozel azonos tomegek gravitaciojara vonatkozoan.

Erre a celra a fizikai inga alkalmasabbnak tunt, mint a Cavendish inga.
A meres fizikai elve lenyegeben megegyezik mind a ket-fele meresi
modszer eseten. Menetkozben kiderult, hogy a fizikai inga a gravitacios
kolcsonhatas energiajat meeri. Az effektus a grav. allando negyzetgyokevel 
aranyos, amely viszonylag nagy es viszonylag jol merheto.

A merheto effektust kiszamitottuk a newtoni mechanika es gravitacio
torvenyei szerint, a vegeredmeny az, hogy a merheto effektus nem fugg
a fizikai inga tomegetol. A meresek egyertelmuen jeleztek, hogy a merheto
effektus, az inga lengesi kozepppontjanak eltolodasa fugg az inga
tomegetol, kozel azonos gerjeszto tomeg es ingatomeg eseten minimum
tapasztalhato.

Mivel Pakson es Miskolcon ket, muszaki kiviteleben kulonbozo fizikai
inga ugyanezt mutatta, es a lehetseges meresi hibakat kikuszoboltuk,
arra a kovetkeztetesre jutottunk, hogy egyenlo, illetve kozel egyenlo
tomegek gravitaciojara Newton torvenye nem lehet ervenyes.

Lehetseges hibak: nem jo a szamitasi modellunk
                  a fizikai inga torzitja a grav. mereset, de
                  ekkor ez a Cavendish inganal is fennall.

Munkahipoteziskent Newton torvenyet F=Gm(M-m)/r^2 alakban modositottuk,
termeszetesen azt is tudva, hogy egyenlo tomegek eseten is van maradek
gravitacio a kiserletek szerint. Tehat a hipotezisunk egy elmeleti
idealizacio.

Bemutato demonstracio latogatoknak: a paksi inga also tomege 12 kg,
balra kozelitek hozza 6 kg-ot 15 cm-re, jobbra egyidoben 12 kg-ot is
15 cm-re /sulyponti tavolsag/, az inga a kisebb tomeg iranyaba mutat
kiterest. Ezutan megforditom a ket tomeg betolasat, balra megy be a
12 kg, jobbra a 6 kg. Az inga ismet a kisebbik tomeg iranyaba jelez
elmozdulast.

Egyebb kiserleti lehetoseg:
A legegyszerubb a Sarkadi-Bodonyi hipotezis igazolasa egy mesterseges hold 
es a nagy Hold keringesi ideje es palyaadatainak osszehasonlitasa. 
Kepler III. torvenye mind a kettore igaz

(OM=2*PI/T)       A^3*OM^2 = G*[M(Fold)-m(Hold)]   / Hold /
                  a^3*om^2 = G*M(Fold)             /mesters. hold/

A baloldali adatok pontosan merhetok, a hanyadosuknak pontosan egynek
kell lenni Newton grav. eseten, 1-nel kisebbnek az uj grav. eseten!
Mivel van olyan hozzaszolonk, aki nagyon pontos adatokat kozolt a kettos
csillagok tomegeirol, remelhetoleg a felvetett kerdeshez is tud 
szamszeru adatokat nyujtani.

2. ELMELETI OLDAL

   Ha az ingakiserletek megbizhatok, es a dinamika alaptorvenyeben
megbizunk, logikailag csak a Newton gravitacios torveny szorul korrekciora.
A fizikusi szemleletem alapjan csakhamar rajottem arra a tenyre, hogy
Newton torvenyenek eredete a Naprendszer megertesehez kapcsolodik.  
Newton nem vizsgalta azt a kerdest, hogy a Naprendszer bolygoinak
sajat gravitacios tere hogyan hat a Nap gravitacios terere.
  A inga-kiserleti eredmenyek azt mutatjak, hogy ket kozel azonos tomeg
gravitacios tere egymast csokkenti, a gravitacios terek negativan
szuperponalodnak. Ebbol jott ki a legegyszerubb pontositott grav. torveny
hipotezise.
  A meresi eredmenyek interpretalasa szuksegszeruen vezet el arra a
kovetkeztetesre, hogy a gravitacio a valosagban nem-linearis, Newton grav.
torvenye specialis eset kozelitese.
  Az pontositott grav. torveny indokolhato a teljes grav. energia
megmaradasa alapjan, amit ezt az elozo valaszomban megadtam. A levezetes 
egyszeru, de nyilvan kozeliteseket, idealizaciot tartalmaz. A lenyeg,
a fizika egyetlen erotorvenye sem vezetheto le szigoru, matematikai
precizitassal.
  Sajnos, ido es terjedelem hijan nem tudom itt megadni, hogyan vezetheto
le a modositott gravitacios torveny a spec. relativitas alapjan, de
ez sikerult mar legalabb egy eve. Itt csak azt tudom mondani, hogy
aki nagyon erdeklodik, annak postan elkuldom.
  Az is teny, hogy aki eleve halalbiztos a Newton gravitacioban, annak
hozhatok barmilyen elmeleti es kiserleti bizonyitekot, ugysem tudja a 
sajat korlata'it tullepni. /Csak azt nem tudom, honnan ez a magabiztossag?/
  Egyenlore ido es energia hijan az elmeleti elemzeseimet eddig csak 
ket tomegpont gravitaciojara forditottam. 
  Egy kettos csillag nem igazan tekintheto szigoru ertelemben ket 
tomegpontnak, ezert ismetelten azon a velemenyen vagyok, a kettos
csillagok nem igazan alkalmasak a kerdes eldontesere.
  Tomegeloszlasok es 3, 4, 5, stb. tomegpont gravitaciojat eddig melyebben
nem vizsgaltam. Az,hogy az eredeti Newton gravitacioval ezek szamithatok/?/,
nem jelent 100 szazalekos bizonyitekot a fizikai valosagra.
  Egy fizikai elmelet egzaktsaganak nem feltetlen kriteriuma az egzakt
szamithatosag. Persze tortenetileg a fizikusok torekedtek az analitikus
fuggvenyekre es szamitasi modszerekre. A vegen az a hit alakult ki, hogy
ami kiszamithato, az egyben egzakt is.
  Abban biztos vagyok, hogy Newton gravitacios torvenye kozelites, a 
gravitacio alapjaban nemlinearis kolcsonhatas. A gravitacio szamitasa
aszerint, hogy ket testet delta m tomegekre osztjuk, es paronkenti
osszegzessel szamolunk, az lehet esettol fuggoen tobbe-kevesbe jo
kozelites.
  Amiben nem vagyok biztos, hogy a megadott F=Gm(M-m)/r^2 keplet mennyire
pontos (M>=m). Ennek a kepletnek a felallitasakor csak az egyszeruseg 
vezerelt. Elvileg a szamlaloban allhat minden olyan S=S(m,M) fuggveny,
amely m=0, illetve M=0 eseten zerus.
 Voros Jozsinak a harom, egyenlo tomegu pont gravitaciojarol a kovetkezot 
uzenem: Vizsgaljunk egy egyenloszaru haromszoget. Az alapokon levo ket 
egyenlo tomegpontot rogzitsuk. Ha a harmadik csucson levo tomeget eleg
nagy, de nem vegtelen tavolsagba viszem, az alapokon levo ket tomeg
mar pontszerunek tekintheto, az uj keplet hasznalhato.
 A masik szelsoseges helyzet, amikor a haromszog magassagat nullara
csokkentem, azaz a harmadik tomeg a ket alapon levo tomeg kozott 
szimmetrikusan helyezkedik el. Mindket gravitacio eseten a kozepso
toemegre zerus eredo erot kapunk. A gravitacios ero nagysaga tehat a
haromszog magassagatol fugg, amely zerustol kulonbozo a 

                          0 < magassag < vegtelen

tartomanyban. A haromtest kolcsonhatast egzakt modon nem tudom megoldani,
de feltevesekkel kozelitheto, es nem-konnyu meressel kimerheto.

FONTOS:
Varga Joskanak nagyon koszonom a lehetoseget, es rovidesen jelentkezem.

Koszonom az eddigi figyelmet es az erdemi hozzaszolasokat, es valamikor
ujra jelentkezem, ha tovabbi, lenyeges eredmenyt erunk el Bodonyi Laszlo
munkatarsammal, udvozlettel: 
                                            
                                       Sarkadi Dezso

Kedves Peter!

> abs(C) = sqrt(C*K)

Itt mar reg elastad a kutyat. Itt mar feltetelezted, hogy az sqrt
nemnegativ. Nem csoda, ha ebbol aztan sqrt(1)=1 jon ki.
Az sqrt pozitiv leszukitese onkenyes definicio, es nem vezetheto le
masbol.

Udv: BM

-- 
         /      
        |
        /
      _||
     /   \
    /     \
   /_______\  
   |  _    |  
   | | | |||
MY |_|_|___|  IS:  http://www.vein.hu/~brendelm/al.htm

TT!

Stock Peter reagalt az irasomra, de o sem arrol irt, ami erdekelne.
Szoval hogyan csinalja az elefant, hogy az ormanyaval vizet sziv, de nem
tudozi le?

Nem tudom kit tisztelhetek  i.a. fedonev alatt, de engedd meg, hogy
helyesbitsek a kovetkezo mondatodon a T#105-bol:

> (Az ero es a potencial az egy es ugyanaz a dolog F = -grad U.)

Ez tavolrol sem igaz, sot (ezert buktatok). 1. Az F ero aranyos a potencial gra
diensevel, de nem azonos azzal. Van ugyan egy kivetel:  ha a tomegpont, amelyre
 hat az adott gravitacios ter, egysegnyi tomegu. A potencial a potencialis ener
gia fogalmaval rokonertelmu es mennyisegileg aranyos, az ero viszont a gravitac
ios ter tererossegevel - de azon kivul nem azonosak. Mig a potencial matematika
i szempontbol szamertek (skalar), a tererosseg - gradiens(skalarfuggveny)  (vag
y intenzitas) vektormennyiseg. Ugyanugy, a gravitacios potencial skalar jellegu
 fizikai mennyiseg, mig az ero vektor. A potencialter es a vektorter kozti kapc
solatot ITT a GRADIENS nevezetu differencialasi szabaly teremti meg !!! Hozzate
nnem, hogy a vektorter csak akkor potencialjellegu, ha rot(vektorfuggveny) = 0.
 Ilyenkor letezik a potencialfuggvenynek a teljes differencialja, amely lehetov
e teszi a pot.fuggveny meghatarozasat gorbementi integral megoldasaval egy szab
adon valasztott palya menten - persze, ket rogzitett pont kozott a 3D terben. 

Valoban "csak jot".

                                        Pe'ter

Gravitacio:

Zolta'n irta  [Australia]) a #104-es szamban.

> Egyebkent, Horvath Pista felhivta a figyelmemet arra az aprosagra,
> miszerint a Hold nem a Fold, hanem a Nap korul kering (es a Fold
> csak ezt a palyat befolyasolja). Egesz rovid fejszamolassal 
   belathato,
> hogy igaza van, a Hold-Nap ero kb. duplaja a Hold-Fold eronek.
> Elnezest kerek a pontatlansagert/figyelmetlensegert.

Ezen egy kicsit elgondolkodnek, mivel meg az erohatasok kozti aranytalansag 
nem jelent semmit arra nezve, hogy melyik egitest (mondjuk egy harmas 
dinamikai rendszerben) dominans. Ha a Fold - Hold - Nap rendszert palya-
sikjukra merolegesen nezzuk, akkor a Fold palyaja, de leginkabb a Hold 
palyaja a Nap korul "rojtos" (hullamvonal alaku) lesz. Ha a Fold-Hold 
rendszer sulypontjabol nezzuk mindket egitest palyajat, akkor ezek sulypontja 
(jo kozelitessel) a kozos sulypont koruli korhoz kozelito elliptikus palyanak 
felel meg. A Nap, mint kulso erohatas forrasa a Fold-Hold rendszerre, 
megvaltoztatja a Fold es a Hold palyamenti mozgasat, es az eredetileg zart 
kupszeletekbol nyitott palyak keletkeznek, amelyek a Fold-Hold rendszer kozos 
sulypontja korul hurkolodnak. Erdekes, de teny, hogy kulso eroter hatasara 
ezen egitestek palyaja stabil marad addig, amig a kulso eroter intenzitasa 
nem lep tul egy kritikus erteket. E ertek tullepese utan a Fold-Hold rendszer 
felbomlik! Mitol fugg a hatarertek? Elsosorban az egitestek tomegetol es 
egymashoz viszonyitott helyzetetol es relativ mozgassebesseguktol. Masodsorban 
figyelmet erdemel a Fold-Hold rendszer es a Nap-Fold rendszer palyasikjainak 
a hajlasszoge. Szerencsesek vagyunk abbol a szempontbol :-), hogy - ha jol 
tudom (?) - a Fold-Hold rendszer palyasikja kb. 5 fokos szoget zar be 
egymassal, de a lenyeg az, hogy nem 0 fokot. Miert ? Mert 0 fokos hajlasszog 
eseten a Nap hatasa abban nyilvanulhat meg, hogy a kozelito korpalyabol - 
hosszabb ido elteltevel - nagyon elnyult ellipszis-palya lesz, es a Hold a 
Folddel utkozik. Nagyobb hajlasszogek eseten a Hold nyitott palyaja egy 
kuglof (majdnem toroid ;-) ) alaku terbeli feluleten belul helyezkedik el, 
mikozben a rendelkezesere allo terfogatot latszolag kaotikusan tolti ki. 
Persze, ezt mar analitikusan nem lehet megoldani (vagy lehet ? - ugy sejtem, 
van egy nagyon specialis megoldas, de ez a gyakorlatban hasznalhatatlan), csak 
szamitogeppel mert a leirt dinamikai rendszer alapvetoen nemlinearis!  

Alljon itt nehany pelda, amelyet a mellekletben adok kozre. A kepek .GIF 
formatumuak es szamitogepes szimulacioval keszitettem oket egy - a fentivel 
rokon feleadat megoldasara (a progi sajat fejlesztem). A hurkolt palyak a 
kulso erohatasrol tanuskodnak (GRAB1.GIF - GRAB3.GIF a palya fejlodesenek a
kulonbozo fazisait abrazolja, mikozben a GRAB.GIF a kulso erohatas nelkuli 
kezdeti allapotot mutatja. A GRAB4.GIF az erosebb kulso hatas eredmenyet 
abrazolja). Minel surubbek a vonalak, annal gyengebb a kulso hatas - tehat a 
palya megvaltozasa az ilyen esetben lassu. Fontos! Itt csupan harom objektum 
kolcsonhatasat vettem figyelembe. Tobb egitest tovabb bonyolitja a helyzetet, 
de a progival ez is szimulalhato. (A kepek csupan kivagott reszletek ...)

1. Megjegyzes: Ha jol emlekszem, az alapiskolaban tanulhattam, hogy tobb 
millio evvel ezelott a Hold, kozelebb keringet a Foldhoz, mint ma. Ezt ugy 
kell ertelmezni, hogy a Hold palyajanak volt egy foldkozeli es foldtavoli 
pontja. Foldtavoli pontja elerhette az 1 millio km-t is. Ha jol megnezzuk a 
kepeket, ez meg fog ismetlodni - ez viszont katasztrofalis lesz (es volt is) 
a Fold szempontjabol. Itt a Hold arkelto (foldrengeskelto) hatasaira gondolok 
--> erosebb vulkanikus aktivitas, ... stb. 

2. Megjegyzes: A bolygokozi utazasok egyik "energiaigenytelen" megoldasa pl. 
a napszel hatasanak a felhasznalasa lehet(ne), ha turelmesebbek lennenk (vagy 
hosszabb eletuek). A napszel hatasa is modositja az urszondak palyajat, 
amelyek, ha jol vannak megtervezve (marmint a palyak), akkor kevesebb 
uzemanyaggal is lehetove teszik tavolabb kerulni a Foldtol - persze, csak 
nagyon lassan es nem akarhova (--> kuglof alaku "szabad ter" a mozgasra).

Persze, a leirtak a Fold-Hold rendszerrel egyutt mozgo megfigyelo szamara er-
venyesek !

                                Udvozlettel
                                Pe'ter

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
A fent emlitett fajlok eleresi cime:

http://docs4.mht.bme.hu/~attila/ment/

Telegdy Attila
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Peter irta:
> kozepiskolaban hallottam a fizikatanaromtol, hogy hetvegen, amikor
> Amerika autoba ul, es megindul a tengerpart fele, a Fold szogsebessege
> kimutathatoan megvaltozik. Tudtok errol valamit?

        1. Mikor mar odaertek, az egesz nem er, mert mar allnak.
        2. Mozgas kozben is ugy hiszem, hogy kevesek. Durva becsles:
A Fold tetaja:
3/5mR^2.
m=Vxrho=4/3piR^3x5000kg/m^3
teta=4/5piR^5x5000kg/m^3 kb .8x3.14x10^34m^5x5000kg/m^3 kb 13x10^37m^2
perdulet= tataxomega=13x10^37kgm^2/72000s=1.8x10^33kgm^2/s

Most amerika.
mondjuk 200 millio ember 100 millio jarmuben 
A jarmuveket atlagban 1000kg-s nak veszem. De ha tetszik lehetnek
egyenkent 10 tonnasak is. Es menjenek atlagban 72km/h-val.
teta=10^8x1000kgxR^2x20m/s=4x10^24kgm^2
perdulet=4x10^24kgm^2x20m/s/R=4x10^24kgm^2x3x10^-5/s=1.2x10^20kgm^2/s

Vagyis 10^-13 vagy max 10^-12 lehet az elteres. Azt hiszem ez
kimutathatatlan. Ez azt jelenti, hogy fel ora alatt a Fold felszine egy
ezred milimeternyivel kevesebb tavolsagot tesz meg mint az amerikai
autosok nelkul.
                                        Horvath Pista