Udv!

 Lehet, bizony meglehet, hogy Titanic azokat a bizonyos "alapveto
igazsagokat" mondja ki. Igen, talan. Es persze, hogy egy muveszfilmeken
edzett lelek ezt nem latja. Illetve lat valamit, csak ht attol eppen hogy
nem orvendezik, hanem: elszomorodik. Miert van szuksege az emberek igen
nagy tomegeinek arra, hogy "alapveto igazsagokat" adjanak a kezukbe?  Beul
egy olvasott, es nem agymosott ember egy ilyen filmre, es sirni volna
kedve, mifele "alapveto igazsagok" vannak ott alpveto igazsagok cimen. 
Persze csak akkor szomoru, ha nem azert menne moziba, hogy szorakozzon,
nevessen, netan zokogjon a fohos es a tobbiek multsagos/banatos
kalandjain. Ha kikapcsolodni akar valaki, akkor menjen nyugodtan, es nezze
meg a multiplexben a nagyfilmet. Bar, azt hiszem, a kikapcsolodasnak is
vannak szintjei. Egyebkent meg semmi baj. Van, aki szereti kikapcsolni a
sajat gondolkodasat. Az ilyen embereknek hiaba mondjak el, mi a hiba a
nagyfilmekkel. Valojaban ugynis semmi. Ugyanis nincsenek "alapveto
igazsagok", amik alapjan azt, mondhatnam, hogy amit sokan neznek manapsag,
az semmi erteket nem tartalmaz. De azert szemelyesen elszomorit.

 Udv: Laszlo

###############################################################################
 Csak Laszlo                             Jozsef Attila Tudomanyegyetem
               Termeszettudomanyi Kar
                    fizika - filozofia
###############################################################################

: > Ketto a nezhetetlenek kozul:
: > Prospero konyvei
: > A nagyitas

: Erdekes, minden mennyire relativ. A Nagyitas eletem egyik legnagyobb
----
: Ha valaki van a vonalban meg akinek tetszett a Nagyitas, szivesen elcsevegnek
: rola.

: Balazs

Mi az hogy tetszett? Bar Antonioni moge nem irtam be listara, csak
a Z.P. szerepelt (erdekes kesobb katonakoromban egy kimenon
Szilveszter napjan neztem meg ujra ezt is), a Nagyitas is kedvenc.
Abban a szerencseben reszesultem, hogy mar korabban is lattam
A. filmeket, no meg akkoriban sok film szinte azonnyomban bejohetett
Mo-ra, igy a Nagyitas nemcsak _egy_ film szamomra.

Balazs, magaban a filmben ott a valasz: visszadobod a teniszlabdat
vagy sem!?

Ha megfogott A. filmje, talalkozol vele, ugyanaz jatszodik le benned,
mint amit o a fohossel jatsszat, s jon a megvilagosulas pillanata.
Rajossz, hogy a mimesek jateka valosagosabb a valosagnal, hallod
a labda pattogasat, a sok kitaszitas utan megallapodhatsz egy pillanatra.

Bar a megszokott kliseket rakja ossze A., nem gyozok betelni, milyen
virtuoz modon kezeli azokat, tartalmaban milyen koran es mennyire melyen
felfigyel a jelensegekre. Csak feluletesen:

- a yuppie fenykepesz szamara a megvaltast a hippy fiatalok hozzak el
  (akik itt ugyan meg szeplotlenek, de A. tudja roluk, mennyire vagynak
  ok is a yuppie szerepre)
- ajatek-a-jatekban megvalositas, a nagy szinpadi szerzok stilusaban
- fontos - nem fontos kerdese, melyben egymasra rimelnek a targyakhoz es
  emberekhez valo viszonyok: a hires gitarnyak jelenet, melyre rimel
  a legcsavar, melyert rajong, majd epphogy beenged a garazsaba;
  a feleseg, aki mar mase, de leginkabb megis az enyem;
  (felreerthetetlen utalas Monica Vittire)
  a modell csaknem szeretkezesbe atcsapo fenykepezese, majd a szinte durva
  elvalas tole (mihelyst ellenkezese hajlandosagba fordul)
- a hit - nem hit kerdese: mialatt bizonytalankodik, meg ott a bizonyossag,
  fenykepen is es a parkbeli tetemben is, de ketelkedik. Mire o maga
  meggyozodik, mar csak hiheti, hogy igy tortent, semmi bizonyiteka sem
  marad;
- a beat zenekarral amit eloadat a ropke szam alatt, kulon drama.
  Gorcsosen igyekszenek befutni, s ez nem josagukkal erheto el, hanem
  a tomeg arra kap ra, attol lesznek nagyok, amikor vegso elkeseredesukben
  ossze akarjak zuzni, amit elertek (figyelem! ez meg nem a koltsegvetesbe,
  musorba betervezett latvanyossag!)

Egyebkent a Yardbirds szerepel itt, utoljara, egy igen erdekes pillanatban
es felallasban, ket szologitarossal, Jeff Beckkel, akit nemsokara Miles
Davis hiv meg, es itt van Jimmy Page is, akit Eric Clapton elsokent
javasolt, mikor kiszallt a Y.-bol, s neki nem akarodzott beszallni, csak
most megis, s aki itt, ezzel az egyuttessel allitja ossze es probalja
ki azt a zenei anyagot, melyet aztan a Y.-t elarulvan a Led Zeppelin I.
albumon hallhatunk (mely egyuttes ezert megsem a semmibol ugrott elo).

Visszaterve, a szexualis felszabadulas evtizedeben jarunk, nem sokkal
elotte tabu volt mindez, most a legvaltozatosabb kapcsolatokat latjuk,
a parkban a titkolt szerelmi viszony (latszata), a kompromittalo kepekert
valo felajanlkozas, a tinikkel toltott delutan, na persze a mindig
mellbevago jelenet, amikor a kishazban muveszbarat a feleseget szereti,
mikozben hosunk belep, majd felesege konyorgo tekintetere visszavonul.

A meztelen testek latvanya: vonzoan eletteli fiatalok teste magaban a
tortenetben, es otthontalan ferfitestek a menhelyen, majd a fenykepeken,
szinte csak targykent.

---

Visszakoszon egy Szilveszter ej, a Csillag moziban az ugyeletes francia
vigjatekra vettunk jegyet, varatlan tel kerekedett, rank szakadt a
hoeses, elakadt a motoros futar is (akkoriban tekercsenkent vittek egyik
mozibol a masikba a kaposabb kopiakat, hogy egy este tobb helyen
vetithessek), az egesz mozi kivonult hogolyozni, majd elokerult az epp
musoron levo "Blow up" kopiaja, reszeket kiragadva, keresztul-kasul az
erdekes jeleneteken, persze a Yardbirds szam vezetett, meg az a resz,
amikor a tini lanyok reszben egymasrol huzkodjak a bugyi nelkul viselt
harisnyanadragot (olyat se lattunk azidaig, lanyainknak sokaig kellett
meg varniuk, amig a vastag mackonadragszeru pamutjaikat ilyen legiesen
konnyed, szines holmikra cserelhettek), meg a szemeremszorzetet is
megvillanto leanyolt, ahogy elfordulo testevel a kamera agyekaba pillantott.
(ez is ujdonsag volt, s nemcsak a filmvasznon 8-(
Akkorra mar tobbszor lattam a filmet, ismertem tovirol-hegyire, s ez
a szokatlan talalas, a vetitomester kenye kedve szerinti vagas egyaltalan
nem zavart, furcsa mod meginkabb kiemelte a film hangulatat.


Udv, ta

Hat a fenti temakorben rengeteg konyvet ossze lehetne szedni. Mondhatnank
azt is, hogy a nyugati sci-fi konyvek oriasi szazaleka
disztopia. Nekik nem voltak illuzioik a jovonkrol. 
Ezzel ellentetben a keleti tomb orszagaiban kotelezo volt az optimizmus.
Hiszen ugye epitjuk a kommunizmust, tessek bizni benne, hogy sikerul
is...:)
(Kozbevetes: erdemes elolvasni Fekete Gyula hatvanas evekben szuletett
sci-fi regenyet. Amikor pl. arrol ir, hogy a jovoben minden gyerek fejben
fog kobgyokot vonni stb.... Szegeny iro nem lathatta elore, hogy manapsag
mar osztani se nagyon tudnak a tanulok... ugyis mindnek van
zsebszamologepe... /a kultura fejlodese helyett visszafejlodes.../)

Visszaterve a disztopiara: rengeteg ilyen sci-fit lehetne osszeirni.
Miert kell ez neked??? Errol irsz valami dolgozatot??
Gabor

Kedves Kulturasok!

Tudja-e kozuletek valaki, hogy Merle Francia historia c. 
regenyfolyamanak 7-9. koetete (Libben a szoknya, A gyermekkiraly, Az 
elet rozsai) hol kaphato'k? Meg lehet-e rendelni egyenesen a kiadotol 
(Europa)? Mi a kiado cime?

Kosz a segitseget!

Bea

> =======================================================
> Felado : Csa'nyi Ja'nos
> Temakor: Utopia ( 21 sor )

> Pl:
> 1984 (konyv)
> Brazil (film)
> xxx Fahrenheit (konyv)
>   (most nem ugrik be, hogy hany fokon eg a konyvnyomo papir)

451 fok - a film itt kalandozott klf. listakon.

Huxley: Szep uj vilag
Alfred Kubin: A masik oldal ("Die andere Seite"), sajat tollrajzokkal
Szamjatin: Mi(nk), azaz az angol "We" - ha jol tudom, ez volt az elso
negativ utopia, talan ismeri valaki kozelebbrol?

Ja, es szerintem a "normalis" utopiak sem annyira pozitivak...

Udv
Emilia, Stuttgart

Sziasztok!

In article >,   wrote:
> [...]
> Mindig is megvolt, hogy a kovetkezo nemzedek egy resze nem tud
> elszakadni az ot megelozo korosztaly hatasatol, valosaggal "csung
> a nagy elodokon", es keptelen ujat kihozni magabol vagy az ujat
> befogadni. Ez minden nagy iranyzat szinte termeszetes "utohangja",
> amikor a tanitvanyok meg mindig csak a "mester/ek/" hatasa alatt
> vannak.
> Itt nem arrol van szo, hogy elvetni a regi ertekeket, hanem arrol,
> hogy befogadni az uj ertekeket is. Es ez ervenyes nemcsak a filmekre,
> hanem mas muveszeti agakban is. A filmvilagban ugy erzem, azert sem
> a legszerencsesebb tiz korommel ragaszkodni a regi filmekhez, mert
> bizony a filmet a technikai fejlettseg is meghatarozhatja,
> korlatozhatja, az utobbi evek robbanasszeru technikai fejlodese pedig
> olyan uj, korabban elkepzelhetetlen lehetosegeket teremtett a
> filmgyartasban, amelyek ugymond valoban teljes szabadsagot adnak
> egy rendezo elkepzeleseinek megvalositasahoz.

Reszben egyetertek a mondanivaloddal, de nem teljesen.

Szerintem az emlitett "uj, korabban elkepzelhetetlen lehetosegek"-kel
leginkabb a szorakoztato szandeku "latvanymozik" (robbanasok, urhajok
stb.) elnek (ami tenyleg szorakoztatobba teszi ezeket a filemeket).
A Solaris szamomra nem volt kisebb elmeny attol, hogy nem voltak
tokeletesek a diszletei/kellekei, mert a szineszi jatek sokkal tobbet
szamitott. Nem latom be, miert jelentene lenyeges valtozast a technikai
robbanas azon filmek eseteben, amelyek elsosorban az emberrol, a belso
vilagrol szolnak. Nem azt mondom, hogy egyenesen hatraltatja oket, hanem
azt, hogy lenyegesen nem jarul hozza hitelessegukhoz.

> Es ha ezelott 50, 30, 10 evvel
> voltak jo rendezok es jo filmek, akkor igenis vannak ma is,
> Europaban eppugy, mint Amerikaban. A "nagyok", a "mesterek"
> egyik jellemzoje pedig eppen az, hogy meglatjak es kihasznaljak
> az uj dolgokban rejlo, felkinalt lehetosegeket.

 ... ha szamukra barmit nyujtanak.

Kofa
-- 
OS/2 Warp & Warp Server Certified Engineer - Member of Team OS/2 Hungary
Homepage at http://www.math.bme.hu/~kofa - For PGP public key: send mail
with the subject PGP Public Key Request or finger 

Hello!

Sok evvel ezelott lattam ket fimet a Kiralyi Magyar Televizioban. Azota is szer
etnem videora venni, vagy legalabb ujra megnezni. Kozben egyre halvanyabbak az 
emlekeim roluk, de azert meg nemi tampontot tudok adni.

Az egyik egy amerikai diaklazadasrol szolt a 60-as evekbol, amit aztan szetvert
ek a rendorok, tobben meg is haltak. Valami "kenti diakok" vagy ilyesmi volt a 
film cime.

A masik egy emberi hang nelkuli film volt, de szerepelt benne egy videki csalad
, akinek az eletet mutatta a film, es a korulottuk levo termeszetet. Ugy kezdod
ott, hogy alszik a csalad, es kozben odakinn vihar tamad. Aztan a vihar tavozta
val kisut a nap, es egeszen kozeli felveteleken mutatjak a vizes leveleken megc
sillano hajnali napsugarakat, a lehullo esocseppeket. Aztan ahogy bevilagit a l
akasba a fenysugar, ahogy ebredeznek a csalad tagjai stb.

Ha valakinek netan eszebe jutna, hogy mi is lehet ez a ket film, ertesitsen. Ko
szi.


Varga Zoltan
Budapest

Bevallom, kis dilemmaban voltam, hogy valaszoljak-e
 replikajara. Ha csak o olvasna a listat,
ezt feleslegesnek is tartanam, szerencsere vannak itt masok is.
Tevedeseire, felremagyarazasaira, es felreerteseire nem is a
beloluk suto rosszhiszemuseg miatt nem reagalok reszletesen, hanem
csak azert, mert megmaradtak az olcso, pitianer kotozkodes es
szemelyeskedes szintjen. Az o szamara csak ennyit: Az altala
olyannyira kedvelt Horvath Laszlo fele idezeteket nem csak bemagolni
kellene, hanem esetleg a tartalmat is felfogni. pl.: "Ha sokan
szivesen hallgatjak beszedemet, vitatkozasomat, meg nem jelenti azt,
hogy igazam van." Ugy tunik, te csak a kovetkezo kedvenc idezeted
masodik felmondatat jegyezeted meg jol: "Megertonek kell lennem az
emberekkel, mert tobbet es messzebbre latok." A mondat elso felenek
jelentesen meg csak kezdj el gondolkodni!

A fenti "gondolkodohoz" hasolo rosszindulatu "kockafejueknek"
bizonyara nehez felfogni, hogy hogyan lehet egy napon emliteni
mondjuk egy "Etudok gepzongorara"-szeru lirai filmet, es az
egyik legvadabb horrort (Evil Dead) -hogy csak a legszelsosegesebb
peldat emlitsem. Pedig a megfejtes egyszeru: En, speciel a klasszikus
muveszfilmek mellett szeretem a sci-fit, a francia "zsarufilmet"
(Melville, Deray, Pinherio), sot -horribile dictu- a horrort is.
Meg meg egy csomo mast is. Ez persze egy ilyen csak feketet, vagy
feheret latonak mar magas.

Ami ennel erdekesebb, es fontosabb dolog, az persze az, hogy az
esztetikai iteletnek van-e, lehet-e _objektiv_ alapja? Letezik-e
olyan egyaltalan, hogy mindentol fuggetlenul, immanens modon jo egy
film? Mar ezen a ponton meg kell allnom: erzem, hogy rossz a kerdes.
Mi az, hogy "mindentol fuggetlenul"? Ez nyilvanvaloan badarsag,
akademikus elvonatkoztatas. A muveket nem lehet kiemelni a kornyezetebol,
nem venni tudomast az alkotorol, a korrol, a keletkezesi korulmenyekrol,
stb. Ezek mind egyutt szamitanak (persze eltero mertekben). De ez igy
egyutt mar olyan sok -ismert, vagy ismeretlen- tenyezo, hogy
-szamitastechnikai hasonlattal elve- nem lehet felallitani a muveszi
ertek kiszamitasanak algoritmusat. Raadasul itt nemcsak a "hogyan",
hanem a "miert" is vitatott. Arra gondolok, hogy mi a celja a
muveszetnek? Lattuk, latjuk, erre is tobbfele valasz adhato.
Ha a tisztan objektiv, egzakt elemzeskiserlet kutba esik, marad
a szubjektiv, a tekintelyelvu, a divat, a media, vagy jobb esetben
a hozzaerto kritikusok, szakmai kozvelemeny altal orientalt
ertelmezesek. Pontosan itt tartunk most mi is. Ha meg errol van szo,
akkor en ugy vagyok vele, inkabb hiszek -a sajat megitelesem mellett-
egy vagy tobb hozzaerto kritikus velemenyenek (pl. Filmvilag), mint
a csak uzletileg erdekelt "masik" szakma, vagy a beetetett, es
izlesficamban szenvedo "kozvelemenynek".

Ha megis csak egy definicioszeru meghatarozast kellene adni, -ami
persze "lehetetlen", akkor en hajlok a muveszet avantgardista
felfogasara. Ha csak egy szot, egy fo jellemzot kellene talalni, akkor
en az "uj" szora, mint a muveszi legfontosabb ismertetojegyere
szavaznek. Tudom, hogy meg ezernyi mas "buvszot" is lehetne emliteni,
de szamomra ez a legfontosabb jellemzo. A muveszetnek mindig uj utakon
kell jarnia, es a kitaposott osvenyeket csak hagyja meg az akademikus,
meg a komersz "muveszet" szamara.
Ez persze igy visszaolvasva kapitalis kozhelynek tunik, de nemely ember
irasat olvasva talan megis van nemi aktualitasa.


Edit:
> Mindig is izgatott, mit jelent a fekete oszlop. Sugarzasa
> gondolkozasra, emlekezesre kesztet, ami altal kiemelkedtunk az
> allatvilagbol s aztan visszaterunk a hova? halalba? Onmagunkba?
> Gyermekkori emlekeinkbe? A kezdetekhez? Ha valakinek van otlete,
> szoljon!

Athur Clarke, aki Kubrickkal kozosen a forgatokonyvet irta -majd
utana a konyvet-, a sci-fi "kemeny" (es nem lagyabb, lirai mint pl.
Bradbury) agahoz tartozott. Nala az urhajo, az uhajo, es a fekete
oszlop, ... az pedig -az en ertelmezesem szerint, mert egyertelmuen
nincs kimondva-, szoval az egy idegen, szuperintelligens civilizacio
herkentyuje, amely egyfajta lokest ad az emberisegnek. Hogy hova ter
vissza Dave, es mi lesz belole? Ujjaszuletik, immar "szuperemberkent".
Egyebkent szerintem ez a film azon ritka filmek egyike, amelyek
jobbak mint az irott valtozat.


>> Aphaville: szurrealis zsaru-sci-fi. (autoval az urbe. rendezoje:
>> Truffaut!)
>  Bocs, de Jean-Luc Godard rendezte...
Igy igaz, utana eszrevettem en is. Meg meg a nevet is elirtam.
Helyesen: Alphaville

Pozsgai Csaba

Eddig joreszt csak a filmek korul folyt a vita. A film azonban eleg szorosan
kapcsolodik a szineszekhez /is/. A filmek korul kialakult vita kapcsan mar
korabban is akartam irni errol, de vegul nem hoztam szoba. Hetfon azonban az
MTV1-en volt egy eletrajz-film James Dean-rol. 
Nehany velemeny, gondolat a filmbol: James Dean a fiatalsag koltoi lenyeget
fejezte ki. Egybe tudta olvasztani a serulekenyseget es az erot,
megtestesitoje volt az ember tokeletes sebezhetosegnek, erzekenysegnek,
dacanak. Egyreszt Marlon Brando volt, amint azt mondja "Cseszd meg!",
masreszt Montgomery Cliff, amint azt mondja "Segits!". Magaban hordozta a
gyermeki almodozo es a lazado keverekenek erzeseit, indulatait, vagyait.
James Dean nem jatszott. Nem eljatszotta a szerepeit, hanem atelte oket.
Atelte es kifejezte a fiatalok eleterzeseit, feltoro vagyait, lazadasait.
Filmbeli anyjaval, apjaval nem filmbeli szerepeket jatszott el: sajat
eletenek erzeseit, kapcsolatainak fajdalmait elte at bennuk. Neha
megdobbento az a benso ateles, szemelyes erzes, amely feltor belole es
megjelenik a filmjeiben. Ha Montgomery Cliff es Marlon Brando megvaltoztatta
azt, ahogyan a szineszek jatszanak, James Dean megvaltoztatta azt, ahogyan
az emberek elnek. 
A sors ugy akarta, hogy orok fiatalon, mindig 24 evesen maradjon meg bennunk. 
18 honapot toltott Hollywoodban. 
Legnagyobb filmjei: 
Az erkolcstelen (The playbill)
Edentol keletre
Haragban a vilaggal
Az orias

A filmekrol vitazva a szineszekrol is velemenyt mondunk. Az amerikai
filmeket elutasitva elutasitjuk a szineszeket is. James Dean csak egy a nagy
szineszek kozott. Van, aki csak egy szepfiunak tartja. Mint ahogy jelenleg
sokan DiCaprio-t is. Aki csak a kulsot latja, annak valoban csak az. Audrey
Hepburn-rol is lehetne azt mondani, hogy "csupan" Hollywood egyik udvoskeje
volt. Es a listat hosszan lehetne folytatni. Olyan szineszekkel, akik
Hollywood "csillagai" voltak, vagy eppen jelenleg azok. Nem ertem, es nem is
fogadom el, hogy miert vagy mitol lenne jobb egy europai szinesz (vagy
filmszereplo - ha azoknak a rendezoknek a filmjeit tekintjuk, akik nem
szineszeket szerepeltettek a filmjeikben) mint mondjuk egy amerikai. Nem is
beszelve arrol, hogy eleg sok akad az amerikai szineszek kozott, akik
tulajdonkeppen europaiak voltak. Azzal, hogy Hollywood megrontotta ezeket az
embereket, mar csak azert sem ertek egyet, mert szerintem egy onmaga
ertekrendjevel tisztaban levo embert nem lehet "megrontani".
A hollywoodi filmekkel egyutt el lehet vetni ezeket a nagy szineszeket is,
de azzal szerintem nem ok, hanem mi magunk lennenk szegenyebbek. 

udv szil.

 wrote:
> Ez mind-mind teljesen onkenyesen kiragadott reszlet, csak
> a szepseg, a josag, vagy eppen az emlekezetesseg koti ossze oket

Koszi, a listad  szuper volt, es melysegesen egyetertek annal is inkabb
mert lattam mar 3 oras filmet ami alatt helyes testtartas kialakitasa a
szeken fontosabb volt mint a muelvezet, ami egyebkent a szek es a film
hibaja is egyben, megis volt benne 2 mondat amiert erdemes volt az
egeszet megnezni. Nagyon orulok hogy a Predatort is belevetted, dehat
azert Alan Silvestrit kertek fel a zenere hogy olyan legyen hogy
emlekezzel ra. ( igenyesseg) A Blade Runnert (Bar mint 'kultuszfilm'
kategoriaban divat rola beszelni, dehat miert lett az?) pedig Rodger
Hauer azon mondataert emelnem ki hogy "Ha tudnad mit lattam a Te
szemeiddel !" - a szemkeszito muhelyeben. Szoval ezek azok a pillanatok,
amiert es ami miatt nem erdemes meggyozni eszervekkel a masikat hogy hat
keremszepen ez+az+ezert+ezert=muveszet, vagy eredeti, vagy esztetikus. A
viccet sem erti mindenki. Vagyis inkabb erti de nem tudja mi ebben a
vicc. Exakt modon megmagyarazva mar nem is lesz az. 
Filmes pelda a Gyalog galoppbol: A kiraly kimutat a fianak az ablakon:
- Egy szep napon ez mind a tied lehet
- A fuggony is?
Szoval nem biztos hogy mindenki addig lat amig Te.
A zavaro a dologban, hogy nem biztos hogy neked van igazad. Mert (egy
kicsit eroltetve a hasonlatot - Te meg a fuggonyt nem vetted eszre.

Udv 
Molnar Ferenc

Sziasztok!

Eloszor irok, bar mar regota olvasom a Kulturat.
Egy kerdesem van: tudtok az "O"rizem a szemed" cimu Ady vers angol -
vagy meg jobb: sved - forditasarol? Szerintem valahol biztosan van,
legalabb az angol. Amikor Karacsonykor otthon voltam, tobb
konyvesboltban egybehangzoan allitottak, hogy nem tudnak Ady kotet angol
forditasarol es ami mas konyvet atneztem, abban ez a vers nem volt
benne.

Kosz a segitseget elore is.

Szilvi